Tolna Megyei Népújság, 1970. november (20. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-12 / 265. szám

Igények — lehetőségek — együttműködés , A tez-ek együttműködésének iiI tormái Jegyzőkönyv helyett « megyei KISZ-vb rendkívüli üléséről Csak jogi ssahályosásra várnak A rendkívüli ülést nevezhe­tem kibővített ülésnek is, mi­vel részt vettek ezen megyénk tanácsvezetői közül számosán, élükön Szabópál Antallal, a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának elnökével. A vég­rehajtó bizottság vezetője a negyedik ötéves terv fejlesz­tési elképzeléseiről tájékoztat­ta az ifjúsági mozgalom ve­zetőit, tehát arról is, hogy mi, mikor és hogyan valósítható meg abból a fej­lesztési tervjavaslatból, amit a KISZ megyei bizottsága ko­rábban elkészített. A rendkívüli vb-ülés így je­lentőségében sokkal meghatá­rozóbb, súlyosabb esemény volt, mint azt gondolnánk. Nemcsak azért, mert részt vettek rajta a megye tanácsi vezetői, hanem azért, mert a tanácskozás az M^MP ifjú­ságpolitikai határozata meg­valósulásának küszöbét jelzi. Hasonló — a szükségleteket és lehetőségeket okosan, felelős- ségtudóan összehangoló — ta­nácskozásokra a közeljövőben sor kerül a járásoknál, majd községeknél. Elsőként azért itt, mert az állami szerveknek és a Kommunista Ifjúsági Szö­vetségnek közösen kell kidol- gozniok az ifjúság szocialista nevelésének feladattervét, mozgósítva ennek megvalósí­tásában a társadalmi és tö­megszervezeteket is. Az egész társadalmat! „A kormány, a tanácsok és más költségvetési szervek nyissanak külön költségvetési rovatot, amelyet a fiatalok művelődésének, táborozásának, klubéletének fejlesztésére, va­lamint az ifjúsági mozgalom feltételeinek javítására kell fordítani. „A fiatalok nagyobb száza­lékát vonják be a tanácsok választott testületéibe, munka- bizottságaiba, apparátusába, a község- és várospolitikai fel­adatok kidolgozásába és meg­valósításába” — mondja az MSZMP KB. 1970. februárban hozott ifjúságpolitikai határo­zata. Aligha túlzás azt állítani, hogy ez a rendkívüli tanács­kozás szabta meg az utat, amelyen járnunk kell az el­következő öt évben, megadva egyúttal azt az egészséges hangot is, ami folytatásra, kö­vetésre vár, föltétien folyta­tásra, hiszen másként elkép­zelhetetlen, hogy össztársadal­mi üggyé váljon az ifjúság- politikai határozatok megvaló­sítása. Mint tudjuk,, az ifjúsági mozgalom fő feladata az if­júsági szövetség kommunista jellegének erősítése, a szer­vezeti élet megszilárdítása. Sem ezek, sem az ebből kö­vetkező nevelési és egyéb fel­adatok végrehajtása nem kép­zelhető el az anyagi, tárgyi feltételek javítása, bővítése nélkül. De szinte lehetetlent kísértő vállalkozás lenne e munkánkban lemondanunk az anyagi erők koncentrálásáról, vagy az ifjúság társadalmi munkavállalásáról. Nincs te­hát szó és nem lehet szó arról, amit — legtöbbször a problé­mák hatásos elhárítása érde­kében — egyesek így fogal­maztak: — „A fiatalok min­dig benyújtják kívánságlistái­kat!” Ez, valószínű, soha sem volt így száz százalékos igaz­ság. A sültgalambvárásnak mind kevesebb' példája van. mert igaz ugyan, hogy ifjú­ságunk nem -egy és nem két dologban türelmetlen, de két­séget kizáróan tisztában van azzal, hogy elvárásait közös nevezőre kell hozza a társada­lom elvárásaival, s csak olyan mértékben kaphat, amilyen mértékben adni is kész: És most arról néhány szót, mi az, ami a KISZ megyei bi­zottságának IV. ötéves terv­időszakra szóló javaslataiból megvalósíthatónak bizonyult ezen az ülésen ... , Valamikor a nyár végén még úgy írtunk ezekről a dol­gokról, hogy jó lenne, ha... Örömünkre I most arról beszélhetünk, ami helyet kap a megye so­ron következő ötéves fejlesz­tési tervében. Tehát arról, amire a tervkészítők felelős­ségtudata’ a garancia. Ezenkí­vül még az, hogy nem mar­kolunk sokat, de amit meg­valósítani vállalunk, az je­lentős és nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az ifjúsági moz­galom jobb anyagi-tárgyi fel­tételekkel rendelkezzék. Elsőként említjük, lévén, hogy kevés megye van az or->: szágban, amely nem rendelke­zik ez idő szerint megyei út­törőházzal: a KISZ KB 9 mil­lió . forintot biztosít a megyei úttörőház létesítésére, a me­gyei tanács sem csekély ösz- szeggel járul az építéshez, amelyre Szekszárdon a régi művelődési ház helyén kerül sor. Már most njegkezdődhet- nek az előkészületek, tehát a tervezés, majd amikor fölsza­badul a pillanatnyilag még áruháznak használt épület, kö­vetkezhet a munka oroszlán- része. Fontos funkciót tölt be az ifjúsági mozgalomban a KISZ megyei bizottságának dombori tábora, amelyre már most joggal vagyunk büszkék, hi­szen nem sok megye dicse­kedhet hasonlóval. Mint tud­juk, az idén további 10 új szoba készült el úgy, hogy már lakták is a táborba ér­kező fiatalok. Ezt a munkát kell még befejezni. Felépül egy új előadóterem, a régit „kinőtte” már a táborozok so­kasága. Két év alatt készül el — sí terv szerint — a part­védő mű és a csatornázás. Ko­rábban igényként merült föl, hogy -fejlessze tovább- a- me­gyei tanács az óbányai turista­házat, ami már most kedvelt hétvégi üdülőbázisnak számít. Ezzel kapcsolatban olyan dön­tés született, ., hogy a KISZ megyei ‘bizottsága mérje föl,a most kialakított forma műkö­dési .tapasztalatait, mely ta­pasztalatok mérvadóak lehet­nek a „hogyan később?” kér­désére. Sor kerül ezen kívül 1970, november 12. ifjúsági camping létesítésére. A terület biztosít­ható, további megbeszélések döntik el, hogy helyét hol je­löli ki a városi tanács, amely a közeljövőben ifjúsági fóru­mon ismerteti a negyedik öt­éves terv fejlesztési elképze­léseiről városunk ifjúkommu­nistát. Ezen a tanácskozáson bi­zonnyal eldől, hol van lehetőség a camping kialakítására, ho­va kell koncentrálni majd a társadalmi munkára vállalkozó fiatalok erejét. Eldőlt viszont a dombori tábor víziúttörő­mozgalmának a sorsa és meg­nyugtatóan : a megyei tanács évente egyösszegű támogatást .nyújt a vízi úttörők tevékeny­ségének biztosítására. A tervezett 1972 helyett 1975-ig fejezik be a járási, vá­rosi váltótáborok építését. Olyan döntés született, hogy ezeket a táborokat a KISZ ke­zelje, az gondoskodjék a be­utalásról, majd a táborok programjáról, — óljaképpen, hogy a vezetőképzés bázisa a dombori tábor maradjon. Sokakat érdekel — Bonyhá- don és Dombóvárott különösen, — a. járási, városi művelődési és ifjúsági házak építésére E téren — sajnos —, az adott lehetőségek határai közé kell visszaszorítanunk a korábbi szép reményeket. Szol­gáljon viszont megnyugtatá­sunkra, hogy a lehetőségek nem zártak. Nem véglegesek. Sok múlik azon, hogy a taná­csok és a KISZ-fiatalok a kö­zösen kidolgozott fejlesztési tervekben mit, hogyan rang­sorolnak. Minek az érdekében koncentrálják az adott helyi lehetőségeket. Állást., foglalt a rendkívüli Vb-ülés az .úttörőházak létesíté­se; úttörő-csapatotthonok és KISZ-helyiségek biztosítása; a gyermek., és tömegsport-léte­sítmények létrehozása ügyében is. Természetesen egj'ebek kö­zött és megfelelően rangsorol­va a feladatokat. Végül, de nem utolsó sorban a megyei tanács végrehajtó bizottsága egyetértését, helyes­lését fejezte ki a KISZ együtt­működési igényét illetően. Rö­videsen kidolgozza a megyei tanács az ifjúsági mozgalom tanácsi irányításával kapcsola­tos feladatait, meghatározva a tanácsi szervek és a KISZ együttműködésének tartalmát és formáját. A Komműnista If­júsági Szövetségre vár viszont az a feladat, hogy a tanácsi munkába arra érdemes ifjú­kommunistákat delegáljon, il­letve javasoljon. Egyébként rövid időn belül sor kerül nemcsak a városnál — Szekszárdon és Dombóvá­rott —, hanem a járási szék­helyeken is az. itt ismertetett­hez hasonló tanácskozásokra, amelyeken a fiatalok egyfelől tájékoztatást kapnak a negye­dik ötéves terv helyi, fejlesz­tési elképzeléseiről, másfelől arra illetékes' fórumon mond­hatják el észrevételeiket, ja­vaslataikat, vállalhatnak részt a tervek megvalósításának munkájából. JELENLEG NINCSENEK még olyan törvényes rendel­kezések, melyek kereteket ad­nának ahhoz az új kezdemé­nyezéshez, - amelyekről már idestova egy év óta beszélget­nek termelőszövetkezeti ve­zetők, pénzügyi szakemberek. Viszont a gazdaságirányítás reformja számos olyan elkép­zelésre, elhatározásra késztet, ösztönöz, amelyek a közös gazdaságok' újabb és újabb együttműködését szolgálhat­ják. Kétségtelen tény, hogy a reform bévezetése nem egy­forma körülmények között ér­te a szövetkezeteket, különbsé­gek voltak a közgazdasági adottságokban, jövedelmi, ve­zetési színvonalban, és ezek a különbségek újabb differen­ciálódási folyamatot indítot­tak meg. A termelésfejlesztési törek­vések, a beruházások előtérbe állították a saját erőt, viszont nehezítették a kedvezőtlenebb adottságú szövetkezetek pénz­ügyi helyzetét. -Tovább növel­te a - nehézségeket a beruhá­zási és üzemviteli hitelezések MNB-gyakorlata (attól füg­getlenül, hogy egyes tsz-ve- zetők előszeretettel híva tkoz­tak a hitelnyújtás szubjektív megítélésére.) Éppen ezért, a szilárdabb anyagi helyzetet kívánja meg­teremteni, szolgálni az ’ új kezdeményezés: a termelőszö-. vetkezetek, erkölcsi és anyagi támogatásának egymás közti megteremtése. ÍGY SZÜLETETT elképzelés termelőszövetkezeti takarék- pénztárak létesítésére, abból a célból, • hogy a szövetkeze­tek és tagjaik a megtakarí­tott, illetve átmenetileg elfek­vő pénzeit .összegyűjtse,, és pb- bél—a jelentkező‘■hitelszükség­letet.. kfSiégífse. A rendelke­zésre álló összegekből ?— részjegyből, - thftálékíőkéből. rendelkezésre bocsátott össze­gekből — rövid lejáratú, majd a későbbiekben hosszú lejáratú hiteleket, célhitele­ket folyósítania tsz-eknek és tagoknak, közös gazdasági, ipari, kereskedelmi létesítmé­nyek céljaira, illetve házépí­tésre, házvételhez, egyéb épít­kezésekhez ; alapszabályban, vagy működési szabályzatban rögzített feltételek szerint. A kölcsönös segítségnyújtás másik formája lehetne a tsz- szövetségek keretében létesí­tendő önsegélyező, alap. Eb­ből, a tagok rendszeres havi hozzájárulásából kapnának átmeneti kölcsönt az igénylő gazdaságok, termelésfejlesztési célokra, addigiamig az üzem­szerű működés feltételeit biz­tosítani tudják önerőből is. Az önsegélyező alapból a rászo­ruló tsz-ek rövid időn belül juthatnának kölcsönökhöz, amortizáció előlegezésére, üzemviteli célokra, az MNB- vel azonos, vágy mérsékeltebb kamattérítés mellett. A köl­csön feltételeiről, az igény el­bírálásáról az önsegélyező alap tagszövetkezeteit képvi­selő bizottság döntene. AZ ANYAGI TÁMOGATÁS. illetve a saját erőből történő beruházások pénzszükségleté­nek megteremtését szolgálná még — erre utal a készülő egységes szövetkezeti törvény- tervezet is — az a megoldás, hogy a termelőszövetkezet tag­ságának betétállományát, megtakarított pénzét veszi kölcsönbe, beruházási, gaz­dálkodási célokra, meghatá­rozott kamattérítés mellett, így .egy-egy közös .gazdaság a „saját házán belül” teremte­né megfelelő pénzügyi for­rást. (Ez a gyakorlat már meg- honosulóban ,van az áfész-ek- •nM.T Az elképzelésekkel együtt felmerültek olyan aggályok is, hogy az. .együttműködés ilyen formáinak megteremté­sét akadályozza az MNB je­lenlegi „hitelmonopóliuma”, illetve, hogy a bank esetleg retorziókkal él a hitelszerző­dések megkötése során a köl­csönös támogatásban részt vevő gazdaságokkal szemben. Ezeket az esetleges bukta­tókat elkerülendő, a tsz-szö- vetségekben az a javaslat, hogy az önsegélyezés, az anya­gi támogatás témáját tűzzék a jövő évben megtartandó tsz-kongresszus napirendjére, és ott kezdeményezzék a jogi szabályozást.. BI. Közös irodaház épült Fairben Eger szívében, a Klapka utcában, a Park Szállóval szemben épült fel az a repí t entatív irodaház, ahol tíz vál­lalat és iníézmény központja kapott helyet. (MTI foto — Kunkovács László),

Next

/
Thumbnails
Contents