Tolna Megyei Népújság, 1970. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-09 / 288. szám

AZ A 60 NAP C ose irigyeljük a paraszt- embereket! Az igaz, hogy sokuknak ta­karékbetétje van, szép háza, kocsija és a kamrában még augusztusban is van sonka. Ahogy az egyik gazdasági vezető mondta: a tv-ben is csak a kész sonkákat mutat­ják. Azt például, hogy „Ko­vács Péterné, a B-i termelő- szövetkezet baromfigondozója hajnali ötkor, munkába indu­lás előtt keveri a moslékot a háztáji malacainak” — nem látni, nem hallani sehol. És a mezőgazdasági munkások feje felett a szabad ég a tető. A szekszárdi járásban a mö- zsi Üj Élet Termelőszövetke­zetben fejezték be leghama­rabb az őszi munkákat. No­vember 21-re az utolsó négy­zetméteren is elvégezték az őszi mélyszántást. A munka gyorsan ment, szervezetten, hangos szó nélkül, a fegyel­mi bizottság 60 nap alatt egy­szer sem ült össze. Jegyzőkönyv. A szeptember 30-i vezetőségi ülés jegyző­könyvében a következőket ol­vasom: „Nagy munka az őszi betakarítás. Ez ideig 87 vagon burgonyát takarítottunk be, 80 vagon még vissza van. A visz- sza levő betakarítási munkák: 1000 katasztrális hold vető­ágykészítés, ami nagyon ne­héz, mert kemény a talaj és többször kell megmunkálni, 385 katasztrális hold disztille- rezés, 921 hold tárcsázás, 635 hold nehéz fogasolás, 1479 hold hengerezés, 70 hold burgonya­pörgetés, 600 hold kukoricatö­rés. silózás, mélyszántás, mű­trágyázás. Tehát 1046 gépi nap van vissza, a kampányterv alap­ján 55 napig kell dolgozni, sok esetben nyújtott műszakban. A gépeknél a munkakezdés reggel hat óra. Kézi erőre is igen nagy szükség van. Bur­gonyaszedésnél a cigányokon A javító és szolgáltató tevé­kenységben, különösen vidé­ken, jelentős a szerepe a tisz­tes kisiparnak, ám éppen a falvakban és kisvárosokban számos objektív tényező nehe­zíti munkájukat. Közismert Tény, hogy az anyagbeszerzés és főleg a készletezés milyen nagy gond a vidéki kisiparos­nak. Ennek a gondnak a meg­oldására a SZÖVOSZ és a Kis­iparosok Országos Szervezete közös ajánlással fordult az ál­talános fogyasztási és értéke­sítő szövetkezetekhez, valamint a kisiparosokhoz. Az ajánlás javasolja, hogy a magánkisipa. fosok minél nagyobb számmal lépjenek be tagként a fogyasz­tási szövetkezetekbe és a szö­vetkezés előnyeinek felhaszná­lásával igyekezzenek gondjai­kon segíteni. Ha a kisiparos a fogyasztási szövetkezetbe belép, nem adja fel önállóságát, ugyanakkor él­vezheti a szövetkezés számos előnyét. Mint a fogyasztási szövetkezet tagja, kedvező be­szerzési lehetőséghez juthat, sőt megfelelő előrendeléssel megoldhatja az anyag- és al­katrész-készletezés — számára jelentős befektetést kívánó — gondjait is. Városokban, megyénként ar­ra is lehetőség nyílik, hogy a kisiparosok önálló fogyasztási szövetkezetét alapítsanak, s e szövetkezetek kifejezetten csak a kisiparosok anyagbeszerzési, készletezési, műszaki fejlesz­tési gondjaival foglalkozzanak. Mind a kisiparosak tagként való belépése, mind pedig az önálló kisiparosok fogyasztási szövetkezete arra is jó alapot kívül 30 főre van még szük­ség. A munkakezdés idejét nem tudjuk csökkenteni, mert igen szorít a munka legalább még 10—12 napig. A vissza­levő időt használják ki a tagok. A szeszélyes időjárás ellenére a kertészet a tervét maradéktalanul teljesíti. A tsz-elnök javasolja ha­tározatban elrendelni a gé­peknél a vasárnapi műszakot, Javasolja továbbá, hogy a ké­zi munkaerő fokozása érde­kében minden tagnak dol­gozni kell, mert nagyon sok betakarítási munka van még vissza. Bácsmegi Gáborné elmond­ja, hogy ha az asszonyokkal elbeszélgetnek, megértik, hogy még a munka olyan sok, hogy a munkaidő csökkentése nem lehetséges. Szentes Nándor javasolja, hogy október 1-től számítva minden ledolgozott 10 nap után kapjon a tag egy esz­ményi munkanapot, amit az év végén számolnak el és a háztájiba beleszámít.” ly! unkalapok. Szívós György traktoros no­vember 9-től 16-ig összesen 98 órát dolgozott. Elszámolt munkadíj 1752 forint. Kurucz Gábor november 11, 14, 16 és 17-én napi 16 órát ült a gé­pen. November 11-től 19-ig a ledolgozott munkaórák száma 123, az elszámolt munkadíj 2304 forint. Naponta hat-hét. vagon morzsolt kukoricát ta­karított be egy kombájn. Ad­dig dolgoztak, amíg a hat-hét vagonos szárító ciszternája meg nem telt. A szárító más­nap reggelig ment, akkor le­hetett feltölteni újra a cisz­ternát. A zsákolok, a szárító kezelője és a szállító jármű vezetője 12 órázott. Váltották egymást. Éjjel is, nappal is. A tagok legkevesebb napi 10 órát, a rakodók többet dol­teremthet, hogy a hiánycikkek megszüntetésére irányítsa a kisiparosok figyelmét és az elő­állított hasznos termékek a szövetkezeti kereskedelem út­ján kerüljenek forgalomba. A fogyasztási szövetkezetek országos hálózata olyan köz- gazdasági erőt képvisel, amely önmagában is segítséget je­lenthet az ország kisiparosai­nak. így a fogyasztási szövet­kezetek több mint 40 milliárd forint értékű áruforgalmat bo­nyolítanak le, időnként közel 25 ezer kereskedelmi egység­ben. Az árufuvarozási felada­taikat 1500 saját és több száz bérelt gépkocsival bonyolítják le. Tevékenységük az ország teljes lakott területére kiter­jed, még a tanyákra is. Az áfész-ek mintegy 100 ezer dol­gozója között különféle szak­mák nagy gyakorlatú szak­emberei találhatók: kereske­dők, közgazdászok, számviteli szakemberek, valamint pénz­ügyi és propagandaszakértők. Mindebből következik, hogy a kisiparosoknak, akiknek ma na­gyon sok Irányú tevékenységet kell folytatniok és sokféle ta­nácsra, ügyintézésre és piac­kutatásra van szükségük —, ezek egy részét az áfész-eken keresztül előnyösebben, bizo­nyos esetekben csak velük tud­ják megoldani. Célszerű tehát, ha a kisipa­rosok felfigyelnek a SZÖVOSZ és a KIOSZ közös ajánlására, mert ezzel az új lehetőséggel élve minden résztvevő elő­nyökhöz juthat és ez végső so­ron a lakosságnak is hasznos lehet goztak. Egy-egy rakodó na­ponta 250—300 mázsa terményt mozgatott meg. Az őszi mun­kák kezdetét augusztus végé­től számolják. Akkor kezdő­dött a silózás és a burgonya felszedése. Aztán egy időben a vetés és a kukoricabetakarí­tás. A szárledolgozásnak és a szántásnak szinkronban kel­lett lennie. C ok kézi munkaerő fel- ^ szabadult, hogy a ház­táji kukoricának közel a fele közösben volt. Mert ha egy ember törte a kukoricát, hív­ta a segítséget. A segítséget meg vissza kellett adni. A második jegyzőkönyv no­vember 27-én készült. „Annak ellenére, hogy háromhetes ké­séssel indultunk az év elején, év végére sikerült két héttel előbb elvégezni a" munkákat. A rossz tavaszt ellensúlyozta a jó ősz. A vetésforgót 100 százalékig betartottuk. Atkári Gyula: A kezdeti ne­hézségek ellenére sikerült el­végezni minden munkát. Csizmadia József: A szű­kebb szakvezetés, a vezetőség, valamint a tagság munkájá­ról csak jót lehet mondani.” Jegyzőkönyv, munkalapok, jegyzőkönyv. Egyikben sincs feltüntetve, hogy az alatt a 60 nap alatt hányszor nem ebédelt Szívós György és az sem, hogy egy 16 órás mun­kanap után milyen fáradtan ébredt másnap reggel Kurucz József. Sose irigyeljük a paraszt- embereket! V. M. Munkás* turizmus A szekszárdi Panoráma Filmszínházban A neretvai csata című jugoszláv filmalko­tás kísérőiéként szerepelt egy rövid, és szellemes dokumen­tumfilm, a „Plusz egy nap” mely a megnövekedett szabad idő felhasználásával foglalko­zott. Egymillió-nyolcszázezer ember részére már pénteken véget ér a hét, a szabad szom­bat a pihenés, kikapcsolódás bővebb lehetőségeit kínálja. A film ezt és ennek nehézségeit (turistaházi férőhelyek, ven­déglői árak, közlekedési prob­lémák) boncolgatta. „Kimenni a zöldbe” —- ez a városlakó­nál régi szenvedély. A mun­kásmozgalom hőskorában a szervezett túrák jó alkalmat kínáltak az ideológiai tovább­képzésre, de illegális akciók megszervezésére is. Ma ugyan­ez, szükebb vagy távolabbi körben a pihenést, az élmény­gyűjtést szolgálja. Lapunk teg­napi számában már hírt ad­tunk arról, hogy, a SZOT-el- nökség határozatot hozott új utazási iroda létesítésére, mely­nek célja a munkásturizmus fejlesztése, segítése. Nemcsak belföldi, hanem külföldi vo­natkozásban is. „Ez olyan le­hetőséget nyújt, hogy a mun­kásság osztályiellegű, e m b e - r i kapcsolatai megsokszoro­zódhatnak, lehetővé válik, hogy a különböző országok munkásai. dolgozói jobban megismerjék és becsüljék egy­mást.” A munkásutazási iroda a bcfolvó valuta révén segíti maki a magyar munkások kül­föld5 utazásait, azokat a dol­gozók anvagl ereiéhez mért fokon kedvezményesebbé te­szi. A cél mindenhogyan jő, elismerést érdemel, ha a szak­embereknek sikerül a megfe­lelő, vonzó formákat megtalál­niuk. Nemcsak az a görög mondás volt megszívlelendő, hogy „Ismerd meg önmagá­dat”. hanem a szándék is az, hogy ismerjük meg egy­mást. 1970, deremb»*r 9. A lakosság szolgálatában Szövetkező kisiparosok Emlékezés Szekszárd felszabadulására és Babits Mihály születésének évfordulójára „Nem játék a világ! Látni, teremteni kell!” — ez a jel­mondat köszönti a Babits Mihály általános iskola elő­csarnokában, a költő mell­szobra felett elhelyezett csa­patfalról az iskolába érkező ifjúságot. A szobor körül november 30-án díszőrség állt. Ünnepi csapatgyűlésre készültek az úttörők. A jubileumi év ke­retében kettős évfordulót ün­nepeltek : köszöntötték a 26 éve szabad szülővárost, Szek- szárdot és emlékeztek Babits Mihályra, a város nagy költő­fiára, az iskola és az úttörő- csapat névadójának születés­napjára. Hagyományos, szép ünnepe ez a csapatnak. Ilyen kedves, szép és bensőséges hangulat­ban, ilyen ünnepélyes környe­zetben azonban soha nem ün­nepeltünk még. Az iskolából a város köz­pontjába a művelődési köz­pont előtt álló Babits-szobor- hoz menetelt a közel 600 kis­dobos és úttörő. Innen fe­gyelmezetten, rajonként vo­nultak be a Panoráma film­színházba. Felharsant a dísz­jel, elcsitult a gyermeksereg, és pattogó induló hangjaira behozták a csapatzászlót. Ez­után felcsendült a himnusz, és megkezdődött az ünnepi műsor. Az úttörőcsapat irodalmi színpada nagy lelkesedéssel, színvonalos műsorban mutat­ta be Babits Mihály életének szakaszait — gyermekéveitől a nagyszerű pálya befejezésé­ig. Az egyes műsorszámok és az összekötő szöveg folya­matosan, a költő és a város kapcsolatát idézte elénk, tük­rözte a szülőföld, a szép táj, és az „édes otthon ’ szerete- tét. Vers és próza egymásba fonódott, a zenei művek meg­teremtették az összhangot és jelezték, hogy mivé lett, mi­vé fejlődött az egykor — a költő életében még „kisvá­ros, nagyfalu” — az „álmos; sáros város”. Jelezték, hogy az új szabad élet építésének alapja a béke és a szabad­ság, amire a költő annyira vágyott; és jelezték, hogy ezért a szép és boldog jövő­ért „látni, teremteni kell!” Szabó Lőrinc így ír Ba­bitsról: „Aki végigéli verseit, jobb és gazdagabb ember; lesz.” És biztos vagyok abban; hogy akik végignézték ezt a színvonalas műsort, valóban gazdagabbak lettek. Kedves Henrik ^Egyeztessétek óráitokat!1' A lengyéli 913. szátnu Má­sai Antal úttörőcsapat nagy lel­kesedéssel olvasta a Pajtás Uj_ Ságban az „Egyeztessétek órái­tokat!” című akciót, ami egy hete, vasárnap délelőtt tíz óra­kor kezdődött. Az akció szerint az úttörők idős veteránokhoz, egyedülálló, öreg nénikhez mentek, hogy segítsenek nekik. A végzett munkáról az őrsvezetők jelen­tést írtak, amit másnap dél­előtt az úttörőtanács elnöké­nek adtak be. Hétfőn délután kettőkor ünnepélyes csapat­gyűlés volt, ahol az úttörőta­nács elnöke értékelte az akció­ban részt vevő őrsök munká­ját. A jelentéseket minden őrs be. küldte a Pajtás Űjság szer­kesztőségéhez és izgalommal várja az eredményt. A pajtá­sok akkor sem csüggednek, ha a Pajtás Űjság akciójában nem nyernek helyezési, mert mind­annyian úgy érzik, hogy ez a vasárnapi munka hasznos voli, sok idős embernek segítettek és ezzel az úttörőpróba egyik pontjának feladatát is telje­sítették. Borducz Éva úttörőriporter Mii játsszunk! Politikai „harc“ Két csoportba osztjuk a pajtá­sokat, akik sorban kérdéseket tesznek fel egymásnak a kül- és belpolitika eseményeivel kapcso­latosan. Ha valaki nem tud fe­lelni, akkor a kérdező köteles válaszolni saját, kérdésére. A kéí; csoport „harcának” eredményét pontozással dönthetjük el. Érde­kesebb a játék, ha előtte réhóny nappal a pajtások újságkivágáso­kat, fényképeket és karikatúrá­kat gyűjtenek, s a térképen meg­keresik a fontos események szín­helyét. Idős ebb úttörőknek j avas ölj uk. A paksi gyermekkönyvtár délutánja A paksi gyermekkönyvtár­ba sok iskolás jár, különösen most télen. A létszámot leg­jobban a Bölcs Bagolyhoz in­tézett kérdésekből lehet le­mérni. A gyerekek Marika né­nijétől arról érdeklődöm: — Hány kérdést kap he­tente a Bölcs Bagoly? — Körülbelül húszat. — Milyen kérdéseket tesz­nek fel a gyerekek? — Az érdeklődés kiterjed a tudományra, a barkácsolásra de vannak a továbbtanulással kapcsolatos kérdések is. A nagy érdeklődésre való te­kintettel , különválogattuk és a Bölcs Bagoly ládája mellé tet­tük a „Bagoly-sorozat” köny­veit, amit a feleletek 'lián még külön ajánl a bagoly. Van azonban olyan kérdés, amire megadjuk tehát a vá­laszt.. de hozzátesszük azt is, hogy részletes felvilágosítást a sorozat egyik könyvében ta­lál a kérdező. Beszélgetés közben sürgés­forgásra lettem figyelmes. Hogy mi volt az? Kőszegi Imrével író—olvasó találkozót szerveznek a könyvtárban. Az ankéton én is ott maradtam. Vörös Károlyné, a Móra Könyvkiadó főosztályvezetője a gyerekektől először Kőszegi Imre műv>eiről kérdezett, majd a legügyesebbek az író egy-' egy könyvét kapták jutalmul A paksi úttörők megtudták, hogy Kőszegi Imre első írás­műve tizenöt éves korában jelent meg, legújabb könyve pedig még nyomdában van, aminek kéziratából néhány részletet hallhattunk is. A könyv címe: Tollas Fred. MÜLLER ERZSÉBET

Next

/
Thumbnails
Contents