Tolna Megyei Népújság, 1970. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-25 / 302. szám

AJÁNDÉKOK __________________________v___________________________________ A jándék. Figyelmességből, szívességből, szerétéiből adott használati tárgy — mondja a Magyar Nyelv Értelmező Szótára. Figyelmességből? Szeretetből? Mennyi emlék, lényeges, vagy kevésbé lényeges epizód fér el e szavak mögött! Ajándék. Adjuk — és kapjuk. De azt, hogy mikor, mit ajándékozunk, életünk, még pontosabban az a kor szabja meg, amelyben élünk. S lám, alig gondolunk erre, vagy ha igen, akkor is nagyon ritkán. Az, hogy hároméves kisfiúnknak ma négyszáz forintos vil­lanyvonatot, tízéves lányainknak négy-hatszáz forintos arany­gyűrűt, vagy órát veszünk, természetes. — .,Had’ örüljön a gyerek, mi ilyent úgysem kaptunk soha”. Az ám! Mit kaptunk vajon 10—20—25 évvel ezelőtt? Mit ajándékoztunk például 1945-ben? Újra festett, a háborút va­lamiképpen átvészelt játékot? Negyedkiló igazi kristálycukrot? Ajándékozás..., ha úgy-tetszik, gyorsan pergő, örökké változó történelmi revü, az emberiség sorsáról, sorsának ala­kulásáról, az életünk — mert természetesnek tűnő, hát észre­vétlen — változásairól. Ha egy-egy tárgy beszélni tudna! Ugyan, kinek a képze­letében nem lobbant még fel ez a képletes képtelenség? Mi­vel a tárgyak nem beszélnek, különböző korú és foglalkozású embereket kértünk visszaemlékezésre: mit ajándékoztak és kaptak 25 évvel korábban, az első békés karácsony es ten, 1945. decemberében ? Bukovina —Nagykapornak—Bonyhád Nehezen lehetne még valamit belezsúfplni, a táskájába. Itt-ott kikandikál egy csomag, de Szőcs Rudolfné még mindig vásárol. Egy, a bonyhádi áruházban tolongó embertömegből. Mellette 16 éves nagy fia, ő asszisztál a Csomagok rendezge­tésénél. — Sohasem felejtem el 1945. karácsonyát! Akkor mene­kültünk Bukovinából. A karácsony egy zalai kis faluban, Nágykapornakon ért bennünket. Szép karácsony volt. Aján­dékot nem adhattam senkinek — nem volt mit. Az a cso­mag volt mindenem, amit a kezemben szorongattam. Könnybelábad a szeme. Jó emberek éltek abban a faluban. December 25-én ér­keztünk meg,' fáradtak és nagyon éhesek voltunk. Aludni készültünk, amikor kopogtattak. Két asszony jött, kenyeret és zsírt hoztak, és három szem kockacukrot! Ez volt az ajándék. — Es ma? — Cipő-ruha a gyerekeimnek és a férjemnek. Ami pedig mindennél természetesebb, együtt lesz a család, több fogásos ebédet főzök! Karácsonyfa — gallyakból — Mit ajándékoztam? — kérdez vissza csodálkozva dr. Horváth Jenő megyei főorvos, de máris feleli: — Karácsony­fát, amit kis gallyakból drótoztam össze és sztaniolba csa­vart dióval díszítettem. Tízéves voltam, Lesencetomajon lak­tunk. Apám akkor már két éve halott volt, anyám fekvő­beteg. Mélyen leszívja a cigarettafüstöt. — Amire leginkább emlékszem, az a hirtelen támadt fe­lelősségérzetnek és a tehetetlenségnek szörnyű élménye. Bár­milyen furcsa is. családfenntartó voltam, öcsém 6 éves, anyám beteg — és karácsony van. Tenni kellene valamit, aminek örülnek! De mit? Ahhoz már nagy voltam, hogy érez- zem: a karácsony a szeretet, az ajándékozás ünnepe. Ahhoz még kicsi, hogy elinduljak a néhány kilométerre lévő kis­erdőbe fenyőfáért. Egyedül voltunk. Ügy emlékszem, sokat sírtam akkor. Aztán 24-én este a szomszéd fiú, a Bíró Jancsi hozott fenyőfát maguknak, Ahogy alakította, faragta, a fe­lesleges ágakat összeszedtem, fellopóztam a padlásra és össze­drótoztam a gallyakat. Csúnyácska karácsonyfa lett, de na­gyon örültem neki. Volt még diónk, sztaniolba csomagoltam és feldíszítettem a fát. Szinte visszafiatalodik, ahogy mesél, de szája szögletébe makacs, szomorú vonósok telepednek. Könnyű beleképzelni a major végén álló házba, a tető nélküli padlásra, ami a Bala- ton-környéki harcok iegveit viselte, mementóként... — Ez volt az ajándék, akkor, életem legszomorúbb ka­rácsonyán. Sokszor eszembe jut, ha látom az utcán, boltok­ban nyüzsgő, vásárló embereket, vagy amikor a fiam meg­állít a játékbolt előtt, és magától értetődően, határozottan közli: — Apa! Olyan karácsonyfát kérek, ami a mennyezetig ér és holdjáró autót, és járöbabát. — Megveszi? — Már megvettem — tűnődik —. és egyszer majd el­mesélem neki is azt a karácsonyt, 1945-ben. Sokszor végig­gondoltam már: vajon alkalmasak vagyunk-e az újraélésre, a volt-tal, a van-nal. lesz-szel való szembenézésre? . Hideg volt.,» Öbánya. Harminc-negyven lakosú község a Mecsek völ­gyében. <5tt lakik a Treich-család is. Az édesanyával a bony­hádi áruházban találkozunk. Hat gyereke van. Tizenkét éves a legnagyobb, ötéves a legkisebb. — Mi volt 45 karácsonyán? Hideg volt, nagy hó, arra em­lékszem, hogy énekeltünk karácsonykor. A többit elfelejtet­tem, meg egyébként is, szívesebben mesélek a máról. Hat pár csizma, vetítőgép a gyerekeknek és nagy karácsonyfa lesz az ajándék. Tegnap disznót vágtunk, így az ebéd is finom lesz. Siet a buszhoz. Az áruházban vásárolt új függöny mellé kártyát csomagoltak, rajta a felirat: Kellemes karácsonyt, boldog új esztendőt! RADICS AGNES Karácsonyi köszöntő Boldog ünnepeket és vlzsz. 1., függ. 13! Megfejtésül küldjék be jókívánságunk folytatását. p 13 •v 2'J-n 2 ^2. B-16 r­■20 35. Sakknagymesterünk. 3«. Len­gyel Légiforgalmi Társaság. 30. Gyógyirek. 41. Nem ismer el. 45. Folyóágy. 46. Időegység. 47. Ti­losban jár. 50. Szóvégződések. 52. Hangtalanul festi 53. ... gén egymástól elütő). 54. Budával szemben. 57. Kettős betű. 58. Be­helyez. 59. Ennek tulajdonsága az íz. 60. Ritka férfinév. 61. A növé­nyig. 63. Játékszer. 65. Folyó Szlo­vákiában (+’). 67. Ázsiai nagyúr. 70. Római aprópénz. 71. Néma lék. 72, Komlós János. A megfejtést 1971. január 4-én déli 12 óráig kérjük beküldeni le­velezőlapon a megyei művelődési központ, Szekszárd címre. A le­velezőlapra kérjük ráírni: REJT­VÉNY, A helyes megfejtést beküldők között 5 db könyvet sorsolunk ki. Az 1970. december 15-i rejtvény helyes megfejtése: Annamatia — Alisca — Iovia — Lussonium —- Alta — Ripa — Ad statuas — Fortianae — Pans Mansuatina — Tautantum, Könyvjutalmat nyertek: Gyime- si Henrikné Paks, Duna u. D./2. Thuróczy Gyuláné Decs, TáJlcsics u. 14. Baller Veronika Paks, Marx tér 10. Ribling Jutka Szek­szárd, Pollák u. A/4. Zádor Judit Szekszárd, Mészáros L. u. 9. A könyveket postán küldjük el. A Szekszárdi Rejtvénykedvelők Klubja az 1970. év három alábbi legszorgalmasabb rejtvényfejtőjét ajándékcsomaggal jutalmazza: Molnár Lászlóné Tolna, Deák F.t u. 22.. Baller Ferenc Paks. Marx' tér 10.. Erdei Józsefné Tamási, Bocskai u. 1. Fogadják szere­tetten A Főv. Óra- és Ékszeripari V. díszmű gyáregysége Szek­szárd azonnali belépéssel felvesz betanított munkára férfi és női dolgozókat, YÍzvezeték-szerelőt belső munka végzésére, valamint gépbeállító lakatos szakmunkásokat (303) Vízszintes s 13. Leveleiről volt híres (Kelermen). 14. Afrikai ki­kötővárosból való. 15. Azonos magánhangzóik. 16. UF. 17. Bíró teszi. 18. Vott nyomdász (kereszt­nevének kezdőbetűjével). 19. Dél-amerikf/6 indiánok nyílmérge. 21. Tekinget. 23. Könyv egysé­ge. 24. Jihászok és orvosok ne­ve előtt áll. 25. Erődítmények. 26. Idős.. 27. Kávé! 28. Ráncot. 29. Nem együtt. 30. KÉÉ. 31. Rések. 34. Lá/om egynemű betűi. 35. Al­mafajta. 36. Végtagok. 37. Gyap- jú töm ürítő gép. 39. Hangosaan szól. 4Q. Tesz betűi keverve. 42. Bizán­ci császárné (ékezethiánnyal). 43. Női idomok. 44. Ilyen film is van. 45. Gandhi mellékneve. 48. Női be­cenév. 49. Vak egynemű betűi, no. Mesél. 5L Valóságos, közismert idegen szóval. 53. Sereget. 55. Nagyméretű edény. 56. Tigzaparti város. 58. Befutottak- «S1* fejege?* / f - '4 prepozíció. 62. Hajtószerszáitt. 6S. Gonosz népiesen. 64. Görög sziget. 66. ISíiE! 67. Tőkés' szövetség. 68. Trópusi kúszónövény. 69. Seben képződik. 71. Valakinek a ... bo­rul. 73. Szovjetunióban élő roko­naink. Függőleges: l. Utat enged. 2. Szánt. S. Írásban megbeszél. 4. L.es hangzói. 6. Beszédrészek. 6. Vércsatornáik. 7. A Földnek két ilyen vidéke van. . 8. RNI. 9. Tojás németül. 18. Germán néptörzs. 11. Közelmúltban elhunyt paraszti írónk. 12. Csak németül. 18. Több ilyen nevű folyónk van. 19. Szaru­képződmény. 20. Igekötő. 22. Gön­gyölegek. 23. Petőfi töltötte itt mézesheteit. 26. Megjelenése. 27. Rábeszéli. 28. Gabonafajta kony­hanyelven. 30. Átvészelte. 32. Ha­vasi szörnyeit. *«, .SMlaWtefcéth i i - .....i A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat, felvételre keres: TERVEZŐI CSOPORTVEZETŐT, építészmérnöki végzettséggel és gyakorié.' ÉPÍTÉSZMÉRNÖKÖT, ÉPÜLETGÉPÉSZ MÉRNÖKÖT. VILLAMOS TERVEZŐ^ RAJZOLÓT és SZERKESZTŐT. ? Jelentkezni lehet a vállalat személyzeti és munkaügyi osz­tályán, Szekszárd, Tan-csay Vilmos u., irodaház. (158)--------------------------------r— R ejtvényekről rejtélyesen Ha nem az ország egyik leg» modernebb művelődési házában tartanák az összejövetelt, azt hi* hetné a látogató, hogy egy kü­lönös szekta szertartását lepte meg. Mielőtt a betolakodó zo- vartan kioldaloghatna, máris kö­rülvették a „szekta" tagjai, és a maguk módján vallatára fogják. — Ki volt a természtes loga­ritmus felfedezője? — Hát a proton bomlásé, a hí­res szovjet fizikus? — Ki a latin költő, aki főleg epigrammáiról ismert? A vallatás nem jár eredmény­nyel. Az idegen ragaszkodik el­ső állításához, kijelentvén, hogy nem tud semmit. — Ez függőleges lesz — mond­ja az egyik vallató és elvonul. Szerencsére nem az itéletvégre- hajtás eszközével, hanem egy pohár borral tér vissza. Elnézést kérek a rébuszokért. Azóta beszélek így, mióta részt vehettem a szekszárdi rejtvény­kedvelők klubjának ünnepi ösz- szejövetelén. Egy éve alakult a kör. Egyike a legeredményeseb­beknek az országban a hasonló társaságok közül. A megállapí­tó s nem önkényes. Vereczkel Fe- renctől, a klub vezetőjétől tu­dom; A rejtvényfejtők rendszere­sen összemérik egymással —- és csapatokat alkotva, más váro­sok csapataival leleményüket. A szekszárdiak ebben az évben va­lamennyi vetélkedőjüket meg­nyerték. ■— A keresztrejtvényfejtés szó­rakozás. Afféle logikai játék. Fe­gyelmezett gondolkodásra, türe­lemre nevel. Segédeszközei lexi­konok, és olyan tudományos ké­zikönyvek, amiket máskülönben ritkán forgat valaki. Ennek a szakkörnek a tagjai nem eléged­nek meg azzal, hogy hetenként kétszer kényelmesen eltöltsék a délutánt. Megtanulták • rejt­vénykészítés tudományát is, és egy idő óta ők állítják ossza azokat a keresztrejtvényeket, amelyeket a Népújság közöl. A klub munkáját dicséri a felsza­badulási rejtvénypályázat sikere is. — Kik a tagok? — Van köztünk kazánfűtő, ka­tonatiszt, jogász, fiatalok és idő­sebbek, férfiok és asszonyok. Egyedüli követelmény, hogy min­denki komolyan vegye, omit csi­nál. A felnőttek játéka valóban ko­moly dolog. Az ünnepi összejö­vetel egyetlen komolytak.n részt­vevője az egyik tag ötéves kis­lánya volt. Nem értette, miért ráncolja édesanyja a homlokát percekig ahelyett, hogy teher­autót rajzolna neki, és miért ha­jolnak komoly, szemüveges bá­csik hatan—nyolcán egy füzet fölé, amiben kockákon és szá­mokon kívül nincs semmi érde­kes. M. Az öcsényi „Kossuth” Termelőszövetkezet felvesz MEZŐGAZDASÁGI GÉPSZERELŐKET £S EGY Fö GÉPJARMü­VILLAMOSSAGI SZERELŐT. Jelentkezés a tsz gépész- mérnökénél. (284) Népújság 10 1878. december 2.4,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents