Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-17 / 14. szám

fit II 11 II St Iá Í€ €* '1* C*' S S ?i:; Tanács- és végrehajtó bizottsági

Mélységesen. csalódnának a kajda/si közös, gazdaság .rom-* lását látó’ párttagok, tsz-tagok, ha nem papnak még, a járás- , tói, a" megyétől.' azt az. erkölcsi, támogatást, arnély nélkül csőd- , be .jutott termélőszövétkezetü- ,k#t. lehetetlen rendbe 'hozni.

iítajdácson aggasztóan, sú- •

: ly.Qs ■ a" helyzeti " "olyáhnfirá,4 hogy . ■ arafás ■ óta negyvennél ■ több tag kilépett a, ts;z-ből és fízekszárflon ■ valamelyik. válla., latnát keresett — talált műn-, kát. Elment a volt; KfSZétit-- kár gs a • javakorabeli lembe-, rekből még .mások is. sokan- hátat', fordítottak' a .termelőd - szövetkezetnek... Állítólag -ak- ■

• kor következett i),e ' a ■ gót-sza- ., kádás,, amikor, nyár .végén tájékoztatták a gazdákat; a ..kiesésekről. .........

; párttitkár . gondterhelt.

,fájlalja 'és rosszallja,’ hogy az -elnök szó nélkül hozzájárult . ill gazdák kilépéséhez, a vezetők közül senki sem váltott' Szót annak érdekében a lelépő tagokkal, hogy maradjanak, pánikhangulat lett úrrá és a -legjobÓ erők hagyták ott az üzemet, a falut. Sokan azért mentgk el, mert. féltek: a tsz- ben kenyér nélkül maradnak, mások vélt, vagy valódi sé- ’ relmek miatt vették a kézbe a vándorbotot. Egy állami felügyeleti ellenőrzés tavaly, .október 29-én kelt jegyzőkönyvéből;, az- alábbiakat olvasom: ,',-A•' tsz vezetői nem vették figyelembe. a 6/1967. (X. 24) MÉM számú rendelet.4. §-áhan foglaltakat, amely szerint a kilépést írásban kell. • bejelenteni, a ’kérelmet a vezetőség bírálja el, és köteles a legközelebbi közgyűlés elé terjeszteni. A kérelem elbírálásáig a tág köteles a közös muftkában részt .venni - és-.a.’.tagsági -Viszonytól folyó kötelezettségeinek eleget feni:”'

A nagyvonalúság netovábbja, hogy minden ' további nélkül megszüntette vagy .az elnök, vagy a főkönyvelő a kilépni szándékozók tagsági viszonyát/. Jogtanácsost is alkalmaz a kajdacsi közös gazdaság, enyhén szólva különös, hogy a törvénysértést mégis .elkövethették.

Úgy tűnik 1970. Kajdáesoú a bravúros melléfogások éve, volt, de hogy a csőd nem írható kizárólag ennek az egy esztendőnek a rovására, az szinte bizonyos. Mint mindegyik mezőgazdasági üzemet a kajdacsit is „megtépázta’” a tavalyi rossz esztendő. A'csőd azonban nem csak fezzel magyarázható. S most az van, hogy, ■ fplyik a ; bűnbakkeresés. A.tagok,egy része és maga. a . p.árttitlíáf,.is .az elnököt• hibázhatja., Áttéljintve a. tsz hely- 'zététfkívülállókéntIs eljut az ember - egy-ibolyán; felisrriei'és- v hez-, hogy. ,az elnök kiváló- mezőgazdász ;lehgt, ugyan, dré ve- ■ zetésre , való rátermettségét nem nagyon . bizonyította; be, vagy nem -nagyon bizohyífhat- , ta; be. - y *

Csakhogy annak idején nem ő ..kiáltotta.,..ki magát' .elnöknek, hanerp .’áj tágok,. vá' a'sKtot- . ták érre . a tisztségre. Itt- kezdődnek a cifra dolgok. Itt ve- b ető, észre -a tárgyilagos • szembenézés teljes hiánya. Sok embernek keilfenj, belenézni a tükörbe .és. önvizsgálatot tartani. .

. A .tagok; a-társtulajdonosok felelősségéről .-illetve. féfelőt- lenségéről van. szó.' Elnöküket ismerhették, hiszen' megválasztása előtt is a termelő- szövetkezetben dolgozott agro- nőmuskéht. Mindenkinek tudnia kellett tehát, hogy kire adja. a szavazatát. Legfeljebb az. történhetett, hogy felelősségérzet nélkül választották még az elnököt. A termelőszövetkezet önállóságai csakugyan önállóság, éppen • ezért ". ©jó» szíyv.el .ugyan, de' nem' léhet mást. mondani, mint azt/Rogy -az önállóságnak párosulnia kell a tagók felelősségével, mert .amit főznek, azt ők' eszik meg. .................... '/

’ A kajdacsi tsz csődje tg/tal- ságos lehet valamennyi közös gazdaság-számára, a, valamennyi szövetkezeti' gazda számára. A-bagók nézzék meg,'kire Szavaznak és kit ^Választanák tisztségyiselőnekv :ki_ nek-kinek" saját ‘ sorsáról' "Van szó. Minő ellentmondás-az is, hogy ugyanazok a kajdacsi párttagok akik jó három hónappal ezelőtt a járási pártértekezletre küldöttüknek megválasztották a tsz-elnököt, ugyanazok — nem kevesen — őt most az elnöki munkakör betöltésére alkalmatlannak,.' tartják. Hát melyik az igaz? Ha csakugyan , gyengekezű,

részrehajló, befolyásol’ jiatq,

döntésekét sógór. kóma alapon hozó, kivételező vezető; akkor miként választhatták meg a járási pártértekezlejre küldöttnek, khol tágja lett a járási pártbizottságnak; Súlyos, nehéz és jeliembé vágó kérdések ezek. Egyáltalán mennyire lehet hitele annak a párttagnak, aki most minden rossz eredőjét abban az emberben —'••elvtáréban '«*■>• látja, akire a közelmúltban bizalmat szavazott. ’ " : ‘

Kik a mulasztók, tehát ?• Kár lenne az; elnök, a szakvezetőség felelősségét- csökkenteni, vagy éppen , elkenni., Az még rosszabb volna, ha a kajdacs, szövetkezetei a .járás, a megye; magára hagyná.. De a legsúlyosabb hiba az lenne, ha az ottani tsz-tagok,, azzal áltatnák magukat, hogy. a vezetők vitték csődbe -g. gazdaságot, kizá- 1 rólag ők, senki más. így ez nem állja meg a helyét, mert a tagok is részesei a csődnek Nyilvánvaló természetesen, hogy a vezetők felelőssége a legnagyobb, s azt nem szabad egyszerű kézlegyintéssel elintézni azzal sem, hogy „az Idén majd jobban dolgozunk”. Azt kell mérlegelni, hogy a „jobban dolgozunk’-hoz van-e elegendő biztosíték,. Az üzem tavalyi működése azt mutatja, hogy az elnök az alkalmasság próbáját nem állta ki. A pulykapróba bedöglött. A földek egy része felszántva parlagon maradt. A dohánytermés egy része veszendőbe, ment,. a határban maradt. A hosszú ősz ellenére több száz hold fold szán- tatlan maradt... Ésszerűtlen végig nem gondolt funkciócserék történtek. Az utasítások olykor keresztezték egymást. Mást mondott az1 elnök, mást .parancsolt a főagronómus. Olykor a beosztott ágronbmus- rtak több szavá volt,- mint ta- főagronömusnak. 1 FéléslégéS részletezni, hiszen * Kajdacson mindenki tudja, mindenki látta, miként jutott,a. tsz a csőd szélére. De a tagok felelőssége legalább akkora, mint a vezetők felelőssége.

Az - a nagy kérdés, hogyan tovább? Erre a kérdésre kizárólag Kajdaeson maguktól várhatják; a feléletet a szövetkezet' tagjai és vezetői.

/ __

. SZEKULITY PETER

Befejezéshez közeledik Szekszárdim a Ruházati Áruház építése is. A kiize! 11 mi' lió forint költséggel épülő áruházban az alsó szinten 1190 rtégyietméter eladótér, a f*’: sőn a szociális helyisegek és a raktárak kapnak majd helyet.'.Jelenleg a tető sziget’! se és a fűtés szerelése folyik, az április 30,-i átadásig hátra van még a padló és a bei»- falburkolás.

ülés Tamásiban

;íov i;ii , ’ í j ...

■: Pétiteken ülést tartott a Tamási' Járási Tanács és annak végrehajtó bizottsága, a Dombóvári Városi Tanács és végrehajtó, bizottsága, valamint a Dombóvári Járási Tanács és vb.

*

A Támási Járási 'Tanács vb. érdemei elismerése mellett felmentette yb-elnöki tisztségéből Vidóczi László elvtársát, aki már húsz éve munkálkodott a tamási járásban. Vidóczi elvtárs .más, fontos beosztásba került.

A Tamási Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökévé Grjll Ferenc elvtársat választotta meg.

Ugyancsak eddig végzett munkája elismerése mellett félmentette a Tamási Járási Tanács VB dr. Szaiff Istvánt a vb-titkári, és Szuprics János élvtársat a vb-elnökhe- íyettesi funkciójából, akik szintén más, fontos munkakörben nyertek elhelyezést.

#

Ugyancsak pénteken tartott ülést a Dombóvári Városi Tanács és vb is, ahol .Vaszkó Szilveszter elvtársat felmentették megbízott vb-elnöki

és Dombóváron

.tisztségéből.. A városi tanács és annak végrehajtó bizottsága egyhangúlag és jóváhagyólag elfogadta a megyei tanács vb azon határozatát, mely szerint a Dombóvári Városi Tanács vb-elnöki teendőivel V i- dóczi László elvtársat bízzák meg.

Ugyanakkor felmentette vb- titkári funkciójából dr. Németh József elvtársat, elfogadta és egyetértett a megyei tanács vb határozatával, melyben a vb-titkári teendők ellátásával Bérdi József elvtársat bízta meg.

*

A Dombóvári Járási Tanács és vb pénteki ülésén érdemei elismerése, mellett felmentette; a járási tanács vb-titkári funkciójából Bérdi József elvtársat, valamint egyetértő- les tudomásul vette a megyei tanács vb azon állásfoglalását, mely szerint a Dombóvári Járási Tanács vb-elnöki teendőivel Vaszkó Szilveszter elvtársat bízzák meg.

.Mindhárom tanács és végrehajtó bizottság ülésén részt vett Szabópál Antal elvtárs is, a megyei tanács vb-elnöke.

Olcsóbb, gyorsabb lesz a szolgáltatás

A módszert csak fel kellett találni?

Több mint egy évtizede arról híres a Tolna megyei

Festő és Lakáskarbantartó Ktsz, hogy egype bővíti,, kulturáltabbá teszi á' Izólifáltá- tásokat. Ez a szövetkezet egyedül több lakossági szolgáltatást végez, mint másik három. Tulajdonképpen a szövetkezet jellegéből is fakad ‘ ék, meg abból is, hogy itt égyfe másra új módszereket „találnak ki’. Elsőként szervezték meg itt például a lakások : ,, karbantartásához Szükséges Összes szakma , ösz- Azpyonását — tehát kialakí- íottálc'-égy olyan szervezetet, amely képes a lakásban előforduló összes munkát, elvégezni. '

Évről -évre egy-másfél millióval nőtt a szövetkezét • la- Jkírisági szolgáltatási munkájának .értéke. - ,A kárpitosok éppen úgy kimennek a la-1 kasokba’, mint az asztalosok, vagy' áz- üvegesek. Set: a la-" kők' 1'egbagyőbB örömére 'úgy js‘‘vállalnál«; rríünkát.' hogy a öeités /előtt- az • egész ’lakás karbantartását /élvégzik: így p''vfifl'éZfetéh /hibáinak" javítását; •asztaiö&hürikát; parkettajavítást I stb.

*A szolgáltató szakma természeténél fogva sajnos a szövetkezet .embereinek. is minden munkához külön kellett felvonulni. Ha egy bér- házban valakinek lakást kellett festeni, -vagy zárat javítani, és rá következő nap a ház más lakásában is akadt dolga az iparosoknak, az „útidőf” a felvonulást minden lakosnak felszámolták.

A szövetkezetnek is jól feljött érdeke, hogy emberei mifiéL .gazdasáft 'sabban , tevékenykedjenek/ így arra az , elhatározásra, jutott a vezetőség, hogy koncentrálja, a lakossági . munkákat — a lakosság érdekében.

A módszer nagyon egyszerű, csak éppen fel kellett találni. Szerződtetett a szövet- kezpt. egy - nyugdíjast, akinek az á dolga, hogy munkát szerez, koncentrál. Például a szervező végigjár egy bérhá- zát, megkérdezi a lakóktól, hogy milyen munkát tudnának adni a javító iparosoknak. Összeírja, s a lakatost, asztalost, festőt, már koncentrált munkára tudja irányítani. Például egy bérházban négy-öt . lakatosmunka is ' akad. ’ így a laka/öá ,’ésak egy útidőt , számít ■ fél;tehát az öt lakónak csak égy. útidőt kell fizetni, míg ha külön bejelentés, külön .kiszállás;: .van, természetesen mindenki köteles. fizetni. Ríem is beszélve arról, hogy az,. iparos érkezését korábban nehéz, volt „kiszimatolni”., Most amikor az iparos az első. lakosban megkezdi a munkát; még a reggeli órákban 'közli a: ,.többi lakóval,“ mikór érkeznek óda.

, A lakók körében nagy sikere van ennek az ' új- módszernek. Az emberek csodálkoznak- rajta:, megkérdezik tőlük,- hogy van-e javítani való berendezés, felszerelés? Erre még nem volt példa Szekszárdon.'

A módszert elindították, abban bízunk a szövetkezet nem állítja le majd ' akkor sem, ha több lesz az igény, s növelni kell a „kijáró szerelők” számát.

—P.i1971. január 17.