Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-17 / 14. szám

/

1946 -i

híd a Dunán

B

í

I udapeit nem lehet'; \ hidak nélkül. így-.' * jajdult fel a költő, Illyés ' Gyúíú. áí't&ottyaú'

. papjdibdn: ',,Ä légsiohío-, riibb látvány ez folt: *«f* betörött / ge\ihcű hidak ■ atJcéL.,Páros. között, ■ ahogy .fßkjifdtek wr.- 'bßri, mint léölt fállatok'j.- a bünbe.n és mocsokban* jz "k, az ártatlanok.” Úriásf’ 'ni észár szélcpek névé&te a . napokat., ángik'br' g fastÉzfa "

'. düh sorra' ifiép&erfCifíisít^t- ' te a' búdapesti-' hidiíUáf., * És'ünnep tett 1946 télé,' jdn'uár - lízehnyólcadiká: 'Ékkor., nyitották még iin-. nepélyes kefétek között á. forgalom számára 'Budapest. f elszabadulásutáni első • állandó ’ Dúna-hídját, íi Kossuth, hidat'.' Huszonöt-évvel ezelőtt. ’.

. .'3^ felszabadult mappát áép hősi TfcónikiajánaTt ksép - je feze te áZ', amelyik a hid-' építésekről dd'ézámot. Különösen a budapesti hidak ■újraszitletéséröl. A jubileum ‘ megkívánja a történelmi visszapillantást: -bizonyára' lesz majd -vállal-. ■ kózo, aki megírja a ' pesti hidak regényét is, mert a hidak történelme valamiféle képp'en Budapest, tör- ■ lénél me. ... .

.A Gellérthegy lábdnpX. icfen jelentős átkelési’ nélpf alakult égykotört. \ írásős-' okiraj: emlékezik ‘■mep ’q;* pesti révről, a Pörtus Pestről 1148. évi keltezéssel.

De már korábban. is ,vol- tük e , tájékon ideiglenes/ xyihrtoka1 'Kötő építtnéTtVék.

vy> v:': *•«. *•; i&z&jz;*r T!?.'C‘

Budát, h, Ä?*- öSszeicmo*' SucnSó * híd "gondblatávat'

ZsigmOnd király uralkod'á- • sa idejében találkozunk. Egy eiyejátt francia lovag, bizonyós Bertrandon. de la BfoqUiére ür útifeljegyzé- seibién olvashatjuk, hogy á király tornyot ■ építtet ± a pesti' parton, szemben a várral és ez a; torony az 'állandó híd pesti hídfője lesz. Az építmény már hat lándzsányi magas volt. Ma- . radványai még a XIX.’szár" zad elején is láthatók ivói- • lak— de a híd akkor nem . épült meg. Hosszú, szpza- ■ dókig csak hajáhidak- kötöttél: összea fltét partot. ■ /Ír-eszme Széchenyi 1st- , ván gondolatában érett

meg.-rtefkl köszönhetjük £• ' Lánchíd "felépítését.“•' -Jfev ép1 'kezes ' előmunkálatai:

1839-ben kezdődtek Clark Thierney ' William ■ angol mérnök tervéi alapján. A ' hidat. 1849. november 2Ó- án nyitották meg’ ünnepélyes .keretek között.

A hidak, legújabbkori

történelmének szintén hő- ” si nyitánya van. 194.5 tavaszától 19:46 januárjáig -á • szovjet hadsereg által épített ideiglenes híd jelentett egyetlent összeköttetési lehetőséget a. parjpk. kör,,., zott. Jafluáf.. .If,: Kossuth híd. 19.46.. augusztus 20:- Szabadság híd. 1947. no- . vember 16: .Margit híd. ' 1949. november 20: Lánc-_ • híd. 1964. hov’embér 70 Erzsébet híd: ' ■%

r mösi munkával ■ meg-. , H épített Kossuth híd .

1955-ig szolgálta; a közúti. jármüvek forgalmát. később csak gyalogosforgalmat engedélyeztek rajta és 1960-ban lebon- , tóttá k.

SOLTÉSZ ISTVÁN •

. .1951. január fi-mu. je- lítnt yaev. ,eS6yz«jf—■' •’’ina* január lí-ig aí újság l \mnr,tátí Naplóként '• került az olvasókhoz.

Az agitáció, a mozgósítás .egyik legfontoáabt*^eszközének ,h p'árt rpindig a "isaitát tat-,.

• tolta: A' ‘félszábaaulás l után-' is a Mágyaíf- Kommunista íjárt a megyeszékhelyen elsőként jelén t£tety.',n|jeg újsár got. - Az akkori , sqk'rét,Ú „ feladatok megoldását., segítette a . pártsajtó.. Mi ősünknek te- kintjük -a né gy ve nőt - négy. ven - hatos.' évíék- .píártsajt'ójat, , vég- eredmé'nybeS'* ázOVfban h Tolna--. megyei Nép’iJjlíá'gót lKfi> tőí.» tekintjök. ’ .Málló megyéi pártlapnak.- • . ' v

. Á korábbi évekbeh a lápot • oemcsak . .fté/sett nyomták — e QunÁMMi Napié Ka- tqs'.igafá 'terjedf ki,Tolna, m'e- gyére,' is ttáhem5’,a . ga„?dar sági ügyeit''is . ott intézték, A.-.-Tolna- megyei: .oldalakat a S^ekszard központjában - láyő Pirnitzer-házban; /'Szerkesztettük, itt volt á szerkesztőség, a kiadóhivatal v íjég-pkis szobában.’'.áv

■a V; »K

• Az 1951-es . .éri- '- «elétől' a Tóihat Napló, két-ült máé ' az olvasók kezébe, ékkor háromezer • példányban* nyomták lapunkat'- Pécséit 'Szílíra Nyomdában. ;

"A1 ‘ -tápkészíté^ hőskorára viSSzaerrpékezvé á mai felszereltségünkhöz. viszonyítva szinte képtelenségnek tűnilf, hogyan lehetett akkor mindennap újságot megjelentetni.

Hogyan ’’kfszilit 'akkor áz újság-?. .Lasspí inehézkes.;, volt a szerkesztőségj : ni'ür ka, mert Pécsre kellett á kéziratot küldeni. AZ 1950—7l,-es év a lap ■ életében meghatározó ^oltj fjy>ba.n a'stekintetben; is, Jlógy jjj ^munkatársak keriil- teK a‘ ’ sz^rkesztőséfí áliíömS- rfímVa. 'Uzémékbőf,. g)-árákb«l vagy a’-pblititcai. jélet-'-Wiile- lérzií kerültek a szerkesztőségi ■ íróasztalokboz. Pelrits Fereric, a lap , .--jéleniegi fő- szérkeáztője láSO. ’ noyember 22-én állt a lap kötelékébe, 1953-tól főszerkesztő. Boda Ferenc 1050. . október 24-én kezdte -a lapnál-'1-tevékeny.sé- ' gét,' 195l-‘6en Skálái Endre, ' y.flmann József.-Kecskés. János, Bdgnár István és Pál- kovátjs Mnő adta be munkakönyvét . a Tolnai Naplóhoz! Ékköi; a lap kiadói részlege is ide került Pécsről, Kontra Sándort - nevezték ki vezetőnek, Kecskés Jánost pedifj ' könyvelőnek.. Az*ádminisztrá- ' oi.Qk munkát Hortobágyi Vs- yléria Végézte.y-JA .-.lapkészítés -meglehetősen körülményes - jés bonyolult ■volt, . hisz -.az .újságíró ezekben az évekb.en'/ha kiment.

. egy esensényhéz, bármennyire is sietett annak megírásé• val, a/kézirat, -leadásával, as esák ' két-náróhv nap múltán kerülhetett a'z olvasó elé. Szfekszárdról • "ä késő délutáni

.autóbusszal küldtük a • ké.V nappal később megjelenő úi s&g .teljes .kézjratanyagát, ső‘ például ,a keddi, lapot már .szombaton a déli órá.vban el

«•". -v- v.

^kellett .küldeni. Nem beszélhettünk „akkor arról, hogy a» 'újság friss, az * eseményeket -gyorsan .tálalja az olvasó elé

Hatezer körül volt már a Tolnai Napló .példányszáma 1955-ben,- amikor - lehetetlenné vált az a gyakorlat, hogy. a lapot Szekszárdion írják és Pécsett'nyomjak- 1955. július; l-én a’ Szekszárdi -Nyomda, síknyorhó gépéh megkezdhették a Tolnai Nhpló nyomását-. Ez . -árrunkra határtalan előnyödet adott, hisz mód volt afc- ra, hogy a délután két-három órakor leadott kézirat még a

. j

másnapi lapba bekerüljön, ugyanis az újságot az esti órákban kezdték nyomni — óránként alig több mint ezer példányt nvomott, a gép — és. csak _reégel tudták expediáim.

Még nagyobb gondot okozott az olvasók képigényének kielégítése. Amikor Pécsett nyomták a lapot, a Tolna megyei eseményekről készített fényképet Eudapestre küldtük (sürgős esetben személyesen vittük) klisíroztatni, a klisét pedig Pécsre kellett levinni,' hogy a lap előállításánál fel tudják használni. A szerkesztőség vezetősége sokat harcolt azért, hogy kliséüzem létesüljön a Szekszárdi Nyomdában. Sajnos ez csak 1967. január elsején teljesült.

A Tolna megyei Népújság jelentős fejlődése figyelhető meg az 1957-es évtől. Ekkor már nyolcezer példányban jelent meg újságunk 19G2- ben 11 ezer, 1963-ban lr ezer 1966-ban 19 ezer, 1969-ben 22 ezer, 1970-ben pedig már 23 ezer példányban nyomják a Szekszárdi Nyomdában a Tolna megyei Népújságot.

Vissza kell kanyarodni még az 1959. évre, amikor is már semmiképpen sem tudtuk a Tolny megyei olvasók igényét kielégíteni:, a lap nerp. jutot.t el időben áz olvasókhoz, és nem tudtunk annyit nyomni, amennyi kellett volna. Ezért a Szekszárdi. Nyomda kapott egy rotációs gépet, “reg, kimustrált gép volt ez. felújították és 1958. május elsején a Tolna megyei Népújságot már a nekünk új rotációs gépen készítették.

A lap oldalterjedelme is egyre növekedett. 1954-ig a Tolnai Napló még csak napőnla 4 oldalon jelent meg, .1968. március elsejétől pedig már heti 62 oldal olvasnivalót nyújtottunk előfizetőinknek, a Népújság vásárlóinak. Időközben olyan értelemben is változások történtek, hogy amint az anyagiak lehetővé tették, két- három évenként két-két oldallal bővítettük a Tolna me- ' gyei Népújság heti terjedelmét.

A lap fejlődésében különösen figyelemre méltó évek .voltak 1957-től 1960-ig Ekkor számos tehetséges újságíró állt munkába. A lap szerkesztésében is változás figyelhető meg, hisz a direkt „ politikai ‘agitáció mellett ezt részben felváltva, az indirekt 1 módszerek, írások kerü’tek a lapnál előtérbe. Olvasmányosabbá vált az újság. A ripor- tázs meghonosodik, a száraz tudósítások egyre ritkábban jelennek meg.

A kiadóhivatal vezetésében gyakorta változtak az igazgatók. 1952-ben Kontra Sándor helyét Németh József foglalta el. 1954-től 1957-ig Lippai István voltaz igazgató. Ebben az évben néhány hónapon át Perécsi Ferencné, majd öt Orbán Imre követte az ‘igazgatói teendők ellátásában. 1964-től jelenlegi igazgatónk, Katona József áll a gazdasági ügyek élén.

A Tolna megyéi Népújság a napi kezdeti háromezres példányszámtól nagy utat tett meg.; Nálunk is éppen- úgy éreztették hatásukat a különböző gazdasági intézkedések, mint más Vállalatoknál. A lap megjelenése során mindig pártos volt; azt -nemcsak a lap gazdája, az MSZMP megyebizottsága „garantálta”, hanem a szerkesztőségben dolgozó kommunisták munkája, általában 1 az egész lap szerkesztési koncepciója.

A Tolna megyei- Népújság technikai felszerelése az utóbbi években jelentősen fejlődött. Míg korábban csak az egyik kollegánk saját fényképezőgépe és három írógép, meg egy rossz személygépkocsi volt az összes technikai felszerelésünk, ma merőben más a helyzet. A legkorszerűbbnek mondott fényképező és képkidolgozó apparátuk áll fotósunk rendelkezésére. Az természetes, hogy- a szerkesztőségi munkát kél telexgép is segíti, az írógépeket már lassan meg sem lehet számolni és másfél év ótá működik már szörkesztősá- günkben-egy képtávíró berendezés.

Lapunkat karácsonykor több mint 25 eíe? példányban nyomták a Szekszárrr Nyomda' fél' '.évszáz&dnÖT öregebö rotációs' gépén. Á' ki vénhedt szedőgépek és az öreg rotációs gép még bírja e nagy feladatot, de egy üzemzavar azt jelentené, hogy másnap az olvasó nem , kapja kézhez á lapot. Előfordul persze az is, hogy akkor sem kapja meg, amikor a géppel nincs baj. Sajnos a posta a lap terjesztését jelenlegi . szervezésitechnikai eszközeivel már nem képes kielégítően ellátni. Az is a laphoz, tartozik, hogy nálunk is jönnek-mennek az emberek, az olvasó elég gyakran ismerkedik meg új nevekkel, új emberekkel. Ma már „ugyan kialakult . egy szerkesztőségi- mag, amely megnövekedett feladatainkat képes ellátni, de természetesnek vesszük, hogy - ú j emberek kezdik ,a szakmát, a hivatást. Arra viszont büszkék vágyunk, hogy tizenöt évi szerkesztőségi -munka után^ tőlünk mehetett nyugdíjba Pozsonyi Ignácné. C egyetlen nyugdíjas újságírónk.

A Népújság technikai személyzete mindig példásan segítette az újságírók munkáját. Lendvai Gyula volt az első gépkocsivezetőnk egy Skoda Colonial típusú, ponyvatetős kocsin.. Juhász Ferenc követte őt a volánnál, sajnos Feri barátunk ereje teljében volt, amikor elhunyt. A szerkesztőség jelenlegi gépkocsi- vezetője — lassan már tíz éve — Kettinger Károly. A kiadóhivatal gépkocsiját Hoós Ernő vezeti;

Kevesen tudják, hogy a szerkesztőség hőskorában férfi „gépírónőnk” volt Stécz János személyében. Most már tíz éve Klem Györgyné, He- düs Sándorné 6 éve, Szaldó

Imréné és Börcsök Zsoltné néhány hét óta gondozza kéziratainkat. A hivatalsegéd! teendőket Majláth Ferencné és Farkas Istvánná látták' el. Mindketten már nyugdíjasok. 'Helyettük Eller Ferencné és Varga Sándorné járja a hivatalokat és a postát.

A Népújság most már nagykorú. Ma már képesek. vagyunk nagyobb feladatokat is megoldani, mint ezelőtt húsz évvel. A technikai felszerelésünk egyre gazdagodik — már elkészítették a szerkesztőségi székház építésének tervét, folyik a tárgyalás a nyomda korszerűsítéséről slb. Sók a teendőnk. Az agitációra, a mindennapi cselekvő, pártos agitációra a jövőben még nagvobb szükség lesz. A negyedik ötéves terv, változó világunk seregnyi nyitott kért- dése választ kíván. Választ kíván a Tisztelt - Olvasó is. Mi azon szeretnénk munkálkodni, hogy az olvasó szívesen vegye kezébe a jövőben is a Tolna megyei Népújságot.

Csupán a rend kedvéért és ® T. Olvasó kíváncsiságának: ' ielégítése érdekében közöljük a szerkesztőség névsorát:

főszerkesztő: Peírits Ferenc.- í?őszerkesztőhelyettes: .Szálai János (hájoméves párt», főiskolán tanul.)

Főszerkesztőhelvetter • .Tant- ■ ner Janos.

Olvasószerkesztő; Ulímann József.

Nyomdai szerkesztő: Csánvi László.Főmunkatársak: Boda Ferenc, Somi Benjáminná.

Gazdaságpolitikai rovatvezető : Szekulity Péter

Munkatársai: Bognár István, Pálkovács Jenő.

Belpolitikai rovatvezető: László Tb'oiya.

Munkatársai: Méry Éva,

Ordas Iván.

Sportrovatvezető: N vakas

István.

Levelezés: Szalai Endre.

Rajzoló: Érdi Judit. *

És ' remélhetőleg a jövő újságírói, akik most ' még gyakornokok :

D.omonyai Pétemé Varga Márta, Gottvald Károly, Horváth Mária, Horváth Teréz és Radics Ágnes.

• —Pj—

Népújság 6

1971. január 17.