Tolna Megyei Népújság, 1970. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-08 / 287. szám
S zekszárdi siker a Madách Színházban Résziét a Tolnai Szvit-bői. A Fővárosi Művelődési Ház és a Népművelési Intézet rendezésében vasárnap került sor a Madách Színnázban annak az ÜNNEPI TÁNC ANTOLÓGIA című műsornak a bemutatására, amelyben az ország legjobb kilenc néptáncegyüttese működött közre — közöttük a mindössze- négyéves Szekszárdi Szövetkezeti Táncegyüttes. A 23 tagú szekszárdi együttes Olcsvai Imre—Szabadi Mihály:; Tolnai Szvit című néptánc-kompozíciói át mutatta be. A szekszárdiak, produkcióját hatalmas szakmai és közönségsiker . ünnepelte. Az 1966-ban ■ alakúit, átlagosan 16 éves fiatalosból verbuválódott együttes fővárosi sikerére legjellemzőbb talán az, hogy olyan rangos, nagy múltú, nemzetközileg ismert és elismert -együttesek" mellett szerepelt, mint a HVDSZ „Bihari János", a pécsi „Mecsek”, a Magyarországi Nem-' zetiségek Központi Táncegyüttese vagy a Zalai tánccsoport — valamennyien kiváló együttesek. ! , Kiforrottság, stílus-tisztaság, rendkívüli fegyelmezettség és jó kompozíció jellemezte leginkább a Tolnai Szvit-et, amellyel korábban két ízben már siker aratott a táncegyüttes. 1968-ban Tatán koreográfiái díjat, az I. Szekszárdi Néptánc Fesztiválon különdi- jat ‘ nyert ez a szám. A táncosok remek szereplését. méltó módon, egyenrangú partnerként egészítette ki az ötéves jubileumára késeülő Szekszárdi Szövetkezeti Madrigálkórus. A tőlük megszokott lelkiismeretességgel, hangbiztonsággal kísérték ez alkalommal is a tánccsoportot. A kórus — dr. Partos János vezényletével — most is bebizonyította: az öt esztendő 640 próbájának, 69 hazai és. külföldi fellépésének gyümölcse az érett, jóízű, rendkívül imponáló fellépés, az 1968- ban kapott ezüstkoszorú, a vándorserleg, a számos kü- löndíj és a diploma. A fővárosi sikerhez gratulálunk mindkét együttesnek! —rá— A Kedves Vevők kedvére Technika és tágassá" — Új üzletek, üzletágak Differenciálódó kereslet, kínálat, kiszolgálás LEHET TÍZ DEKÁVAL TÖBB?... Lehet, ha szükségem van rá, s a fedezet is ott a zsebemben. —' Ha a nagy népgazdasági mérlegre „helyezzük” rá az utóbbi négy-öt esztendő lakossági fogyasztásának mértékét, akkor kiderül, — hogy bár a tervezők a fogyasztás 20 százalékos növekedését várták —, az éPP a duplájával lett „súlyosabb”. Több áru került és fogyott az üzletekben, tehát — élelmiszerben, Iparcikkben egyaránt —, mint amennyire az öt évvel ezelőtti termelési és fogyasztási színvonal alapján számítani lehetett. Mert szükség volt rá, s mert •— és elsősorban — a fedezet is meg volt hozzá a vevők zsebében —, de az árualapban is. Az idén például már majd 50 milliárd forinttal több áru kel el az üzletekben, mint amennyi 1965-ben fogyott. Ugyanakkor ez a határozottan . figyelemre méltó mennyiségi változás nagyon jelentős minőségi változással együtt következett be: a fogyasztás szerkezete, az áruösszetétel is változott. Napjainkban a lakosság tö- megésen vásárol olyan értékesebb, a korábbinál magasabb igényeket kielégítő, a hétköznapi életet kényelmesebbé tevő termékeket, amelyek iránt a kereslet a 60-as évek elején még nagyon alacsony volt, vagy — az árúk miatt — csak a lakosság, szűk körében fogytak. Ma már a háztartási kisgépek — kávéőrlő, kávéfőző. 1970. december 8. mixer, kenyérpirító; a nagyobbak: hűtőszekrény,., porszívó, mosógép, centrifuga — vásárlása hétköznapi dologgá vált, tömegméretekben *, fogy naponta, akár a tv, a rádió, vagy a lemezjátszó, s ehhez a lemezek. Ezek a változások mindenképp a Kedves Vevő kedvére szolgálhatnak, — már csak azért is, mert mint termelő, általában meg is , dolgozott ezekért a változásokért. így van ez még akkor is, ha —' még ma is éri bosszúság a Kedves Vevőt. Időnként, helyenként, alkalmanként,, vagy inkább — így helyes mondani, — árufajtánként. A választék — az árválaszték is, esetenként a minőség is, még nem mindig tökéletes. Csúcsforgalomban pedig még mindig nagy az í üzletek zsúfoltsága, am; egyaránt sújtja a vevőt és az eladót is, s nehezíti a kölcsönösen udvarias, előzékeny „üzleti kapcsolatok” kialakulását. A NEGYEDIK ÖTEVES TERV, minthogy egyik fő sajátosság az egyensúlyra, az összhangra törekvés, — természetszerűen az ellátás minőségi, mennyiségi fejlesztésének termelési — ipari, mezőgazdasági és külkereskedelmi hátteréről arányaiban gondoskodik. De — ezek következménye, vagy ha úgy tetszik céljaként —. 'tovább emelkednek a lakosság jövedelmei, s ez óhatatlanul az. ellátás., a - kereskedelem feladatait növeli. Egyszerűsítve a helyzetet: a magasabb jövedelmek arányában meg lesz az árualap: 1975- ben például már majd 200 milliárd forint értékű fogyasztási cikk és beruházási ■ célokat szolgáló tennék eladása vár majd a kereskedőkre. Egyebek között 60 százalékkal több bútor, 30 százalékkal több ruházati cikk, egyetlen évben — 75»ben — 30 millió pár lábbeli. kerül majd a boltokba, a mosó- és .tisztítószerek forgalma 5 év alatt 40, a testápolási cikkek forgalma 50 százalékkal nő, egyéb iparcikkekből pedig — 52 százalékkal emelkedik majd a forgalom; minden 100 háztartásból 70- ben lesz hűtőszekrény, 76-ban televízió. 55-ben porszívó. A növekvő életszínvonal ugyanakkor egy új követelményt fogalfnaz meg, — az eddiginél határozottabban: a vásárlók a korábbi, megszokott, mindennapos, alapvető szükségleteikre jövedelmük egyre kisebb részét fordítják majd, így egyre több jut majd családonként á magasabb 'igények, kielégítésére, amelyeket előre felmérni nehezebb. A magasabb életszínvonal tehát természetszerűen magával hozza a differenciált keresletet, — ezt kell kiszolgálni — a differenciált kínálattal. A kereskedelem negyedik ötéves terve számol ezekkel a feladatokkal. Uj üzletágak kibontakoztatását tervezik. Ezek egyfelől az energiastruktúra. átalakulásához kapcsolódnak: megváltozik a lakosság fűtőanyag-szükséglete: egyre több fűtőolaj és gázpalack kell, ezek ellátási hálózatát bővítik tehát. . Másfelől: 300 ezer új gépkocsi kerül üzembe, s így 1975rben összesen már félmii-: lip gépkocsit kell majd ellátni alkatrésszel, gumiabronccsal, üzemanyaggal, — s ezek szervizéről is gondoskodni. Így,,az automobilizmushoz kapcsolódó üzletágat is gyors ütemben fejlesztik. Az eddiginél lényegesen nagyobb szereppel, kapacitással bíró háztartási, híradástechnikai, és. elektromos kisgép szervizhálózat megteremtését is’ tartalmazza a program. A nők helyzetének javítása is soron lévő feladata a társadalomnak, — a vendéglátóipar, 's a háztartási szolgáltató hálózat — ruha, cipőjavítás, tisztítás, takarítás — fejlesztését is az eddiginél gyorsabb ■ ütemben tervezi a tárca. A terv legfontosabb része: a bolthálózat fejlesztése. A, sokkal több áru, a differenciáltabb szükségletek kiszolgálására első helyen talán épp azt a kérdést veti fel, hogy mindezt a forgalmat valóban hol és mivel bonyolítsák le az eladók.. A harmadik ötéves tervben a kiskereskedelmi hálózat és a vendéglátás hálózata összesen 1 millió négyzetméterrel bővült. Ez a bővülés és az üzletek eszközeinek korszerűsítése alig haladja meg a tervezettet, holott — a forgalom — a bevezetésben tárgyaltuk —, a vártnál lényegesen magasabb szintre * emelkedett. Az áru- szerkezet változásával például ma már lényegesen több a hűtést igénylő áru, több mint a hűtőberendezések jelenlegi teljesítőképessége. Vagy a gyorsabb kiszolgálás, a torlódás elkerülése, az élelmiszerüzletekben több szeletelő-, csomagológépet, gyorsabb pénztárgépeket igényel. A KERESKEDELMI ágazat fejlesztésére 17 milliárd forintot ad az államháztartás, és • külön még 200 milliót a boltokban szűkölködő , területek hálózatának bővítésére. Nem vitás, hogy ennek a duplájával is tudna mit kezdeni a kereskedelem, de itt két dolgot látni kell. Egyrészt a termelés fejlesztése v is ás’ egész társadalom, „kedvére" történik, tehát, termelőként is kap mindenki a közös alapból a gyarapodásra, nemcsak" vevőként. Másrészt, a költség- vetés jogosan elvárja a kereskedelmi vállalatoktól, de elvárja egy-egy terület gazdáitól, a tanácsoktól' is, hogy saját fejlesztési • alapjaikból is költsenek — kényelmükre,. illetve a vállalatok eseté*; ben saját jövőbeni nyereségük növelésére. Ennek ösztönzésére, az eddiginél nagyobb hitelkeretet is nyit a költségvetés a kereskedelmi hálózat fejlesztését célzó beruházásokra. A kereskedelmi ágazat negyedik ötéves tervének mindebből-következően a mottója: technika és tágasság. Tehát egyrészt gyorsítani a korsz'e- rű gépelt, berendezések elterjedését az üzlethálózatban — mert ezzel lényegében változatlan alapterületen is nöyel- hető a forgalom, gyorsabb lesz a munka, gyorsabban „fordul” a vevő, s a gépek, .a munkaerőgondokon is enyhítenek. Másrészt a beruházásoknál a nagyobb választékot befogadó, a zsúfoltságot enyhítő nagy alapterületű élelmiszer, iparcikk és bútoráruházak, önkiszolgáló éttermeit építését kell szorgalmazni Ha a gyakorlat ezt a mottót követi,* akkor a fejlesztésre • fordítható anyagiak nem apró- zódhatnak el, ennek eredményeként várható, hogy a negyedik ötéves terv végére a bolthálózat jelentős része már felzárkózik a mainál akkorra lényegesen korszerűbb fogyasztási szerkezethez. GERENCSÉR FERENC
