Tolna Megyei Népújság, 1970. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-01 / 281. szám

MIT ÉR AZ EMBER, — ha fiatul munkás? Magyarországon törvény rögzíti az általános iskolai kötelezettséget. A törvény régi, valamikor még Eötvös József báró, kultuszminisz­ter terjesztette a képviselő- ház elé. Az egykori elemi iskolai oktatást a népi de­mokrácia változtatta általá­nos iskolaivá. A két meg­határozás között tartalmi különbség is. van. Egyelőre szögezzünk le annyit, hogy aki a nyolcadik osztály el­végzését igazoló bizonyít­ványt zsebébe tette, tovább tanulni nem köteles. Sokan nem is akarnak, ne firtas­suk, hogy képességeik hí­ján, vagy egyéb okok miatt. Hogy milyen sokan, annak igazolására — frissebb nem lévén — egy 1960-as adatot tudunk idézni, mely azon­ban az arányokat tükrözi. Tolna megye 118 852 kere­sője közül 23 277-nek nem volt több végzettsége nyolc általános iskolai osztálynál. Ez majdnem ötödrész, pon­tosan 19,5 százalék, megkö­zelíti Szekszárd lakosságá­nak összlétszámát. A lakosai életkorát tekintve & egyik „legfiatalabb” magyar városban, Dunaújvárosban hal. lőttük: — Nálunk senki nem csodál­kozik azon, ha a városi kór­ház sebészeti osztályának al­orvosa és egy hengerműbeli anyagmozgató segédmunkás együtt névnapozik. Úgy véltük, az lenne csodá­latos, ha Magyarországon; ahol nem valamiféle „jóléti társa­dalom”, hanem szocializmus épül; több mint negyed szá­jaddal a felszabadulás után, rézén kellene csodálkozni. Nem az újságírók előzetes el­képzelései a mértékadók azon- ' ban, hanem a tények. Ténye­ket kerestünk tehát és fiata­lokhoz fordultunk, akiknek végzettsége nyolc általános. * Z. I. száznyolcvan centihez közeli termetű, feltűnően ele­gáns, mindenhogyan mutatós­nak minősíthető fiatalember. Nyár végén a Garay-presszó táncparkettjéről az asztalához visszatérve került olyan han­gulatba, amikor minden tola­kodás nélkül meg lehetett szó­lítani. Egyet fordult éppen a zene hangjaira egy csinos, sző­ke nővel. Szabályos felkérés volt és a társadalmi szabályok diktálta búcsú. A lányt vissza­kísérte az asztalhoz, ahonnan táncolni indultak. Azután így: — Az anyjának azt a festett hajú, felvágós szentségét! — Miért? — Megkérdezte, hol dolgo­zom, aztán azt mondta, ne táncoljunk tovább. Hát keve­redjen össze a lába! Hol dolgozik? — Az építőknél. Anyagmoz­gató vagyok. — És a lány? — Érettségizett. Valamiféle adminisztrátor. * (A már idézett 23 277 sze­mély közül 3610-et sorolt a statisztika a „szellemi dolgo­zók”, tehát a nyolc általános­nál többel nem rendelkező irodisták táborába. Tizenöt százalékukat.) R. A. huszonegy éves, ala­csony termetű, törékeny alkatú. Miben sem különbözik külsőre ezer más, hasonló korú lány­tól. Ha végigmegy az utcán, nem kísérik férfitekintetek. Nővérképzős. Szeretne leérett­ségizni, levelező tagozaton. — Miért? — Műveltebb emberrel job­ban szóba állnak. Én tapasz­taltam jót is, rosszat is Van­nak olyan orvosok, akik szíve­sen segítik a magunkfajtát. A régi főorvosom, pedig már nem tartozom a keze alá, ha egy hétig nem lát, még * tele­fonon is érdeklődik, hogy megy a tanulás. De akadnak, akik félvállról beszélnek. Úgy tesz­nek, mintha eleve nem érhet­ném fel ésszel, amire utasíta­nak. — Az orvosok és ápolónők „kapcsolata” ? — Megvagyunk. Erről többet nem beszél. — Fiúk? — Villanyszerelő a vőlegény- jelöltem. Technikumba készül. * T. K. huszonhat éves. Kocsis a városi termelőszövetkezetek egyikében. — Engem az osztályfőnö­köm, nyugodjék, mindig no­szogatott, hogy tanuljak, men­jek tovább felsőbb iskolába. Nézzem meg őt, milyen sok könyve van, a világnak még azokat a részeit is bejárta a könyveivel, ahol valójában so­sem volt. Én meg figyeltem, hogy harmadiktól nyolcadikig ugyanazt a télikabátot nyűtte. Én most húzom fel a háza­mat, kőlábasat, szuterénnel. — Társaság? — Olykor egy kis pinceszer, vagy ha kedvem támad, le­megyek a haverokkal a Bódai- hoz, sörözni. *0 — A tsz-ben megbecsülik? — Meg hát! Nem gyógyszer­gyár ez. Az agronómus meg se tehetné, hogy ne beszéljen tisztességgel. — Elégedett? — Miért ne lennék? * B. M. huszonhárom éves gyári munkáslány, fekete, egy­szerű, de csinos, keserűen mesélte: — Egy nyári délután ösz- szebeszéltünk néhányan az üzemből. Fiúk, lányok, dip­lomások, adminisztrátorok, munkások vegyesen, f elmen­tünk az Ifjúságiba, ott jó ze­ne van. Nem sokkal később a diplomások külön ültek, mind az öten. Az első tánc után, egyikünk se tudta: miért. Együtt jöttünk, külön men­tünk. » Ketten ülnek az asztalnál, a „Vasúti” nevet viselő, de mindközönségesen csak „Gö- dör”-nek titulált vendéglőben. Nem részegen, nem is józa­non, de olyan hőfokú hangu­latban, amikor szükséglet a beszéd, bárki előtt oldódik a nyelv. Az egyik, huszonnégy éves, AKCV-rakodó. — Tudja uram, kedves elv­társ, engem aztán igazán megtanítottak arra, hogy ember vagyok. A mi nevünk: „Na, fogják meg emberek!”, „Tegyék odébb emberek!”, „Hányják le, emberek!” En­gem még csak szakikámnak se szólított soha, senki. Elv­társam? Olyan tán nincs is. A másik, aki egy évvel idősebb, vállalati segédmun­kás, -vasúton túl, a Bogyiszlói úton. — Múltkor fel kellett vin­nem egy íróasztalt valame­lyik irodába. Az creg fűtő felsegítette, vittem egyedül, púpon. Dögnehéz volt. Fel­érek, trécselnek benn vagy hatan, rám se néznek. Rak­nám egy üres helyre, a bér­elszámoló végre rám szól és a szoba másik végébe mu­tat: „Amoda rakja, Lacikám!” Engem meg elöntött a mé­reg, lecsaptam az egészet ott, ahol álltam és visszaszóltam: „Hát akkor fogja meg, és se­gítsen, Ferikém!" Akkora há­borúság lett belőle, hogy a fél folyosó összefutott. Ho­gyan merem én őt feriké- mezni? Öt, az érettségizett embert, akitől a fizetésemet kapom! Hát ő engem laciká- mozni? Két-három évvel, leg­feljebb ha öttel öregebb ná­lam. Megkérdeztem*; „Melyik réten őriztünk együtt disz­nót!” — Szóval ennyire becsülik magukat? — Miért? Maga mennyire? * (Példákat idéztünk. A pél­dáknak köztudomásúan nincs bizonyító erejük, csak illuszt­ráló, színesítő, érzékeltető. Talán figyelmet felhívó is. Jó lenne, ha már az eddigiekkel sikerült volna az olvasóban azt a kedvet gerjeszteni, hogy majd vitára keljen az előbbi­ekkel, a következőkkel és vég­ső megállapításainkkal is.) 9 K. R. huszonegy éves, ked­ves arcú, jó kedélyű. Ö is nővérképzős. Otthonülű ter­mészet. — Diplomások? — Először úgy éreztem, kevesebb vagyok, mint ők De megismerkedtem dr. R. F.-el. Együtt jártunk. — Csak a nőt látta? — El akart venni. Apja, anyja meghalt. Nem volt, aki mosson-főzzön rá. — Nem csábította a férjhez- menés? — Játszottam a gondolat­tal. Ma asszonynévvel szalad­gálnék egy kis faluban. Ak­kor pedig fuecs a vizsgám­nak! Pedig az kell. — Miért? — Azt csinálom és szeret­ném is tovább csinálni, ami­hez igazán kedvem van. És talán féltem is, hogy késpbb kiugrik köztünk a különbség. — Komolyan beszélt az a fiú? — Talán. Azt hiszem. Nem biztos. * Asszonyok mondták, akik­nek a férjük többet végzett nyolc általánosnál: — Én menjek el a vasutas feleségéhez? — Olyan bűzt hoz az üzem­ből! — Hadd járjanak együtt Ö is bélyeggyűjtő, mint a férjem. Óraszám tudnak ra­kosgatni az albumokban. — Kozmetikára tanítok vagy egy tucat lányt. Megmondtam nekik, ha végeznek, mérnök, jogász vagy orvos férjnél alább nem adhatják — Nem értem! R. mindig divatjamúlt ruhában jár! — Nagyszerűen megva­gyunk egymással. Miért ne lennénk? — Ä férjem beosztottja azt hiszi, mert segített megcsi­nálni a rezsót, mindjárt ba­rátkozni is fogunk, — Szólt az elnök, vállal­jam el a kertészetet. Meg lesz a háromezrem. Ennyiért idegeskedjek a munkásokkal? — Miért ne barátkoznának? Antagonisztikus ellenté­tek? Rosszul állna ez a tár­sadalom, ha példáink nyo­mán valaki joggal juthatna ilyen gondolatsor végére. Szó sincs ilyesmiről. Az érettségizett, a felsőfokú technikusi oklevelet, vagy egyetemi diplomát szerzett, joggal lehet büszk egyéni teljesítményére, munkájára. Főleg ha tudását a közösség érdekében kamatoztatja is. Társadalmi rendünknek alapja a munka, és az az utóbbi szó mindenféle mun­kára vonatkozik. De sok­mindent örököltünk a vég­képp sírba szállt múlttól. Olyan tulajdonságokat is, melyeket idáig még nem sikerült maradék nélkül kriptakapuk mögé zárni. A magasabb iskolai vég­zettség több szolgálatra kö­telez, de lenézésre nem jo­gosít. Ugyanakkor az ala­csonyabbról van út felfelé is. Az utat bejárni nem könnyű, nem kötelező, nem is mindenki óhajtja. Felső­fokú technikumi végzettsé­gű barátunk mesélte, hogy szorgalmas, ügyes kezű. fú­ró-faragó természetű öccsét boldogtalanná tette volna a továbbtanulás kényszere. Most, otthonában és faluja termelőszövetkezete gyalog­munkásaként, megtalálja a munka örömét. Vagonrakás­nál, sóderhányásnál már ba­josabban lehetne. Nincs messze a jövő, amikor a nyolc általános sokkal több­re képesít majd. A nyolc általános kevés. Ember és ember azonban egyenlő, kell tudniuk közös hullámhosszat teremteni, melyen valahol érintkezhet­nek egymással. Városház- és megyeház- centrikusságot örökölt lakó­helyünk, ahol adatainkat gyűjtöttük, nem Dunaújvá­ros. De abban hinnünk kell, hogy ebben majd közeledik hozzá. HORVÁTH TERÉZ— ORDAS IVÁN Egy hónap múlva békekölcsön-sorsolás Az Országos Takarékpénztár egy hónap múlva, de­cember 28-án és 29-én rendezi a II., III. és a IV béke­kölcsön 1970. második félévi sorsolását. A kétnapos húzáson 1 124 650 kötyényre összesen 167.6 millió forintot sorsolnak ki. PROGRAM A rádió és a televízió műsora MÜZEUMOK: A Balogh Adóm Múzeum Szekszárdon naponta 9—13 és 14—1« óráig látogatható. Állandó tárlatai: Szekszárd és Tol­na megye a magyarországi mun­kásmozgalmakban., valamint régé­szeti és néprajzi anyagok. A Ba- bits-emlékház 9—17 óráig van nyitva. Állandó kiállítása: Babits- emlékek. KÖNYVTÁRAK: A megyei könyv­tár keddi nyitva tartása: felnőt­teknek 13—19 óráig, gyermekeknek 14—18 óráig látogatható. Tájékoz­tató szolgálat: helytörténet, társa­dalomtudomány, irodalom, műszaki élet és mezőgazdaság témakörben szakreferensek állnak az olvasók rendelkezésére. Bonyhádi Járási Könyvtár: 10t—12- ig és 13.30—18 óráig kölcsönöz. Dombóvári Járási Könyvtár: fel­nőtteknek és gyermekeknek egy­aránt 13—18 óráig látogatható. Paksi Járási Könyvtár: felnőt­teknek 9—12 és 13—19 óráig, ifjú­ságiaknak 9—12 és 13—18 óráig kölcsönöz. Tamási Járási Könyvtár: 13—18 óráig kölcsönöz, • DOMBÖVÁR: A vasutas művelő­dési házban 10-től bélyegklub. FADD: Molnár M. György festő­művész képeiből nyílt kamara­kiállítás. (A programban szereplő műso­rok megváltoztatásának jogát az illetékesek fenntartják). MOZI BONYHÁD: Halálos tévedés. (NDK film). DOMBÓVÁR: Gramigna szere­tője. (Bolgár—olasz film). PAKS: Gyöngyvirágtól lombhul­lásig. (Magyar film). SZEKSZÁRD: Érik a fény. (Ma­gyar film). TAMÁSI: Szerelmi álmok I—II. (Magyar—szovjet film). TOLNA: Folytassa doktor. (An­gol film). KOSSUTH RADIO 8.20: Pataki Mária és Lukács Bálint énekel. 9.00: Harsan a kürt­szó! 9.35: A becsület diadala. Rész­letek. 10.05: Toldi szerelme II. rész. 11.00: Laudatio Szigetiana. 12.30: Melódiakoktél. 13.50: Uj Georgi­kon. 14.05: Dalok Vietnamról. 14.15: Mesejáték. 14.05: Hamupipőke — 1 részletek. 15.10; Rádióiskola. 16.05: Kamarazene. 16.23: Riportműsor. 16.43: Régi magyar dalok. 17.05: Időtálló közvetítések. 17.20: Jan Kiepura énekel. 17.35: Egy iparág szót kér... 18.00: Könnyűzenei hír­adó. 18.30: A Szabó-család. 19.25: Ifj. Magyari Imre népi zenekara játszik. 19.54: Slágerek. 20.32: Ki­látó. 21.32: Bartók-f elvételekből. 22.20: Luxemburg grófja. Részle­tek. 22.50: Meditáció. 23.00: Két kantáta. 0.10: Népdalok. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Barokk zene. 8.45: Külpoliti­kai figyelő 9.0Q: Muzsikusokról. 9.29: Verbunkosok. 9.50: Polkák. 11.45: A könyv komédiája. 12.15: Arabella. Részletek. 18.03: Törvény- könyv. 13.23: A Magyar Rádió és Televízió énekkara énekel. 14.00: Kettőtől-hatig... 13.10: Tolna me­gye kutatói között. 18.35: Haydn: Esz-dui szimfónia. 19.00: Tamássy Zdenko szerzeményeiből. 19.27: Uj könyvek. 19.35: Beethoven-zongo­raest. Kb. 21.25: Nóták. 21.59: Hősi ének Leninről. £2.19: Beszélgetés Csajkovszkij tanítványával, 23.13: Tánczene. URH 18.10: Magnósok, figyelem! 18.55: Orosz nyelvvizsga-előkészítő 7. lecke. 19.lő: Istenek alkonya. Zene- dráma. 21.23: Gazdasági könyves­polc. 21.33: Magyarország 1514-ben. V. rész. 22.30: A dzsessz kedvelői­nek. 22.42: Bartók: Szabadban. MAGYAR TV 8.05: Iskola-tv. Számtan-mértan. (Alt. isk. 5. oszt.) 9.00: Környezet- ismeret. (Alt. isk. 3. oszt.) 9.20: Mezőgazdasági kiállításról. Tanfo­lyam a honvédség részére. 9.35: Fizika. (Alt. isk. 6. oszt.) 13.10; Számtan-mértan. 14.00: Környezet- ismeret. 14 53: Fizika. 15.13: Film­esztétika (Középisk. I. oszt.) 17.23: Hírek. 17.30: Riportfilm. 18.05: Ju­goszláv rajzfilm. 18.15: Gyerek­játékok. 19.15: Esti mese. 19.30: A tükör két oldala. (16. éven felü­lieknek!) 21.35: Az Operaház fiatal művészéi. II. 22.05: Tv-híradó — 2. kiadás. JUGOSZLÁV TV 10.10: Népi muzsika. 10.45: Báb­játék. 11.30: Komoly zene. 12.15: Riport. 15.15: Uj dallamok. Szó­rakoztató zene. 15.30: Október éle­te. 17.30: Rajzfilm. 18.05: Kis világ. 18.30: Telesport. 19.05: Népi muzsi­ka. 19.20: Tv-posta. 20.35: Rövid­film. 20.50: A jó barát halála. Olasz játékfilm. 22.35: Sakk­kommentár. OSZTRÁK TV I. program; 18.00: Angol nyelvlecke. 18.25: Kulturális aktualitások. 18.30: Santa Fé-től nyugatra. 19.16: Az ORF ma este. 19.30: Tv-híradó. 20.06: Sport­hírek. 20.15: Osztrák évszázad. . . 9. Szarajevó.21.15: Aktuális beszélge­tés filmekről. 22.05: Tv-híradó. II. program: 33.30: Iskolatelevízió. 19.00: Az ál­latok világából. (10. rész). 19.30: Tv-híradó. 20.00: Az ORF ma este. 20.06: Sporthírek. 20.10: Aktuális események képekben. 21.15: Fried­rich Gulda zongoraestje. 22.50: Tv- híradó. 23.20: Kulturális aktualitá­sok. /

Next

/
Thumbnails
Contents