Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-17 / 14. szám
Megcsnfohák-e a fér fi nemet ? Le keil küzdeni a gondolkodás* ban meglévő, az egyenjogúság érvényesülését sok területen még gátló, maradi nézeteket, való* mint a gyakorlatban fellelhető ellentmondásokat, és káros je» fenségeket. (Az MSZMP KB. határozatából.) f — Erélyesen tiltakozott az előléptetés ellen. Ma is úgy látja? — Azt tartom., hogy egy nőt könnyebb átejtem, mint egy férfi vezetőt. Nekem is van problémám a beosztottai mmal. Attól féltem, hogy nő létére nem bír majd velük... De nem ért az üzemszervezéshez sem. — Közel három hónap tele el az elvtársnő kifogásolt előléptetése óta. Mondja meg őszintén, változott-e azóta a véleménye? .Haragosan villan a szeme. — Csak azt asm tudom, ki hívta ide ki az újságírót? Minek ekkora felhajtást csinálni. (A vízbe dobott kicsiny kő nem vet nagy gyűrűket.) Én nem is emlékszem, hogy mit mondtam akkor az .elnöknek. — Ilyen és ehhez hasonló válaszokat ad. — Amit akkor mondott, sajnos, félreérthetetlen. Sem eltúlozni, sem Uagateliíálni nem kell, egyértelmű. Nagy kő volt az, nem kicsi, és politikai vetülete van. Olyannyira, hogy hullámai a megyeszékhelyre is eljutottak. — Képezze magát, es akkor nem lesz kifogásom,; hogy velem — a negyven esztendeje szalonunkat végző mester rel — vegyék egy kalap alá Mintha mégis a fértihjóságon esett volna csorba... .4% előzményekről A szúrós tekintetű férfi szinte kopogás nélkül robbant be az elnöki irodába. Indulattól eltelve lépett közelebb az asztalhoz. — Ez a férfinem megcsúfolása, hogy nőt neveznek ki szalagvezetőnek — mondta magából kikelve. Tisztségéhez méltóképpen megőrizte nyugalmát a másik fél. , | — Ejnye... Tudod, hogy megüresedett a szalagvezetői beosztás, azt is tudod, hogy sok a tehetséges női dolgozónk. Ismered a hármas követelményeket. Ki mást ajánlasz erre a posztra? — válaszolt kérdéssel az elnök. A „beszélgetés” kezdeményezője kissé lehűlt, meglepődött. Gondolkodóba esett — Megint ideges vagy. Most nyugodtan, megfontoltan felelj, szedd össze az indokaidat. Mi a kifogásod? — folytatódott kissé más mederben az eszmecsere. Az ominózus vitát követően, a tervek és előírások szerint a vezetőség elé került a szalagvezető kinevezése. Az 520 dolgozót — közöttük több mint 300 nőt — foglalkoztató ktsz 9 tagú szakmai vezetőségében bizalmat szavaztak a 11 éve náluk dolgozó munkásnő szalagvezetői megbízatásához. Rövidesen negyedéve lesz annak, hogy ötvennégy ember munkáját irányítja a szövetkezetben az az asszony, akit 1970. október 24-én a szövetkezeti demokrácia betartásával alkalmasnak találtak az előléptetésre. Xern csalódtunk... A káderpolitikát, a szövetkezet helyzetét és embereit jól ismerő személyzeti előadótól érdeklődtünk, akinek széles a látóköre, tagja a nagyközség pártbizottságának iS. — Mi a helyzet az alkalmassággal ? — Teljes mértékben bevált, igazolta elképzeléseinket az új szalagvezető; Bíztunk benne, hiszen régi szövetkezeti tag, és már korábban megismert minden munkafázist. Nem csalódtunk. Rátermett, igazságszerető, erélyes és emberséges asszony, jó vezető, az üzemszervezést pedig meg lehet tanulni. Szövetkezetünkben segítjük a nők fejlődését.. Rajta kívül másik kettő is gazdasági funkcióba került, kilenctagú vezetőségünkben pedig négyen képviselik a több mint 320 . nődolgozót. Különben azt. tervezzük, hogy a régi szövetkezeti tagok számára lehetővé tesszük a vizsgázást, ez sok nőt érint, ugyanis a törvény a három évnél hosszabb ideje itt dolgozók szakvizsgáztatására módot ad. — Tájékoztat a személyzeti előadó az eddig elhanyagolt utánpótlás fejlesztéséről. — Lehet, hogy szónoki jellegű a kérdésem, mégis felteszem: Megcsúfolták-e ennek az asszonynak a kinevezésével a férfinemet?-r- Ugyan, dehogy, szó sem lehet erről, teljes mértötben bebizonyította alkalmasságát. Hozza a tervet, érti a dolgát, szót ért a beosztottaival. Senki nem vitatja alkalmasságát az illetékesek közül. Alti akkor tiltakozott, szintén szalag- vezető, kb. fél év óta van ezen a poszton, váltótársak. Rendkívül ideges alkatú, indulatában tette, talán nem is tudta, hogy mit mond az elnök elvtársnak. Tanulságként többen ajánlottuk neki: mindig gondolkozzon, mielőtt szól. — Valószínűleg tudják, hogy egy megyei értekezleten a KISZÖV elnöke az elmarasztalással együtt erélyesen visz- szautasította az elhangzottakat, mint politikailag ]táros, konzervatív felfogást Volt-e visszhangja it-t az üzembén az emlékezetes afférnak? —- Volt, de meglehetősen szült kört. Utána még a párt- taggyűlésen is tárgyaltunk rote. Hogyan vélekedik a párttithár ? — Tudom, hogy továbbjutott a dolog, híre ment a járáshoz és a megyéhez is a történteknek. Amit a másik ssalagvezető mondott, nemcsak nem felél meg az igazságnak, hanem felfogásunk szerint ellentétes a párthatározat szellemével. Joggal várják el tőlünk maguk a nők is a cselekvést a határozat nyomán, de sokat és komolyan tesznek is érte. — A titkár elvtárs szerint miből fakadhatott e párját ritkító, meghökkentő kijelentés? — Abból, hogy nem gondolkodott, beidegesedett, felcukkolta magát Később aztán a vezetőségi ülésen, beismerte, hogy rosszul beszélt háborús keletű idegességével magyarázta. Szerintem sem igaz, hogy megcsúfolták volna a férfinemet mert jól járt a szövetkezet a nők előléptetésével. Tapasztaltuk, nálunk lehet építeni a nők munkájára, és még többen is vannak köztäfe vezetésre alkalmasak. Segítsük*, hogy fejlődhessenek, ez a vita még arra is ráirányította a figyelmet. — Ezek szerint tehát nem téritett el a vita a helyes felfogástól. Jó hogy kiderült, így tisztázódhattak a tennivalók. Valóban így van. Mi a saját berkeinkben elrendeztük az affért, helvre tettük a hibás felfogást. Ügy érzem, megfelelően zártuk le az egész vitát.. előreléptünk vele. önmagától, automaükusau nem vadósul meg egyetlen, így a nőkről hozott párthatározat, sem. Viták közepette, harcban háríthatók el a megvalósítás akadályai. SOMI BENJAMINNÉ n magam rengeteget szenvedtem a zene- tanulás miatt. Apámtól jó néhányszor kaptám a vonóval, mert megvolt á kijátszott hegedűm, a kottatartó, a kották, meg nehezen bár, de pénz-is a taníttatásra. Mégis az istennek sem akartam gyakorolni. Aztán mikor egy karácsonykor iszonyú hamisan eljátszottam a mennyből az angyalt, letettek további zenei művelte- tésemről. Kiváncsi voltam, hogy munkás- és parasztgyerekek milyen arányban vesznek részt a zenei oktatásban. Kedvvel teszik-e, vagy kényszerből, szülői akaratra? A zeneiskola igazgatóhelyettesével beszéltem meg' egy találkozót, s bár szár mazási statisztikát a minisztérium nem kér — minek is tenné —, hozzávetőlegesen összeírtam: Tolna megyében az 1251 növendékből 375 munkás, 188 paraszt, a többi alkalmazott és értelmiségi származású. Milyen is a megye zenei oktatása? A gyerekeket 41 kinevezett és óraadó tanár tanítja. Óra adókra szükség van, hiszen a három csellista hoz mégsem lehet külön státuszt alkalmazni. Két járási fiók van, önálló igazgatóval és gazdasági vezetővel. A járásoknak körzete van. A gyere kék béjárnak, vagy esetenként, a tanárok mennek vidékre. Az énektanár kedden buszozik a városba, péntekig tanít, és ez alatt az idő alatt saját tantermében alszik. A vidéki növendékek vonattal jönnek, vágj' az apuka hordja őket ko csival. Mint minden iskolának, a szekszárdi Liszt Ferenc zeneiskolának is megvannak a büszkeségei: zenei pályán tanultak, vagy tanulnak, megállják a helyüket, tanítanak, vagy zenekarban játszanak. — Milyen szakon tanulhatnak a növendékek ? — Zongora, ének, hegedű, cselló, gitár, fafúvók. rézfúvók. (Trombita, vadászkürt, harsona. tuba.) — Tuba. Miféle hangszer ez a tuba? — Helikonnak is mondják. Nvakba akasztható, nagy réz hangszer. — Ének ? — Huszonketten-huszonhúrman járnak; 16 éves kortól, akik nem mutálnak. Most kezd jól Kingáin* Az égjük tanítványunk a KISZ Központi Népi Együttesben énekel. A másik növendékünk elvégezte az énektanárképzőt, de nem tanít, férjhez ment. Pedig igen kellemes hangja voll. *--------------A z igazgatóhelyettes szobája raktár, tanterem jroda. Agyonzsúfolt, magas, sötét, az asztalán ltol tamásolat, egymásnak fekszenek a hangjegyek, szárukkal felfele, és lefele. Hangversenyre készülnek. — A gyerekek örömmel járnak, akiket esetleg kényszerttenek, úgyis abbahagyják. Nein lehet ezt másképp csinálni. A zenepedagógusok figyelemmel kísérik az iskolai tanulmányi eredményt. Általában felfelé ívelő. A hangszeres iáték növeli a memóriaHangközök készségét, plane azoknál, akik zenekarban ját szartak. A szólamnak pontosan keil belépni, a kottától nem lehet eltérni, a gyerek fegyelemre szokik. — Tudnak-e valamilyen segítségei adni a tehetséges. hangszerhez hozzá nem jutó gyerekek nek? — Zongorában nem. Az új iskolában gyekor - lóterem lesz, 1 cet tő is. Fúvós hangszerünk'van. Kevesen is áldoznának rá, hiszen egy valamire való fuvola nyolcezer forintba is belekerül. — Mennyit kérés egy zenetanár? — A kezdő keveset; 1300-zal kezd, de túlórázhat Aztán szamárlétra van és korpótlék. A tandíj, így mondják a zenepedagógusok; eszmei díj. Az átlag tandíj harminc forint, akinek kettese van ötvenet fizet. Ha lenne De ilyen gyerek nincs is. Bemennék egy szolfézsórára., Ezen az órán tanulják a gyerekek a zene elméleti észét, itt képezik a hallásukat. Ismerkednek a kottával, á több szólamú énekléssel. A gyerekek harmadévesek. Iskolában az ötödiket-hatodikat járják, ahogy a tanárnő olvassa a névsort, mondják a szülők foglalkozását. Álmos meleg van a levegőtlen tanteremben. Kettes padokban négyen is ülnek, van akinek a-pad szélén jut hely. A tanárnő megadja a hangot é3 még mindig ugyanazon a hangon mondja: raajts. Fiumei kikötőben ÁU egy hadi haajo Közepébe, négysarkába Nemaetiszio záászló. A mellettem ülő copies összevissza botorkij. r .hangok között, ujjával veri a ritmust, aztán móv csak a száját tátogatja: szo-szo-szo-szo-íá-mi-re. Kinéztem, hogy Isiidnél fogpk beszélni, ökifigyeltem végig, egész órán. A gépszerelő, a gép kocsivezető, a darálós, a segédmunkás gyerekéi. ■ Polifónikus etud, kisszekund, oktáv, dallamsor. prím, mixolid. A ceruzára görcsösen tapad K; relyk- és a mutatóujj. Ügy vésik bele a füzeibe a hangjegyeket. —■ Játszanak-e a szüléitek hangszeren? Apa játszik zongorán. — Hát. énekelni szoktak-e? — Néha anyukám estefelé, régi népdalokat. nótáim t. — Ml a különbség a népdal és a nóta között9 — A népdal a nép ajkán keletkezett, szájról szájra terjedt. A nótát meg egy ember írta. — Kodály Zoltán Is oépdalgyűitő volt. Ö írta az „Este a székelyeiméi ’-t. — Hol hallotok zenét az iskolán kívül ? — Hangversenybérletiink van. Jó járni kon vertekre. Mi is szeretnénk szép zenét, szépen játszani, meg persze a rádióban, televízióban — Mit éreztek, ha hallotok egy szép darabol ? Megjelenik előttetek egy táj. egy kép? — A zene megmutatja, hogy miről van szó. Hogy mit lehet látni. Érzékelteti a zenekar. — Ha eszembe jut egy dallam, megpróbálom lejátszani. — Különböző gondolatok ébrednek bennem Á gépek zaját is szokta utánoz.ni a muzsik Ilyenkor a gyárakra gondolok. Mixolíd. élesritmus, kereszt, bé, poJffŐnilm.- pfüd. A harmadikosok Bacbot játszanak. 0. Varga Márta A
