Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-17 / 14. szám
Saigon Technológiai eszkaláció Az amerikai hadsereg saigo- ni parancsnoksága bejelentette, hogy a B—52-es nehézbombázókat kísérő F—105 típusú vadászgépek pénteken 3 alkalommal támadták a VDK légvédelmi állásait /-a Mugia-hágó magasságában, a demilitariz£lt övezettől l’S kilométerre északra. Melvin Laird amerikai hadügyminiszter visszatéit délkelet-ázsiai körútjáról a Washington melletti Andrews légi támaszpontra. A miniszter közölte: útjának tapasztalatai megerősítették abban a meggyőződésben, hogy az Egyesült Államok ..képes lesz sikeresen befejezni vietnami háborúját” ' A Pentagonhoz közelálló körök szerint Laird hazatérte után újabb „eseményekre* lehet számítani Dél-Vietnam- ban, Kambodzsában és káoszban egyaránt. A hadügyminiszter saigoni, illetve Honoluluban tartott megbeszélésein az új katonai doktrína, egyebek között a „technológiai eszkaláció” kérdései szerepeltek, ami érthetőbb szavakkal nem más, mint az új, korszerűbb fegyverfajták és fegyverrendszereit bevetése. E koncepció célja az, hogy a Dél-Vietnamból történt ki- sebb-nagyobb amerikai csapatkivonásokat az ott maradó egységek'® felszerelésének korszerűsítésével ellen súlyozzák.' a Kambodzsai Nemzeti Egységfront „Vietkong” és északvietnami harcosokból áll csupán, míg Kambodzsa népének támogatását. Lón Nol-ék élvezik. A továbbiakban Szihanuk a fentieket cáfoló bizonyítékokat idéz, amerikai és thaiföldi katonák beszámolóit, szemtanúként Kambodzsában járt nyugati tudósítók jelentéseit, amelyek beszámolnak az egész khmer nép valamennyi rétegét átfogó felszabadító harcról. Az a Lón Nol-féle rezsim — mutat rá Szihanuk — amely az egész nép támogatásával dicsekszik, valójában -.aját katonaságétól, militarista ifjúsági szervezeteinek tagjaitól is fél. — állatidra — *•* •íz üzenet, befejezésül leszögezve, hogy a jelenlegi kambodzsai rezsim vereségre van ítélve, s a khmer nén gvőzeleskedik árulói fölött. Hírek képekben Prága Giere Sk Cselis/Iovn k1á ha n A CSKP KB és a csehszlovák kormány meghívására szombaton a kora délelőtti órákban egynapos baráti látogatásra Prágába érkezett Edward Gierek. a LEMP KB első titkára, valamint Piotr Jaroszewicz, a LEMP Politikai Bizottságának | tagja, a Peking Szíhnmik Norodom Szihanuk kambodzsai államfő csütörtökön üzenetet intézett a khmer néphez. A sorrendben 15. üzenet rámutat, hogy Lón Nol alkotiengyel minisztertanács elnö- ke. A repülőtéren a lengyel vendégeket Gustáv Husák, a CSKP KB első titkára, valamint Lubomir Strougai, a CSKP KB elnökségének tagja, miniszterelnök üdvözölte. ■\ fogadtatáson jelen volt több más vezető személyiség is. fi menete mányellenes rezsimjének kül- és belpolitikája intézményesített hazugságokon és szemfényvesztésen alapul. A Phnom Per.h-i klikk, amerikai felbujtóival együtt azt állítja, hogy Rio de Janeiro Kbzab^duíf Biieher Magyar idő szerint 10.25 órakor Louis Boiteux svájci konzul telefonon arról tájékoztatta a Reuter iroda tudósítóját, hogy Bucher nagykövetet megtalálták és néhány percen belül visszatér családja körébe. A nagykövetet William Rock nagykövetségi első titkár vitte gépkocsin a rezidenciára. Az ott várakozó újságírói csoport nem is tudta, hogy a diplomata érkezett vissza, mert a csukott személygépkocsi megállás nélkül hajtott át a kert- kapun. A nagykövetséghez közelálló körök szerint Bucher fáradt, de egészséges. A Jordániái hadseregnek a Palesztinái kommandók elleni támadása elleni tiltakozásul Bejrutban tiltakozó gyűlést tartottak mintegy Í0 ezer résztvevővel. A tüntetők Husszein király hatalmának megdöntését követelték. Megkezdte tanácskozását a magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki tudományos együttműködési vegyes bizottság. A bizottság VIII. ülésszakán a csehszlovák •delegációt Miroslav Hruskovic, (balról) a magyar delegációt dr. Ajtai Miklós vezeti. Magyarok finnek Cica kép Helsinkiből. Fock Jenő miniszterelnökünk finnországi látogatása része annak a magas szintű megbeszélés-sorozatnak, amely évek óta folyik Magyarország és Finnország vezetői között. Érdemes ennek az eszmecserének néhány mozzanatát felidézni. 1968. októberében Ahti Karjalainen akkori finn külügyminiszter Budapestre érkezése nyitotta meg a két ország államközi kapcsolatainak legújabb szakaszát. I 969. szeptemberének utolsó heteiben Kekkonen finn köztársasági elnök látogatta meg hazánkat. Tavaly nyáron Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke vezetésével magyar küldöttség járt az északi országban. A magas szintű megbeszélések eredményeként előbb ötéves hosszú lejáratú kereskedelmi megái k pori ás született, majd pedig gazdasági, ipari és műszaki együttműködési egyezményt írtak alá. 1969 őszén megállapodás születeti a két ország között a vízumkényszer kölcsönös megszüntetéséről. Ha miniszterelnökünk mostan* úticéljáról, Finnországról — és általában, ha a finn—magyar kapcsolatokról — esik szó, múltról és jelenről együtt szokás beszélni. Nem is alaptalanul Az évezredes közös múlt, rokonságunk tudata, érzelmileg is színezi jelenlegi reális politikán nyugvó együttműködésünket. Urho Kaleva Kekkpiién elnök magyarországi tartózkodása idején így fejezte ki ezt a gondolatot: „Rokonságunk nemcsak a már régóta tudományosan bizonyított eredettényezőn és nyelvrokonságunkon alapul, hanem — ami ennél is fontosabb: —- kölcsönös szirti pátiánkon, , élénk kulturális és kereskedelmi kapcsolatainkon, valamint azonos felfogásunkon a béke megőrzésének és elősegítésének fontosságát illetően.” Az elmúlt két esztendő során kommentárokban és hírekben gyakran került egymás. mellé a két város — Budapest és Helsinki — neve. A Varsói Szerződés tagállamainak budapesti felhívása, az arra elsőként érk.ező finn visszhang Európa biztonságának, az összeurópai értekezletnek ügyét egyengette. A budapesti felhívás azóta szinte szimbólummá —a békés egymás mellett élés elvének egyik jelképévé — vált, Helsinkiből pedig több új javaslat, érkezeti azzal a pozitív szándékkal, hogy minél előbb megvalósulhasson a kontinens államainak nagy- tanácskozása. De a magyar és a finn külpolitika nemcsak tágabb hazánk — Európa — békéjéről vall hasonló felfogást. hanem közelálló álláspontot képvisel a világ jelenlegi tűzfészkeinek — az indo- kínái és a közel-keleti válság felszámolását illetően is. ' A magyar—finn kapcsolatok alakulása igazolta egyúttal azt is, hogy a biztonságié, a békés egymás mellett' elésre törekvés olyan összekapcsoló elv, amely a nemzetközi politika ugyanazon áramlatához kapcsolhat különböző társadalmi berendezkedésű orszá - gokat. A magyar—finn viszony tulajdonképpen világméretekben is pozitív példa lehetne. Megérné az alaposabb elemzést annak vizsgálatára: hogyan jöhet létre ez a harmonikus együttműködés más-más társadalmi berendezkedésű rendszerek közptt? Melyik az a döntő ok, amely ezt indokolja? A történelmi hagyomány? Igen, varinak közös hagyományaink. Bizonyos külsődleges jegyek? Ilyene.tc is vannak. Mindkét ország európai, kis lélekszámú állam. Néhány gazdasági mutató? Finnország gazdasági struktúrájában éppúgy, mint hazánkéban nagy szerep jut a külkereskedelemnek, a más országokkal való gazdasági együttműködésnek. Bőven lehetne sorolni az összetartó, az egymásra utaló tényezőket A leglényegesebb azonban minden bizonnyal az, hogy országaink vezetőinek találkozásai erősítik. a reményt:, közös erőfeszítéseink nyomán közelebb kerülhet a kontinentális kon-, ferencia időpontja. Államközi kapcsolataink erősödését, a gazdasági szálak gyarapodását a dolgok természetes rendje szerint a nagyobb kulturális csere, a nagyobb idegenforgalom is kísérte. Kállai Gyula „népi diplomáciának " nevezte a tömeges utazásokat, a két országban élő emberek személyes eszmecseréjét, a „népi diplomaták” száma országainkban minden bizonnyal a jövőben még szaporodni fog. Fock Jenő látogatása része — és fontos állomása .— egy folyamatnak, a magyar—-finn együttműködésnek. Két kis állam magas szintű konzultációjára kerül sor Helsinkiben. Mégis — éppen a magyar— finn kapcsolatok példamutató jellegéből, országaink közös, kitartó erőfeszítéseiből következően — túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Európa és a béke szempontjából egyaránt fontos megbeszélések lesznek majd az északi rokonnép fővárosában. KERESZTY ANDRÁS
