Tolna Megyei Népújság, 1970. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-17 / 295. szám
Az emberiség és a 21. század „Mini-pumpa“ az autóban Az útmenti „schalleros” gumiragasztás fölött eljárt az idő, hiszen a defektes abroncs helyett feltett pótkerékkel rendszerint eljut a gép kocsivezető a legközelebbi gumijavítóig, vagy benzinkútig, aiiol lég- kompresszor is van. Ennek megfelelően raa már az autópumpa is csak kevés kocsi csomagtartójában található meg. Pedig jó hasznát lehetne venni a gumik időnkénti utáníúvasakor, ha egyébként nem lenne olyan fárasztó a vele való munka. Egyes autógyárak már gondolnak a gépköcsizök ilyen irányú igényeire és kényeimére, ezért kis motoros légkompresszort építenek be a nagyobb autók motorházába. A konstruktőrök azt tervezik, hogy a jövőben a közép kategóriájú kocsik motorkarakterének oldalán egy, a motor által meghajtott tengelycsonkot képeznek majd ki, melyre az autó tartozékaként szolgáló kis légsűrítő bármikor felerősíthétő (e megoldást láthatjuk o képen egy kísérleti típusra alkalmazva). E „mini-pumpák” nemcsak, az autógumik, hanem a labdák, gumimatracok, gumicsónakok stb. felfújására is szolgálnának, ami lényeges könnyebbséget jelentene az autójukkal kirándulók számára. A növények vízháztartásának . szabályozása Az APN tudósítója megkért ■néhány neves szovjet tudóst: Ivan Jefremovot, a biológiai tudományok kandidátusát, ismert tudományos fantasztikus regényírót, Alexander Nyeszme- janov akadémikust és Venyia- min Bogorov akadémiai levelező tagot, fejtsék ki nézeteiket a jövő társadalomról, s arról, hogyan oldja meg az ■emberiség a táplálkozási problémákat, az élet meghosszabbítását. stb., mikor a Föld lakossága elérj a 4 milliárd főt. Az emberi élettartam- Az emberi élet meghosszabbítására irányuló minden törekvés az agyműködés megőrzésének szándékát rejti magában — mondja Iván Jefre- mov. — Hiszen manapság egy- egy szerv átültetése már nem okoz megoldhatatlan problémát. Ha tehát az agy szakadatlanul működne, az elhasználódott szervek kicserélésével meg lehetne oldani az örök élet problémáját. Az agy azonban — hallatlan nagy energiatartalékai ellenére —, a természet múló jelensége, az örök élet nem más, mint idealista elképzelés. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem har_ colunk az élet meghosszabbításáért, A tapasztalatok szerint az ember negyvenéves korára éri el alkotóképessége teljét. Ugyanakkor azonban elkezdődnek a betegségek is. Célunk az, hogy ezt a gazdag alkotói periódust meghosszabbítsuk. — Arra a kérdésre, hogy meddig élhet az ember, néhány természeti analógia alapján a 150 éves korhatárt jelölném meg. Az emberiség fokozatosan megszabadul a nehéz fizikai munka végzésétől. Meggyőződésem, hogy a jövőben az anyagj javakat automaták termelik majd, s az ember teljesen átadhatja magát az alkotó munkának. Élelmiszer — hulladékból Alekszander Nyeszmejanov akadémikus a jövő élelmiszer- problémá j ának megoldásáról a következőkét mondta: statisztikai adatokból tudjuk, hogy az elmúlt ötszáz évben Földünk lakossága hétszeresére nőtt és 2000-re eléri, esetleg túlhaladja a 4 milliárd főt. Ilyen hatalmas embertömeg táplálása nem kis problémát okoz. Megoldását egyrészt a mezőgazdaság és az állattenyésztés további fejlődése és az óceán táplálékforrásainak felhaszná. lása segíti. Az utóbbi tíz évben azonban nagy szerepet játszanak a vegyi és mikrobiológiai szintézisek segítségével előállított mesterséges tápanyagok. A kísérletek olyan stádiumban vannak, hogy hamarosan megkezdődhet bizonyos fehérjék, élesztők, vitaminok és más alapvető fontosságú tápanyagok gyártása. A mikrobiológiai szintézis egyik legnagyobb előnye, hogy alapanyagául semmi másra fel nem használható hulladékter- mékek szolgálnak. Ilyenek pl. bizonyos parafinszármazékok, amelyek kőolajban fordulnak elő, s kivonásuk azért is indokolt, mert rontják az olaj minőségét, könnyen megérthetjük, hogy mennyire aktuális probléma a bioszintézis, ha figyelembe vesszük, hogy a fehérjék nagyüzemi előállítása megóvná az emberiséget a fenyegető éhínség veszélyétől. Az ukrán és lett mikrobiológusok hozzáfogtak egy olajszármazékból élesztőgombát előállító gyár terveinek elkészítéséhez. Az óceánok szerepe Táplálékunkat a föld biztosítja. A jövőben ezt a szerepet az óceán veszi át — mondja Venyiamin Bogorov, a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagja. A tengeri halászat napjainkban évente 52 millió tonna táplálékot ad. A halászat új módszerei azonban sajnos semmiben sem különböznek a régielvtől. A kulturált tengeri tenyészetek ideje még nem jött el, annak ellenére, hogy az óceán kimeríthetetlen táplálékforrás. A sekély. partmenti részeken különféle kagylókat, halakat, vízinövényeket lehet tenyészteni. Ez a szárazföldeket övező sekély rész nagyobb, mint Európa területe. Nagy jelentősége van az édesvízi halászatnak is. Ez évente csupán 6 millió tonna táplálékot ad, ám az elkövetkezendő tíz évben há- romszor-négyszer több táplálékhoz juthatunk ennek a révén. A tengerek és folyók azonban nemcsak halban, de más, nélkülözhetetlen ásványban is kimeríthetetlenül gazdagok. Ha mindezeket a lehetőségeket felhasználjuk, megoldhatjuk az emberiség táplálkozásának gondját, bármenynyire növekedjen a létszáma. Szovjet kutatók megfigyeléseik so- rán megállapították, hogy ci növényi sejtközi térben képződő vízpárának mintegy 30 százalékát a levelek belső szövetei nyelik el. Ez függ a sejtközi térben jelenlévő széndioxid mennyiségétől is. Sikerült kimutatni, hogy a feltárt jelenség és a pórusokon keresztül történő elpárologtatós között szoros öszszefügés van. Mindezeket figyelembe véve olyan oldatot készített, amely csökkenti a növények vízfogyasztását. A paradicsommal folytatott kísérlet során közel 20 százalékkal kevesebb vizet kellett felhasználni az öntözésre, ugyanakkor a termés növekedett. A módszer részletes kidolgozása és hasznosítása jelentős költségmegtakarítást eredményezhet a növénytermesztésben. A képen látható hatalmas francia fúr «szigetnek csak annyi köze ran az amerikai hadügyminisztériumhoz (melyet tudvalévőén röviden fsak a Pentagon-ként emlegetnek), hogy ugyancsak ötszög alakú. A tengeralatti olaj-' és érckincs felkutatása, kiaknázása tette szükségessé az ilyen és hasonló nagyságú tengeri „bázisok” létrehozását. Az ötlábú sziget egy-egy csőlábának az átmérője 8,5 méter, a lábak hosz- Sza J.02 méter, ami azt jelenti, hogy 80—90 méteres vízréteg fölé telepíthető a felépítmény. A fúróbernidezésekkel a tengerfenéktől számított 2000 méteres mélységbe lehet lefúrni. A „Pentagon—81” valóságos kis „gyár” óceánban, 76 dolgozóval a fedélzetén. A fúrószige- *en felállított Diesel- és elektromotorok összteljesítménye kb 7000 lóerő, ami bármelyik szárazföldi középüzemnek is becsületére válna. Gyorsfagyasztás — még gyorsabban A 'mélyhűtéssel, gyorsfagyasztással való élelmiszer- tartósítás annak idején — hazánkban a MIRELITE-készít- mények megjelenésekor — forradalmi lépés volt a konzerválás történetében. Az eljárás „titka” csupán az, hogy nagy teljesítményű hűtőgépek és ventillátorok segítségével minél rövidebb idő alatt le kell hűteni a tartósítandó élelmiszert mínusz 40 C fokig. A LEHÜTÉSI SEBESSÉG Ha a lehűtési sebesség elég nagy, nem tudnak végbemenni azok a káros strukturális változások, amelyek a közönséges fagyasztási eljárások során egyébként bekövetkeznek. A sejtszövetben levő víz jégkristályokat képez a fapvasztás hatására, s ezek annál nagyobbra nőnek, minél tovább tart a hűtési folyamat. A nagyméretű kristályok elroncsolják, szétfeszítik a gyümölcs vagy egyéb szerves eredetű áru belső szöveteit, ezért felolvasztáskor a sejtvíz kifolyik, az áru pedig „összeroppan”, A hűtőgépes, ventillátoros gyorsfagyasztás azonban nem minden élelmiszer konzerválására alkalmas. így a paradicsomot, szőlőt, dinnyét, spárgát, s több más nagy víztartalmú élelmiszert eddig nem is lehetett e módon fogyasztani. Az is gyakran előfordult, hogy a kívülről fokozatosan befelé haladó fagyás során számottevő feszültségek jöttek létre a gyümölcsben, ami repedésekhez, törésekhez vezetett. FAGYASZTÁS CSEPPFOLYÓS NITROGÉNNEL Mióta kidolgozták a nitro- génes gyorsfagyasztás technológiáját, tökéletes és univerzális tartósítási mód birtokába jutott a konzervipar. Az eljárás abból áll, hogy a konzerválandó friss hús, gyümölcs, zöldség, készétel, cukrászati vagy sütőipari termék stb. szállítószalagra helyezve áthalad egy alagúton, amelyben mínusz 196 C fokos cseppfolyós nitrogén jpermeteződik rá. A szórófúvókák a szállító- szalag haladási irányában, az alagút utolsó harmadának elején foglalnak helyei. A gázzá alakuló nitrogén az alagút bejárata felé áramolva lehűti a szalagon vele szemben jövő élelmiszert. A legintenzívebb hőelvonás akkor következik be, amikor a folyékony nitrogén érintkezésbe jut az áru felületével. A hűtőhatás onnan adódik, hogy a párolgás hőigényes folyamat, tehát a nitrogén elpárolgásához szükséges hő az alagútba tolt áruból vonódik el, mégpedig igen gyorsan. Az alagút utolsó szakaszában következik be az áru teljes átfagyása, vagyis felületi és belső hőmérsékletének a kiegyenlítődése. A folyamat nagy sebessége gátat vet annak, hogy — ellentétben a régi eljárásokkal — törések, repedések keletkezhessenek a csontkeménnyé fagyott élelmiszerekben. További előnye az alagutas, nitrogénes eljárás- bak'. hosv fagyasztás közben a nitrogén kiszorítja az oxigént az áru környezetéből. így az nem oxidálódhat. Fontos szempont az is, hogy nemes halfélék és szárnyasok fagyasztásakor a vérnek nincs ideje kilépni a testszövetekből, így az áru megtartja eredeti külsejét. A baromfiaknál még az is szerepet játszik ebben a tekintetben, hogy' az üreges csontokból kilépő vér itt nem mozdulhat el és nem színezheti sötétre a környező húst. A cseppfolyós nitrogénes ráfújással gyorsfagyasztott élelmiszert az alagút elhagyása után természetesen megfelelő. hőfokú hűtőtárolóba kell szállítani, ahol már a hagyományos módon „állítják elő” a hideget.PÉKSÜTEMÉNY — MÉLYHÜTVE A nitrogénes gyorsíagyasz- tás'kiválóan alkalmas a péksütemények tartósítására is. Köztudomású, hogy a zsírszegény, búzalisztből készült süteményfélék (pl. a zsemle, a kifli) igen gyorsan „öregszenek”. aminek az a magyarázata, hogy a bennük lévő keményítő amorf állapotból kristályos állapotba megy át, és ezzel „másnapos ízűvé” teszi a süteményt. Ez a folyamat azonban csak plusz 30 és mínusz 7 fok között játszódik le, márpedig ezt a hőmérsékleti tartományt villámgyorsan áthidalja a nitrogénes mélyhűtés, tehát a kemencéből éppen kivett és a hűtőalagútba továbbított friss sütemény keményítőjének nincs ideje a kristályosodásra. S miután a a gyorsfagyasztás egyből „megdermeszti” a péksütemény víztartalmát, az nem párologhat el és nem hatolhat be a sütés közben megkeményedett felületi rétegekbe, nem tudja fellágyítani azt, tehát a zsemle és a kifli a mélyfagyasztott állapotból való felengedés után is „ropogós” mara< Kétségtelen, hogy a nitrogén — e színtelen, szagtalan, íztelen, az élelmiszerekkel szemben teljesen semleges viselkedésű gáz —. nem valami olcsó, annak ellenére, hogy az oxigénnek vízbontásos módszerrel való előállításakor melléktermékként jutnak hozzá. A gazdaságos- sági számítások azt bizonyítják, hogy a gáz magas árá ellenére, is kifizetődő a nitrogénnel való gyorsfagyasztás különösen akkor, ha az áru minőségjavulását is tekintetbe vesszük.
