Tolna Megyei Népújság, 1970. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-10 / 289. szám

$íégy világrész huszonhét országába 0 • • Akár karácsonyi ajándékul is kedveskedhetünk szerette­inknek külföldi társasutazás­sal. Az IBUSZ már jóval előre, december elején közzé­tette jövőre tervezett prog­ramjait: 100 útvonalon, négy világrész huszonhét országá­ba. A kiutazási tervek közül néhány érdekesség! A megnövekedett igénye­ket figyelembe véve több férőhelyet bizlositotíak a szovjet tengerparti üdülő­helyeken. Bővítik az ausztriai utazá­si lehetőségeket. Már 1400 £o.- rintért üdülhetnek üzemi cso­portok Steiermarkban. S az ötnapos bécsi utat az elmúlt évi árnál olcsóbban kínálják. Különrepülőgépen utaztatják a turistákat az olasz tenger­partra. A több országot érin­tő körutazások közül az Os­lo—Stockholm—Koppenhága, az Alpoktól Párizsig, vagy a Leningrád— Lvov—Krakkó— Kassa útvonalak számíthat­nak nagy érdeklődésre. In-. dítanak külön vonatokat a Szovjetunióba, külföldi vásá­rokra, kiállításokra, sportese­ményekre. Olcsóbb utakat is kínálnak — néhány napos, hétvégi kirándulásokat a Tátrába, sí­túrát Lengyelországba, magán- szálláson történő elhelyezés­sel Jugoszláviába. S még egy könnyítés: a kétezer forintnál ma­gasabb árú utakat a szo­cialista országokba OTP- hitellevélre is árusítják. Belföldön 107 IBUSZ-iroda, szállodai és határkirendeltség áll az utazóközönség rendel­kezésére. Foglalkoznak bel- és külföldi vasúti, s hálókocsi, autóbusz-, hajó-, szárr.yashajó- és repülőjegyek, 30 napos menettéri jegyek árusításá­val, útlevé|--, víziurn- és va­lutaügyek intézésével, autó­buszos IBUSZ—TIT országjá­rás, külföldi társasutazások szervezésével, egyéni utasok számára idegenforgalmi szol­gáltatások biztosításával bél­és küjföldön, városnéző kör­séták, kirándulások, szóra­koztató programok szervezé­sével, szüreti és disznótoros túrák, sítúrák, iskolai kirán­dulások rendezésével. Téli utazásokat indítanak a fővárosba' különböző eseményekre különjárato­kat. Az IBUSZ farsangi, szilvesz­teri és más nagyszabású ren­dezvényeire utakat szervez­nek. Növelni kívánják a Magyar- országra utazó turisták lehe­tőségeit is. A Balatonon nya­raló külföldiek 30 féle prog­ram közül válogathatnak. Uj idegenforgalmi kirendeltsége­ket nyitnak. Növelik a köl­csönözhető gépkocsik számát, az autóbuszparkot. Több nem­zetközi rendezvényt bonyolí­tanak, például a virológus, a neurokémiai kongresszus, a bélyeg-világkiállítás, e vadá­szati világkiállítás idegenfor­galmi részét. Elkészült a „József-naptár“ Majd négyszáz esztendős gond a Gregorián-naptár. XIII. Gergely pápa reformja az idő­számítást csillagászati vonatko­zásban kétségtelenül megoldot­ta. Am a Gregorián-naptár egyetlen és ez a legfőbb fogya­tékossága. A hónapokon belül rendszertelenül váltakoznak a napszámok, aránytalanok a ne­gyedévek és a félévek, minden hónapban a négy teljes héten kívül töredékhetek mar-adnak fenn. az ünnepek zűrzavarosán bontják meg az időszámítást. Ezt a zavart világszerte a gazdasági életben érzik leg­inkább, ezért különösen a gaz­daság; szakemberek sürgetik az új világnaptárt. Ennek tulaj­donítható, hogy nemrég nem­zetközi pályázatot írtak ki nap­tárreformra. Legújabban magyar naptár­reform-ja vaslat is született. Dr. Németh József budapesti gim­náziumi földrajzszakos tanár, Okleveles közgazdász, naptár­tervezetének legfőbb erénye éppen a ritmus megvalósítása és az egyszerű áttekinthető­ség. A magyar kalendáriumter­vezet valójában öröknaptár: tehát soha többé nem kell újat készíteni, minden esztendőre érvényes. Másrészt, valamenv- nyi hónap vasárnappal kezdő­dik; minden napnak, minden hónapnak ugyanaz a dátuma. Például 10-e valamennyi hó­napban kedd, 20-a pedig min­dig csütörtök. Az év továbbra is 12 hónapból és 365 — szökő­évben pedig 366 — napból áll na, de a heték száma nem 5: hanem 48. Uj napfogalmak r tervezetben; médió, Ultimi ltvárt és unitás. A médió — a hóközép — mindig 15-ére esik; vala mennyi hónapban szómba;. 16-a vasárnap. Az ultimo a hózáró nap. Ez mindig 30-a és ugyancsak állandóan szombat és vasárnap közé ékelődik. A hónapok’ szerkezete tehát így alakul: a második és a negye­dik hét — a médió és az ul­timé beiktatásával — nyolc, az első és a harmadik pedig hét­napos. De mivel a negyedévet záró hónapok — a március, jú­nius, szeptember, december — 31 naposak, ezeknél az ultimót: a 30. napot, a kvárt, vagyis a negyed elnevezésű szünnap követi. A kvárt is mindig a vasárnap elé kerül, tehát egy évben négyszer kettős víken- det kaphatnak a dolgozók. Ez jogos is, mert az új terv sze­rint 48 hétre, tehát 48 vasár­napra zsugorodott az év, és ez néggyel kevesebb szünnapot jelentene a mostanihoz képest. A kvartokkal kiegészítve azon­ban megmarad a jelenlegi szünnapok száma. Mi lenne az új naptárban a havi kí 1: nyolcnapos hét nyol­cadik napjának: a méáiónak és az ultiménak, a sorsa? Ez ál­lamonként is eldönthető, nem zavarja a világegységet. Lehet­nek hétköznapok, mert mindig hetet zárnak le, és nem bont­ják meg a folyamatos munka­rendet. De lehetnek ünnepna­pok is, ha közös megegyezés­sel, az egész világon ide helye­zik a nemzetközi ünnepeket és talán nem jelentene „kegyelet- sértést”, ha államonként kü- lön-külön is felhasználható, esetleg nemzeti ünnepekre. Az eddig összeadott napok száma azonban csupán 364. évente. Hol marad a 365. és szökőévenként,a 366.? A 365. nap valójában az első: Újév napja, mint önálló nap. Szilveszter után következik és a január 1-i vasárnapot előzi meg. Nem számozzák, mert nem is keverhető össze semmi­vel. Csupán így nevezik: Új­év. Mivel december 31-e ne­gyedévet záró kvárt, január 1-e pedig vasárnap, ezért a kettő közé ékelődött .Újévvel együtt három napra emelkedik az év végi szünnapok száma. A négyévenkénti szökőnap — a 366. Neve: unitas, egységet jelent és a világegység gon­dolatára utal. Ez a különleges világnap a világbéke szimbó­lumának 24 órája lehetne. Nap­tári helye július 31-e, £mely, mindig vasárnapot előz meg, tehát ünnepnek, hétköznapnak egyaránt minősíthető. Júliusra való helyezése azért fontos, mert ezzel a szökőév ritmiku­san két egyenlő részből állna: első és második fele egyaránt 183 nap. A magyar naptártervezet be­vezetésére legközelebb 1978 lenne alkalmas, mert ekkor esik január 1-e vasárnapra. A fafaragás művészete Serénji László pécsji faragó iparművész új vonásokká' gazdagítja a baranyai fafaragást. Felhasználva az ormán sági pásztorfaragások motívumait, a inai kornak megfeleli dísztárgyakat készít. így többek között mint lakásdé- megjelentek a busőfeiek. a pécsi dzsámira emlékeztei, díszdobozok, valamennnyi dísztárgya régi használati esz­köznek a kicsinye- és gazdagon díszített mása. Képünkön Busófejek, mint dísztárgyak. Ismét a szekszárdi közlekedésről Uj tábla a Garay téren A megyeszékhely közlekedési közvéleményét a Garay tér zsúfoltsága egyre inkább foglalkoz­tatja. A bálra kanyarodás csúcsidőszakban nehéz. A közlekedési szakemberek már sok fórumon foglalkoz­tak ezzel a kérdéssel, s a különböző körülmények figyelembevételével arra a megállapításra jutottak, hogy kívánatos lenne a balra kanyarodás bizonyos korlátozása. Eddig mind a négy irányban lehetett balra kanyarodni. Ezt lecsökkentették háromra. A magasabb rendű Széchenyi utcán érkező járművek a Béla tér és a Hunyadi utca felé balra kanyarodhat­nának, a Hunyadi utca felől érkezők is, a Béla tér felöl érkezők azonban csak jobbra. Az előszámítások szerint ez némiképp csökkenti a zsúfoltságot és a veszélyt egyaránt. Ez természetesen majd kiderül. Szó van egyéb módosításokról is. A közlekedésrendészeti tapasztalatok azt mutatják, hogy a város közlekedésbiztonsága nem nő annak arányában, ahogyan javulnak a technikai feltételek. A város átmenő forgalmú útjainak, azaz utcáinak re­konstrukciója miatt hosszú időn keresztül szűk és rossz mellékutcákban bonyolították a forgalmat. Té­len, nyáron. A helyismerettel nem rendelkezők néha alig tudtak eligazodni. Évekig tartott a rekonstrukció, ám ezekben a zűrzavaros időkben jóval kevesebb bal­eset fordult elő, mint amióta meglehetősen korszerű az átmenő útvonal. Sajnos, túlságosan türelmetlenek a gépkocsivezetők és gyalogosok egyaránt, és a leg­több szabályszegés ebből adódik. Kétségtelen, néha várakozni kell a balra kanyarodásra, de ez még nem ok arra. hogy bárki is veszélyeztesse mások biztonsá­gát. És ha őszintén értékeljük a Garay tér zsúfolt­ságát, azt is meg kell mondani, hogy az nem is any- nyira túlzsúfolt. Egy kicsit eltúlozzuk ezt a problé­mát. Sénki sem vitatja, hogy sokkal jobb lenne meg­állás nélkül tovarobogni, dehát bele kell magunkat élni abba, hogy a közúton mások is közlekednek. f-Ji figyelembe vesszük a fejlettebb közlekedési technikával rendelkező országok tapasztalatait, akkor még inkább nyilvánvaló, hogy mennyire indo­kolatlan a szekszárdi Garay téren a türelmetlenkedés. A közlekedés technikai feltétele — az úthálózat — Szemlátomást javul, bár jó lenne, ha még gyorsab­ban javulna. De mivel rohamosan nő a gépjárművek száma is, sosem fogunk eljutni olyan szintre, hogy a közlekedés problémamentes legyen. Ilyen közlekedési viszonyokat sehol sem produkáltak ezen a világon. A sok jármű mindenütt torlódáshoz vezet, s ezzel számolni leéli. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy éppen■ a türelmetlenkedés a' gyors közlekedés akadályozója, és a tervezett átszervezések ellenére is növekszik majd a zsúfoltság. Továbbra is külön probléma a megyeszékhelyen a gyalogosok gondatlansága. Naponta számtalanszor ala­kul ki emiatt balesetveszély, és elég gyakran be is következik. Azt ugyan nem lehet elvárni egy jogosít­vánnyal nem rendelkező gyalogostól, hogy behatóan ismerje a KRESZ-t, de annyit — nem utolsósorban saját biztonsága érdekében — tudnia kellene, hogy az úttestre lépés előtt illene körülnézni, nem pedig akkor, amikor az út közepén hallja a fékcsikorgást... Sajnos, a gyalogosok többsége eddig még nem jutott el. Az bevésődött a köztudatba, hogy a zebrán a gyalogosnak van elsőbbsége. Ez helyes is. De ez sem­miképpen sem jelenti, hogy a gyalogos körültekintés nélkül leléphet a zebrára. Márpedig sokan lelépnek, balesetveszélyt okozva. (Az most külön kérdés, hogy sok gépjárművezető nem tartja tiszteletben a gyalogos jogait.) A szakemberek foglalkoznak a megyeszékhely közlekedési rendjének korszerűsítésével, és to­vábbi technikai fejlesztések is napirenden szerepelnek. De a balesetek elsősorban nem ezen múlnak. Hiába minden intézkedés, fejlesztés, ha a közlekedők nem alkalmazkodnak kellő türelemmel a közlekedési vi­szonyokhoz. Ismerjük meg egymást címmel rendez kamarakiállí­tást Szekszárdon a Tolna me­gyei Foto- és Filmklub. A ki­állításon azokkal a képekkel ismerkedhetnek meg a láto­gatók, amelyeket a Bonyhá- don megrendezett szakkörve­zetői tanfolyam alkalmával '.-üldtek be a fotósok. Ezen a kiállításon mutatkozik be a klub 6 fiatal amatőrje is. A kiállítást Görbe Ferenc, a bajai Duna Fotoklub tagja nyitja meg 13-án délelőtt 11 órakor a Babits Mihály mű­velődési központ színházter­mének előcsarnokában. A megnyitást követően ke­rül sor az 1971. évi munka­terv megbeszélésére és az ed­dig nyilvánosságra hozott pá­lyázatok ismertetésére.

Next

/
Thumbnails
Contents