Tolna Megyei Népújság, 1970. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-22 / 299. szám

IC'64 júliusában harorófuly- tatásos riportsorozatot közöl­tünk megyénk kis községei - nek egyikéről. a bonyhádi járásbeli Grábóqról. Beszá­moltunk a falu akkori hely- ze érői és arról a szomorú rekordról is, hogy Grábóc ..előkelő” helyet foglalt el az országos ranglistán: — az analfabétizmus terén. A me­gyében .ez volt az a község, aljol a legtöbb olvasni és ír­ni nem tudót lehetett- találni, az; országban pedig arányo­san a harmadik. Hat leper­gett esztendő elégségesnek tűnt ahhoz, hogy visszatér­jünk, megkeresni és felmérni a változásokat. Milyen változásokra lehet számítani egy községben, mely , .fénykorát” 1941-ben élte? ükkor 704 lakosa volt. Az el­ső modern népszámlálás ide­jén, t8C9-ben 65ő, i 970-ben 50£i. Ez az utóbbi szám — meglepetésre — gyarapodást jelent a tíz évvel korábbi helyzethez mérten. Nem so­kat. csalt néhány személyt, de voltak olyanok is, akik rém elköltöztek Grábócról, hanem ide települtek. Mindez azért meglepő, mert a hasonló nagyságrendű me­gyebeli községekre általában jellemző a lélekszám apadása. Miért érdemes Grábócon élni? \ tájképi szépségeket nyugodtan kiiktat­hatjuk az okok sorából. Bár a község fekvése gyönyörű és cseppet sem kel! megerőltet­ni a fantáziát ahhoz, hogy magunk elé képzeljük Grá- bócot mondjuk száz, vagy éppen kétszáz évvel ' ezelőtt. A, Mecsek erre már a Duná­hoz szelídülő nyúlványait ős­rengeteg borította, a falu, x kolostor és a görögkeleti szer­zetesek temploma védetten bújt meg a völgyben. A szán­tóföldek nem sok termést ad­hattak, legfeljebb csak a la­posabb részeken. A legelők azonban megteremtették , a gazdag állattartás lehetőségét, sokáig ez volt a falu fő jö­vedelmi forrása. Ma a Mő- csénnyel egyesült termelőszö­vetkezet, zömmel meslettebb, vagy éppen idős tagjainak nyújt a mezőgazdaság tisztes megélhetést. Tavaly .45 forint volt a munkaegység értéke, az idén várhatóan jobb lesz A jó levegő, az egészséges környezet vezérelte a járási tanácsot akkor, amikor a tü­dőbeteg öregek szociális ott­honának a szerzetesek elnép­I 'telepedett kolostorában adott otthont. Ma már csak mint- ■ cgv harmada ibc-s az öre­geknek, a hatván gondozott többségét vagy kigyógyftották belőle, vagy elkerülte őket a „morbus hungaricus” Elhe­lyezésük jó. Bonyhádiról he- Tente háromszor iár ki az orvos, a Íratván gondozott jó­létén több mint húszfőnyi ápoló és kisegítő személyzet őrködik. (Egy hétköznapi ét­rend: reggeli: kávé Vágy tea, zsíros kenyér, ebéd: burgonya­leves, túrós metélt, a diétá­soknak túrós palacsinta; va­csora: sült burgonya, vaj, szalámi, tea.) A személyzet­nek _ akiknek a többsége helybeli — az otthon rend­szeres munkahely. Bonvhád külvárosa jelzővel is lehetne illetni Grábócot. A munkaképes la­kosok túlnyomó többsége az itteni üzemek ingázója. Az autóbusz-közlekedés jó, a ke­reseti lehetőségek sem rosz- szak. Bár a lakásoK száma az utóbbi tíz évben valame­lyest (7 százalék) csökkent, még mindig érdemes itt lak­ni. A korábban említett kér­désre többféle választ lehet kapni a faluban; — Juttatott házban lakunk, újat építeni máshol nem len­ne tehetségünk! — A kert és a jószágtartás sokat jelent! Kétségtelenül sokat. A.két- laki életforma anyagi elő­nyeit éppúgy, mint munka - többletét. Hat esztendeje meg csak hellyel-közzel volt a fa­luban új bútor, jobb háztar­tási gép. Ma már általános. Az iskola igazgatónője sze­rint: ... — Közelítjük a városi 30- módot! Legnagyobb változás a ci­gánytelep felszámolódása. A hat év előtti kép: . A cigány­negyedet járjuk. A kép nem új, sajnos Magyarország sok falujában talál hasonlót az országjáró, Valamilyen jófeu; morérzékű ismeretlen minden­esetre kiszögezte az ' egyik vályogviskó oldalára a zo mánctáblát: „VILLASOR 141”. Szoborszép és meglehetősen h; nyosan öltözőt;- lányok, •eierős. lézengő ftcnaJembe rck. Általános az analfabe­tizmus. A telepet süni bok­rok rejtik, megközelítése va­lóságos dzsungelösv ónyen tör­ténik.” Ma a telepen, a páré­ban már csak négy család tán húsz személy él. Közü­lük Lakatos Jánosnak és ve­iének már együtt a pénze hogy állami segítséggel a fa luban építhessed házat. — A többiek beköltöztek, vagy elköltöztek — mondj , Szőcs Gáspár, a mőcsényi ta­nács itteni kirendeltségének vezetője. átlagosan havi százhúszeze** forint körül jár. A korcsmáé valamivel, de nem 'túlságosan sokkal (!) kevesebb fijgv lllllflllléli az, mely Grábócon éppúgy figyelmet érdemel, mint ■ hat esztendeje, vagy ötven, száz százötven évvel ezelőtt. Ma- gyarország egyetlen „szerze­tesi stílusban” épült, gyönyö­rű görögkeleti temploma. Papja — Babies. Me sej — az egyetlen lelkész a faluban. Hívői nincsenek, maga az épület, megfelelő is termé­szetesen nem csekély összegű ráfordítás árán. a szentendrei­vel vetekvő idegenforgalmi látványosság lehatni. Az idei áramló idegenforgalom egye­lőre spontán, minden évbén egyszer, nyáron még Jugo­szláviából is buszok és auto- karavánok érkeznek, melyek a pravoszláv .búcsú hívőit hoz­zák. Grábóc természetesen nein szerepel a fejlesztésre kije,- lölt megyebeli települések so­rában. Változásokat azonban hoztak az évek, a falu lakói tartalmasabban, szebben és jobb módban élnek, mint hat- évvel ezelőtti látogatásunk idején. ORDAS IVÁN I-’oto: Gottvald Károly A faluba beköltözőitek kö­zött akad még két-három, akinek rendszert -en akad dolga a KMB rendőr főtörzs­őrmesterrel, vág.'- éppen a járásbírósággal. Vz anaifubHi/mii' aránya nagyot csökkent Tény p ogy az idősebbek tanfolyam ra invitálása, a betűvetés el­sajátítására késztetése máig sem sikerült, de a fiatalság már más jövő hordozója. Emellett változatlanul népes. Grábócon a háború után ha­talmas volt a természetes szaporodás, majd visszaesett, most ismét emelkedik. Bonv- bádra ötvennyolc felső tago­zatos általános iskolás jár, a négy alsó, osztályba, helyben negyvenhárom. A falu össz­lakosságának kereken egyötö­de iskolás. Jártunk az egyik tanteremben, melynek csak jellege és az oktatás osztatlansága a régi értelem­ben „falusias”. Televízió azonban van, rosszul öltözött gyerek pedig egy sincs. Két modern épület van a faluban. Az áfész boltja és a korcsma. Előbbinek vezetője a római katolikus plébánia lakója (az öreg pap meghall, utóda Szálkáról jár át mi­sézni) és nem Szívesen (?) vall a forgalomról. Kisebb rábeszélésre kiderül, hogy az A múlt

Next

/
Thumbnails
Contents