Tolna Megyei Népújság, 1970. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-01 / 281. szám

A X. kongresszus megyei visszhangjából Ami megragadta figyelmüket Két nappal a befejezés után is élénk az érdeklődés, frissek az élmények. A megkérdezettek mind az öten meg­egyeztek abban: úgy érezték, hozzájuk szól a KB első titká­ra és a felszólalók felelősségük tudatában, a helyzet ismere­tében az itthonmaradottak gon dolatait mondták el. Ketten is említették a Lenin-képről és az óráról jelképnek beillő, moz­gósító szavakat, pontosan idézték a beszámoló egyik-másik gondolatát, mely Uinek-kinek munkaterülete szerint váltotta ki véleményét; ­© Zoltai Paine, a mérőműszergyár szerszám­kiadó munkásnője restelikedés' hél'kül, lenyűgöző­nek találta a nő legszebb sze­repéről, az anyaságról hallott mondatokat. — Elragadtatással tudok szól. ni, mert úgy kiállt Kádár elv­társ a nők, az édesanyák mel­lett, mint előtte senki. A pá­rommal- és 12 éves kislányom­mal együtt hallgattuk, amit az egyenjogúságról, az udvariat­lan,Ságról, az anyák megbecsü­léséről, a karcsúságról és az igazi szépségről őszintén, meg­győzően mondott. Magam is vallom, elképzelhetetlen gyerek nélkül az élet, a legszebb sze­repe a nőnek, anyának lenni. A mi gyárunk fiatal, gyermek­áldásban is termékeny. Elő­fordult ölyän lekicsinylő véle­mény. hogy a könnyebb .munka­helyre tett terhes nőre azt mondták, mivel' állapotos,-neki mindent lehet? Vannak nálunk leányanyák, akiket azelőtt jób. ban. most már ‘nem* ahhyirá', de megszólnák. Örömet szer­zett minder» édesanyának, min-: den nőnek, a kongresszus, hogy­ne, szerzett volna, amikor or­szág-világ előtt védték meg, álltak ki mellettük. Ahol na­gyobb megbecsülést kap az anyaság, . ott biztosan . több gyermek is születik. Olyant mondott Kádár élvtárs, amit mindenütt valóra lehet és va­lóra is kell váltani. © Palotás József. a tolnai I. számú általános iskola igazgatója: — Meg kell szívlelni, amit a vezetés javításáról olvasha­tunk a beszámolóban és amit Biszku elvtárs, a KB titkára mondott. - Annyira valóságos­nak éreztem, hogy az intelmek .s-zinte testreszabottak, be- hely ettesíthetők. Tantestüle­tünk tagjait leginkább a köz­oktatásról elhangzottak fog­lalkoztatták, a múlt héten szinte minden szünetben ez volt a téma. Csütörtöki neveié, si értekezletünkön utaltak a kongresszuson elhangzott, a közneveléssel, az ifjúságpoliti­kával kapcsolatos útmutatások­ra. Jólesett a pedagógusoknak á nevelői munka elismerése, időszerűnek tartjuk a közokta­tás korszerűsítésének elvi ál­lásfoglalását, a szorító túlter­heltség csökkentését, a téma külön megtárgyalását. Nem várták a pedagógusok a kong­resszustól a fizetésemelést, el­ismerik, hogy. ennek rendezé­sére az országgyűlés hivatott és- bíznak, hogy az ötéves terv első szakaszában sor kerül rá. Valóban hivatása szerint, össztársadalmi kérdésként, el­vi.. politikai szempontból tár­gyalta az előbbieket a X. kong­resszus. Én a legfőbbnek azt tartom, hogy a gyakorlatban éreztessék Íratásukat a helyes elvek, a közoktatásban jobban érvény esülj ön az erkölcsi, vi­lágnézeti nevelés, az öntevé­kenységre, az önálló tovább­tanulásra is kiterjedő felkészí­tés. a műszergyár szakszervezeti bizottsága titkára figyelmét legjobban az üzemi élettel, a riők közéleti munká­jával, a. szakszervezeti munka céltudatosabb erősítésével kap­csolatos részek keltették fel. — Úgy éreztem, hogy az egész kongresszusnak a párt­irányítás tudatosabbá válása volt az alapmondanivalója. Gáspár elvtársnak, a SZOT fő­titkárának ránk nézve nagyon találónak tartom a mondását: elvárható, hogy a megnöveke­dett szerep nagyobb felelősség, gél párosuljon a szakszerveze­tekben. Nálunk sok a nő és a fiatal. A szakszervezetnek sok feladata van a nők társa­dalmi megbecsülésének el­érése, a közéletbe való be­kapcsolásuk terén. . Én el­mondhatom, hogy nálunk a bizalmiválasztások alkalmából szívesen vállalták A nők a szak- szervezeti tisztséget, megvan bennük a felelősségérzet és az egészséges aggály, hogy eleget tudjanak tenni a kívánalmak­nak. Megvan a hajlam a gyári munkásnőkben a tanulásra, szakmunkásvizsgára, jelentkez­tek sokan a szalagon dolgozó betanított munkásnők közül. Nagyon egyetértek azzal, hogy az új . belépőket nem szabad túlfizetni, ideje, hogy az üzem kárára meghonosodott munkás­vándorlás csökkenjen. Be­következik, ha nem kaphat többet a vándormunkás, mint a törzsgárdatag. ® Hercegit Istvánné, a tolnai selyemgyár részlegvezetője úgy érzi, egy életre szóló él­ményt szerzett a X. kongresz- szus küldötteként. Amikor hét­főn reggel bement az üzembe, mindenki élménybeszámolót várt tőié,. s sok régi . munka­társ azóta sem hagyja kizök­kenteni a kongresszusi hangu­latból. -, — Lehet, kissé túlzók, biz­tosan -ez is megesik, még ösz- szegezni -kell, le kell tisztuljon a mindenre kiterjedő kong­resszus anyaga. Szerénység, határozottság, nagy felelősségtől átitatott tár­sadalom. és önvizsgálat, kép­zettség jellemézte szinte ki­vétel nélkül a felszólalókat. Nagyon helyesen elhatárolta a kongresszus a hatásköröket, azt tárgyalta, ami oda tartozik. Vártam, éreztem a reagálás bekövetkeztét, amikor az egyik gimnázium igazgatója .furcsa­mód pengette meg . a fizetés­emelést, onnan várta jóvá­hagyásút. Nagyon igaz, hogy nem a kongresszus, 'hanem a kormány „asztala" és helyes az az elv, hogy ne igyunk elő­re a róka bőrére. Szívem sze­rint • beszélt a. szegedi rektor, amikor a tananyag mennyiségi növekedéséről, a pályaválasz­tásnál a tehetség, az adott­ságok figyelembevételéről szó­lott. A kommunista erkölcs ér­vényesülését gátló, nagyképű funkciójával visszaélő embert többen elítélték, veszélyes# mert egy-két ember viselkedé­séből hajlamosak a hibás ál­talánosításra. A mi üzemünk dolgozói egy napi fizetést ad­tak az árvízkárosultak fel­karolására, a szabolcsi első tit­kár köszönetét hallani jó volt, amikor az országnak, a mun­kásosztálynak megköszönte. Nagyon átéreztük —mi Tolna megyeiek, közel ültünk az emelvényhez, megfigyelhettük az arcokat —, az illegalitás ne­héz viszonyai között harcoló testvérpártok küzdelmeit. Meg. figyeltem a szünetben a spa. nyol küldöttség vezetőjét, ne­hezen járt. Előlkerültek a zseb­kendők. amikor a spanyol elv­társ Zalka Máté sírjának min­dig friss virágairól beszélt, ér­zelmileg telítődtünk, amikor a görög kommunisták elleni dik­tatórikus hadjáratról, a viet­namiak békevágyáról és harc- készségükről hallottunk. Brezs. nyev elvtárs köszöntését látni kellett volna személyesen, ami­kor szorosan összezárt kezével az összetartozást, az együtt­működést jelezve üdvözölte kongresszusunkat. — Figyeltem a hazai küldöt­teket, miben tanulhatok tőlük, mit nyerhetek politikai mun­kánkhoz. Ugv éreztem, hogy erősített a kongresszus, sokat lehetett tanulni érettségben, felelősségtudatban. Az egész ország odahozta örömét, gond­jait, bajait, de nem akárho- gyan. Vannak kisebb kanya­rok, akad még göröngy az utunkban, mint Garai Gábor elvtárs mondta: „Ha bő eső hull a földre, nemcsak a búza nő, hanem a gyom is... és nem elég mennydörögni, termi, tenni kell”. Kádár elvtárs programként szabta meg, hogy tegyünk ellene, ne legyen szí­vesség a munka. Hosszasan le­hetne beszélni arról, mit adott a kongresszus, be fogok róla számolni gyárunkban. © Stróbl József a tolnai sel.vemgyár szocialista címet elért, előkészítő üzemrész művezetője, akj negyvenhat munkást irá­nyít. — Az én figyelmemben leg­jobban a vezetés, az üzemi de­mokrácia, a fegyelem javítása maradt meg. Elgondoltam, mennyivel többre mennénk, ha mindenütt, mindenki ledolgoz­ná a napi nyolc órát! Van ne­künk is mit megszívlelnünk, a vezetés javítása, a munkafe­gyelem erősítése, a jól dolgo­zó munkás becsülése terén. Nagyon frappánsnak tartják üzemünk dolgozói a Kádár elvtárs kötetlenül elmondott összefoglalóját. Belopta vele tnégjobban magát az asszonyok szívébe, de nemcsak az ő ra­gaszkodásukat növelte. Való­ban szuggesztív, határozott és meggyőző volt, viszont a be­számoló sem hanyagolható el, mert az és a határozat adja az értékelést és a programot. Ná­lunk mindenkinek nagyon tet­szett az, hogy nem ismertek kényes kérdést, nyíltan, kön­törfalazás- nélkül beszéltek. A mi munkás asszonyaink nem­csak a megyei hozzászólót fi­gyelték, hanem a többit is, nagyra értékelték a VIII. ke­rületi pártbizottság első titká­rának bátor szókimondását. Én nagyon helyeslem, hogy ki­mondták: nem a párthoz kell benyújtani az anyagi igénye­ket, az is tetszett nagyon, hogy csak a becsületes munka te­remthet jogalapot. Nőnek az igények, az emberek szívesen kragadják egy-egv cikknek a drágulását, a kongresszus ez< is tárgyilagosan nézte és mer mondta, mi kell az életszín­vonal további emeléséhez. H. E. Megvallattuk a jövőt... Az első Ifjúsági Fórum munkájáról A váro^ KISZ-alapszervezeteinek képviselői — zöm­mel titkárai — voltak a résztvevői annak a hétfő dél­előtti tanácskozásának, amelyet a KISZ városi bizott­sága és a városi tanács rendezett az MSZMP megyei székhazának nagytermében. Az első Ifjúsági Fórum ülését megelőzően városunk ifjú kommunistái — diákok, munkások, hivatali és egyéb dolgozók — száz kérdést juttattak el a kérdése­ket megválaszolni illetékes vezetőkhöz. A tanácskozás során további hetven kérdés hangzott el és válasz nél­kül sem az előző száz, sem az utóbbi hetven nem ma­radt ... Az érdeklődés java, így a tájékoztatás is főként a jö­vőnek, a jövőről szólt. A fórum résztvevőit az érde­kelte leginkább, milyen fejlesztési elképzelésekkel szá­molhat Szekszárd a negyedik ötéves tervben? Mennyi lakás épül? Milyen mértékben fejlődik a kereskede­lem? Milyen változásokra számíthatunk iskola és óvo­da ügyben? Milyen mérvű lesz az ipartelepítés és így tovább... Mint ezt a tanácskozás elnökségében helyet foglaló Rúzsa János, az MSZMP városi bizottságának titkára elmondotta: örvendetes, hogy a városfejlesztés, a várospolitika legégetőbb gondjai foglalkoztatják leg­inkább a fiatalokat, akik éppen ezen a tanácskozáson a fejlesztés objektív lehetőségeiről kaphattak tájékoz­tatást. A negyedik ötéves terv fejlesztési elképzeléseiről Császár József, a városi tanács elnöke tartott rövid bevezető előadást, ami nagy vonalakban megrajzolta a megyeszékhely arcát, azt, hogy milyen lesz a város öt év múlva. A cél — összhangban a lakosság érdekeivel — az. hogy a fejlesztés harmadik ötéves tervben felgyorsult ütemét megtartsuk és még fokozzuk is a reális lehe­tőségek határán bélül. Ez utóbbi feladatunk sikeres végrehajtásának három tényezője van. Az első, a biz­tosítható anyagi bázis, a második: hogyan sikerül a város ossz anyagi erejét, arányosan elosztani, végül, de nem utolsó sorban: Szekszárd lakói mennyiben járulnak hozzá a város fejlesztéséhez? Az Ifjúsági Fórum egyes meggyilvánulásai azt bizo­nyítják, hogy adott a varosfejlesztési készség Szekszárd ifjú lakóiban, csupán a társadalmi munkára alkalmas erőket kell koncentrálni, feladatokkal ellátni. Az if­júsági mozgalom rengeteget tehet a negyedik ötéves terv fejlesztési célkitűzéseinek megvalósításáért, ha adott létesítmények fölött védnökséget vállal, azok épí­tésének időszakában, majd később is, amikor már ar­ról van szó, hogy megóvjuk, amit a közösség javára létrehoztunk. A hétfőihez hasonló tanácskozások nemcsak arra kí­nálnak lehetőséget, hogy a tanácsi vezetők tájékoztas­sák az ifjú választópolgárokat a várospolitika, város- fejlesztés időszerű tennivalóiról, esetleges gondjairól, hanem arra is, hogy viszont tájékoztatást kapjanak. Az ilyen közéleti eszmecserék mindenképpen hasznosak tehát, gondolatokat ébresztenek és nemes szövetkezé­seket hozhatnak létre az egyes fejlesztési elképzelések megvalósításában. Az első Ifjúsági Fórum — mint ezt zárszavában Ke­resztes János, a KISZ városi bizottságának titkára megállapította — jó munkát végzett. A közel ötórás tanácskozáson arja kaptak a város ifjú kommunistái választ, hogy mit várhat Szekszárd az iparfejlesztés­ben a kommunális, közoktatási és egészségügyi eliátáá javításában a negyedik ötéves tervtől. De meg kellett hallaniok azt is, hogy milyen feladatok várnak a vá­ros fiataljaira a tervek megvalósításában, A fórum azzal fejezte be munkáját, hogy hasonló célú tanácskozásokra a jövőben is alkalmat kell terem­teni, legalább évente egyszer. így, elevenebb tulajdo­nukká válik az a jövő, amelyről itt és ez alkalommal olyan sok szenvedélyes szó esett. Fotopályázat A magyar irodalom jeles személyiségeivel kapcsolatos tárgyi emlékanyag megörökí­tése és a helyi irodalmi ha­gyományok feltárása, bemu­tatása céljából fotópályázatot hirdet — az „olvasó ifjúsá­gért” mozgalom keretében — a Petőfi Irodalmi Múzeum, közösen a KISZ Központi Bi­zottságával és a Hazafias Nép­front országos honismereti bi­zottságával. A pályázók írók, költők szülő- vagy lakóházá­ról, sírjáról készített fénykép- felvételeket, régi vagy új fo­tókat küldhetnek be (egy té­máról többet is) a Petőfi Iro­dalmi Múzeumba. Lehetőleg 13x18 centiméteresnek kell lenniük a képeknek. A bekül­dési határidő: 1971. február 15. leszedik Sámuel halálának 150. évfordulója alkalmából tudományos em­lékülést tartottak hétfőn Szarvason. A talajjavítás múltja, jelene és jövője cím­mel dr. Kasza Béla a MÉM termelési és műszaki fejleszté­si főosztályvezető-helyettese tartott előadást. Tessedik Sá­muel, mint rámutatott, már kétszáz évvel ezelőtt kidol- gczta és meghonosította a di- gózásos talajjavítási módszert, meghonosította és felismerte a pillangós takarmányok ta­lajjavító hatását. @ Csapó Károly,

Next

/
Thumbnails
Contents