Tolna Megyei Népújság, 1970. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-10 / 289. szám
Ergonómia emberi technológia Az 1950-es évek elején az angol ipar egy tetszetős, szép kivitelű sportkocsival árasztotta el az angol gépkocsipiacot. A gépkocsi azonban nem fogyott, sőt fele eladatlan maradt. A váratlan esemény oka az volt, hogy a kiskocsit — amit elsősorban az egyre nagyobb számban vásárló nők részére gyártottak — nem vették meg, mert a gépkocsi belső kiképzése nem felelt meg testméreteiknek. Nem érték el kényelmes helyzetben a pedálokat és a szélvédő mögül nem látták az utat. Ha viszont kényelmetlen testhelyzetben az utat figyelték, nem látták a műszerfalat. Sorolhatnánk azokat a példákat, amelyek a konstruktőrök érdeklődését a műszaki pontosság mellett egyre inkább ráirányították az emberi tényezők fokozottabb figyelemebevételére is. A «humanizált“ munka Az ergonómia vizsgálja a munkavégző embert és az emberi munkára ható objektív és szubjektív tényezőket. Célja: a modern ipari és mezőgazdasági termeles viszonyai között biztosítani az ember hatékony munkavégző- sét a munkakörnyezetnek, a munkagépeknek a dolgozó ember szellemi és fizikai képességéihez történő alakítása révén.. Az ergonómia fő célja tehát a munka alkalmassá tétele, átalakítása az emberhez. Ennek a feladatnak megfelelően támaszkodik az emberi munkával foglalkozó legfontosabb tudományokra: a pszichológiára, a fiziológiára és a szociológiára. Viszonya a tudományokhoz olyan, mint a műszaki technológiának a természettudományokhoz. Ezért mondják angol és szovjet kutatók, hogy az ergonómia „emberi technológia ’ (Single- ten), vagy „az emberi tényezők technikája” (Lomov), Ergonómia: fejlett fokon Az ergonómia alkalmazása természetesen jelentősen függ attól a termelési rendszertől, melyben annak alkalmazására törekednek. Míg az egyszerűbb termelési rendszerekben pl. kapálásnál a dolgozó és a munkaeszköz (kapa) nem igényelt bonyolultabb tudományos elemzést, addig ? nagy hatékonyságú gépi kapálás már sok irányból terheli a traktorvezetőt (rázkódás, zaj, állandó figyelem) és ezeknek a hatásoknak a megelőzését vagy kiküszöbölését már a több irányú, több tudományt felhasználó ergonómia teszi lehetővé. A gazdasági fejlettség tehát nagymértékben meghatározza az ergonómia alkalmazásának lehetőségét. A Szovjetunióban, valamint az Amerikai Egyesült Államokban nagy Óriásgvíkok a Déli-sarkon A Déli-sark a földtörténet őskorában trópusi meleg vidék volt. Ott, ahol ma az örök fég birodalmában minden élet megszűnik, a melegégövi mocsarakban és erdőkben óriás, több méter hosszú kétéltűek, hüllők és sárkánygyíkok éltek. Ezt bizonyítja az az 500 eson(- maradvány, amelyet nemrég egy őskori folyamágyban találtak. E folyam vizében sodródtak a hatalmas ősállatok tetemei, s miután feloszlottak a vízben, a csontok beágyazódtak a homokpartokba, ahol mindmáig konzerválódtak, — 200 millió éven át. Évtizedek óta ismert, hogy a déli sarkvidék nem elkülönült jégkontinens volt, hanem egy viszonylag „meleg" terület, nagy kiterjedésű erdőségekkel. A korábbi expedíciók, amelyek számos szén- és kőzetmaradványt találtak, nem bukkantak ezek között csontmaradványokra. Ezért az volt a tudományos feltevés, hogy a térség évmilliók óta a Csendes-óceán vizében sodródik elszigetelten a többi földrésztől, s ezért az állatvilág nem fejlődhetett ki ottan. előtt elterjedt volt minden kontinens déli részén: pl. Indiában, Kínában és Dél-Afri- kában. Ebből azt a következtetést vonták le, hogy a Déli- sark valamikor egyik kontinens — valószínűleg Afrika — legdélibb részét alkotta. kutatóintézetek több száz fős kutatógárdával már nemcsak a munkahelyek vagy esetleg a közlekedési eszközök ergonómiai kérdéseit vizsgálják. Kutatják a számítógépeknek a termelés irányításában betöltött szerepével kapcsolatos pszichológiai problémákat, valamint az automata rendszerek kezelésének pszichológiai, elsősorban műszaki pszichológiai, kérdéseit is. A szocialista országokban, különösen a népi demokratikus államokban az ipar fejlettsége nem minden területen érte még el a világszínvonalat. Ebből következik, hogy az ergonómia alkalmazásának és az emberi tudományok felhasználásának lehetőségei országonként különböző és jelentős mértékben függ attól, hogy a gazdasági élet vezetése mennyiben ismeri fel azok előrelen- dító jellegét. Bár az ergonómia hazánkban a tudományos fejlődés szempontjából behozta lemaradását, alkalmazása — annak ellenére, hogy a vállalatok érdekeltek és támogatják az ilyen kérdésekkel foglalkozó szakemberek munkáját — nagy általánosságban ötletszerű, nem mindig a leglényegesebb problémákra irányul. A megfelelő vezetési módszer, valamint a modern termelési technika egyaránt igényli a műszaki tényezők mellett az emberi oldal alaposabb ismeretét, a műszaki technológia mellett az emberi technológia alkalmazását. Remélhetően a jövőben a vál - lalatok és a központi szervek tervszerűbben fogják felhasználni és előre beépíteni az ergonómiát konkrét feladataik megoldására. Nagy segítséget nyújtanak ehhez az olyan ipari ergonómiai centrumok is, melyek már nálunk is megtalálhatók. a kozmoszban Met. a Kozmoszban! Az utóbbi években a legkülönbözőbb foglalkozású emberek érdeklődnek iránta: csillagászok, fizikusok, vegyészek, biológusok, építészek. A ovosztyi” sajtóügynökség azzal a kéréssel fordult Georgij Pokroyszki) professzorhoz, az ismert szovjet tudóshoz: ismertesse e kérdéssel kapcsolatos álláspontját. Mindenki ismeri á Saturnust, melyet széles, lapos gyűrű vesz körül. Ez a bolygó kivételt képez a Naprendszerben. Viszonylag gyakran jelenhetnek azonban meg olyan égitestek, melyekét egy, vagy több, kör alakú pályán együtt mozgó testek halmazából álló gyűrű vesz körül. Ilyen jellegű gyűrűk többféleképp képződhetnek: hatalmas vulkáni robbanások alkalmával különböző anyagoknak, a bolygó felszínére való kidobásának következtében. a bolygóhoz túl közel jutott égitest rendkívül erős apály-dagályt okozó erejének megbomlásakor, stb. Érdekes Szergej Vszehszv- •játszkij professzor feltételezése, aki a Jupiter számos fény- képfelvételének tanulmányozása alapján úgy véli, hogy most megy végbe egy igen vékony, kör alakú gyűrű formálódása .a bolygó körül. Úgy látszik, a jelenségnek olyan erős vulkáni tevékenység az alapja, mely méreteiben messze túlhaladja mindazt, ami a Földön számunkra ismeretes. MESTERSÉGES GYŰRŰK? Egyébként a bolygó körüli gyűrűk megjelenésének okai nemcsak természeti erők lehetnek. E probléma elemzéséből adódik az a feltételezés, hogy a bolygóközi állomásoknak a bolygók mesterséges égitestjeinek fokozatos építésekor a jövőben ezeknek az objektumoknak egy kör alakú bolygópálya mentén kell épülniük, amelyen egyidejűleg mozognak. Ezek az állomások fokozatosan egy olyan ív részeivé lesznek, amelyek a bolygópálya mozgásának irányában helyezkednek el, majd olyan teljes gyűrűvé zárulnak be, amely körülöleli a Földet, vagy más égitestet. Az ilyen bolygó körüli gyűrűk keretein belül megvalósul a teljes sújtalanság állapota, amelyet a legkülönfélébb termelési és tudományos-technikai problémák megoldásában lehet, felhasználni. A NAPRENDSZEREN KÍVÜL •Ma, amikor a tudósok isme- iák a Naprendszer bolygóin . uralkodó viszonyokat, elképzelhetetlen például, hogy a Jupiteren olyan magas fejlettségű lények éljenek, akik képesek arra. hogy bolygókörüli gyűrűt hozzanak létre. Ez azon- bán nem jelenti azt, hogy valamilyen más, a Naprendszeren kívül eső csillagrendszerben elképzelhetetlen olyan gyűrű formájú űrállomás, melyet tudatos lényék hoztak létre. Egyebek között lehetséges, hogy olyan csillagokat fedezünk majd fel, melyek bolygókörüli gyűrűk sokaságából álló, áthatolhatatlan burokkal vannak körülvéve, melyek különböző szinteken találhatók és átmérőjük is különböző. A jövőben valamikor éppen ezen a módon hozható létre a Nap körül egy olyan burok, amely lehetővé tesz, hogy a Nap teljes fényét felfogjuk és más energiafajtákká alakítva felhasználjuk. így valósulhat meg az az elgondolás, melyet elsőnek az ismert asztronómus, Dawis fejtett ki olyan különleges gömbök létrehozásáról, amelyek minden oldalról körülveszik a csillagokat és teljes mértékben felfogják az általuk kisugárzott energiát. A földi csillagászok úgy fogják érzékelni ezeket az áthatolhatatlan bolygókörüli gyűrűvel övezett kozmikus testeket, mint hatalmas, teljesen ritka és viszonylag nagyon hideg csillagokat. Nagyon különösnek fog tűnni az ilyen testek szokatlanul kicsiny tömörsége. Ha valahol, a kozmosz távoli részeiben ilyen testeket fedeznének fei* ez a Dawis-féle gömbök létezésének valószínűségét bizonyítaná, s egyben talán a magasan fejlett élőlények létezését is. A SZKÍTA kultúra kincsei Az ukrajnai szetyeppén folytat ásatásokat az Ukrán Tudományos Akadémia Archeológiái Intézetének expedíciója. A húsz feltárt kurgánban több mint száz temetkezési helyet találtak. Az itt feltárt értékes régészeti anyag az i. e. harmadik évezredtől az i. sz. utáni 13. századig eltelt időszakra vonatkozik. Nemrég gazdag szkif harcos sírjára bukkantak, amelyet i. e. 5. századból származtatnak, és tudományos szempontból igen érdekesnek tartanak. Nyilakat tartalmazó tegezek, két darab, két méter hosszú lándzsa, vasból készült csontnyelű kés, és más tárgyak kerültek elő a szkíta harcos sírjából. Egy rejtekhelyen halábrákkal ellátott, aranylemezekkel telt faedényre bukkantak. Találtak ezen kívül a sírban különféle, mintákkal és állatok képeivel díszített aranykorongokat is. A legérdekesebb az a tegez, amelynek két oldalára kutyákat, i'addisznókat, szarvast és két, emberi fejet marcangoló leopárdot ábrázoló, összesen 12 aranylemezt erősítettek. A sírban talált aranytárgyak súlya meghaladja az egy kilogrammot. A szovjet archeológusok által Ukrajna déli. részén folytatott kutatómunka során, történelmi jelentőségét tekintve ez a második legfontosabb lelet. Bolygó körüli gyűrűk A déli sarkvidéki állatvilág fejlődésének rejtélye mégis izgatta a tudományos világot. Az Ohio Állami Egyetem 1969 novemberében e célból indított útnak egy expedíciót, amely véletlenül már az első napon gerincesektől származó csontmaradványt talált az ún. Ross-selfnél. A maradványok — az amerikai Science tudományos folyóiratban megjelent cikk szerint — a korai harmadkorból származnak, s a későbbi óriáshüllők őseitől valók. A csontok nagy része egy ragadozótól származott: 0. hüllőfaj évmilliókkal ezElőkerülnek a leletek a szkíta harcos sírjából. Szarvasi ábrázoló aranylemez a szkíta harcos tegezéről.
