Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-14 / 11. szám
Az olvasó ifjúságérti Bölcsődében és otthon Az utóbbi évtizedben szaporodnak azok a vizsgálatok, amelyek az olvasás és a nem olvasás okait elemzik. Ezeknek a kutatásoknak köszönhető az is, hogy néhány éve megszületett az Olvasó népért mozgalom. A felmérések kiderítették ugyanis. hogy nem is vagyunk annyira olvasó nemzet, mint azt előtte hittük. Mind a mennyiséget, mind a milyenséget tekintve rengeteg a pótolnivaló, mégpedig az újabb adatgyűjtések szerint nem csupán a felnőttek, hanem a fiatalabb nemzedék, az ifjúság körében is. A fiatalok olvasási fogyatékosságai pedig néhány vonatkozásban a szülői ház magatartásával, a családi neveléssel függnek össze, s ezért nem érdektelen ezekről a dolgokról bővebben is szólni. A tanulmányi előrehaladás és olvasás A szülők körében az egyik legtöbbet vitatott kérdés, hogy mennyit olvasson a gyerek. Pontosabban: mennyit olvashat a diák annak veszélye nélkül, hogy rovására menne a tanulásnak. Nos, erre eléggé egyértelmű választ adnak az eddigi vizsgálatok, hiszen egybehangzóan azt állapítják meg, hogy a rendszeresen sokat olvasók között van a legtöbb jótanuló. Érdemes megemlíteni például az egyik budapesti statisztikát, amely azt mutatja, hogy a jelesek körülbelül kétszer annyit olvasnak, mint az elégtelenek. Igaz, vannak a kiválóak között is keveset olvasók, s a gyengék között is könyvet falók, de -ezek oly kicsi százalékot képviselnek, hogy ezek inkább csak az adatgyűjtés hitelességét bizo-r nyitják. Okosan teszik tehát a szü^ lök, ha a tanulásra hivatkozva nem tiltják el gyerekeiket az olvasástól. Beavatkozásra csak akkor van ok, ha a tanulást teljesen olvasással cseréli fel a gyerek — bár akkor is széles körben kell megvizsgálni a hanyatlás okait, mert egyáltalán nem biztos, hogy csak az olvasás vonja el a gyerek figyelmét az iskolai kötelességektől. Sőt, az esetek többségében éppenséggel ösztönözni kell a szülőknek az olvasást, mert a könyvek jelentősen hozzájárulnak a gyerekek érzelmi életének, szépérzékének, értelmi képességeinek fejlesztéséhez. S miként késztethetik több olvasásra őket? Elsősorban úgy, hogy kezükügyé- be adják a könyveket. A szülői könyvtár szerepe A statisztikák azt is kimutatják, hogy nem csupán a tanulás és az olvasás között van szoros kapcsolat, hanem az olvasás és a családi könyvtárak, könyvespolcok, valamint az ifjúsági könyvtárlátogatások között is. A magasfokú irodalmi érdeklődők ugyanis elsősorban azok kö- z.iil kerülnek ki, akiknek a szüleik viszonylag sok könyvvel rendelkeznek, tehát ha a szülők maguk is szeretnek olvasni. Ez pedig a példa- mutatás jelentőségére hívja fel a figyelmet. Érdekes, hogy azok, a dolgozók középiskolájába járó budapesti diákok (többségükben 15—20 évesek) akiknek szülei több mint 500 könyvvel rendelkeznek, 62 százalékban magas irodalmi érdeklődésűek. De az 50—100 könyves szülők gyermekeinek is csaknem 60 százaléka magas és közepes szintű irodalmi érdeklődésű. Ugyanakkor a csupán 10 könyvvel, vagy annál kevesebbel bíró szülők gyerekei teszik ki a gyenge irodalmi érdeklődésű, keveset olvasó fiatalok 65 százalékát. A gyerekek érdeke tehát, hogy a szülők áldozzanak könyvre, mert az olvasást csak könyvekkel lehet megszerettetni, s ahol ez hiányzik, ahol nincs a diák közelében olvasnivaló, ott általában lei sem alakul az olvasási igény. Enélkül a könyvtárakat sem nagyon látogatják. Márpedig az iskolai és a közkönyvtárak rendkívül fontos szerepet töltenek be a fiatalok olvasóvá érlelésében. A sokat és rendszeresen olvasók között például kétszer any- nyian vannak a könyvtári tagok, mint a csupán saját erőből könyveket vásárlók. • S ez magyarázható azzal is, hogy aki egyszer megszerette a könyvet, nem elégszik meg csak a sajátjaival, de magyarázható mással is. Azzal például, hogy a könyvtárak ki tudják elégíteni a legegyénibb igényeket is, a sok könyv szinte kínálja magát, hogy kinyissák és beleolvassanak. S ez az első lépés az olvasóvá váláshoz. Mit olvasnak ? Nem- mindegy persze, hogy mit olvasnak a fiatalok: olyan könyveket-e, amelyek egész személyiségüket fejlesztik, avagy olyanokat, amelyek csak idejüket kötik le, kalandvágyukat, izgaloméhségüket elégítik ki. (A belkereskedelmi miniszter első helyettese írásos dicséretben részesítette a tamási fogyasztási szövetkezetét az olcsóbb áruk forgalmazása terén végzett kiemelkedő munkájáért.) ÜNNEPÉLYRE HÍVTAK össze nemrégiben a Belkereskedelmi Minisztériumban azoknak a kereskedelmi szerveknek a vezetőit, amelyek tevékenységi körében kellő teret kapott az olcsóbb áruk forgalmazása. Még két tucatot sem tett ki az összehívot- tak száma, ami már eleve mutatja, hogy a „leg”-eket válogatták ki. Az ország fogyasztási szövetkezetei közül hármat választottak ki erre az ünnepélyre, azaz dicséretre, s ezek egyike a tamási volt, képviselve egyben egész Tolna megyét Felesleges tenne részletezni, hogyan is- zajlott le ez a minisztériumi ünnepség. Már- csak azért is, mert annakidején megírták a lapok, hiszen a sajtó képviselői is jelen voltak. Egy megállapítás azonban engedtessék meg: nem valamiféle jubileumi megemlékezésről volt szó, inkább azt illusztrálta ez az ünnepség, hogy az országot irányító párt- és kormányszervek milyen nagy jelentőséget tulajdonítanak életszínvonalunk alakulása szempontjából az olcsóbb árucikkek forgalmazásának. A dolgozóknak nem mindegy, hogy a boltokból eltűnnek-e az olcsóbb árucikkek, vagy állandó és szerves részét képezik a választéknak. Egyre változatosabb formában tapasztalhatjuk, hogy a felsőbb szervek mennyire figyelik gazdasági életünket ilyen formában is. Mindenekelőtt szembetűnő, hogy a fiatalok többsége egyoldalúan csak . a szépirodalmat szereti. Viszonylag kér vés tudományos és műszaki ismeretterjesztő könyvet olvasnak. A szépirodalmon belül pedig mintegy egyharmad részben a könnyű műfajt — a bestsellert, a lektűrt — kedvelik. Ez pedig azt bizonyítja, hogy a szülői, vagy kellő szakismeret hiányában a tanári befolyásolás egyáltalán nem felesleges még a közép- iskolás korban sem. Érdekes képet kapunk akkor is, ha azt vizsgáljuk, hogy kiket olvasnak újabban a fiatalok. Jókai szilárdan őrzi előkelő helyét, mintegy jelezve az ifjúság romantika iránti igényének továbbélését. Az első sorokban egy évtizede a kritikai realisták — Móricz, Mikszáth, Tolsztoj — álltak még, ám mostanában beékelődött közéjük a könnyű műfaj (Berkesi) és a ponyva (Rejtő Jenő) is. S ebben kétségtelenül szerepe van könyvkiadásunknak, hiszen az utóbbi években elszaporodtak a csupán „szórakoztató” könyvek, sőt a ponyvák is. Árri az iskola és a szülői ház irodalmi ízlésformáló gyakorlatának a gyengeségeit is látni kell 'ebben a jelenségben. Az iskoláknak és a szülőknek szorosabban együtt kellene működniük a fiatalok olvasásának jobb irányításáért. Helyes lenne, ha ezt a témát mind az általános, mind a középiskolákban a szülői értekezletek napirendjére tűznék. Mert az olvasó ifjúság — tehát a fiatalok értelmi és érzelmi gazdagodása —■ nem csupán az olvasott könyvek számától, harrem milyen- ségétöl függ. A tamási fogyasztási szö>- vetkezet valóban rászolgált erre a dicséretre. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy nem könnyű ilyen szempontból értékelni, elemezni egy kereskedelmi szervet, Viszonylag kevés olyan könyvelési adat található amelyek konkrétan erre utalnak, s ha a boltokban körülnéz az ember, nehéz észrevenni az ilyen jellegű különbségeket. De azt is meg kell mondani ószintén, hogy a kereskedelmi szervek gazdálkodásának ezt az oldalát korábban nem is nagyon elemezgettük, s a mérési módszereket sem nagyon igyekeztünk kialakítani. Mindenekelőtt tisztázni kell, hogy az olcsó áru kifejezés logikailag megközelítően sem fejezi ki a szóban forgó problémakör sokoldalúságát. Nem egyszerűen az olcsó árukról van szó, hanem ennél sokkal többről. A dolgozóknak nemcsak az befolyásolja az élet- színvonalát, hogy kapnak-e olcsó árut, hanem az is, hogy a közepes és jobb minőségűek milyen áron kerülnek forgalmazásra. A dolgozók jogos igényeihez ugyanis ma már nemcsak a szerényebb, hanem a jobb minőségű áruk is hozzátartoznak. Az pedig közismert tétel, hogy a jobb minőségű és drágább árucikkek ára is sokféleképpen alakulhat, amíg az áru a gyárból eljut a fogyasztóig. A tamásiak példája is erről győzött meg. E SZÖVETKEZET kiskereskedelmi ágazata sokkal alacsonyabb árréssel — kisebb baszonszázalékkal —• A bölcsődés korúak nevelésének kérdéseit vitatják meg annak a megyei szintű tanácskozásnak a résztvevői, amelyre Szekszárdon kerül sor január 16-án, hétfőn. A megye huszonegy állandó és hét üzemi bölcsődéjéből a rendezők — a Hazafias Népfront Tolna megyei Bizottsága és a Tolna megyei Tanács VB egészségügyi osztálya — mintegy 60—80 meghívott megjelenésére számítanak. Részt vesznek a tanácskozáson a bölcsődék vezetői, az egészségügy különböző területeinek képviselői, s nem utolsósorban a bölcsődék szülői munkaközösségeinek vezetői is. A Babits Mihály művelődési központ kamaratermében A közelmúltban taggyűlést tartottak a tolnai selyemgyár KISZ-fiataljai. A taggyűlésre meghívták az I. sz. általános iskola nyolcadik osztályos úttörő pajtásait is. A taggyűlésen megemlékeztek a KISZ első kongresszusáról, ezenkívül a fiatalok tájékoztatást kaptak a tagösszeírás, tag- könyvérvényesítés munkájáról. A taggyűlés előadója Babos Márta KISZ-szervezeti titkár volt. A beszámolót követően a titkár a jövendő KlSZ-tagokműködött az előző években, mint a legtöbb más szövetkezet: az átlagárrés alig haladta meg a 10 százalékot, pedig — törvényes keretek közt — ennél magasabb is lehetett volna. Csak részben használták ki azokat a lehetőségeket, amelyekkel saját nyereségüket növelhették volna. Példaként érdemes megemlíteni, hogy a bútoroknál — keresletmérséklési célokkal — kaptak 5 százalékos árrésképzési lehetőséget a szokványos árrés mellé,’ de nem mindig éltek e lehetőségekkel, mert a dolgozók zsebére is tekintettel vannak. — Az előző években jóné- hány, országosan is kiemelkedő versenyhelyezést értünk el, s mindig megkaptuk a méltó elismerést is — mondotta Klein István igazgató- sági elnök. — Már megszoktuk, hogy a jól működő szövetkezetek közt emlegetnek benünket, de ha megnézzük az egyes nyereségi mutatóinkat, az országos és a megyei átlag alatt vagyunk. Az utóbbi évben például kisebb százalékban nőtt nálunk az össz- nyereség tömege, mint más szövetkezetekben, és mi ezt egyáltalában nem szégyeljük. Sőt... Talán éppen ezzel tudnám legjobban illusztrálni, hogy nálunk nem minden- áron való törekvés a nyere- ;ég’ mi a tisztességes kereskedelmi haszon keretei közt igyekszünk megtalálni számításainkat. A kiskereskedelmi nyereségtöbbletünk zöme a forgalom növekedéséből származik, és csak kisebb része az árréssel való délelőtt 9 órakor kezdődő tanácskozás vitaindítónak is nevezhető előadását dr. Hámori Gabriella gyermekszakorvos tartja „A 0—3 éves korú gyermekek nevelésének új irányzatai otthon és a bölcsődében” címmel. Kertai József, az SZTK osztályvezetője arról tart előadást, milyen jogok illetik meg a bölcsődés korú gyermekekkel rendelkező anyákat A tanácskozás vitafórumán várhatóan számos olyan észrevétel, javaslat hangzik majd el, ami a bölcsődék és a család nevelési tevékenységét — hasznosításuk során — együtt- hatóbbá képesek tenni. hoz szólva a KISZ szervezeti életéről, a KISZ-tagok jogairól, kötelességeiről beszélt. Ezután Bolvári József, az L sz. általános iskola tanára, mintegy szimbólumként átadott a KISZ-szervezetnek egy úttörőnyakkendőt, kérve, hogy az a KISZ-íiatai, aki részt vesz az úttörő csapatgyűléseken, viselje. Az úttörő pajtásokat a KISZ-szervezet meghívta üzemlátogatásra, mintegy ezzel is erősítve a két szerv kapcsolatát, és szoros AZ OLCSÓBB és drágább áruk esetében egyaránt keressük mindig az ármérséklés lehetőségeit. Természetesen minket is kötnek a gazdasági szabályozók, és a nyereség képezi az alapját minden fejlesztésünknek. De azt tapasztaltuk, hogy végeredményben jobban járunk mindig a szolidabb árakkal, mert nemcsak a mi körzetünk vásárló- közönségét tudjuk megtartani, hanem máshonnan is mind többen jönnek hozzánk, és a többletforgalom kárpótol bennünket. Úgy véljük, hogy éppen ezzel tudjuk megalapozni jó gazálkodásunkat: az árak minden lehető módon való növelése csak rövidtávú gazdálkodásra jó, az előbb-utóbb visszaüt. Állandó témánk az olcsó áruk felkutatása, mint amire a miniszterhelyettesi dicsérőlevél is utal. Megyén kívüli nagykereskedelmi szervekkel, üzemekkel elsősorban éppen azért tártjuk a kapcsolatot, hogy rajtuk keresztül rendszeresen és minél több olcsó áruhoz jussunk. Jó lenne, ha a kereskedelmi szervek versenyértékelésekor általános méretekben polgárjogot nyernének a hasonló szempontok. BODA Azonnal beköltözhető háromszoba-összkomfor- tos társaslakások megvásárolhatók Tolna, Vásártéren. Jelentkezés a tolnai OTP-fióknáJ. ' (155) együttműködését. A tamásiak dicsérete A selyemgyár fiataljai az úttörőkért
