Tolna Megyei Népújság, 1970. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-29 / 303. szám

70 százalékos áriá mosatás

is

Kedvező fordulat várható a cukorrépa-termesztésben?

Egy idő óta a mezőgazdasági üzemekben a cukorrépa-termesztési kedv csökken. Tolna megye több közös gazdaságában is ■ úgy - határoztak tavaly, tavalyelőtt, a tagok és. a. vezetők, hogy a cukorrépát száműzik, helyette inkább, abrak- takarmányt termesztenek. Országos jelenséggel állunk szemben, minthogy az idei szerződéskötések során hazánkban 791 gazdaság csökkentette a cukorrépa vetésterületét, s 277 gazdaságban megszüntették a termelést.

Figyelembe véve a lakosság cukorellátását, ezen a helyzeten változtatni kell, s ezzel kapcsolatban tartott a közelmúltban sajtótájékoztatót dr. Gergely István, MÉM-minisz- terhelyettes. Elmondotta, sajnos, a helyzet változatlanul rosszabbodik, már ami a termesztési kedvet illeti.

December elejéig a mező- gazdasági üzemek az 1971- es évre mindössze 88 242 holdnyi cukorrépa-területre kötöttek termelési szerződést.-Ez 24 ezer holddal kevesebb, mint a múlt év hasonló időszakában kötött szerződés.

A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban a jelenlegi helyzet kialakulásának okait jól látják. Tulajdonkép- pfen arról az ellentmondásról vaft szó, amely a mezőigazdaság általános fejlődése és a cukorrépa-termesztés viszonylagos lemaradása között évek folyamán fokozatosan alakult ki. Az történt, hogy a nagyüzemek vetésterületének mintegy 86 százalékát elfoglaló gabona, kukorica, hüvelyes, szálas és takarmánytermesztés gépesítése gyors ütemben fejlődött. ezzel szemben a nehéz fizikai munkára igénybe vehető munkaerő rohamosan csökkent. Tolna megyében is megfigyelhető:

a cukoríerniesztés technológiája a tsz-ek többségében alig változott.

A hagyományos technológiai színvonalon termesztett cukorrépa ilyenformán nehezen illeszthető be a nagyüzemek termelésszerkezetébe, főleg azért, mert olyan tavaszi és őszi kézimunkacsúcsot okoz, amelynek megoldására az üzemek nem képesek.

Az adott helyzet áttekintéséhez. tartozik még, hogy a negyedik ötéves tervben a ..cukorfogyasztás fejenként. 33 , kilogrammról 37 kilogrammra növekszik. Ehhez 220 métermázsás ho'ldánkénti termésátlagot feltételezve, 160 ezer hold cukorrépa-vetés terű le t

szükséges. A mezőgazdasági üzemekben öt. éven belül körülbelül 30 ezer holddal kell a cukorrépa' vetésterületét növelni, hogy az előbb említett 160 ezer hold meglegyen. Utasításra. parancsszóra nem megy. Mégis kedvező fordulat várható a negyedik ötéves terv során a cukorrépa-termesztésben. Hogyan, miként? Dr. Gergely István miniszterhelyettes erre a kérdésre a következőket mondotta: „A gazdaságokat érdekeltté.és egyúttal képessé kell tenni arra, hogy termelésüket magas műszaki Színvonalra emeljék, koncentrálják, s ezen keresztül a répatermesztés jövedelmezőségét fokozzák. Ehhez összehangolt közgazdasági termelési és műszaki fejlesztési, szervezeti intézkedéseket hoztunk, illetve tervezünk”.

Miről van szó? Elsősorban arról, hogy

1971-től a cukorrépa-termesztés speciális gépeire a vevők 70 százalékos ártámogatást kapnak.

Az idén csak a betakarító gépek részesülnek kiemelt, mintegy 57 százalékos ártámogatásban. Érdemes megjegyezni: az ártámogatás mértékének növelése a termelőüzemekben 120 kataszteri holdra vetítve, 100 ezer forint beruházási költségmegtakarítást jelent.

Fokozzák a mezőgazdasági üzemek közvetlen anyagi érdekeltségét is.

Az intézkedések sorából ezúttal érdemes még kiemelni, •hogy a negyedik ötéves tervidőszak végére a termelők igényét teljes egészében örökletesen egycsírájú, vagy mechanikai úton egyesírájúsítóit vetőmaggal elégítik ki. Ez'zel a cukorrépa-termesztés egyelési és betakarítási kézimunkaigénye minimálisra csökkenthető.

1975-ig a betakarítás 80—90 százalékát korszerű, nagy teljesítményű komplex gépsorokkal végzik.

Ennek érdekében a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a szükséges intézkedéseket megtette.

Sor kerül a cukoripar rekonstrukciójára. Érinek?1 'időszerűsége elvitathatatlan, hisz hazánk 11 cukorgyára átlagosán több mint hatvan éves, a felszabadulás. óta egyetlen gyárban sem volt teljes rekonstrukció, az állóeszköz- állomány nagymértékben elhasználódott, a termelés viszont 1950 óta több mint kétszeresére növekedett.

lisztújító közgyűlések m általános fogyasztási, takarék« és: lakásszövetkezetekben

\ z év'utolsó napjai lázas

■c®' készülődéssel telnek, az általános fogyasztási szövetkezetekben. Zárszámadásra, az 1971. évi mérlegmegállapító küldöttgyűlésre, s az azt megelőző helyi részközgyűlések megtartására készülnek az általános fogyasztási és értékesítő. , szövetkezetek, takarékszövetkezetek és lakásszövetkezetek. Ezek a rendezvények kiemelkedő eseményei lesznek a szövetkezetek életének. Olyan időben kerülnek megtartásra, amikor ismerjük a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusának határozatait, a szövetkezetek részére adott útmutatásait, a IV. ötéves terv irányelveit, amikor készülőben van az általános szövetkezeti törvény és a fogyasztási szövetkezetek ágazati jogszabálya.

Növeli jelentőségüket az is, hogy lejár a választott vezető és ellenőrző testületek mandátuma, így; ezeken a. gyűléseken kerül sor a vezető szervek és tisztségviselők újjává- lasztására. Ugyanakkor fontos hivatást töltenek be a fogyasztási szövetkezetek soron következő VII. kongresszusa előkészítésében.

A fogyasztási szövetkezetek . az elmúlt évi alapszabály jóváhagyása alkalmával szerveztek először részközgyűléseket. Mint fórum, igen alkalmas volt a tagság nagyobb részévei való találkozásra, a szövetkezetek belső törvénye, az alapszabály megvitatására. Jól szolgálták a szövetkezeti demokrácia erősödését, á ■"szövetkezet és a tagság. kapcsolata jobbá tételét.

, A sajton következő!nrendez- vényeken is lesz bőven mondanivaló, kölcsönösen.. A vezetőség nemcsak az. 1970. évi feladatok teljesítéséről, az elmúlt évi határozatok végrehajtásáról számol be tagjainak, hanem áttekinti a megGondolatok

a szakmunkás-utánpótlásról

VALAMIKOR a magyar újságok is tele voltak úgynevezett „állást keresek” hirdetésekkel. Manapság könnyen megszámolhatnánk az ilyeneket. De annál több a gyárak, vállalatok ..szakmunkást, segédmunkást, betanított

munkást stb. felveszünk” hirdetése. A vállalatok néha egymásra licitálnak az ajánlatokkal, a fizetés mellé egész listányi kedvezményt sorolnak fel, kezdve' az üzemi konyhától a hazáutazási költségek megtérítéséig. Akad hely,' ahol „fejpénzt” fizetlek: a vállalathoz csábított

minden munkásért meghatározott összéget kap a csábító, lettlégyen az portás vagy osztályvezető/

':/t legtöbb fizikai!,. munkahelyen- munkaerőhiányról panaszkodnak, s az évek múlásával ez a tendencia nem csökkent, fokozódott. Ez a helyzet meglehetősen rányomja bélyegét a beiskolázási helyzet alakulására. Tolna megyében is, csakúgy mint az egész országban, ilvenkor mérik fel a vállalati igényeket, összesítik, s egyeztetik az adatokat az országos irányszámokkal, és vetik össze a pályaválasztási korba kerülők számával. Mindez természetesen megannyi vitával jár, a legkülönbözőbb nézetek csapnak össze, míg végül is sör kerülhet a jelentkezési ívek ki töltésére.

Tolna megye az ország gyengén iparosított megyéi

közé tartozott, és tartozik napjainkban is, noha állandóan fejlődik az ipara. Öttíz évvel ezelőtt lényeges munkaerő-felesleggel rendelkezett, ami igen nagyarányú elvándorláshoz vezetett. Különösen a fiatalok közül váltak meg sokan a megyétől. A munkaügyi osztályokon sokan kilincseltek állásügyben. Most pedig . az a megyei tanács munkaügyi osztályának az egyik fő gondja, hogy nem tudja kielégíteni a vállalati igényeket. Sokkal több ipari tanulóra — azaz szakmunkásra — lenne szükség, ’ rtrint amennyit biztosítani tudnak.

A VÁLLALATOK 2850 ipari tanulót szeretnének a következő tanévre szerződtetni. A megye azonban csak mintegy 1950 fő beiskolázására kap keretet! de a munkaügyi osztály előzetes felmérése szerint nem valószínű, hogy ezt is be tudják teljes egészében tölteni. Egyszerűen azért, -mert csak 4150 fiatal fejezi be az általános isl-.o’át ebben a, tanévben. s ha ebhői leszámítják azokat, akik középiskolában tanulnak to-'áhb. a más megyébe orientálódókat, s azokat, akik nem kívánnak vágy- nem képesek továbbtanulni, akkor kétséges, hogy az 195(1 iparitanuió-helynek is lesz-e gazdába. Tavaly mintegy kétszázzal többen fejezték be az általános isköMt, mégis csak 1909 ipari tanulót tudtak szerződtetni.

Nagyjából a következő

években is ez a tendencia érvényesül. Hogy ez most menynyiben jó és mennyiben rossz, azt felesleges vitatni, nem érdemtelen azonban levonni belőle bizonyos tanulságokat.

Az az idő elmúlt, amikor az üzemek, vállalatok bővelkedhettek a munkaerőben. Nem mindig áll elegendő munkaerő rendelkezésre a termelés jelenlegi volumenéhez. A különböző fejlesztési elképzelések megvalósításához is csak korlátozóit — sőt, mind szűkösebb — pluszlétszámmal kalkulálhatnak. Mivel ez országos jelenség, és az iparosítottabb megyékben még hatványozottabban jelentkezik, semmi remény sincs arra, hogy belátható időn belül bárhol is bővében lesznek a termelésnek ebben az alapvető tényezőjében. A nagyobb arányú létszámnövelés sehol sem járható út — ennek persze más okai is vannak —, érért a termelés növelése érdedében más módszereket kell előtérbe helyezni- a technikai és te-1--A1-y- giai fejlesz'.'ért o ’-v—m belüli munkánál’-ü!!sé-z felszámolását. a niunbafosvelem határozott megl-”'"ote!éso övi - den; a te-í- 1 - -■ ■ t-eh

minden loV"*": r-- fo’---+ni. F-rrc ewébi--'rt a X. kongresszus is nvom-ftVnsarj felhívta a fiúyétr--U'-ii'-f.

Sain-'-. ez ck i'~ i -- rések- azt is ign-oliák. hogy az egyes vállalatok inaritanu- ló-igénye irreálisan nagy. Továbbra is a létszámnövelést

helyezik , előtérbe a termelés más tényezői helyett. Pedig éppen itt a legkötöttebb az adottság. Ha. egyszer nincs gagyobb számú felnövő, munkássorba lépő fiatal, akkor nincs, ez.en nem lehet változtatni. A' 'végzős fiatalok pályaválasztási arányain sem, hiszen a közép- és felsőfokú végzettség megszerzése is éppolyan nélkülözhetetlen a népgazdaság munkaerő-utánpótlása szempontjából, mint az iparitanuló-képzés.

A BŐSÉGES szakmatanulási lehetőség.;jó kilátás a végzősök részére. De semmiképpen sem jelent korlátlan lehetőséget.' szó sincs arról, hogy minden egyéni elképzelés teljesíthető. Rossz ' úton jár, és könnyen jut zsákutcába az a szülő és gyermek, amelyik az idézett adatokból azt a tanulságot’ vonja le, hogy megteremtődött a pályaválasztók térüljasztalkája, csak éppen . válogatni kell. Egyes ’száké*.Ükfcá cs?,; megr határozott számit fial/ . . vesznek fel, semmiképpen sem annyit, amennyi annak nép- ?ze"óságénál fogva oda jelentkezik. HU., ' hova H iszel vesznek fei <r>-r..\u jelentkeznek, nyilvánvaló, , hogy nyolcvannak nem teljésül a váv.y- y kériytbk - ' - .szakmát vnlászt.u- ‘. r'"U-T-Svl kell venni, hor " n mégha t&- rhzó ngrri az e ■úti -ri!: mze- Kv h nem a 1' -a-’ ’mi ér- • rs loh-°t ”■ íz A(-j r-; n- rzgau’- „ d:'"a- tcs sa--1''-iákhoz azt 1 "nryen éri c-.e.ládáp. s - ki 1/-d em í sül

ver : a társadalmi, lehetősébe! r’kálr- tudiodik azok- iíi" ri'-’y jut majd révbe.

BODÁ FERENC

választása óta eltelt időszak

fejlődését, tájékoztat a III. öt« éves terv célkitűzéseinek vég« rehajtásáról.

A tagság első ízben .értékel- heti, hogyan érvényesülnek saját szövetkezetében a korszerű szövetkezetpolitikai elvek, hogyan jutott kifejezésre a vezetőség intézkedéseiben az az elv, hogy a szövetkezet rendeltetése a tagság szolgálata.

A részközgyűlések igen alkalmasak arra is, hogy a tagság közvetlenül, mondja .el, míg vár szövetkezetétől az áruellátás, az áruértékesítés, valamint a különböző szolgáltatások megszervezése területén.

Á küldöttgyűlések fontos feladata a mérleg megállapítása és döntés a működési felesleg felosztásáról.

4 rendezvények • középpontjában azonban ez évi gyűléseinken a vezetőségválasztás áll. Első alkalommal választják meg korábban a jelölő bizottságokat (előkészítő bizottságokat), hogy kellő idő álljon rendelkezésükre ;a tagság széles rétegeivel tanácskozni, vitatkozni, hogy a legrátermettebbek kerüljenek vezető tisztségekbe. A nagyobb önállóság, a jogkörök decentralizálása a vezető testületektől többet kíván és magasabb színvonalon. A koncepciók kialakítása, az eseti döntések, a szövetkezet üzletpolitikája végrehajtása érdekében nagyobb . követelményeket támaszt. Az új alapszabály nagy feladatokat hárít a felügyei« bizottságokra is. ök a tulajdonosi ellenőrzés megvalósítói. Felülvizsgálataik, javaslataik nélkül a küldöttgyűlés nem hozhat jogerős határozatokat, a mérleg megállapítása és a működési felesleg elosztása tárgyában.

A tagsági elvárásnak csak azok a vezető és ellenőrző testületek tudnak ; megfelelni, maradéktalanul, amelyekben politikailag szilárd, szocialista rendszerünkhöz hű,, a reájuk bízott feladatokhoz értő. vezetőképes, szakmailag tájékozott, az új iránt fogékony, a szövetkezeti munkában jártas, a tagság bizalmát élvező tagok tevékenykednek.

A szövetkezeti demokrácia kiszélesítését szolgálja az az elgondolás, hogy csökkentik a szövetkezetek a választóit testületekben a szövetkezeti alkalmazottak arányát, s ezzel is több szövetkezeti tag. vállalhat közéleti szereplést.

A tisztújítás alkalmával nyílik lehetőség arra, hölgy a szövetkezett vezetésben és ellenőrzésben jártas, kipróbált régi vezetőségi tagok mellett bátran vonjanak be új erőkét. Nagyobb számban válasszanak be fiatalokat, s most. szerezzenek érvényt annak a határozatnak. hogy a tagság összetételének megfelelően h elvet kapjanak a vezetésben - nő tarjaink is.

I-T Iső ízben válcH-nrak

szövetkezeteink, nőhí- zottságokat nő tagjaik c.- a szövetkezetekben dolgozó nők érdekeinek védelmére.

! el c■ 'j ' •í>_

hez szo^cfkezetelrk krilJ időben hozzáfogták. Jó s-..-j-'-'S- munkára, a rend-rr.'—'V klő- pbn.tjnlnr.k koordinál-' ' van szükség okhoz, hogv r- kizí- té . k-f siker korenűr-p.

Bízunk abban, ko"— r szö- t-feág ez r*’'a!ovn- iTrl. is él. eli.dqgen'thr' ;-c jov"1. s' a k”—-— ”". '- a

I''-'"' íovábbl felleri "” ’-ét, a liigsági kapcsolatok erősödését eredményezik.

Szoboszlai Jenő a MÉSZÖV

j szövetségi titkárság vezetője