Tolna Megyei Népújság, 1970. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-10 / 289. szám
Községeink — felülről Dunaföldvár látképe a Rákóczi-szabadságharcban is fontos szerepet játszott várból, a „török-toronyból.” regi Szövetkezés a zöldség és gyümölcs forgalmazására Most van folyamatban a MÉK új szervezeti rendszerének kidolgozása, kialakítása. Ezzel kapcsolatban megannyi tárgyalás zajlott le a közelmúltban. Legutóbb a megyei tanács elnökhelyettesénél, Horváth József elvtársnál jöttek össze az illetékesek, s beszélték meg a tapasztalatokat, feladatokat. Az új szervezet szerint a jövőben a MÉK a tsz-ek, valamint a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek, az áfész-ek közös vállalata lesz. Ez a tagsági viszony ugyan eddig is fennállt, de csak formálisan, a MÉK munkájában inkább az önálló szövetkezeti érdek dominált, a tagszövetkezeteké pedig gyakran háttérbe szorult, elsikkadt. Az új most az lesz, hogy a MÉK-et teljes egészében lentről, a tagszövetkezetek oldaláról építik fel szervezetileg. A szövetkezetek önkéntességi alapon lépnek be tagként, megfelelő tagdíjat — működési hozzájárulást fizetnek, és a tagszövetkezetek érdekeltsége alapján dolgozzák ki a tevékenységi kört. Azt még nem tudni, hogy hány tsz és fogyasztási szövetkezet lép be, hiszen még éppen csak elkezdődtek a belépéssel kapcsolatos konkrét megbeszélések. Jó pár szövetkezeti vezető, illetve vezetőség azonban előzetesen már igent mondott. Többen egyelőre azt válaszolták, hogy még megfontolják, és utána nyilatkoznak. Az érdekvédelmi szövetségek — a MÉSZÖV és a tsz-szövetségek •— támogatják a belépést, az új szervezetet. A helyzet tehát nagyon is kiforratlan ahhoz, hogy várható statisztikai adatokról beszélhetnénk. Inkább néhány olyan gondolatot vetnénk fel. ami napjainkban a szövetkező szövetkezeteket foglalkoztatja. A zöldség és gyümölcs forgalmazását nem lehet egyszerűen üzleti kérdésként kezelni. Rossz úton jár, aki ezt az egész témakört csak a forinton keresztül közelíti meg. A zöldség , és gyümölcs forgalmazása közellátási, tehát össztársadalmi feladat. Része a lakosság mindennapi megélhetésének, az életszínvonal alakulásának, a népgazdaság mérlegében pedig nemcsak mint belkereskedelmi árucikk, hanem mint exportcikk is fontos tényező. A szövetkezeti vezetők nagyobb része ezzel a kérdéssel így is foglalkozik. Inkább azt latolgatják, hogyan lehetne többet tenni a lakosság zöldséggel és gyümölccsel való ellátása érdekében úgy, hogy közben a termelő és a forgalmazásban részt vevő szövetkezetek is megtalálják a számításukat. Ez természetesen nem köny- nyű feladat. Több tsz csökkentette vagy teljesen ielázá- molta kertészetét, mert nem találta meg benne a számítását, az adottságai nem vol- . lak kedvezőek. Az áfész-ek- ben visszaesett a felvásárlási üzemág. Még olyan helyeken is mint Tamási. Ez a szövetkezet régóta országosan a legjobbak közt szerepel, de gazdasági mutatóit kedvezőtlenül befolyásolta a felvásárlás. Az ilyen és hasonló tényeket nem akarja utólag senki sem megszépíteni. Erre nincs is szükség. Inkább az a feladat, hogy mindenki keresse az üzemi és a közérdek összehangolásának lehetőségeit. Sok a tájékozatlanság az új MÉK-et illetően, és ,nem is olyan könnyű mindenkinek kielégítő választ adni. A működési szabályzat tervezetét ugyan már papírra' rögzítették. Ezek tükrözik a szövetkezeti tömörülésekre vonatkozó - rendelkezéseket, és a legfontosabb helyi sajátosságokat. De ez még nem minden. A hangsúly azon van. hogy az új MÉK valóban a szövetkezetek tömörülése legyen minden tekintetben, a munka szervezetét is majd a szövetkező szövetkezetek alakítják ki, a szövetkezés pedig még az elkövetkezendő hetek feladata. Az nem kétséges, hogy a társulás e téren is nélkülözhetetlen. . A zöldség és gyümölcs forgalmazása többcsatornás, és ie^n határozott konkurreneia alakult ki. Ilyen körülmények • közt különösen hatékony lehet az egyesülés. Nem véletlen, hogy az elsők között olyan tsz-ek mondtak igent, amelvek évek óta nemcsak termelték a zöldségféléket. hanem kereskedtek is .vele. holtokat tartottak fenn. A belépés mellett tette le a vok- snt az áf ész-yezetők zöme, függetlenül attól, hogy eddig milyen volumenű és eredményű volt. a felvásárlásuk. A zöldség és gyümölcs forgalmazásával megbízott MÉK Tolna megyében is. másutt is különféle szervezeti keretek közt működött fennállása óta. Eredményei is különbözőek voltak. Az elkövetkezendő munka alapját a szövetkezés képezi, s az olyan lesz, amilyenné a tagszövetkezetek teszik. Többen felvetették: „A MEK-nek az új szervezeti elképzelések szerint termelő és forgalmazó szövetkezetek — tsz-ek áfész-ek — egyaránt aktív tagjai lesznek, és mivel köztük a zöldség és gyümölcs forgalmazásában már eleve érdekellentét mutatkozik, ez hogyan alakul majd a MÉK-eh belül.” Mint minden, ez is a tagszövetkezeteken múlik. Az azonban már most látható, hogy minden szövetkezet jobban jár, ha az ilyen mini érdekellentéteket összhangba hozza a MÉK-szintű érdekazonossággal, mert az többet hozhat a konyhára. B. F. Karácsony előtt — játékokról Ebben a szobában nehéz komolynak maradni. Lakói szüntelenül vigyorognak, kacsintgatnak, mókáznak. Ezenkívül is tennének még sok egyebet, ami szórakoztató, ha tudná az ember, melyik milyen rugóra jár. Sok gyereknek ez a titok bizonyára kisebb fejtörést okoz, — különösen karácsony után. A furcsa szoba Pécsett található és tulajdonképp nem más, mint a TRIÁL Vállalat 22-es számú lerak®tának irodája. Ez a vállalat látja el három ‘dunántúli megye, köztük Tolna boltjait mintegy 3500 féle játékkal. A választék elegendőnek látszik ahhoz, hogy mindenki megtalálja a kedvére valót. De hányféle jut mindebből a Tolna megyei gyerekeknek? A kérdésre Buzárdi Béláné, a lerakat vezetője válaszol. — Bőven jut valamennyiből. Aszerint, melyik bolt miből és mennyit rendel. Lerakatunk az itt látható teljes választékot bármilyen mennyiségben képes szállítani. Ha véletlenül mégis elfogyna valami, Budapestről azonnal meghozatjuk. Tavaly még 20—25 féle apró cikket hiába kerestek, a vevők. Idén gyakorlatilag semmiből sincsen hiány. — Mit nevez apró cikknek a játékkereskedő? — Gyakorlatilag mindent, az óvodák felszerelésén, sporteszközökön és mondjuk a hintalovon kívül. Belefér a kategóriába a hatalmas külföldi hajasbaba éppúgy, mint az óriás mackó. Pedig az majd másfél méteres. — Óriási az ára is? — Nem mondliatnám. A mi vállalatunk a növekvő anyagárak ellenére változatlan eladási árakkal és kisebb haszonkulccsal dolgozik. Játékainknak legalább a fele külföldről származik. Ezek még sok esetben olcsóbbak is a hazai termékeknél. — Mit keresnek leginkább a vásárlók? — Fiúk részére elsősorban távirányítású, elektromos játékokat. Lányoknak éppúgy, mint régen, főként babát. — Tolna megyében négy szakboltjuk működik. Ezek közül Szekszárdon csupán egy van. Elláthatja ez megfelelően a vásárlókat? — Feltétlenül. A szekszárdi igen jól működő, nagyforgalmú bolt, de a város aligha tartana el másikat, mivel játékárusítással más boltok is foglalkoznak. — Végezetül, várhatóan az idén mennyit költ játékra a három megye lakossága? — Legalább harmincmilliót, öttel többet, mint tavaly. És az árak azóta nem változtak. Talán ez is mond valamit... Az áryízkárosullaképt a tamási járásban Mint ismeretes, az árvíz sújtotta lakosság megsegítésere, támogatására országos gyűjtési akció indult, melyből járásunk lakossága szép eredménnyel vette ki részét. A felnőtt lakosság egyéni befizetései, tsz-ek, •üzemek, vállalatok stb. által a közös alapból felajánlott és befizetett összegek, együttesen meghaladják az ölmi] Jió forintot, ami a járás lakosságának humanitását bizonyítja. A felnőtt lakosság mellett eredményesen zárult az „Úttörők az árvíz sújtotta lakosságért’’ mozgalom is. Ennek eredményeként a tamási úttörőpajtások a gyűjtött 1342 kilogramm vas, lG4í> kilogramm papír és 46 kilogramm rongy árát fizették be a központi számlára. Ugyancsak szép eredményt értek el az udvari és si- montornyai általános iskolások is. E támogatások révén a járás lakossága is hozzájárult ahhoz, hogy az árvíz sújtotta lakosság h tél beállta előtt megfelelő lakásokba tudott költözni. Délczeg József Tamási A legszebbek és a Eegmagányosabbak Európában'!!'! Az „Elle” riportja a magyar nőkről Mindig; különös figyelemmel olvasom a külföldi sajtóban rólunk megjelent cikkeket. Nem a hidegháborús ferdítésekre gondolok, amelyeknek száma az utóbbi időben mintha fogyatkozna, hanem a tárgyilagos idegeneknek azokra a megállapításaira, amelyek elárulják, hogy milyennek lát bennünket a világ. Rendszerint valamit tanulhatunk belőle. Az „Elle”, a franciák ..Nők Lapja”, Juliette Boisriveaud nevű tudósítóját küldte Budapestre, hogy az itteni szociológiai intézet támogatásával a magyar nők helyzetét tanulmányozza. Az első, ami megragadta a francia újságírónő figyelmét, a nőknek az alkotmányban és jogrendszer egész területén biztosított teljes egyenjogúsága, a második viszont a válások nagy száma. Közismert, hogy Európában a válások száma a legmagasabb hazánkban. Mit' 1 Pofiban I00Q házasságra 77 válás esett. 1966-ban ez utóbbi szám 221-re emelkedett, és egyelőre semmi jele annak, hogy változásra lehet számítani. Bonyolult társadalmi jelenséggel állunk szemben, ahol az okol- i-ww-.p közben nem feledkezhetünk meg arról az örvendetes ténvről, hogy a munkaviszonnyal rendelkező. gazdaságilag független nő sokkal kevesebb megaláztatást hajlandó eltűrni férjétől, mint korábbi, anyagiakban is kiszolgáltatott társa. Azon viszont már érdemes eltűnődni, amit az éles szemű francia újságírónő állít: „A magyar nők kivívták ugyan felszabadulásukat, a férfiak gondolkodása azonban a két nem kapcsolatát illetően elmaradt a nőkétől, s azt sok vonatkozásban régi hagyományok, megszokott formák és tartalom befolyásolják. A hétköznapok gyakorlatában ez például annyit jelent, hogy a nőnek joga van dolgozni, végezhet akár éjjeli munkát, amiért ugyanannyi bért kap, min* a férje, otthon azonban csak rá vár a háztartás minden gondja. Ilyen körülmények közölt a jogszabályokban biztosított ^egyenjogúság csak részlegesen valósul meg a férfigondolkodás egyoldalúsága miatt. A magyar nők mindig Európa legszebb asszonyai közé tartoztak, állapította meg francia kolleginánk, s a bók annal értékesebb, mivel nőtől s/ármazik. Csinosak, elegánsak és kitűnő humorérzékük van. Válás után azonban, '■■'’“•hősen negyven év tálán, és azon felül nagy számban magúkra maradnak, mivel az újraházasodó férfiak többsége lányokat vesz feleségül. Hazánkban 1000 elvált házaspárból. 196 férfi és csak 93 nő házasodik újból. Ugyanez a szám az özvegyek esetében 32—5 a férfiak javára. Míg Európában a válások száma nálunk a legmagasabb, az újonnan férjhez menő nőké a legalacsonyabb. Ez annál inkább jelentős, mivel egy nő férjezett, vagy hajadon állapota nálunk még mindig bizonyos társadalmi rangot is jelent, a magányos nők kiszolgáltatot- tabbnak érzik magukat, mint azon társaik, akik egy férfire támaszkodhatnak. Ezekből vonta le a tanulmány szerzője azt a következtetését, hogy Európa legszebb asszonyai egyben a legmagányosabbak. Nem anyagi, nem gazdasági, hanem érzelmi magukraha- gyatottságról van tehát szó, amelyen csak az tudna változtatni, ha a nők és a férfiak teljes egyenjogúsága a férfiak gondolkodásában is maradéktalanul megvalósulna. A következtetésben bij;onyé- ra van. némi túlzás, talán nem is kevés. Ami azonban az otthoni munkát és azt a bizonyos férfigondolkodást illeti, talán valóban nem lenne haszontalan, ha ki-ki körülnézne a saiát házatáján. A kedves Olvasó csakúgy, mint e cikk írója. BAKÁCS TIBOR
