Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-15 / 12. szám

Egy hozzászólás margójára

Kinek a hatánkiiréhe tartozik a változtatón ?

A járási szintű értekezleten párttitkárok és nőfelelősök tanácskoztak — mintegy ötve- nen — az MSZMP nőpolitikájáról és az 1013-as kormányhatározatnak a megvalósításáról. A termelőszövetkezetekben tagként dolgozó asz- szonyok érdekében szót emelve, többen kifogásolták, “hogy a háztáji nagyságában sok helyen különbséget tesznek, a nők rovására.

Meghívottként jelen volt és hozzászólalt a vitában a jóhírű termelőszövetkezet tekintélyes elnöke is. Elmondta, hogy az ő szövetkezetükben sem egyforma a mérce, ugyanis az alapszabályban három esztendeje, a nőknek 1400, a férfiaknak pedig 1600 négyszögölben határozták meg a háztáji területet. Azzal is foglalkozott, miként lehetne orvosolni. Kijelentette. hogy változtatni csak felülről jövő. hathatós intézkedéssel lehetne, mivel ..sajnos, intézményesen folyik a tsz-ekben a két nem munkájának a megkülönböztetése”. Hogy félreértés ne essék, még azzal is megtoldotta, hogy e probléma alulról jövő kezdeményezéssel megoldhatatlan.

Megoldhatatlan lsnne? Nézzük csak. bogarásszuk- az 1%7-ben kelt termelőszövetkezeti törvényt és kiegészítését. Tesz-e különbséget nemek szerint ez az alaptörvény, állít-e tilalmat korlátokat a nők rovására a tsz-ek elé? Ilyesminek nyomát sem látni benne, ellenben sok passzust szentelt a gyermeknevelés, a család ellátásával megterhelt tsz-asszonyok kedvezményeire. (A tilalmi tábla tehát nem ott állíttatott.) Mit tartalmaz? Előírja, kimondja a t'sz.-tá,-- vény, hogy 800-tól 1600 ölig jár háztáji azoknak, akik az előírt tíz órás munkanapokat' — nőknél minimum 100, férPrantner József államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, szerdán este a faddiak meghívására ellátogatott a helyi művelődési házba, ahol „Pártunk szövetségi politikája a X kongresszus tükrében” címmel nagy érdeklődéssel kísért előfiáknál 150 — teljesítik. Hogy az előírt határokon belül ki mennyit kap, az a tsz-veze- tőség, iiietve a közgyűlés hatásköre, a döntés rájuk tartozik. Tehát a kereteken belül ott a hatáskör, ahol termelnek és elosztanak.

Tájékozatlanságból, vagy a felelősség áthárításából informált másként az elnök, ki tudja? Mindenesetre a törvény szelleme a hátrányos megkülönböztetések megszüntetésére, a közelítésre kéne ösztönözzön. Más, kérdés, hogy a szövetkezetekkel szemben kötelességeit teljesítő asszonyok esetében hol meddig ju-" tottak. .. Nő mivoltuk miatt mellőzik-e,, csorbítják-e őket a juttatások terén? (Mellesleg: az előbbi tsz téli munkát is biztosít a nőknek, asszony tagjaik közül többet bel- és külföldi jutalomüdülésre küldött, aki rászolgált — több mint tízen — kitüntetést is kapott.)

Ahány ház, annyi szokás, nagyok az eltérések a tsz-ek között a nőknek juttatott háztáji föld nagysága terén. E szempontból az előbb említett tsz jőnéhány szövetkezeten az átlagosnál jobb példájával tesz túl, noha náluk sem egyforma a nemek elbírálása. Tévedés, hogy felülről jönne az „intézményes megkülönböztetés”. Tehát változtatni sem fenn kell.

Szinte mindenütt megtalálható a MÉM és a MNOT által kiadott, dr. Molnár Imre szerkesztésében megjelent tájékoztató. Címe: A tsz-törvén’1 a termelőszövetkezetekbe: dolgozó nők helyzetének j'„ vitásáért. Benne az egyenjogf ságot gyakorlati oldaláról rek lamáló, figyelemre méltó kft

adást tartott. Az Állami Egyházügyi Hivatal elnökét elkísérte Tatár Lajos, az MSZMP Szekszárdi Járási Bizottsága első titkára, a faddiak nevében pedig Gáti Bálint iskolaigazgató, községi csúcstitkár köszöntötte.

tikai észrevételek mellett találhatunk egy Hajdú megyei felmérést. (Érdemes lenne másutt is elvégezni.) Abban a megyében a tagként dolgozó nők 44 százaléka 800 öl alatt, 26,7 százaléka pedig 1201— 1600 ölnyi háztájit kapott.

. Központilag ott is ugyanazt a törvényt veszik alapul, amit a Tolna megyei termelőszövetkezetek, miként nálunk, úgy ott is nagy a szóródás.

Érdemes tüzetesebben tanulmányozni, meg kell jobban ismerni a tsz-törvény betűjét és szellemét. Az alapszabály módosítása annak megfelelően megtörténhet. ezt megtenni egyszerre jog és kötelesség. Alkalmazásának politikai, szemléleti feltételeit megteremteni helyi feladat. Igenis kell hozzá alulról jövő kezdeményezés. ne várjanak felső intézkedésre.

—i —é

Javuló ú írí szota volt

A KPM hóügyeletének csütörtöki jelentése az útviszonyok javulásáról számolt be. Az országban a főútvonalak mindenütt „tiszták” egyönte- len fekete, sávot képeznek,

: hóeltakarító gépek a mel- ikutak egy részén még dől-, oznak, az őrjáratos kocsik edig a hajnali fagyok miatt 1 negjegesedett útszakaszokat ;zoíJak. A légi közlekedés helyzete javult, Ferihegy csütörtök reggel minden gépet fogadott és elindított. , A MÁV-nál arról számoltak be, hogy a nemzetközi járatok többsége még mindig meglehetősen sokat késik. A belföldi vonalakon általában 10— 15 perces a késés, aminek oka csak részben a köd, másrészt az is, hogy az állomásokon hosszabb ideig állnak a szerelvények, mivel az utasok is óvatosabbak, lassabban, kényelmesebben szállnak le és fel.

Praníner József, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének előadása Faddon

Szakszervezeti

választások

Vf álasztanak a szakszer■ T vezeti dolgozók, választ tehát az országban 3,5 millió ember, mert ily’ nagy számmá kerekedik a különböző szakszervezetek tagsága. ■ Száz bérből és fizetésből élő dolgozó közül S3 szak- szervezeti tag. Választó és választható. E kettős szerep fontos jellemzője a szakszervezeti mogalómnak, hiszen — a választások e része már lezajlott — csupán bizalmiként kétszázezer ember munkálkodik társai javára. Rajtuk kívül a műhelybizottságok. vállalati szakszervezeti bizottságok, tanácsok tagjai is fontos tisztükben nagy létszámmal — mintegy 160 ezren — bizonyítják: a szak- szervezeti munka töniegpoliti- kai tevékenység. A társak bizalmával elnyert tagság valamely szakszervezeti testületben mindenképpen megtiszteltetés, ám: munka, fele'ősség is! Mint föntebb, az adatok alapján láthattuk: tömegek munkája, felelőssége.

A most zajló választásokon, néhány, ritka kivételtől eltekintve, a vitázókedv, a dolgokba való beleszólás akarása jellemzi a résztvevőket, s még valami: az igényesség. Az igényesség azokkal szemben, akik tisztséget viseltek. Mit tettek, miben mulasztottak, meddig jutottak, jól képviselték-e a társakat, ezt firtatják a taggyűléseken, küldöttgyűléseken a szakszervezeti tagok, s míg korábban a legkevesebb szó a vállalati szakszervezeti tanács tevékenységéről, s tagjairól esett, most egyszeriben reflektor- fénybe kerültek, mert a gazdasági reform hozta változások nagy mértékben megnövelték e testület szerepét, jelentőségét, döntései, határoéa- tai fontosságát.

Az üzemi, vállalati szak- szervezeti tanács tagjának lenni — ma már — nem formális tisztség. Legjobban azokon a helyeken tudják ezt, ahol — nem volt ritkaság — éjszakába nyúló ülésen, forró légkörű vitában • mondtak igent és nemet a vállalat fejlesztési tervének egy-egy szakaszára, az új munkaszervezés bevezetésének részleteire, a bérpolitika elveire; mindarra ami a szakszervezeti tanács ülése elé kerül, s e kérdések száma nem kevés. Nem szóvirág tehát, hogy a vállalati szakszervezeti tanács az üzemi demokrácia legfőbb fórumainak egyike, s mint

ilyen, a tagság körében rfteg- különböztetett figyelmet élvez.

Irigyelem,; érdeklődés —

A olykor még kétkedéssel keveredő kíváncsiság — kíséri a vállalati szakszervezeti tanács munkáját, s ez szilárd „hátország” azok számára, akik társaik képviseletében részt vesznek az üléseken, élve a tagsági jogaikkal felszólalnak, magyarázatot kérnek, vitatkoznak, javaslatokat tesznek. Tájékozottságot feltételez, nemcsak a műhely, de a gyár, sőt, a gyáron túli gazdasági helyzet ismeretét követeli meg e tisztség jó betöltése.

Tévedés lenne azt hinni, hogy a szakszervezeti tanácsok tevékenysége mindenütt osztatlan elismerésre talál. A gazdasági vezetők egy része húzódik egy-egy napirend előterjesztésétől, úgy véli, hogy a tanács aligha adhat bármit is segítségként a műszaki, gazdasági feladatokhoz. E vélekedés nemcsak a testületet, s annak tagjait becsüli le — s vele a dolgozóknak azt a fokozódó igényét, hogy már a dolgok eldöntésének részesei legyenek, ne csak a végrehajtásból jusson ki nekik —, hanem magát a gazdasági vezetőt is megfosztja fontos támaszától. A munkatársak segítőkész bírálatától, a közös vita után kialakuló egységes cselekvéstől. A széles körű aktivitástól.

A tapasztalatok szerint a mostani választásokon a korábbiaknál igényesebben, sokoldalúbban mérlegelte a szakszervezeti tagság, kil küldjön a szakszervezeti tanácsba képviselőjeként, egy- egy műhelyből, üzemrészből, osztályról. A követelmények alkotta mérce magasabb lett, s ezt a tagság érzi. Éreznie kell tehát a társak bizalmából megválasztott tanácstagoknak is, s mindazoknak, akik — akár a pártszervezet tisztségviselőiként, akár gazdasági vezetőként — ezerféle módon hozzájárulhatnak a vállalati szakszervezeti tanács tevékenysége gazdagításához, elmélyítéséhez. Nem „szivességből tett munka ez, hanem: kötelesség. Olyan kötelesség, amelynek maradéktalan teljesítését választók és

választottak, azaz a teljes kollektíva eredményekben, anyagi és erkölcsi gyarapodásban mérheti, élvezheti.

A Dunaföldvári Gumiipari Ktsz tűzöd?) adagján naponta 1540 cipőfelsőrész készül.

Rákerül a talp a filc felsőrészekre,

foto: Gottvald