Tolna Megyei Népújság, 1970. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-09 / 288. szám
AZ A 60 NAP C ose irigyeljük a paraszt- embereket! Az igaz, hogy sokuknak takarékbetétje van, szép háza, kocsija és a kamrában még augusztusban is van sonka. Ahogy az egyik gazdasági vezető mondta: a tv-ben is csak a kész sonkákat mutatják. Azt például, hogy „Kovács Péterné, a B-i termelő- szövetkezet baromfigondozója hajnali ötkor, munkába indulás előtt keveri a moslékot a háztáji malacainak” — nem látni, nem hallani sehol. És a mezőgazdasági munkások feje felett a szabad ég a tető. A szekszárdi járásban a mö- zsi Üj Élet Termelőszövetkezetben fejezték be leghamarabb az őszi munkákat. November 21-re az utolsó négyzetméteren is elvégezték az őszi mélyszántást. A munka gyorsan ment, szervezetten, hangos szó nélkül, a fegyelmi bizottság 60 nap alatt egyszer sem ült össze. Jegyzőkönyv. A szeptember 30-i vezetőségi ülés jegyzőkönyvében a következőket olvasom: „Nagy munka az őszi betakarítás. Ez ideig 87 vagon burgonyát takarítottunk be, 80 vagon még vissza van. A visz- sza levő betakarítási munkák: 1000 katasztrális hold vetőágykészítés, ami nagyon nehéz, mert kemény a talaj és többször kell megmunkálni, 385 katasztrális hold disztille- rezés, 921 hold tárcsázás, 635 hold nehéz fogasolás, 1479 hold hengerezés, 70 hold burgonyapörgetés, 600 hold kukoricatörés. silózás, mélyszántás, műtrágyázás. Tehát 1046 gépi nap van vissza, a kampányterv alapján 55 napig kell dolgozni, sok esetben nyújtott műszakban. A gépeknél a munkakezdés reggel hat óra. Kézi erőre is igen nagy szükség van. Burgonyaszedésnél a cigányokon A javító és szolgáltató tevékenységben, különösen vidéken, jelentős a szerepe a tisztes kisiparnak, ám éppen a falvakban és kisvárosokban számos objektív tényező nehezíti munkájukat. Közismert Tény, hogy az anyagbeszerzés és főleg a készletezés milyen nagy gond a vidéki kisiparosnak. Ennek a gondnak a megoldására a SZÖVOSZ és a Kisiparosok Országos Szervezete közös ajánlással fordult az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetekhez, valamint a kisiparosokhoz. Az ajánlás javasolja, hogy a magánkisipa. fosok minél nagyobb számmal lépjenek be tagként a fogyasztási szövetkezetekbe és a szövetkezés előnyeinek felhasználásával igyekezzenek gondjaikon segíteni. Ha a kisiparos a fogyasztási szövetkezetbe belép, nem adja fel önállóságát, ugyanakkor élvezheti a szövetkezés számos előnyét. Mint a fogyasztási szövetkezet tagja, kedvező beszerzési lehetőséghez juthat, sőt megfelelő előrendeléssel megoldhatja az anyag- és alkatrész-készletezés — számára jelentős befektetést kívánó — gondjait is. Városokban, megyénként arra is lehetőség nyílik, hogy a kisiparosok önálló fogyasztási szövetkezetét alapítsanak, s e szövetkezetek kifejezetten csak a kisiparosok anyagbeszerzési, készletezési, műszaki fejlesztési gondjaival foglalkozzanak. Mind a kisiparosak tagként való belépése, mind pedig az önálló kisiparosok fogyasztási szövetkezete arra is jó alapot kívül 30 főre van még szükség. A munkakezdés idejét nem tudjuk csökkenteni, mert igen szorít a munka legalább még 10—12 napig. A visszalevő időt használják ki a tagok. A szeszélyes időjárás ellenére a kertészet a tervét maradéktalanul teljesíti. A tsz-elnök javasolja határozatban elrendelni a gépeknél a vasárnapi műszakot, Javasolja továbbá, hogy a kézi munkaerő fokozása érdekében minden tagnak dolgozni kell, mert nagyon sok betakarítási munka van még vissza. Bácsmegi Gáborné elmondja, hogy ha az asszonyokkal elbeszélgetnek, megértik, hogy még a munka olyan sok, hogy a munkaidő csökkentése nem lehetséges. Szentes Nándor javasolja, hogy október 1-től számítva minden ledolgozott 10 nap után kapjon a tag egy eszményi munkanapot, amit az év végén számolnak el és a háztájiba beleszámít.” ly! unkalapok. Szívós György traktoros november 9-től 16-ig összesen 98 órát dolgozott. Elszámolt munkadíj 1752 forint. Kurucz Gábor november 11, 14, 16 és 17-én napi 16 órát ült a gépen. November 11-től 19-ig a ledolgozott munkaórák száma 123, az elszámolt munkadíj 2304 forint. Naponta hat-hét. vagon morzsolt kukoricát takarított be egy kombájn. Addig dolgoztak, amíg a hat-hét vagonos szárító ciszternája meg nem telt. A szárító másnap reggelig ment, akkor lehetett feltölteni újra a ciszternát. A zsákolok, a szárító kezelője és a szállító jármű vezetője 12 órázott. Váltották egymást. Éjjel is, nappal is. A tagok legkevesebb napi 10 órát, a rakodók többet dolteremthet, hogy a hiánycikkek megszüntetésére irányítsa a kisiparosok figyelmét és az előállított hasznos termékek a szövetkezeti kereskedelem útján kerüljenek forgalomba. A fogyasztási szövetkezetek országos hálózata olyan köz- gazdasági erőt képvisel, amely önmagában is segítséget jelenthet az ország kisiparosainak. így a fogyasztási szövetkezetek több mint 40 milliárd forint értékű áruforgalmat bonyolítanak le, időnként közel 25 ezer kereskedelmi egységben. Az árufuvarozási feladataikat 1500 saját és több száz bérelt gépkocsival bonyolítják le. Tevékenységük az ország teljes lakott területére kiterjed, még a tanyákra is. Az áfész-ek mintegy 100 ezer dolgozója között különféle szakmák nagy gyakorlatú szakemberei találhatók: kereskedők, közgazdászok, számviteli szakemberek, valamint pénzügyi és propagandaszakértők. Mindebből következik, hogy a kisiparosoknak, akiknek ma nagyon sok Irányú tevékenységet kell folytatniok és sokféle tanácsra, ügyintézésre és piackutatásra van szükségük —, ezek egy részét az áfész-eken keresztül előnyösebben, bizonyos esetekben csak velük tudják megoldani. Célszerű tehát, ha a kisiparosok felfigyelnek a SZÖVOSZ és a KIOSZ közös ajánlására, mert ezzel az új lehetőséggel élve minden résztvevő előnyökhöz juthat és ez végső soron a lakosságnak is hasznos lehet goztak. Egy-egy rakodó naponta 250—300 mázsa terményt mozgatott meg. Az őszi munkák kezdetét augusztus végétől számolják. Akkor kezdődött a silózás és a burgonya felszedése. Aztán egy időben a vetés és a kukoricabetakarítás. A szárledolgozásnak és a szántásnak szinkronban kellett lennie. C ok kézi munkaerő fel- ^ szabadult, hogy a háztáji kukoricának közel a fele közösben volt. Mert ha egy ember törte a kukoricát, hívta a segítséget. A segítséget meg vissza kellett adni. A második jegyzőkönyv november 27-én készült. „Annak ellenére, hogy háromhetes késéssel indultunk az év elején, év végére sikerült két héttel előbb elvégezni a" munkákat. A rossz tavaszt ellensúlyozta a jó ősz. A vetésforgót 100 százalékig betartottuk. Atkári Gyula: A kezdeti nehézségek ellenére sikerült elvégezni minden munkát. Csizmadia József: A szűkebb szakvezetés, a vezetőség, valamint a tagság munkájáról csak jót lehet mondani.” Jegyzőkönyv, munkalapok, jegyzőkönyv. Egyikben sincs feltüntetve, hogy az alatt a 60 nap alatt hányszor nem ebédelt Szívós György és az sem, hogy egy 16 órás munkanap után milyen fáradtan ébredt másnap reggel Kurucz József. Sose irigyeljük a paraszt- embereket! V. M. Munkás* turizmus A szekszárdi Panoráma Filmszínházban A neretvai csata című jugoszláv filmalkotás kísérőiéként szerepelt egy rövid, és szellemes dokumentumfilm, a „Plusz egy nap” mely a megnövekedett szabad idő felhasználásával foglalkozott. Egymillió-nyolcszázezer ember részére már pénteken véget ér a hét, a szabad szombat a pihenés, kikapcsolódás bővebb lehetőségeit kínálja. A film ezt és ennek nehézségeit (turistaházi férőhelyek, vendéglői árak, közlekedési problémák) boncolgatta. „Kimenni a zöldbe” —- ez a városlakónál régi szenvedély. A munkásmozgalom hőskorában a szervezett túrák jó alkalmat kínáltak az ideológiai továbbképzésre, de illegális akciók megszervezésére is. Ma ugyanez, szükebb vagy távolabbi körben a pihenést, az élménygyűjtést szolgálja. Lapunk tegnapi számában már hírt adtunk arról, hogy, a SZOT-el- nökség határozatot hozott új utazási iroda létesítésére, melynek célja a munkásturizmus fejlesztése, segítése. Nemcsak belföldi, hanem külföldi vonatkozásban is. „Ez olyan lehetőséget nyújt, hogy a munkásság osztályiellegű, e m b e - r i kapcsolatai megsokszorozódhatnak, lehetővé válik, hogy a különböző országok munkásai. dolgozói jobban megismerjék és becsüljék egymást.” A munkásutazási iroda a bcfolvó valuta révén segíti maki a magyar munkások külföld5 utazásait, azokat a dolgozók anvagl ereiéhez mért fokon kedvezményesebbé teszi. A cél mindenhogyan jő, elismerést érdemel, ha a szakembereknek sikerül a megfelelő, vonzó formákat megtalálniuk. Nemcsak az a görög mondás volt megszívlelendő, hogy „Ismerd meg önmagádat”. hanem a szándék is az, hogy ismerjük meg egymást. 1970, deremb»*r 9. A lakosság szolgálatában Szövetkező kisiparosok Emlékezés Szekszárd felszabadulására és Babits Mihály születésének évfordulójára „Nem játék a világ! Látni, teremteni kell!” — ez a jelmondat köszönti a Babits Mihály általános iskola előcsarnokában, a költő mellszobra felett elhelyezett csapatfalról az iskolába érkező ifjúságot. A szobor körül november 30-án díszőrség állt. Ünnepi csapatgyűlésre készültek az úttörők. A jubileumi év keretében kettős évfordulót ünnepeltek : köszöntötték a 26 éve szabad szülővárost, Szek- szárdot és emlékeztek Babits Mihályra, a város nagy költőfiára, az iskola és az úttörő- csapat névadójának születésnapjára. Hagyományos, szép ünnepe ez a csapatnak. Ilyen kedves, szép és bensőséges hangulatban, ilyen ünnepélyes környezetben azonban soha nem ünnepeltünk még. Az iskolából a város központjába a művelődési központ előtt álló Babits-szobor- hoz menetelt a közel 600 kisdobos és úttörő. Innen fegyelmezetten, rajonként vonultak be a Panoráma filmszínházba. Felharsant a díszjel, elcsitult a gyermeksereg, és pattogó induló hangjaira behozták a csapatzászlót. Ezután felcsendült a himnusz, és megkezdődött az ünnepi műsor. Az úttörőcsapat irodalmi színpada nagy lelkesedéssel, színvonalos műsorban mutatta be Babits Mihály életének szakaszait — gyermekéveitől a nagyszerű pálya befejezéséig. Az egyes műsorszámok és az összekötő szöveg folyamatosan, a költő és a város kapcsolatát idézte elénk, tükrözte a szülőföld, a szép táj, és az „édes otthon ’ szerete- tét. Vers és próza egymásba fonódott, a zenei művek megteremtették az összhangot és jelezték, hogy mivé lett, mivé fejlődött az egykor — a költő életében még „kisváros, nagyfalu” — az „álmos; sáros város”. Jelezték, hogy az új szabad élet építésének alapja a béke és a szabadság, amire a költő annyira vágyott; és jelezték, hogy ezért a szép és boldog jövőért „látni, teremteni kell!” Szabó Lőrinc így ír Babitsról: „Aki végigéli verseit, jobb és gazdagabb ember; lesz.” És biztos vagyok abban; hogy akik végignézték ezt a színvonalas műsort, valóban gazdagabbak lettek. Kedves Henrik ^Egyeztessétek óráitokat!1' A lengyéli 913. szátnu Másai Antal úttörőcsapat nagy lelkesedéssel olvasta a Pajtás Uj_ Ságban az „Egyeztessétek óráitokat!” című akciót, ami egy hete, vasárnap délelőtt tíz órakor kezdődött. Az akció szerint az úttörők idős veteránokhoz, egyedülálló, öreg nénikhez mentek, hogy segítsenek nekik. A végzett munkáról az őrsvezetők jelentést írtak, amit másnap délelőtt az úttörőtanács elnökének adtak be. Hétfőn délután kettőkor ünnepélyes csapatgyűlés volt, ahol az úttörőtanács elnöke értékelte az akcióban részt vevő őrsök munkáját. A jelentéseket minden őrs be. küldte a Pajtás Űjság szerkesztőségéhez és izgalommal várja az eredményt. A pajtások akkor sem csüggednek, ha a Pajtás Űjság akciójában nem nyernek helyezési, mert mindannyian úgy érzik, hogy ez a vasárnapi munka hasznos voli, sok idős embernek segítettek és ezzel az úttörőpróba egyik pontjának feladatát is teljesítették. Borducz Éva úttörőriporter Mii játsszunk! Politikai „harc“ Két csoportba osztjuk a pajtásokat, akik sorban kérdéseket tesznek fel egymásnak a kül- és belpolitika eseményeivel kapcsolatosan. Ha valaki nem tud felelni, akkor a kérdező köteles válaszolni saját, kérdésére. A kéí; csoport „harcának” eredményét pontozással dönthetjük el. Érdekesebb a játék, ha előtte réhóny nappal a pajtások újságkivágásokat, fényképeket és karikatúrákat gyűjtenek, s a térképen megkeresik a fontos események színhelyét. Idős ebb úttörőknek j avas ölj uk. A paksi gyermekkönyvtár délutánja A paksi gyermekkönyvtárba sok iskolás jár, különösen most télen. A létszámot legjobban a Bölcs Bagolyhoz intézett kérdésekből lehet lemérni. A gyerekek Marika nénijétől arról érdeklődöm: — Hány kérdést kap hetente a Bölcs Bagoly? — Körülbelül húszat. — Milyen kérdéseket tesznek fel a gyerekek? — Az érdeklődés kiterjed a tudományra, a barkácsolásra de vannak a továbbtanulással kapcsolatos kérdések is. A nagy érdeklődésre való tekintettel , különválogattuk és a Bölcs Bagoly ládája mellé tettük a „Bagoly-sorozat” könyveit, amit a feleletek 'lián még külön ajánl a bagoly. Van azonban olyan kérdés, amire megadjuk tehát a választ.. de hozzátesszük azt is, hogy részletes felvilágosítást a sorozat egyik könyvében talál a kérdező. Beszélgetés közben sürgésforgásra lettem figyelmes. Hogy mi volt az? Kőszegi Imrével író—olvasó találkozót szerveznek a könyvtárban. Az ankéton én is ott maradtam. Vörös Károlyné, a Móra Könyvkiadó főosztályvezetője a gyerekektől először Kőszegi Imre műv>eiről kérdezett, majd a legügyesebbek az író egy-' egy könyvét kapták jutalmul A paksi úttörők megtudták, hogy Kőszegi Imre első írásműve tizenöt éves korában jelent meg, legújabb könyve pedig még nyomdában van, aminek kéziratából néhány részletet hallhattunk is. A könyv címe: Tollas Fred. MÜLLER ERZSÉBET
