Tolna Megyei Népújság, 1970. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-15 / 293. szám

Tervszer« fejlődés — kiegyensúlyozott növekedés

Lázár Pál halálára

. 'Váratlanul halt meg, tragikus' hirtelenséggel, valóban ereje teljében, épp akkor, midőn azt remélte, hogy tanításban eltöltött hosszú évtizedek után visszatérhet a palettához s valóra válthatja művészi álmait. Sok mondanivalója lett volna, hisz az, amit eddig megvalósított, csak sejtette erejét, tehetségét. Amikor jó néhány évvel ezelőtt IVIartyn Ferenccel jártam nála, Martyn őszinte elragadtatással csodálta rajzait, festményeit, amelyek az alkalmi szabad időnek köszönhették létüket. „Micsoda titkolt értékeket rejt a magyar vidék!” — kiáltott fel Martyn Ferenc, s mi, akik közelében éltünk, jól tudtuk, hogy még sok meglepetést tartogat számunkra Lázár Pál tehetsége.

Kevesen készültek olyan messze mutató hittel öregségükre, mint ő, aki túl ötvenedik évén találta meg igazi hangját. A müszakirajz-tanítással eltöltött évtizedek, amiket egy-egy művésztelep nyári kirándulása tarkított csak, Tokajban, vagy Pakson, voltaképp az erőgyűjtés évei voltak, tehetsége felmérését jelentették, s ha kiállításokon feltűntek egyre karakterisztikusabb képei, amik a hivatalos kritika figyelmét is fölkeltették, tudtuk, hogy mindez még csak előleg abból, amit ezután kapunk Lázár Páltól. Erről beszélt ő maga is nemrég, amikor utoljára találkoztunk. Terv tervet követett, s úgy érezte, most már nyugodtan tervezhet, hisz ,.a gyerekek is felnőttek, révbe jutottak”.

A hirtelen halál mindennek útját állta, s nem is tudjuk, hogy mennyi értéket vitt magával. De azért, amit itt hagyott, jóval több, mint lehetőség: kiforrott, érett művész volt, aki mindig tudta, hogy a művészetben csak a legjobbnak van helye, tudatosan törekedett a legmagasabbra, s öröksége egy állandóan fölfelé ívelő művészpálya értékes dokumentuma.

S ez már megszabja a feladatot is: egybegyűjtött képeivel őrizni emlékét, s ha életét nem is kímélte a halál, maradjanak meg müvei, mindaz, aminek szolgálatába állította múló életét. De nemcsak képeivel marad közöltünk. Kivételes műveltsége, emberi tisztasága tovább él diákjai ezreinek szívében, emlékével is a jóra. a magasabb rendűre figyelmeztetve. Ez az egyetlen, mi enyhítheti a fájdalmas veszteséget.

CSÄNYI LÁSZLÓ

Az árképzés tapasztalatai a szövetkezeti kereskedelembeu

A X. pártkongresszus gazdasági helyzetelemzéseiben több alkalommal is elhangzott az a megállapítás, hogy az új gazda, ságirányítási rendszer eredményesen működik, a termelés és a gazdaság fejlődése tervszerűbb lett. Bár ez * a ténymegállapítás közérthető és logikus, — hisz a gazdasági reformmal a szocialista tervgazdálkodást fejlesztettük tovább,

— mégis érdemes annak bemutatásával kiegészíteni, miben nyilvánul meg a fejlődés fokozottabb tervszerűsége.

Elkerülhetetlenül utalnunk kell arra, hogy a tervlebontá- sqs mechanizmusban a terv- szerűség fogalmát a végletekig leegyszerűsítettük, s leginkább a terv tejesítését tekintettük annak mércéjéül. A tervszerűség azonban ebben az összefüggésben sem volt hiánytalan, mert a túlzottan sok részletből felépülő terveket menet közben gyakran kellett korrigálni, a realitásokhoz hozzáigazítani.

Gazdaságunk fejlődése az utóbbi években mindemellett a tervteljesítés tükrében is tervszerűbbé vált. Ebben a központi tervezés új módszereinek tartalmi változásainak is szerepe van. A központi tervezés a gazdaságirányítás új rendszerében már nem foglalkozik olyan részletkérdésekkel, amelyek ugyanis a vállalatok egymás közötti árukapcsolataiban rendeződnék, hanem a gazdasági fejlődés fő céljait, elveit határozza meg, számszerűsíti,

— pl. a nemzeti jövedelem, az ipari és mezőgazdasági termelés növekedése, a nemzeti jövedelem elosztása, felhasználása, stb. — se célok szolgálatára dolgozza lel a megvalósítást szolgáló központi intézkedéseket, állítja be a szabá1 lyozókat.

De maradjunk még a tervezés problematikájánál. A változásnak az a lényege, hogy a központilag amúgy sem tervezhető részfeladatoktól megszabadulva, a népgazdasági terv készítői a fejlődés alap- vetjé céljainak meghatározásához mélyebben elemezhetik és valósághűen tárhatják fel a le. hetőségeket. Következményeiben ez azt jelenti, hogy a tervek — az erőforrások számbavétele és a célok megjelölése szempontjából — reálisak, sokkalta nagyobb mértékben, mint korábban.

A tervszerűségben, a tervcélok megvalósításában aktív szerepük van a közgazdasági szabályozóknak, amelyeknek egyik-másik eleme — pl. a hitel — a tervutasításoknál is szigorúbban ösztönzi és kényszeríti a vállalatokat a meghatározott irányban való haladásra. Hadd említsük példaként: az elmúlt évben a nép- gazdasági terv fő célkitűzései között szerepelt a tőkés export növelése, s ennek érdekében módosult néhány pénzügyi szabályozó is. Nos, kivitelünk a nem szocialista országokba soha nem tapasztalt mértékben, egy év alatt 32 százalékkal emelkedett. Az

Népújság 3

1910. december 15,

idei esztendőben a terv és a 1 kapcsolódó ösztönzők-szabáiyo. zók a szocialista import, ezen belül a beruházási eszközök és a fogyasztási iparcikkek behozatalának növelését állították előtérbe. Az év első tíz hónapjában szocialista importunk 23, ezen belül gépimportunk 37, a fogyasztási iparcikkek behozatala pedig 73 százalékkal emelkedett.

Az előbbiek során még a régi szemlélettel vizsgáltuk a tervszerűség elmúlt esztendők- beni jegyeit. A tervszerűség fogalmának tartalma azonban sokkalta gazdagabb. Mai ismereteink szerint csak akkor beszélhetünk teljes joggal tervszerű gazdasági fejlődésről, ha a népgazdaság termelési szerkezete, hatékonysága is a terv szerint javul, s a különböző gazdasági reálfolyamatok — termelés, értékesítés, fogyasztás, felhalmozás —, zökkenőmentesen alakulnak. Igen sok bizonyítéka van annak, hogy a reform bevezetése óta a tervszerűség minőségi jegyei és kritériumai sokkalta jobban kidomborodnak és érvényesülnek, mint bármikor korábban. Vitathatatlan például, hogy a termelés jobban alkalmazkodik a szükségletekhez, ennek egyik jele a növekvő export is. 1969—1970-ben az ipari termelés leb. 11 százalékkal nőtt. az ország kivitele, amely túlnyomó részben ipari produktum, 31—32 százalékkal.

Népgazdaságunk fejlődését, helyzetét csaknem minden területen a kiegyensúlyozottság jellemzi. Érzékelhető módon javult, különösképpen ebben az esztendőben, a fogyasztási javak kínálata és választéka. A gazdaság belső egyensúlyi helyzetét még az idei természeti csapások sem rontották, a több milliárdos anyagi veszteség sem kényszerített tervcéljaink módosítására. Általános érvénnyel állapítható meg, hogy a reform bevezetése óta gazdaságunkban nem keletkeztek új aránytalanságok, a múlttól örökölteket — pl. a

Emberek. Munkásemberek. A Bonyhádi Cipőgyár József Attila brígár 16 tagjának élete más-más feszültséggel telített küzdelem, mégis összetartoznak. Közösen oldják meg a problémákat, elyütt örülnek a sikereknek a gyárban, a magánéletben. Ez teszi kapcsolatukat még emberibbé.

Tizennyolc éve dolgozik a cipőgyárban a brigád vezetője, Miklós Mihály. Életéről faggatom, de újra és újra visz- szakanyarodik a „brigádomra”. Többször ismétli, ők a négyes szalagban dolgoznak. Később tudtam meg, oda osztották be a legjobbakat. A négyes elismerést, megbecsülést jelent, ez a szalag kapja az igényesebb modelleket.

Ideges mozdulatok kísérik beszédét. Muzsikus cigánycsaládból származik. Itt a gyárban tanulta és szerette meg a szakmát. Ügy tervezi, innen megy nyugdíjba.

Őszintén cselekszik és minden kérésnek, kívánalomnak eleget tesz. Munka után rendszeresen részt vesz a párt, a Kidéi- és szakszervezeti gyűléseken. Hívják. Szívesen megy. Ahol társadalmi munkát kell végezni, ott Miklós Mihályt megtalálhatjuk. Ilyenkor minden más háttérbe szorul. így érthető, kevés időt tölthet feleségével és iskolás lányával. Pedig foglalkoznia kellene a gverekkel, tanulna, és ő már könnyebb munkával kereshetné a pénzt.

fejlettség területi aránytalanságait — pedig tompítottuk. Szembetűnő aránytalanság csak a beruházások, pontosabban az építőipari keresletkínálat kapcsolatában észlelhető, amit az elmúlt esztendők során még nem sikerült csökkenteni.

Gazdasági fejlődésünk javuló tervszerűségének hangsúlyozása korántsem jelenti azt, hogy ebben a vonatkozásban a reform összhatása már teljes körű, a tervszerűség pedig százszázalékos. Ez a fajta — az abszolút — terv- szerűség nem is valósítható meg, mindenekelőtt azért, mert nemzeti gazdaságunkat ezernyi szál fűzi a világhoz, s a külgazdasági kapcsolatok révén előre nem látható, nem tervezhető hatások érik gazdaságunkat. Ám ennek figyelembevételével is sok lehetőségünk és teendőnk van még a gazdasági fejlődés, a gazdasági folyamatok tervszerűségének erősítésében.

A X. pártkongresszus ennek fő módszerét is megjelölte: a népgazdasági tervezés tökéletesítése, tudományos megalapozása. A világméretekben gyorsuló tudományos-technikai forradalom korszakában az előrelátásnak a távolabbi jövőre is ki kell terjednie, ami szükségessé teszi a hosz- szú távú tervezést, a fejlődés lehetséges és valószínű műszaki-gazdasági irányainak felmérését, elemzését. A IV. ötéves terv nálunk már a 15 éves távlati tervvel egyidejűleg és azzal összhangban készült. A tervezés tudományos módszereit emellett az ötéves és az éves tervezésben is javítani lehet, ennek matematikai, programozási és technikai feltételei — megfelelő számítógépek — az új tervidőszakban már rendelkezésre állnak.

GAB AM VÖLGYI ISTVÁN

Kidolgozott munkáskezét ölébe fonja, úgy mesél. Ismét a brigádélet a téma. Elmosolyodik, szinte újra éli a brigádtagokkal töltött kellemes órákat, a családos mozi látogatásokat, a kiruccanásokat, a közös házépítést.

Brigádtagok. Beke László fiatalabb. Hat éve tagja a brigádnak Huszonnégy éves, nős. Gondjairól érdeklődöm. Rövid gondolkodás után elmondja nehézségeit. Fiatal korában lábműtéten esett át és az állva végzett munkától — talpszélmaró — gyakran fáj a lába. Még a nyáron megígérték, könnyebb munkát kap. Csak ígéret maradt. Talán ez is közrejátszott abban, hogy majdnem elment a gyárból. A szomszédos ktsz-be hívták több pénzért. Aztán mégis maradt. Itt tanulta a szakmát és most is jó helye van, csak ülőmunkát szeretne inkább.

Kezeit idegesen tördeli, mint a kamasz, nem tud mit kezdeni vele. Kapkodó mozdulatokkal sűrűn dörzsöli szemét. Azt mondja, nyolcadszor is szerelnék elérni a szocialista brigád címet. Valószínű akkor ő ott lesz a jutalma- zottak között.

A cipőgyári dolgozók kevesellték bérüket. Most ugyan rendezték a fizetéseket, de a vezetők megfeledkeztek a megfelelő tájékoztatásról. így

Az Országos Kereskedelmi Felügyelőség 7 megyében megvizsgálta különböző nagyságú általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek árképzéssel, az árak alkalmazásával összefüggő tevékenységét. A vizsgálat a hatósági árformába tartozó néhány ruházati és vegyes iparcikk (felsőkonfekció, lábbeli, bútor, vas és műszaki áruk) árképzésére terjedt ki. Figyelembe vették ennek a formának azt a jellegzetességét, hogy a fogyasztói árak 5—10—15 százalékkal eltérhetnek a kalkuláció szerint számított ún. centrumáraktól.

A vizsgálat során megállasokan nem értik még ma sem, hogy tulajdonképpen, hogy fizet a vállalat.

Milyennek látja Beke László a brigádot? — Családiasnak.

Ezt tapasztaltara Lechner Viktornénál is. ő az idősebb korosztályt képviseli. Mesél a négy gyerekéről, a pihenést nem nyújtó estékről, a munkáról, az apró örömökről. Mosolyog, elégedett. Fia most szerelt le, férjhez adta lányát — nagymama lett —, és megbecsült dolgozó. Sugárzó arca elszomorodik, amikor szóba kerül a brigád tagi kötelezettség. Naplóvezető és az írás bizony nehezen megy.

Éveken keresztül harcolt a kenyérért, újabb és újabb küzdelmet vívott a napokkal, elmaradt az iskola. Érző kell a tanulás adta gazdagság. Munkatársai is segítik, támogatják. Most járja az á1, dános iskola nyolcadik osztályát.

Vágyai? Az anyai vágyak mindig a családot helyezik középpontba. És ha véletlenül mégis felbukkanna önmagáért, szép ruhákra, cipőkre gondolva, pillanatokon belül lenyomja a sötétbe, az utolérhetetlenbe. Első a család, öt- találatcrról álmodozik.

Emberek. Munkásemberek, a József Attila szocialista brigád tagjai. Ht.

pították, hogy jól fejlődik a szövetkezeteknek a nagykereskedelmi vállalatokkal kiépített kapcsolata, s ez az árak kialakításában, képzésében segítséget jelent. Az árváltozásokról tájékoztatókat, tartalmas árjegyzékeket készítenek. Nógrád megyében a cipő-nagykereskedelmi vállalat, Heves megyében a textilnagykereskedelmi vállalat nyújt hasznos támogatást a kisebb szövetkezeteknek. De nem mindenütt törekednek eléggé a jó kereskedelmi kapcsolatok kialakítására. Több helyütt nem készülnek el, s nem jutnak el a szövetkezetekhez időben az árjegyzékek, sűrűn változtatják — szinte filléres összegekkel — az eladási árakat, s így a szövetkezetek sok esetben csak számlában értesülnek a beszerzési árak változásairól. A szövetkezetek általában törekszenek önálló árak kialakítására. A jól szervezett, nagyobb szövetkezetek önálló árcsoportok létrehozásával, a helyi körülményeket is figyelembe véve élnek az adott lehetőségekkel.

Egyes helyeken még előfordul, hogy a készlet érték- változásáról nem készítenek megfelelő bizonylatot, a központi árközlések nem tartalmazzák az áru azonosításához szükséges adatokat, az árváltozást csak leszámlázott menv- nyiségre vonatkoztatják, s így ugyanazon cikkre az üzletben kettős árakat alkalmaznak. A vizsgálat során előfordult olyan eset, amikor az ár téves feltüntetése és hamis számolás miatt a fogyasztó károsodott.

A vizsgálatból adódó következtetés: a kétségtelen fejlődés ellenére a szövetkezetek árképző munkája a rugalmas formában még nem jutott el elérhető színvonalra. Kevéssé élnek a lehetőségekkel, mechanikusan követik a szállítók „ármozgásait”. A jogszabályokat általában betartják, de kevés gondot fordítanak a hálózat ellenőrzésére, a még fellelhető hibák megszüntetésére. (MTI)

Hárman a brigádból