Tolna Megyei Népújság, 1970. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-01 / 281. szám

MIT ÉR AZ EMBER,

— ha fiatul munkás?

Magyarországon törvény rögzíti az általános iskolai kötelezettséget. A törvény régi, valamikor még Eötvös József báró, kultuszminiszter terjesztette a képviselő- ház elé. Az egykori elemi iskolai oktatást a népi demokrácia változtatta általános iskolaivá. A két meghatározás között tartalmi különbség is. van. Egyelőre szögezzünk le annyit, hogy aki a nyolcadik osztály elvégzését igazoló bizonyítványt zsebébe tette, tovább tanulni nem köteles. Sokan nem is akarnak, ne firtassuk, hogy képességeik híján, vagy egyéb okok miatt. Hogy milyen sokan, annak igazolására — frissebb nem lévén — egy 1960-as adatot tudunk idézni, mely azonban az arányokat tükrözi. Tolna megye 118 852 keresője közül 23 277-nek nem volt több végzettsége nyolc általános iskolai osztálynál. Ez majdnem ötödrész, pontosan 19,5 százalék, megközelíti Szekszárd lakosságának összlétszámát.

A lakosai életkorát tekintve & egyik „legfiatalabb” magyar városban, Dunaújvárosban hal. lőttük:

— Nálunk senki nem csodálkozik azon, ha a városi kórház sebészeti osztályának alorvosa és egy hengerműbeli anyagmozgató segédmunkás együtt névnapozik.

Úgy véltük, az lenne csodálatos, ha Magyarországon; ahol nem valamiféle „jóléti társadalom”, hanem szocializmus épül; több mint negyed szájaddal a felszabadulás után, rézén kellene csodálkozni. Nem az újságírók előzetes elképzelései a mértékadók azon- ' ban, hanem a tények. Tényeket kerestünk tehát és fiatalokhoz fordultunk, akiknek végzettsége nyolc általános.

*

Z. I. száznyolcvan centihez közeli termetű, feltűnően elegáns, mindenhogyan mutatósnak minősíthető fiatalember. Nyár végén a Garay-presszó táncparkettjéről az asztalához visszatérve került olyan hangulatba, amikor minden tolakodás nélkül meg lehetett szólítani. Egyet fordult éppen a zene hangjaira egy csinos, szőke nővel. Szabályos felkérés volt és a társadalmi szabályok diktálta búcsú. A lányt visszakísérte az asztalhoz, ahonnan táncolni indultak. Azután így:

— Az anyjának azt a festett hajú, felvágós szentségét!

— Miért?

— Megkérdezte, hol dolgozom, aztán azt mondta, ne táncoljunk tovább. Hát keveredjen össze a lába!

Hol dolgozik?

— Az építőknél. Anyagmozgató vagyok.

— És a lány?

— Érettségizett. Valamiféle adminisztrátor.

*

(A már idézett 23 277 személy közül 3610-et sorolt a statisztika a „szellemi dolgozók”, tehát a nyolc általánosnál többel nem rendelkező irodisták táborába. Tizenöt százalékukat.)

R. A. huszonegy éves, alacsony termetű, törékeny alkatú. Miben sem különbözik külsőre ezer más, hasonló korú lánytól. Ha végigmegy az utcán, nem kísérik férfitekintetek. Nővérképzős. Szeretne leérettségizni, levelező tagozaton.

— Miért?

— Műveltebb emberrel jobban szóba állnak. Én tapasztaltam jót is, rosszat is Vannak olyan orvosok, akik szívesen segítik a magunkfajtát. A régi főorvosom, pedig már nem tartozom a keze alá, ha egy hétig nem lát, még * telefonon is érdeklődik, hogy megy a tanulás. De akadnak, akik félvállról beszélnek. Úgy tesznek, mintha eleve nem érhetném fel ésszel, amire utasítanak.

— Az orvosok és ápolónők „kapcsolata” ?

— Megvagyunk.

Erről többet nem beszél.

— Fiúk?

— Villanyszerelő a vőlegény- jelöltem. Technikumba készül.

*

T. K. huszonhat éves. Kocsis a városi termelőszövetkezetek egyikében.

— Engem az osztályfőnököm, nyugodjék, mindig noszogatott, hogy tanuljak, menjek tovább felsőbb iskolába. Nézzem meg őt, milyen sok könyve van, a világnak még azokat a részeit is bejárta a könyveivel, ahol valójában sosem volt. Én meg figyeltem, hogy harmadiktól nyolcadikig ugyanazt a télikabátot nyűtte. Én most húzom fel a házamat, kőlábasat, szuterénnel.

— Társaság?

— Olykor egy kis pinceszer, vagy ha kedvem támad, lemegyek a haverokkal a Bódai- hoz, sörözni.

*0

— A tsz-ben megbecsülik?

— Meg hát! Nem gyógyszergyár ez. Az agronómus meg se tehetné, hogy ne beszéljen tisztességgel.

— Elégedett?

— Miért ne lennék?

*

B. M. huszonhárom éves gyári munkáslány, fekete, egyszerű, de csinos, keserűen mesélte:

— Egy nyári délután ösz- szebeszéltünk néhányan az üzemből. Fiúk, lányok, diplomások, adminisztrátorok, munkások vegyesen, f elmentünk az Ifjúságiba, ott jó zene van. Nem sokkal később a diplomások külön ültek, mind az öten. Az első tánc után, egyikünk se tudta: miért.

Együtt jöttünk, külön mentünk.

»

Ketten ülnek az asztalnál, a „Vasúti” nevet viselő, de mindközönségesen csak „Gö- dör”-nek titulált vendéglőben. Nem részegen, nem is józanon, de olyan hőfokú hangulatban, amikor szükséglet a beszéd, bárki előtt oldódik a nyelv. Az egyik, huszonnégy éves, AKCV-rakodó.

— Tudja uram, kedves elvtárs, engem aztán igazán megtanítottak arra, hogy ember vagyok. A mi nevünk: „Na, fogják meg emberek!”, „Tegyék odébb emberek!”, „Hányják le, emberek!” Engem még csak szakikámnak se szólított soha, senki. Elvtársam? Olyan tán nincs is.

A másik, aki egy évvel idősebb, vállalati segédmunkás, -vasúton túl, a Bogyiszlói úton.

— Múltkor fel kellett vinnem egy íróasztalt valamelyik irodába. Az creg fűtő felsegítette, vittem egyedül, púpon. Dögnehéz volt. Felérek, trécselnek benn vagy hatan, rám se néznek. Raknám egy üres helyre, a bérelszámoló végre rám szól és a szoba másik végébe mutat: „Amoda rakja, Lacikám!” Engem meg elöntött a méreg, lecsaptam az egészet ott, ahol álltam és visszaszóltam: „Hát akkor fogja meg, és segítsen, Ferikém!" Akkora háborúság lett belőle, hogy a fél folyosó összefutott. Hogyan merem én őt feriké- mezni? Öt, az érettségizett embert, akitől a fizetésemet kapom! Hát ő engem laciká- mozni? Két-három évvel, legfeljebb ha öttel öregebb nálam. Megkérdeztem*; „Melyik réten őriztünk együtt disznót!”

— Szóval ennyire becsülik magukat?

— Miért? Maga mennyire?

*

(Példákat idéztünk. A példáknak köztudomásúan nincs bizonyító erejük, csak illusztráló, színesítő, érzékeltető. Talán figyelmet felhívó is. Jó lenne, ha már az eddigiekkel sikerült volna az olvasóban azt a kedvet gerjeszteni, hogy majd vitára keljen az előbbiekkel, a következőkkel és végső megállapításainkkal is.)

9

K. R. huszonegy éves, kedves arcú, jó kedélyű. Ö is nővérképzős. Otthonülű természet.

— Diplomások?

— Először úgy éreztem, kevesebb vagyok, mint ők De megismerkedtem dr. R. F.-el. Együtt jártunk.

— Csak a nőt látta?

— El akart venni. Apja, anyja meghalt. Nem volt, aki mosson-főzzön rá.

— Nem csábította a férjhez- menés?

— Játszottam a gondolattal. Ma asszonynévvel szaladgálnék egy kis faluban. Akkor pedig fuecs a vizsgámnak! Pedig az kell.

— Miért?

— Azt csinálom és szeretném is tovább csinálni, amihez igazán kedvem van. És talán féltem is, hogy késpbb kiugrik köztünk a különbség.

— Komolyan beszélt az a fiú?

— Talán. Azt hiszem. Nem biztos.

*

Asszonyok mondták, akiknek a férjük többet végzett nyolc általánosnál:

— Én menjek el a vasutas feleségéhez?

— Olyan bűzt hoz az üzemből!

— Hadd járjanak együtt Ö is bélyeggyűjtő, mint a férjem. Óraszám tudnak rakosgatni az albumokban.

— Kozmetikára tanítok vagy egy tucat lányt. Megmondtam nekik, ha végeznek, mérnök, jogász vagy orvos férjnél alább nem adhatják

— Nem értem! R. mindig divatjamúlt ruhában jár!

— Nagyszerűen megvagyunk egymással. Miért ne lennénk?

— Ä férjem beosztottja azt hiszi, mert segített megcsinálni a rezsót, mindjárt barátkozni is fogunk,

— Szólt az elnök, vállaljam el a kertészetet. Meg lesz a háromezrem. Ennyiért idegeskedjek a munkásokkal?

— Miért ne barátkoznának?

Antagonisztikus ellentétek? Rosszul állna ez a társadalom, ha példáink nyomán valaki joggal juthatna ilyen gondolatsor végére. Szó sincs ilyesmiről. Az érettségizett, a felsőfokú technikusi oklevelet, vagy egyetemi diplomát szerzett, joggal lehet büszk egyéni teljesítményére, munkájára. Főleg ha tudását a közösség érdekében kamatoztatja is. Társadalmi rendünknek alapja a munka, és az az utóbbi szó mindenféle munkára vonatkozik. De sokmindent örököltünk a végképp sírba szállt múlttól. Olyan tulajdonságokat is, melyeket idáig még nem sikerült maradék nélkül kriptakapuk mögé zárni.

A magasabb iskolai végzettség több szolgálatra kötelez, de lenézésre nem jogosít. Ugyanakkor az alacsonyabbról van út felfelé is. Az utat bejárni nem könnyű, nem kötelező, nem is mindenki óhajtja. Felsőfokú technikumi végzettségű barátunk mesélte, hogy szorgalmas, ügyes kezű. fúró-faragó természetű öccsét boldogtalanná tette volna a továbbtanulás kényszere. Most, otthonában és faluja termelőszövetkezete gyalogmunkásaként, megtalálja a munka örömét. Vagonrakásnál, sóderhányásnál már bajosabban lehetne. Nincs messze a jövő, amikor a nyolc általános sokkal többre képesít majd.

A nyolc általános kevés. Ember és ember azonban egyenlő, kell tudniuk közös hullámhosszat teremteni, melyen valahol érintkezhetnek egymással.

Városház- és megyeház- centrikusságot örökölt lakóhelyünk, ahol adatainkat gyűjtöttük, nem Dunaújváros.

De abban hinnünk kell, hogy ebben majd közeledik hozzá.

HORVÁTH TERÉZ— ORDAS IVÁN

Egy hónap múlva békekölcsön-sorsolás

Az Országos Takarékpénztár egy hónap múlva, december 28-án és 29-én rendezi a II., III. és a IV békekölcsön 1970. második félévi sorsolását.

A kétnapos húzáson 1 124 650 kötyényre összesen 167.6 millió forintot sorsolnak ki.

PROGRAM

A rádió és a televízió műsora

MÜZEUMOK: A Balogh Adóm Múzeum Szekszárdon naponta 9—13 és 14—1« óráig látogatható. Állandó tárlatai: Szekszárd és Tolna megye a magyarországi munkásmozgalmakban., valamint régészeti és néprajzi anyagok. A Ba- bits-emlékház 9—17 óráig van nyitva. Állandó kiállítása: Babits- emlékek.

KÖNYVTÁRAK: A megyei könyvtár keddi nyitva tartása: felnőtteknek 13—19 óráig, gyermekeknek 14—18 óráig látogatható. Tájékoztató szolgálat: helytörténet, társadalomtudomány, irodalom, műszaki élet és mezőgazdaság témakörben szakreferensek állnak az olvasók rendelkezésére.

Bonyhádi Járási Könyvtár: 10t—12- ig és 13.30—18 óráig kölcsönöz.

Dombóvári Járási Könyvtár: felnőtteknek és gyermekeknek egyaránt 13—18 óráig látogatható.

Paksi Járási Könyvtár: felnőtteknek 9—12 és 13—19 óráig, ifjúságiaknak 9—12 és 13—18 óráig kölcsönöz.

Tamási Járási Könyvtár: 13—18 óráig kölcsönöz, •

DOMBÖVÁR: A vasutas művelődési házban 10-től bélyegklub.

FADD: Molnár M. György festőművész képeiből nyílt kamarakiállítás.

(A programban szereplő műsorok megváltoztatásának jogát az illetékesek fenntartják).

MOZI

BONYHÁD: Halálos tévedés.

(NDK film).

DOMBÓVÁR: Gramigna szeretője. (Bolgár—olasz film).

PAKS: Gyöngyvirágtól lombhullásig. (Magyar film).

SZEKSZÁRD: Érik a fény. (Magyar film).

TAMÁSI: Szerelmi álmok I—II. (Magyar—szovjet film).

TOLNA: Folytassa doktor. (Angol film).

KOSSUTH RADIO

8.20: Pataki Mária és Lukács Bálint énekel. 9.00: Harsan a kürtszó! 9.35: A becsület diadala. Részletek. 10.05: Toldi szerelme II. rész. 11.00: Laudatio Szigetiana. 12.30:

Melódiakoktél. 13.50: Uj Georgikon. 14.05: Dalok Vietnamról. 14.15: Mesejáték. 14.05: Hamupipőke —

1 részletek. 15.10; Rádióiskola. 16.05: Kamarazene. 16.23: Riportműsor.

16.43: Régi magyar dalok. 17.05: Időtálló közvetítések. 17.20: Jan Kiepura énekel. 17.35: Egy iparág szót kér... 18.00: Könnyűzenei híradó. 18.30: A Szabó-család. 19.25: Ifj. Magyari Imre népi zenekara játszik. 19.54: Slágerek. 20.32: Kilátó. 21.32: Bartók-f elvételekből. 22.20: Luxemburg grófja. Részletek. 22.50: Meditáció. 23.00: Két

kantáta. 0.10: Népdalok.

PETŐFI RÁDIÓ

8.05: Barokk zene. 8.45: Külpolitikai figyelő 9.0Q: Muzsikusokról.

9.29: Verbunkosok. 9.50: Polkák.

11.45: A könyv komédiája. 12.15: Arabella. Részletek. 18.03: Törvény- könyv. 13.23: A Magyar Rádió és Televízió énekkara énekel. 14.00:

Kettőtől-hatig... 13.10: Tolna megye kutatói között. 18.35: Haydn: Esz-dui szimfónia. 19.00: Tamássy Zdenko szerzeményeiből. 19.27: Uj könyvek. 19.35: Beethoven-zongoraest. Kb. 21.25: Nóták. 21.59: Hősi ének Leninről. £2.19: Beszélgetés Csajkovszkij tanítványával, 23.13: Tánczene.

URH

18.10: Magnósok, figyelem! 18.55: Orosz nyelvvizsga-előkészítő 7. lecke. 19.lő: Istenek alkonya. Zene- dráma. 21.23: Gazdasági könyvespolc. 21.33: Magyarország 1514-ben. V. rész. 22.30: A dzsessz kedvelőinek. 22.42: Bartók: Szabadban.

MAGYAR TV

8.05: Iskola-tv. Számtan-mértan. (Alt. isk. 5. oszt.) 9.00: Környezet- ismeret. (Alt. isk. 3. oszt.) 9.20: Mezőgazdasági kiállításról. Tanfolyam a honvédség részére. 9.35: Fizika. (Alt. isk. 6. oszt.) 13.10; Számtan-mértan. 14.00: Környezet- ismeret. 14 53: Fizika. 15.13: Filmesztétika (Középisk. I. oszt.) 17.23: Hírek. 17.30: Riportfilm. 18.05: Jugoszláv rajzfilm. 18.15: Gyerekjátékok. 19.15: Esti mese. 19.30: A tükör két oldala. (16. éven felülieknek!) 21.35: Az Operaház fiatal művészéi. II. 22.05: Tv-híradó — 2. kiadás.

JUGOSZLÁV TV

10.10: Népi muzsika. 10.45: Bábjáték. 11.30: Komoly zene. 12.15: Riport. 15.15: Uj dallamok. Szórakoztató zene. 15.30: Október élete. 17.30: Rajzfilm. 18.05: Kis világ. 18.30: Telesport. 19.05: Népi muzsika. 19.20: Tv-posta. 20.35: Rövidfilm. 20.50: A jó barát halála. Olasz játékfilm. 22.35: Sakkkommentár.

OSZTRÁK TV

I. program;

18.00: Angol nyelvlecke. 18.25: Kulturális aktualitások. 18.30: Santa Fé-től nyugatra. 19.16: Az ORF ma este. 19.30: Tv-híradó. 20.06: Sporthírek. 20.15: Osztrák évszázad. . . 9. Szarajevó.21.15: Aktuális beszélgetés filmekről. 22.05: Tv-híradó.

II. program:

33.30: Iskolatelevízió. 19.00: Az állatok világából. (10. rész). 19.30: Tv-híradó. 20.00: Az ORF ma este. 20.06: Sporthírek. 20.10: Aktuális

események képekben. 21.15: Friedrich Gulda zongoraestje. 22.50: Tv- híradó. 23.20: Kulturális aktualitások.

/