Tolna Megyei Népújság, 1970. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-08 / 287. szám
Mindenütt spanyolfal Pénzügyminiszteri rendelet a mezőgazdasági nagyüzemek termelési adójáról Kicsi a konyha, de az abból nyíló szoba se nagyobb. Mindenütt takaros rend. A nagymama sürög-forog. Ez az ő birodalma. No persze, a konyhát rajta kívül még hárman is használják: a lár.vaés a két unoka. — Tessék beljebb. Megmutatom az ő szobájukat is. — Az egyébként a nagymama szobájából nyílik. Piros meleget fúj a hősugárzó —, de csak nappal. Éjjel a nagymama ajtaját nyitják ki, hogy az egyik szoba fűtse a másikat. Tehát a másik szoba az, ahol hárman élnek: Pereszlényi Ernőné és a két leánya. Egyik általános iskolába jár, óriásik érettségire készül. És a bátaszéki Budai utca 19. számú ház „másik” szobájának berendezéséről is kell szólni. Két szobabútor bezsúfolva, szekrénysor a spanyolfal. Igen, Erre mérhetetlenül nagy szükség van, ugyanis a gimnazista leány késő estig tanuk Pereszlényiné pedig nemrég új beosztásba került: az egészségügyi szakszervezet megyei titkára lett. Az új munka minden idejét leköti, gyakran még éjjel is jelentéseket tanulmányoz, vagy készül a másnapra... így a spanyolfal biztosít egy zúgot annak, aki pihenni akar. — De még a szekrények felett is 'átszűrődik a fény. — Pap János, a_ községi tanács vb-elnökhelyettese ezeket mondja el: — Régen a fényképész a Budai utca 24. szám alatt , bérelt helyiséget. Azt a házat három évvel ezelőtt vásárolta meg a helyi tsz, hogy mezőgazdasági termékek boltját nyisson. Ebből nem lett semmi, így a takarékszövetkezetnek adták el lebontásra. De a bontást nem kezdhették el addig, amíg a fényképésznek nem biztosítanak másik műtermet. Ezért utalta ki a tanács Pereszlényiék helyiségeit. — Miért nem máshol helyezték el a fényképészt? Úgy tudom. Pereszlényiek többször kérték vissza a két szobát, hogy végre ők is kulturált körülmények között élhessenek. — Tessék. Itt vannak az iratok — mutatja Pap János mondja a nagyobbik leány, aki egy pillantást vet ránk a történelemkönyvből. A ház másik részében lakik Izsák Irén — aki a szekszárdi járási tanács művelődési osztásán dolgozik — és szülei. Az ő lakáskörülményeik sem a legjobbak — noha a ház fele az ő tulajdonuk. És lehetne jobb a lakáskö- rülményijk? — teheti fel a kérdést jogosan az olvasó. Válasz: de még mennyivel. Hogy miért? Mert özvegy Prisehetzky Antalné fényképész üzletét a ház két utcára nyíló helyiségébe tették. Röviden tehát: a Budai utca 19-es számú ház magán- tulajdon. Két testvéré: ,Pe- reszlényinéé és nővéréé. Akkor kapták, amikor ide települtek. Lehet már tíz-tizenöt esztendeje annak, hogy a két helyiséget bérbe adták a földművesszövetkezetnek. Fél évvel ezelőtt kiköltözött az áfész, s az üresen álló szobákat nem a ház tulajdonosainak, hanem a fényképésznek utalta ki a községi tanács. Mindehhez hozzátartozik az is, Pereszlényiné családjának már nyolc éve szüksége volt a két szobára, s visszaigénylési kérelmet adtak be a tanácsra, ami valószínű irattárba került. A következő kérelmek 1969-ben, majd 1970. szeptember 1-én íródtak. — döntésünket a járási tanács is jóváhagyta. Nézem a papírokat. A szeptember elsejei kérelemre így válaszol a tanács: ....... kérelmét a 35/1956. MT. sz. rendelet 146. §-a alapján a 94. sorszám alatt nyilvántartásba vettük. Mivel jelenleg üres lakásunk*, mely kiutalható lenne nem áll rendelkezésünkre. .stb. Csak az a kérdés, hogy a világosan megfogalmazott kérvényt miért nem értették meg a tanács illetékesei? Miért lakásigénylésnek vették, holott nyilvánvalóan a helyiségek visszaigényléséről volt szó. Vagy a tanácson is spanyolfalak árnyékolják az aktákat? Valószínű. Mert Prischetzkyéknek szeptember végén utalták ki az üzlethelyiséget. vételből — a tanács adóügyi csoportja évi 25 000 forint jövedelemre veti ki az adót — tartja el négytagú családját. No meg három esztendeje egy amolyan „kacsalábon forgó” emeletes házikót épített a Fürdő utcában. Persze némi OTP-kölcsönt is vett fel. Az évi 25 000-ből él özvegy Prischetzkyné is édesanyjával együtt. Az ő házuk a Deák utcában van. Mindkettőjüknek külön szoba, sőt keresetkiegészítőül, havi háromszázért egy szoba-konyhát adnak ki albérlőnek. Gondolom, ez a két helyiség is megfelelne üzletnek. — De nem! A Fő utcából nem megyünk el! Ehhez jogunk van! És különben is, valami eldugott helyen, egy fillért se keresnénk. Sajnos, a bérlő fiával nem tudtunk beszélni. Gépkocsiján anyagbeszerző körúton járt ottlétünkkor. A megyei tanács igazgatási osztályán is konzultáltak az ügy fölött. Kötelezték a községi és a járási tanácsot, hogy újból foglalkozzanak az ügygyei, s a körülmények minden irányú mérlegelésével hozzák meg igazságos döntésüket. A szempontok között .szerepelhet például az is, hogy mielőtt döntenek, a tulajdonosok véleményét is kérdezzék meg, ázutári vegyék figyelembe a 2/1969-es kormányrendeletet, amely a közületi szervek elhelyezéséről szól, de egyik célja' az, hogy a tulajdonosok saját lakásukban élhessenek is jogaikkal. Az érvek között még feltétlen meg kell említeni azt, hogy Pereszlényi Ernőné és Izsák Irén, közéleti emberek, rengeteg többlet munkát adtak és adnak a községnek, a járásnak és a társadalomnak. HORVÁTH MÁRIA A pénzügyminiszter rendelétet adott ki a mezőgazda- sági nagyüzemek 1.971. január elsején életbe lépő termelési adójáról. Az újabb rendelkezés része a mezőgazda- sági nagyüzemek jövedelem- szabálydzási rendszerének és célja, hogy a nem mezőgazdasági tevékenységet a mező- gazdasági nagyüzemeknél is az ipari, építőipari, szolgáltató és kereskedelmi vállalatokéval és kisipari szövetkezetekével azonos szinten adóztassa. (Egy másik, a forgalmi adóról és árkiegészítésről megjelent rendelet is azonos adókulcsokat tartalmaz a mezőgazdasági tsz-ek és az állami vállalatok azonos tevékenységére.) A termelési adóról szóló rendelet szerint az állami gazdaság, a mezőgazdasági és a halászati termelőszövetkezet, a mezőgazdaság! szakszövetkezet, továbbá a jövedelemszabályozás szempontjából mezőgazdasági > ágazatba sorolt szövetkezet, illetve gazdasági társulás termelési adót köteles fizetni minden olyan árbevétel után, amely ipari termék előállításából, építőipari, szolgáltató és kereskedelmi tevékenységből származik. A termelési adó bevezetésével a korábbi mezőgazda- sági nagyüzemi forgalmiadórendszer megszűnik. (MTI) Diófából faragják a budai várat A Képzőművészeti és Kivitelező Iparvállalat Budapest Főváros Tanácsa megbízásából három év alatt diófából elkészíti 200 négyzetméteres területen Budapest fejlesztésre kijelöli területének makettjét. A városfejlesztő szakemberek ennek segítségével döntik majd el a jövőben, hogy egy új létesítmény hol és miként illeszthető be Budapest városképi. összhangjába. A Bel város elkészült s mar faragják a budai várat. (Esztergály Keve félv — Ke?) A „félreértettu kérelem n,En másként döntöttem tolna" Nyugalmas telet jósol a WHO As elíírigyáxat asért nem árt... Mit tett volna a tanácsi vezetők helyében Szigeti János, az áíész igazgató-elnöke? — Hogy másként döntöttem volna, az biztos. Mert nem arról van szó. hogy a maszeknek nincs helye a társadalomban, de az ő érdekei nem előzhetik meg a közérdeket. — Amikor a szövetkezetnek már nem volt szüksége a Pereszlényiék házában levő helyiségekre, ígéretet tettem Izsák Irénnek: ha a közületi igénybevételi jogot fel tudja oldani, mi visszaadjuk az üzletet. — Tehát adott lemondási nyilatkozatot az áfész is? — Igen. De mi a takarék- szövetkezet javára mondtunk le. Nem is tudtam, hogy a fényképészt teszik be... Pólyák László, a takarék- szövetkezet ügyvezetője mutatja a köteg lemondási nyilatkozatot. Köztük, az ál'ész-ét is. A lemondásban ez a mondat is szerepel: ,.... Prischetz- ky Antalnénak biztosítson ott üzletet a takarékszövetkezet. . — Amikor mindez megvolt, szóltunk özv. Prischetz- kynénak, hogy igényét adja be a tanácsnak. A tanács meg kiutalta. Ha két szövetkezet „egyezkedik”, hát rendben van. No de, mindent kijátszva, egy szerződést átruházni egy kisiparosra, az már törvénybe ütköző. Távol álljon tőlünk az, hogy hadakozzunk a kisiparosok jogai ellen. De határvonalat — akár an3ragi, akár erkölcsi, akár a közérek szempontjainak figyelembevételénél — mindig kell' húzni. A WHO, as ENSZ egészség- ügyi világszervezete havonta küldi tájékoztatóját a világ minden részébe. A kiadváhy mind ez ideig influenzától mentes, nyugalmas telet jósol. Nem kell tehát tartánunk olyan méretű járvány támadásától, mint amilyet az egész világ ellen intézett a Hongkong A2 vírus. A meleg, napos ősz az idén sokáig tartott, időszerű azonban számolnunk a tél beáll- táva.l. És jobb félni, mint megijedni — alapon vigyázni, hogy megóvjuk egészségünket az olyan idénybetegségnek is nevezett meghűléses betegségektől, mint a torok- és ■mandulagyulladás, nátha. Ezek a légúti megbetegedések semmiképpen sem tévesztendők össze az influenzával, mert míg ez utóbbi terjedését tí- rus okozza, az előbbiek kialakulásához „elegendő” a baci- lus is. Például egy tüsszentés bele a nagyvilágba zsebkendő használata nélkül, és gyanút lan embertársunk máris viszi haza a náthát. .. A WHO megnyugtató előrejelzése természetesen nem jelenti, hogy be vagyunk biztosítva. Előfordulhat, hogy az influenzának — ami variábilis vírusáról és világjáró” természetéről ismeretes — tgy egészen új változata jtUnik meg földünk valamelyik pontján. Fontos tehát, hogy , a már eddig levotft tanulságok alapján készen álljon szervezetünk az esetleges támadás ellen. Elengedhetetlen a vita- mináús táplálkozás, a meghűléstői való dvakodos,* mert bizonyított tény, hogy az influenza a legyöngült szervezetet támadja sikerrel, s annál van igazán könnyű dolga, aki korábban már meghitt. Mivel az influenza cseppfertőzés útján terjed, lehetőleg kerüljük a. náthás, hurutos emberek társaságát. Ha mi magunk vagyunk náthásak, lehetőleg ne keressük a tömegeket. Ügyeljünk a tisztaságra, köhögésnél, tüsszentésnél torsainkra, és ami ugyancsak fontos... ne használjunk a családban sem közös ivó- és evőeszközöket! Kerüljük a zsúfolt helyeket és ne alkalmazzuk a néni gyógymódként ismeretes szesz-kúrát, mert annak nagyobb a kára, mint haszna. Az influenza — mint tudjuk — régi ‘ betegség. Az eddigi legnagyobb influenzajárványt 1919-ben spanyol-náthaként jegyezték föl. Akkor azonban még ismeretlen volt a megelőzés módja, a nemzetközi szintű védőoltás rendszer is csak jóval később alakult ki. Hazánkban az OKI — Országos Közegészségügyi Intézet — állítja elő a védőoltásokat, amit korábban úgy importáltunk. Védőoltás rendszerünk egyébként megfelel a lemzetközi követelményeknek. az oltás hatását állandóan ellenőrzik és a hazái ■ tapasztalatok anyaga eljut a WHO- hoz. Az idén, eddig még nem volt szükség a védőoltások elrendelésére. Jó lenne, ha eny- nyiben is maradnánk. Ehhez persze az kell, hogy saját érdekünkben betartsuk a közegészségügyi szabályokat, mert elsősorban rajtunk múlik, milyen sikerrel védekezünk az őszi, téli, kora tavaszi légúti megbetegedések, a nátha és társai ellen is. Ami pedig a WHO kedvező előrejelzését illeti — az influenza-mentes, nyugalmas telet —. semmiképpen se töltsön el bennünket nemtörődöm nyugatimmal. Ismételjük: jobb félni, mint megijedni! Jobb megelőzni, mint kiprovokálni a bajt. Tehát: vigyázzunk az egészségünkre! Két saját ház — külön üzlet Az új fényképészüzletben találtuk özv. Prischetzkynét. Abban az üzletben, amely bérlésére a tulajdonosokkal nem újították meg a szerződést. így hát, a bérletdíjat is a bankba teszi. Letétbe. A tanács által meghatározott 140 forint helyett 250-et. Mert az új bérlők is érzik, hogy az a 140 forint, hallatlanul kevés. Megjegyzem,, hogy a tanácsnak meg egyenesen tudnia kellett volna.- Mit? Azt, hogy a törvény szerint, a tulajdonost négyzetméteren kén t 1— 3000 forint kártérítés illette volna. Különben sok a panasza özv. Prischetzkynénak is. Azt mondja; nagyon szerényen kell élniük. Fia is az ő üzletében dolgozik s az itteni be-
