Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-14 / 11. szám
1 Korszerűbben, olcsóbban I IV. Ötére* tervben: 10 millió ajtó és ablah Sokak számára meglepő, hogy az utóbbi esztendőkben, evenként több mint egymillió ajtót .és ablakot használtak fel áz építkezéseknél. Ha a XV. ötéves terv előirányzataiban - szereplő 400 ezer lakás, nagy számú szociális és kulturális intézmény, ipari, mező- gazdasági és más új épület megvalósítására gondolunk, máris kirajzolódik előttünk az előirányzat ajtóban és ablakban: a szükséglet csaknem 10 millió darab! A megvalósítás nem is olyan egyszerű, hiszen a fő alapanyag még mindig a „fa”, tudvalevő, hogy hazánk fában . szegény ország és külföldről is behozatalra szorul. Természetesen nemcsak a fa alapanyag gond, hanem az ajtó es ablakszárnyak mozgását biztosító pántok, a kilincsek, zárak stb. is. Ezekhez az anyagokhoz pedig a feldolgozást végző korszerű gyárakra és sók-sok munkáskézre van még szükség. MIT KELL TUDNI VZ AJTÓKRÓL... • A nyílászáró szerkezetek, vagyis a it ók és ablakok két fő részből állnak: a falban elhelyezett tokból és ehhez tartozó, ajtó és 'ablak szárnyakból. Az ajtótok — szélességi mérete szerint — lehet „hevedertok”, amelyet, leggyakrabban a válaszfalakba építenek, vagy „pallótok”, amelyet féltégla vagy 12 cm vas- feg válaszfalaknál alkalmaznak és „gerébtok”, amelyet csak 25 cm, vagy ennél vastagabb falaknál építenek be. Az ötven évnél régebbi építkezéseknél még itt-ott megtalálható az úgynevezett „gerendátok” is, amelyet a na- gjron vastag félméteres fa- 1 ajknál használtak. Ma már ezeket nem alkalmazzák. Az ajtók lehetnek egy és kétszárnyúak, de úgy is csoportosítják, hogy üvegezett ’/agy bo rított. Sokszor h.-i ■ :ik barmon ikaajtóról, tolóaitóról, de számtalan más elnevezés is szerepel még a szakirodalomban. ...ES AZ ABLAKOKRÓL? A nyílászáró szerkezetek családjának másik csoportját képezik az ablakok. Az ablakoknak az a rendeltetése, hogy biztosítsa a helyiség tökéletes megvilágítását, ezenkívül a lég- és vízmentességet is. Az ablakok mérete igen fontos. Erről a szakirodalom a következőket állapítja meg: .. .„Az ablakok mérete teljesen a céltól függ. Általában arányos a helyiség alap területével, de egyszerű szabályokkal — például ! a helyiség alapterületének 10 százaléka legyen az ablakfelület, — még nem sokat mondtunk. Sokkal lényegesebb a megvilágítandó. helyiségek alakja. Mély helyiség megvilágításához ugyanazon alapterület mellett is több ablak kell, mint ugyanolyan nagyságú, de kevésbé mély helyiséghez. . Az ablakok jellemzőit az üvegek száma is meghatározza. A mi éghajlatunk mellett elkerülhetetlen az un. kettős üvegezés. Az egyszeri üvegezésű ablakokon félen lecsapódik a pára és a helyiségek erősen lehűlnek. Mind gyakoribbak az un. egyesített szárnyú, kettősüvegezésű ablakok. Itt a szárnyak használatban együtt nyílnak és csak tisztításnál nyithatók szét. Régebbi rendszer, de ma még — különösen a családiházak építésénél — használatosak a külső-belső befelényíló, kettős üvegezésű, úgynevezett „kötött tokos” ablakok, ahol az. üvegtáblák külön sz-'Vpv'A-M kerülnek és egymástól 11—15 cm távolságban vannak. Az ablakok tok és szárnyrészei általában fából készülnek. Ma már azonban mind több épületben megjelentek a fémből, és műanyagból készített ablakok is. VIZSGÁZNAK AZ A^JTOK ÉS ABLAKOK A nyílászáró szerkezetnek feladata, hogy egy-egy helyiséget elzárjanak, vagyis ilyenkor biztonsági célt valósítanak meg, másrészt pedig az időjárás viszontagságaiból is védelmet nyújtanak. Az Építőipari Minőségvizsgáló Intézettől nyert felvilágosítás szerint legfőbb hibájuk a vízzárás elégtelensége, amely vetemedést Idéz elő, és. illesztési pontatlanságokból, vagyis tömítési hibákból ered. Az ÉMI-nek egy év óta minden újfajta építőanyagot, szerkezetet és építési módot meg kell vizsgálnia, és csak akkor szabad alkalmazni, ha megfelelő bizonyítványt adtak ki róla. A nyílászáró szerkezeteket először „csapóeső” vizsgálatnak vetik alá. Ezt olyan szerkezettel végzik, amely 50—80 kilométeres szélnyomás közben nagynyomású esővizet is szór az ajtóra, vagy ablakra, merőleges irányban. Ezután szélnyomásnak teszik ki a szerkezetet. Ha e két kísérletnek megfelelt, a pántokat, és a zárszerkezeteket vizsgálják meg. Egy kis gép mechanikus úton — 10 évi használatnak megfelelő ajtó-ablak nyitást, csukást é? zárást produkál, amely — mintegy 150—200 ezerszer mozgatja a kísérleti darabot. A jól vizsgázott mintadarabok alapján azután megkezdődhet a tömeggyártás. MfiANYAG AJTÓK A nyílászáró szerkezetektől megkövetelt feltételek, az előállítás tömegmérete, pontossága mindinkább a műanyagok alkalmazását teszik szükségessé. Az Országos Szakipari Vállalat bemutatta újfajta, un. PORPLAST elnevezésű műanyag ajtótípusát, amelyet már alkalmazott is az INTÉRAG székházában. Ezek még olasz gyártmányúak, de az idén olasz li- censz alapján a Borsodi Vegyi Kombinát Szekszárdon épülő új gyárában megkezdik a hazai gyártást. A tervek szerint évente 60 ezer műanyag ajtót készítenek. A műanyag ajtókról az ORSZAK igazgatója, Tátrai János elmondta: Teljesen előregyártott, véglegesen összeszerelt formában kerülnek az épületre, és ott valamennyi építési szakipari munka után minimális helyszíni munkával szinte percek alatt beszerelhetők. Kis súlyuk van, ennek ellenére erős szerkezetűek, nem deformálódnak, hőre, nedvességre nem érzékenyek, nem repedeznek, nem gyúlékonyak. A műanyag ajtó lényegében extrudált, ütésálló könnyű PVC profilból készül. Az ajtólap 150x40 mm és 50x40 mm méretű egymásba csúsztatható profilokból áll. A lap merevségét rejtetten beépített menetes acélrudak biztosítják. Az ajtólap vastagsága 40 mm. Az ajtólapok lehetnek át- tetszőek, vagy akár üvegezettek is. Különleges igény esetén az ajtólapok műbőrrel, műanyag lemezzel vagy fémlemezzel boríthatok. A pántok sárgarézből, krómozott kivitelben készülnek. Műanyag ajtó. Szuper expressz a láthatáron A Moszkva ékiÉdlAnfiirád köroh közlekedő' ..Auróra" expirfssz öt óra alatt,. teszi meg a fißO kilométeres távof. A vonat átlagsebessége 'Óránként 13(0, kilometer. de egyes szakaszon a szerelvény elem a 160 kilométeres sebességet is. A szovjet szakemberek azon fáradoznak, hogy ezen a fonalon. de a szovjet, vasút más'szakaszain is,., tovább fokozzák a menetsebességet, Célkitűzésük az, hogy 250 kilométeres óriánkénti sebességű expresszvonatokat hozzanak létre. A még nem villamosított vonalak számára turbinahajtóműves típusokat szánnak. A képen látható motorkocsi tetejére gázturbinát szereltek, mely egy nagyfrekvenciájú, háromfázisú generátort hajt meg. A generátor árama folyamatosan táplálja a vagontest alatt elhelyezett hájtómo- motorokat. A kísérleti szerelvény könnyedén elérte az óránkénti 180 kilométeres sebességet, s csak a futóművek tökéletesítésén múlik, hogy akár 230—250 kilométeres óránkénti sebességgel is száguldhasson. Az eget Jiiűaló rakéták lodulá-ua készén a JvO km. in a gasbag oa em. • netto iuCivvk oívsiai rakéta. A napkitörések sokféle itatási gyakorolnak bolygóink életére. A napból kiinduló részecske-áramlatok un. mágneses viharokat keltenek, amelyek lényegesen megváltoztatják földünk mágneses szféráját, ionoszféráját és atmoszféráját. Ennek tulajdoníthatók — többek között -- a rövid hullámú rád i ózásban időnként beálló zavarok, valamint egy különös tüneménynek, a sarki fénynek a megjelenése. A kutatók a legmodernebb technikai eszközök segítségével azt vizsgálják, hogy milyen változások mennek végbe a légkör felső rétegeiben mágneses viharok esetén, mindez milyen hatással van a Föld vastag légkörére és magára a. Földre. A Föld közvetlen közelében a meteorológiai állomások jól kiépített hálózatának műszerei adnak tájékoztatást a mágneses mező és a földi áramok mindenkori változásairól. A légkör alacsonyabb rétegeit léggömbszondákkal „vallatják”. A 100—200 km magasságban végbemenő változásokat meteorológiai rakéták segítségével kutatják. Ä rakétafejben elhelyezett műszereknek a megfigyelő állomásokra továbbított adatai számot adnak a töltött részt skék energia-spektrumáról, összetételéről, a szél sebességéről az irányáról a hőmérséklet változásairól, a légnyomásról stb. Á kutatók ezáltal is igyekeznek nyomon követni a mágneses viharok és az időjárási folyamatok kölcsönhatásait.
