Tolna Megyei Népújság, 1970. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-22 / 299. szám

A cturungos pásztorok „tánca”. Hadikfalyi Sbetleliemezés Kélyen A betlehemezés régi, szép, rendkívüli kultúrtörténeti fon­tosságú — hiszen középkori misztériumjátékainkat szinte csorbítatlanul a mába átmentő — népszokása, napjainkra meglehetősen ízetlen üzletté fajult. Az ilyen céllal manapT ság portyázó gyerekcsapatok nem is titkolt célja a pénz­szerzés, ténykedésük pedig ál­talában jól-rosszul összetákolt papírmasé betlehemi istállók; jászol és szereplők bemutatá­sában merül ki. A valóban szép népi játékok szövege ma már néprajzi adattárak és féltve őrzött magnószalagok kincse. Különösén nagy kul­túrtörténeti jelentősége van a filmfelvételnek. Ilyen filmfel­vétel főpróbájára került sor szombaton Kétyen, melyet híradója számára a televízió is megörökített. A kétyi betlehemzés, mely nem gyerekek pénzkeresése, hanem felnőttek szórakozása j volt, már megszűnt. A Hadik- j falvárói ide települt széke- i lyek 1946-ban és 1948-ban bet- ; lehemeztek utoljára. A szék- : szárdi múzeum felkérésére, hogy Égető Melinda néprajz­szakos múzeológus fontos gyűjtőmunkáját segítsék, Tom­pái Béla tanácselnök vállalta, hogy összegyűjti azokat a — javarészt negyven-hatvan éves — szereplőket, akik ennek a sajátos kelet-magyarországi tí­pusú játéknak még emlékez­nek a szövegére. A király, a király-szolga, József, Mária, Angyal, a három birkapásztor, a kecskepásztor, a gazda és a „pungás” (utóbbi a bárme­lyik pásztor szerepét eljátsza­ni kész „tartalék’7) áilatbő- rökbe öltözve, nagy lelkese­déssel, hosszú órákon át ele- 4 venítette fel a régi szokást, ! melyből ma már minden val- ! lásos tartalom hiányzik. A 1 betlehemezés többi variánsá­készül ajándékba vinni, a má­sik kajánul megszólal a háta mögött: „Abból a hatforintos­ból?” Az immár kétyiekké vált egykori hadikfalviak a játékok felelevenítésével máris nagy segítségére voltak a néprajzi kutatásnak, és lesznek is, ami­A betlehemesek az utcán. tói elütő itt a ..Mennyből az angyal” — táncdallama. A já­tékos rögtönzések modernizá­lódására jellemző, hogy ami­kor az egyik pásztor, magát sajnáltatva, „csak sajtocskát” kor visszavonhatatlanul ve­szendőbe menő tudásukat majd januárban végérvényesen filmszalagra rögzítik. (ordas) Foto- f- K. ' A király fogadja az érkezőket. Ne haragudj, kérlek, ha az ialábbiakban azt leszek elmondandó, hogy aki a jogait olyan kiválóan ismeri, mint te, annak ismernie kell legalább olyan jól a vele szemben támasztott követelmé­nyeket is, ha úgy tetszik a társadalom jogait az egyénnel — jelen esetben veled — szemben. Igazad van Barátom, az egyén joga, hogy a közösségtől, amelyben él megkövetelje egyéni hajlamainak, törekvései­nek tiszteletbentartását. Jogod van fejlett személyiséggé válnod, és ezeket az igényeidet semmi körülmények között nem kell véka alá rejtened. De, hogy jogaidat hiánytalanul tudd érvényesíteni, ahhoz szükség van ám arra is, hogy tisztában légy a kötelességeiddel, tudnod kell alávetni ma­gadat a közösség döntéseinek és teljesítened kell mindazo­kat a feladatokat, amelyeket a közösség érdekében bíznak rád, ami megbízás a te esetedben nem egyéb, mint az, hogy a magad és a társadalom érdekében ne elégedj meg a már megszerzett tudással, bővitsd ismereteidet, mélyítsd kultúráltságodat, mert a jog önmagában semmire, vagyaiig valamire elegendő. A jogot gyakorolni kell, következéskép­pen aktív cselekvés nélkül nem jutsz sehova sem, legalább­is nem jutsz messzire. Bevallom, kissé szíven ütött, amikor panaszolva egyik tanároddal esett konfliktusodat, kinyilatkoztattad, hogy az „Egy ütődött kis emberke” —, mert láthatóan haloványan sem derengett föl benned, hogy bántó minősítéseddel a szí­vesen és hévvel emlegetett jogokat sértetted meg. Eszedbe nem jutott, hogy az általad emberkének aposztrofált tanár éppen bontakozó személyiségedet megbecsülve támaszt ve­led szemben magasabb követelményeket. Engedd meg, hogy felhívjam nagybecsű figyelmedet Makarenko szavaira, aki azt mondotta volt, hogy nem követelhetünk nagy dolgokat attól, akit nem tisztelünk. Ha valakitől sokat követelünk, ebben már benne van a tiszte­letünk is iránta." , Az „emberke" tehát nem emberke számba vett és vesz valahányszor tudomásodra hozza, amit manapság oly sok­felé idéznek: „Nem elég jóra vágyniz a jót akarni kell! És nem elég akarni: de tenni, tenni kellI" Jogod van az új -akarásához, a megfelelő cselekvési formát kutató nyugtalansághoz, jogod van törekedni a több­re, a jobbra. De, a társak iránt kötelező tisztelet, bizalom hiányában nemcsak aprópénzre váltod képességeidet, ha­nem eltékozlod legszebb emberi jogaidat is! Ne haragudj, kérlek, ezt még el kellett mondanom. Vj év következik, és az új évet minden valamire való ember ágy igyekszik kezdeni, hogy a már megjárt út buktatóit el­kerüljem —li— Köszönet Fehérgyarmatról Köszönetünket fejezzük ki a Tolna megyei Állami Építő­ipari Vállalat vezetőségének és az árvízkárok helyreállításában részt vett dolgozóinak a gyors, jó minőségű munkáért. Külön mondunk köszönetét Szabó István kőművesbrigád­jának lelkes munkájáért, kik szívvel-lélekkel azon igyekez­tek, hogy az árvízkárosultak a tél beállta előtt új, modem la­kásukba költözhessenek. Romba dőlt otthonaink láttán nem hittük, hogy még ez év­ben ilyen szép, minden igényt kielégítő lakásban tölthetjük a karácsonyi ünnepeket. Ami júliusban még csak álom volt, az november végére valósággá vált, a télf időszakra meleg otthont kaptunk. Az építési munkák beindulta után éreztük, hogy nem va­gyunk egyedül, segítenek az építőipari dolgozók és velük együtt az egész ország. Köszönetét mondunk a Tol­na megyei Állami Építőipari Vállalat Fehérgyarmatról már levonult építésvezetősége veze­tőinek lelkes, lendületes és jó szervező, irányító munkájáért, különösen Sipos János bácsi művezetőnek, aki közvetlensé­gével, együttérzésével ottho­nunk felépítésén kívül bána­tunkat Is enyhítette. Búcsúzóul kívánunk a Tolna megyei Állami Építőipari Vál­lalat minden dolgozójának, ki a fehérgyarmati építkezésen részt vett, kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet! Tóth Gusztávné, Fehérgyarmat. Lenin u. 4. sz. Vállalat Angyalföldi Gyára Budapest, XIII. Frangepán u. 7—H. felvesz: LAKATOSOKAT. (ÉPÜLET, ÁLTALÁNOS, GÉP). BETANÍTOTT MUNKÁSOKAT, NŐI ÉS FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT, DARUKÖTÖZÖKET, FŰTÖKET ALACSONYSZÁMŰ KAZÁNOKHOZ, PORTÁSOKAT, ÉJJELIŐRÖKET, FŐPORTÁST TÖBB ÉVES GYAKORLATTAL, ASZTALOSOKAT. (241)

Next

/
Thumbnails
Contents