Tolna Megyei Népújság, 1970. november (20. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-13 / 266. szám

Róma Gromiko látogatása Gromiko szovjet és Moro olasz külügyminiszter csütörtö­kön jegyzőkönyvet írt alá az orvostudomány és az egész­ségügy területén megvalósuló együttműködésről. A délután folyamán VI. Pál pápa magánkihallgatáson fo­Varsó gadta a szovjet külügyminisz­tert. A csütörtöki nappal lezárult Gromiko olaszországi látoga­tásának hivatalos szakasza. A szovjet külügyminiszter még Három napig marad Olaszor­szágban. nemzetbiztonsági főtanácsadó­ja és Pierre Juillet, Pompidou tanácsadója. Nixon, az ameri­kai nagykövetségen David Bru- ce-szal, a vietnami négyes ér­tekezleten résztvevő amerikai küldöttség vezetőjével is ta­nácskozott. Jonas osztrák államelnök megbeszélést folytatott Saragat olasz köztársasági elnökkel és Heinemann nyugatnémet szö­vetségi elnökkel. A Párizsba érkezett előkelő­ségek közül elsőnek Hailé Sze- lasszié, etióp uralkodó hagyta el a francia fővárost. A császár csütörtökön a kora délutáni órákban Milánóba utazott. A két külügyminiszter beszéde Salvador Allende elnök ren­deletére amnesztiát kapnak Chilében a politikai foglyok. Szabadon bocsátottak minden olyan személyt, akit Eduardo Frei elnöksége alatt börtönöz- tek be az állam biztonságá­nak veszélyeztetése címén. Felfüggesztik a közbiztonság megsértői ellen a most folya­matban levő bírósági eljárá­sokat, felmentik a már elítélt vagy ideiglenesen szabadlábba helyezett személyeket. Ezen­kívül visszavonják a „Mir” ne­vű baloldali forradalmi moz­galom tagjai ellen kiadott le- tartóztatási paracsokat. * Travnikban, Növi Travnik- ban és Vitézben (Boszniában) csütörtökön reggel erősebb földrengés okozott pánikot. Károkról, sérülésekről ners, érkezett jelentés. * A Szovjetunió csatlakozása a nemzetközi polgári légügyi szervezethez (ICAO) — mon­dotta Walter Dinaghi, az ICAO tanácsának elnöke — hozzájárul a szervezet erősí­téséhez és egyetemeségének növeléséhez. Binaghi a Novoje Vremja tudósítójának adott nyilatko­zatában elmondta még, hogy „a Szovjetunió műszaki vo­natkozásban élenjáró ország, szem előtt tartva repülőtere­it és légi kikötőit. Erről —» mondotta — saját maga győ-- ződhetett meg moszkvai, le-í ningrádi és taskenti tartózko­dása idején.” Gyászünnepség Párizsban De Gaulle emlékére Márkus Gyula, az MTI tu­dósítója jelenti: Walter Scheel külügyminisz­ter szerda este a varsói „Bris­tol” szálló dísztermében vacso­rán látta vendégül Stefan Jed- rychowskit, s a lengyel—nyu­gatnémet tárgyalásokon részt vevő kormányküldöttségek tag­jait. A vacsorán Scheel és Jedry- chowski pohárköszöntőt mon­dott. Walter Scheel köszöntő­jében hangoztatta, mindenki tisztában van azzal, hogy a varsói tárgyalásokkal a két fél valami határozottan újat akar megkezdeni, hogy a tanácsko­zások eredményes befejezése fordulatot hozhat egész Euró­pa történetében. Jedrychowski köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy a tár­gyalások célja a két ország Kopreda Dezső, az MTI tu­dósítója jelenti: A baráti látogatáson Romá­niában tartózkodó lengyel párt- és kormányküldöttség szerdán a késő esti órákban Craiovából különrepülőgépen visszaérkezett Bukarestbe. Csütörtök délelőtt Bukarest­ben ismét folytatódtak a hi­vatalos román—lengyel tárgya­lások. Ezek befejeztével került sor a lengyel párt- és kor­Georges Pompidou francia köztársasági elnök csütörtökön hat államfőt fogadott azok kö­zül, akik a De Gaulle volt francia elnök emlékére rende­zett gyászszertartásra érkeztek Párizsba. Pompidou először kü- lön-külön Richard Nixon ame­rikai elnökkel és Nyikolaj Pod- gomijjal, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Elnökségének el­nökével találkozott. Podgornij és Pompidou mint­egy félórás megbeszélésén — mint távozóban a szovjet ál­lamfő újságírók kérdéseire vá­laszolva kijelentette — azok a témakörök merültek fel, ame­lyeket Pompidou legutóbbi moszkvai látogatása alkalmá­val is megvitattak. Ezenkívül megtárgyalták, hogyan lehet a legmegfelelőbben végrehajtani a francia államfő moszkvai lá­togatása alkalmával hozott dön­téseket. Mindenekelőtt azon­ban — jelentette ki Podgornij — tolmácsoltam a köztársasági elnöknek barátaim és a szovjet nép, s nem utolsó sorban a kapcsolatai normalizálásának alapjául szolgáló szerződés létrehozása, majd így folytat­ta: „Mindenki tudja, hogy az elmúlt harminc év történései mély nyomokat hagytak a lengyel—német viszonyban, s Lengyelország és az NSZK között sok probléma vár ren­dezésre és megoldásra. Min­denki megérti azt is, hogy ehhez időre, türelemre, egymás kölcsönös megértésére és meg­becsülésére van szükség.” Jedrychowski kifejezte meg­győződését, hogy a „két fél közel jutott a tárgyalások be­fejezésének pillanatához”. Be­fejezésül megkérte Scheelt: tolmácsolja üdvözletét Brandt kancellárnak, s közölje vele, hogy a tárgyalások eredmé­nyes befejezése után megelé­gedéssel üdvözölnék varsói látogatáson. mányküldöttség romániai láto­gatásának legjelentősebb aktu­sára, az új barátsági, együtt­működési és kölcsönös segély- nyújtási szerződés aláírására. Az aláírást követően a len­gyel vezetők a kongresszusi pa­lota nagytermében barátsági nagygyűlésen találkoztak Bu­karest dolgozóival. A nagy­gyűlés szónoka Nicolae Ceau- sescu és Wladyslaw Gomulka volt. magam nevében mély részvé­tünket, amelyet ennek a kivé­teles államférfinak, De Gaulle tábornoknak a halála okozott. Nixon amerikai elnök és Pompidou francia köztársasági elnök, valamivel több mint fél­órás megbeszélést tartott az Elysée-palotában. Részletek nem. szivárogtak ki, és az ame­rikai elnök az újságírókat is válasz nélkül hagyta, amikor elhajtatott. Pompidou rövidebb megbe­szélést folytatott még Heine- mann nyugatnémet szövetségi elnökkel, Saragat olasz elnök­kel és miniszterelnökével, Co- lombóval, Julianna holland ki­rálynővel és Baudouin belga királlyal. Az elnök fogadta to­vábbá Heath brit miniszterel­nököt és Indira Gandhi indiai miniszterelnököt. A párizsi tartózkodás egyéb politikai eszmecserékre is le­hetőséget nyújtott. Így a Pom­pidou—Nixon találkozóval egyidőben eszmecserét tartott Henry Kissinger, Nixon elnök Dobsa János, az MTI pá­rizsi tudósítója jelenti: Hatalmas tömeg gyűlt ösz- sze csütörtökön délelőtt a Notre Dame székesegyház körül, ahol 11 órakor — kö­zel száz külföldi államfő, kormányfő és államférfi je­lenlétében — ünnepi gyász­misét celebrált Marty bíbo­ros, Párizs érseke De Gaulle tábornok emlékére. Miközben egymás után érkeztek a sok évszázados kátédrális bejára­ta elé a külföldi államfők és kormányférfiak, gépkocsi­karavánokon, különvonatokon és autóbuszokon a franciák tízezrei utaztak Colombey- les-deux-Église-be, ahol dél­után kerül sor a De Gaulle által kívánt „csendes és egy­szerű temetésre”. Mint ismeretes, De Gaulle tábornok végakaratában úgy rendelkezett, hogy temetésén ne vegyenek részt hivatalos személyiségek. Ezért tartötták a Notre Dame-ban az ünnepi szertartást, amelyen Pompi­dou köztársasági elnök, Cha- ban-Delmas miniszterelnök­kel az élen a kormány tagjai, a nemzetgyűlési képviselők és szenátorok, a diplomáciai kar tagjai és Párizsba érkezett külföldi államfők és kor­mányférfiak tisztelegtek De Gaulle emléke előtt. Ctt volt közöttük a gyászszertartáson Nyikolaj Podgornij, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa El­nökségének elnöke, Richard Nixon, az Egyesült Államok elnöke, Marian Spychalski, a lengyel államtanács elnöke, Heinemann, az NSZK elnöke, Saragat olasz elnök, Julianna holland királynő, Baudouin belga király, Reza Pahlavi iráni sah, Hailé Szelasszié, Etiópia császára, Mahmud Favzi, az EAK miniszterelnö­ke, Zalman Sneur Sazar, izraeli elnök, akit elkísért Ben Gurion volt miniszter- elnök is. Különösen repre­zentatív küldöttség képvisel­te Angliát: Erzsébet királynő képviseletében Károly walesi herceg, Heath miniszterelnök és három volt miniszterelnök: Wilson, Macmillan és Eden. Ott voltak a De Gaulle em­léke előtt tisztelgő külföldi államférfiak között a Vietna­mi Demokratikus Köztársa­ságnak és a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kor­mánynak a párizsi tárgyalá­sokon részt vevő képviselői, Xuan Thuy és Nguyen Thi Binh. Losonczi Pált, az Elnöki Tanács elnökét Mód Péter, Leonyid Brezsnyev, Alexej Koszigin és más szovjet ve­zetők csütörtökön felkeresték a moszkvai francia nagykö­vetséget, és Roger Seydoux nagykövetnek kifejezték rész­vétüket De Gaulle tábornok elhunytéval kapcsolatban. A szovjet vezetők beírták ne­vüket a látogatók könyvébe. A moszkvai francia nagy- követség előtt jóformán per­cenként állnak meg a gép­kocsik, az érkezők leróják kegyeletüket a nagy francia Franciaország minden temp­lomában 15 órakor megkondul- tak és De Gaulle-ért szóltak a harangok. Colombey-les-deux- Englises-ben — amely csütör­tökön egy napra „Franciaor­szág fővárosává vált” — ugyanebben az időpontban kezdődött meg Charles de Gaulle temetése. A francia nemzeti lobogóval borított egy­szerű tölgyfakoporsót páncél­kocsi — amelynek forgótomyát leszerelték — vitte a családi kúriából a helyi templomba. Itt egyórás gyászszertartással búcsúztatták az elhúnytat. A misét Atton langresi püspök, Jaugey kanonok, a helyi plé­bános és Francois de Gaulle atya, az elhúnyt unokatestvére concelebrálta. A padsorokban a család, az egykori harcostár­sak, a helyi tisztségviselők és néhány kivételezett foglaltak helyet. Jelen volt André Mal- raux, egykori kulturálisügyi ál­hazánk párizsi nagykövete képviselte a gyászszertartá­son. államférfi elhunytéval kap­csolatban. Élükön Grecsko marsall honvédelmi minisz­terrel megjelentek a nagy- követségen a szovjet katonai parancsnokok és kegyelettel emlékeznek az elhunyt tábor­nokra, a „harcoló Franciaor­szág” vezetőjére a második világháború idején. Beírta nevét a gyászoló lá­togatók könyvébe Vlagyimir Kirillin, a szovjet—francia vegyesbizottság társelnöke. lamminiszter, az elhúnyt egyik legrégibb híve, Massu tábor­nok. A templomon kívül több ezer főnyi tömeg hallgatta vé­gig a gyászmisét, amelynek vé­geztével fiatalemberek válluk- ra emelték a koporsót és las­sú menetben kivitték a sír­helyhez. A koporsót, amelyet a családtagokon kívül csak a Saint Cyr-i katonai akadémia két hallgatója és a tábornok legközvetlenebb környezetének tagjai kísérték ki a temetőbe, néhány perccel 16 óra után eresztették le a sírba. A sír fejéhez helyezett egy­szerű, fehér márványtáblán ez olvasható: „Charles de Gaulle, 1890—1970”. A családtagok távozása után megkezdődött a tisztelők vége­láthatatlan sorának elvonulása a friss hant előtt. A tábornok végakaratának megfelelően, gyászbeszéd sem a ravatalnál, sem a sírnál nem hanezntt el Ágyútalpon viszik De Gaulie koporsóját Colombey-les deux-Eglises-be. (Képtávírónkon érkezett). Aláírták az áj lengyel—román szerződést Párizs Politikai eszmeeserék Szovjet vezetők részvétlátogatása A temetés Bukarest

Next

/
Thumbnails
Contents