Tolna Megyei Népújság, 1970. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-11 / 290. szám
„Tanítsunk tanítani” Megkezdődött Sxeksxárdon az iskolán kívüli felnőttoktatás I. országos tájértekezlete Ez a felirat fogadott tegnap reggel minden vendéget, előadót és érdeklődőt, aki tegnap reggel az iskolán kívüli felnőttoktatás I. országos tájértekezletén megjelent. A mondat programnak tekinthető. Ilyen értelmű megnyitót tartott Lovas Henrik, a Tolna megyei Tanács VB. művelődésügyi osztályának vezetője is. Az értekezlet első előadását a kiadott meghívó szövegétől eltérően, dr. Markos György, a Pécsi Tudomány- egyetem állam- és jogtudományi karának adjunktusa tartotta, „Az ember, mint a termelőerők eleme” címmel. A tudományos pontosságra törekvő cím nern képes híven kifejezni az elhangzottak mély humanizmusét és azt a felelősséget, amit az előadó és az értekezlet minden résztvevője érez akkor, amikor tapasztalatait, amit az iskolán kívüli felnőttoktatásban szerzett, megosztja az e területen dplgozók majd mindegyikével. Dr. Markos György először a társadalom által felhalmozott ismeretanyag növekedése és az egyéni ismeretszerzés látszólagos háttérbe szorulásának ellentmondásairól beszélt. Az ellentmondások egyik fontos eleme, a fokozódó munkamegosztás. Az egyes ember egyre kevésbé képes áttekinteni azt a teljes területet, amelyben főleg részfeladatokat végez. Ennek eredménye a nyugati társadalmakban az a folyamat, amelyet divatos szóval elidegenedésnek nevezünk. A szocialista társadalom az egyetlen, amely megteremtette a munka humanizációjának potenciális lehetőségeit. A lehetőségek azonban nem jelentik azt, hogy teljes mértékben élünk is velük. Az emberekkel való bánásmód tudománya továbbra is nagy figyelmet érdemel. A társadalom közérzete nagyban függ attól, hogy az egyén és a társadalom céljai a megfelelő képzettségi fok elérésében mennyire azonosak — milyen az úgynevezett értékrend-orientáció. Megfelelő eszközökkel az orientáció befolyásolására is képesek vagyunk. Az egyes pályák értékrendje a közfelfogásban sem követi pontosan az illető területen elérhető legnagyobb jövedelmet. Az egyes társadalmi rétegekből származó fiatalok esélye a továbbtanulásra nálunk még ma is igen eltérő, és te- gviik hozzá, az eltérés kedvezőtlen a társadalom számára. A jelenlegi helyzet, ha nem orvosolnánk, az egyes rétegek megmerevedését eredményezné. Épp ezért a megközelítőleg azonos érvényesülési, továbbtanulási lehetőségek biztosításában igen fontos szerepet kap a felnőttoktatás. Ugyanígy szükséges az előkészítő tanfolyamok szervezése és intézményesítése, a valamilyen okból hátrányos helyzetben lévők számára. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt sem, hogy az iparban jelenleg foglalkoztatott dolgozók 50 százaléka régebben a mezőgazdaságban dolgozott, illetve paraszti származású. Városba településük jobban elérhetővé teszi számukra a különböző oktatási formákban való részvételt. Üj ismereteik megszerzésében fontos szerep jut a telekommunikációs eszközöknek is. Dr. Markos György előadását szünet után a Népművelési Intézet, a Szakszervezetek Tolna megvei Tanácsa, a Tolna megyei Tanács VB. élelmezési és mezőgazdasági osztálya. vn'"—c Babits Mihály Művelődés* Központ munkatársai által előadott referátumok követték. M. Zárszámadás előtt a bonyhádi járásban Legsúlyosabb a helyzet Kalaznón A bonyhádi járási pártbizottságon János Jeromos elvtárs, a járási pártbizottság titkára tájékoztatott arról, hogy a járás • 16 termelőszövetkezetében milyen eredményekkel zárják az idei esz- i tendőt. A harmadik negyedéves mérleg és a negyedik negyedév becsült eredményei alapján az 1969-es evhéz viszonyítva hét termelőszövetkezetben számolnak jelentős kieséssel. Közülük is legnagyobb a veszteség a kisvejkei Szabadság Tsz-ben: 3 millió 927 ezer és a kétyi Kossuth Tsz-ben 3 millió 257 ezer forint, de Aparhanton és Ka- kasdon is 1 millió fölött lesz a veszteség. A bonyhádi járásban lévő tsz-ek egy része mostoha termesztési adottságok között gazdálkodik, de mindehhez még hozzájárult az az előzmény, hogy 1969. őszén sok helyen elmaradt az őszi mélyszántás, és a kukoricát sem takarították be időben. Az idei kedvezőtlen éghajlat valamennyi termelési ágra rányomta a bélyegét, nehezítette a helyzetet az akadozó gép- és alkatrészellátás, Ké- tyen pedig komoly árvíz is pusztított. Néhány termelő- szövetkezet nem tudott jó minőségű vetőmaghoz hozzájutni, máshol a talajelőkészítés és a tápanyag-utánpótlás volt hiányos, vagy éppen a szakvezetők szervezőkészségében volt a hiba. Kenyérgabonából a bonyhádi járásban 393 vagonnal lett kevesebb, mint tavaly, ami 12 millió forintos veszteséget jelent. Bizonyos, hogy a kenyér- gabona idei alacsony termésátlaga nem csupán az időjá- rá'snak tudható be, mert míg a járás egyes termelőszövetkezeteiben 4 százalék, addig más gazdaságokban már 32 százalék volt a kenyérgabonából származó kiesés az 1969-es évhez viszonyítva. A termelőszövetkezetek vezetői más források feltárásával igyekeztek csökkenteni a kieséseket. A járás termelő- szövetkezeteinek bruttó jövedelme 15 millió 738 ezerrel, a fejlesztési alap pedig közel 12 millióval lett kevesebb az elmúlt évinél. A járás legjobb tsz-e a mőcsényi Völgység Népe és a nagymányoki Gábor Áron. Mőcsényben fi millió 785 ezerrel, Nagymányokon pedig 5 millió 835 ezer forint plusz jövedelemmel zárják az Idei esztendőt, az 1969-es évhez viszonyítva. Legsúlyosabb a kalaznói tsz helyzete. A tervezett 40 forint munkaegység helyett a 32—34 forintos részesedést is csak akkor tudja fizetni, ha az 1969-ben tartalékolt 450 ezer forintot felhasználják, valamint az ez évben értékesített 34 tehén értékét részesedésre használják fel A tsz vezetői úgy vélik, saját erejükből nem tudják rendezni a helyzetet A következő évet Is csak úgy tudják kezdeni, ha készpénzfizetésre térnek át. Kalaznón évek óta minimális volt a talajevőutánpótlás, és számos agrotechnikai probléma nem megoldott. / N agymányokon sem biztos, hogy az év végén tudják fizetni a 20 százalékot. Kis- vejkén a tsz-vezetök, hogy a tervezettet fizetni tudják, hozzányúlnak a biztonsági tartalékhoz, — bízva a következő gazdasági év sikerében. Sajnos ez r>em egyedülálló eset. A járás több tsz-ében hozzányúlnak a biztonsági tartalékhoz. A tsz-vezetők egy része nem tájékoztatta a tagokat a várható jövedelemről. A vezetőség, a brigádvezetők egymás közt. szűk körben megbeszélték a problémákat, javaslatokat vetettek fel, de a tagok elé már nem álltak ki, annak ellenére, hogy a harmadik negyedévben már láthatták a várható eredménvekét. Ä tsz- vezetők újbóli összehívása, tájékoztatása vált szi'kségessé ahhoz, hogy megértsék: az őszinte haenem csak segít a helyzeten. Passzivitásukat azzal indokolták. hogy az alapok általában nem rosszak. Néhány termelőszövetkezetben, szemben a megszokott gyakorlat - tál, nem tudják félretenni a biztonsági alapot. A járásban sem műtrágya-megrendelést nem mondtak vissza, sem pedig takarmányérlékesítés nem volt. Vm. Utravalóul, közmegbecsülés • • • Közel negyvenéves orvosi munka és huszonöt éves társadalmi tevékenység után vonult nyugdíjba dr. Szepesi János, a megyei kórház elmeosztályának vezető főorvosa. Pontosság, lelkiismeretesség, meleg szívű emberség voltak a jellemzői, így szinte természetes, hogy mind munkatársai, mind pedig azok, akik visszanyert egészségüket köszönhették neki, tisztelettel övezték, s övezik. Számos kitüntetés dokumentálja, hogy a végzett munka több volt az átlagosnál. Most, nyugdíjba vonulása alkalmából kapta meg dr. Szepesi János főorvos kormányunktól a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. Amikor a kitüntetéshez gratulálunk, köszönetét is mondunk a hosszú és sokszor áldozatos gyógyító tevékenységért, azért hasonlóképpen, hogy a hivatásszerű munka mellett jutott még idő, energia, ügyszeretet a társadalmi tevékenység számára is! Petz Ádám, a megyei kórház elmeosztályának vezető ápolója kereken negyven évig dolgozott az osztályon. Húszéves volt, amikor elhatározta, hogy életét beteg embertársai ápolására szenteli. 1930. január 1-én lépte át a kórház küszöbét, egy év múlva már kezében volt a képesítés. Ezelőtt negyven évvel ritka volt az olyan férfiember, aki olyan kifejezetten asszonyt, női pályára adta a fejét, mint a betegápolás... Ádám bácsi az egészségügy k'váló dolgozójaként megy nyugdíjba 1971. január 1-ével. Dr. Ákos József, a megyei kórház rendelőintézetének felülvizsgáló főorvosa, és dr. Nagy Eleonóra, a rendelőintézet gyermekgyógyász szakfőorvosa szintén nyugdíjba vonulásuk alk-lmával kanták meg az egészségügy kiváló dolgozója címet és kitüntetést. A teveli születésű dr. Ákos 1930-ban szerezte a diplomáját és díjtalan orvosgyakornokként került a szekszárdi kórházba, majd nem sokkal ezután Zomba és Kéty körorvosa volt, nem kevesebb, mint harminc évig. Szerény, egyszerű, közvetlen modorú embernek ismerik mindahányon, akikkel csak kapcsolatba került negyvenéves orvosi pályafutása alatt. Negyven év! Az emberéletnek több mint a fele. És doktor Ákos úgy dolgozott, hogy még rosszindulat sem tudott volna panaszt emelni munkájára! Nagy Eleonóra doktornő friss diplomájával először az iljpesti Árpád-kórházban tevékenykedett. 1940-et írtak akkor. Szekszárdra közel húsz évvel ezelőtt került, ö 30 év munkájával szolgált rá a pihenésre, a nyugalomra és arra az útravalóra, amit közmegbecsülésként köszönő szavakban adhatunk a kórház és rendelőintézete nyugalomba vonuló dolgozóinak. Valahányon becsülettel teljesítették hivatástudatból vállalt emberi kötelességüket, személyükben a hasznos, tevékeny élet előtt is tisztelgünk ... —óa— Előadás nőknek A Hazafias Népfront Szek- szárd Városi Nőbizottsága a nők körében rendezett ismeretterjesztő előadássorozat keretében december 14-én, hétfőn este fél hat órai kezdettel „A dolgozó nő —, '^ápolása, ízléses öltözködik™ nel kozmetikai előadást és .livatbemutatót rendez a művelődési központ hangversenytermében. A szépségápolással kapcsolatos ismertetést Szűz Lászlóné kozmetikus tartja. Az ízléses öltözködés bemutatására a Tolna megye: Népbolt Vállalat sorakoztatja fel modelljeit. Vásárlási utalvány helyen — készpénz Április 12-én jelent meg a kormány 1007/1970. számú rendelete, mely az újszülöttek után járó csecsemőkelengye- utalványok rendszerének megszüntetéséről. eh üt kész- pénzjuttatásról intézkedett. Azóta is naponta többen keresik személyesen. és telefonon a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Igazgatóságot, . mert vagy nincsenek tisztában az új rendelkezéssel, vagy annak lebonyolítási módjával. Éppen ezért kértünk tájékoztatást Kertai Józseftől. a segélyezési osztály vezetőjétől, aki a következőket mondotta: — Az. hogy az eddigi utalvány helyett a fiatal anyák gyermekeként négyszáz forint készpénzsegítségben részesülnek. egyebek közt időmegtakarítást is jelent. Nem kell kétféle fórumot felkeresni, hanem vagy az üzemi kifizető- helyek. vagv igazgatóságunk fizeti ki az összeget. — Kiknek? — Mindenkinek, aki saját maga dolgozó. De jár segély úgynevezett „származékos” jogon, a férj után, sőt a társadalombiztosítás kötelékébe nem tartozóknak is. — Utóbbiaknak hogyan? — Kérelemmel kell fordul- niok a lakóhely szerint illetékes tanácshoz, mely azt első fokon elbírálja, majd továbbítja á Szakszervezetek Megvei Tanácsa mellett működő Társadalombiztosítási Bizottsághoz, mely dönt a kérelem teljesítése felett. Ennek alapján a kifizetés itt, igazgatóságunkon történik. Megemlítem még, hogy az a leánygyermek is jogosult a négyszáz forintos segélyre, akinek apja munkaviszonyban áll. — Milyen iratok szükségesek az igazoláshoz? — Az újszülött anyakönyvi kivonata, okmánybélyeg nélkül; terhesgondozási könyvecske, munkáltatói igazolás, illetve az előbb említetteknél a Társadalombiztosítási Bizottság határozata. A terhes- gondozási könyvecskének igazolnia kell, hogy a terhes anya legalább három ízben megjelent terhesgondozáson, ha pedig koraszülés történt, úgy legalább egy alkalommal. — Mikortól lép érvénybe az új rendelet? — 1971. január elsejétől. De ha valaki ezt megelőző időpontban szült és csecsemő- kelengye-utalványt még nem kapott, szintén jogosult a, segítségre. Éppen ezért 1971. február 28-ig minden igénylőnek egy egyszerű nyilatkozatot kell aláírnia, mely szerint csecsemőkelengye-utalvánvt nem kapott. Fontos tudni, hogy ez az összeg nincs előzetes társadalombiztosítási tagsághoz kötve. mint az anyasági segély. Tehát, ha valaki a szülés előtt akár egy napot is munkavi-zonyban volt, már jogosult rá. — Ka netán a gvermek halva született, mi a helyzet? — Ebben az esetben a szülő nő csak anyasági seg?1"^ j0_ gosult. változatlan feltételek mellett. A csecsemőkelengye vásárlásra jogosító utalvány egyébként gyermekenként négvszáz forint, tehát ikerszülés esetén arányosan emelkedik.
