Tolna Megyei Népújság, 1970. november (20. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-11 / 264. szám
XX évfolyam, 264. szám ÄRA: 80 FILLER Szerda, 1970. november 11. TOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! É A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1 Mai ssámunkból: ELHUNYT DE GAULLE 2. o. A DÍVSZ KÉT KÜLDÖTTE 3. o. A SZEKSZÁRDI FEHÉR ZÁSZLÓ TÖRTÉNETE Magyar, mongol, lengyel közös javaslat az EIVSZ-ben A készülő szövetkezeti törvény tézisei a SZŐ VOSZ elnöksége előtt New York (MTI) Magyarország, Mongólia és Lengyelország ENSZ-képvise- lői a politikai bizottságnak a leszerelési kérdésekről tanácskozó ülésén határozati javaslatot terjesztettek elő a vegyi és bakteriológiai fegyverek betiltásáról. A határozati javaslat hangsúlyozza, hogy a vegyi és bakteriológiai fegyverkészletek gyártásának és felhalmozásának betiltása elősegítené a nemzetközi béke és biztonság megerősítését, valamint a hatékony nemzetközi ellenőrzéssel egybekötött általános és teljes leszerelés megvalósítását. A határozati javaslat felhívja a figyelmet annak szükségességére, hogy következetesen tartsák tiszteletben a vegyi és bakteriológiai fegyverek katonai alkalmazását betiltó 1925-ös genfi protokoll alapelveit és céljait. Az okrflány felszólítja'a genfi leszerelési bizottságot, hogy „sürgősen vitassa meg a vegyi' és bakteriológiai fegyverek betiltásáról és megsemmisítéséről szóló egyezmény létrehozásának kérdését”. Ezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet arra a körülményre, hogy az ilyen egyezménynek magában kell foglalnia a. vegyi és bakteriológiai fegyverek valamennyi változatának gyártására és felhalmozására vonatkozó tilalmat és e fegyvereket törölni kell az államok hadviselési eszközei közül. M. Dugerszuren, a Mongol Népköztársaság képviselője felszólalásában rámutatott arra, hogy az Egyesült Államok Vietnamban vegyi és bakteriológiai fegyvereket alkalmaz. Hangoztatta, hogy a leszerelési bizottság az Egyesült Államok és Anglia magatartása miatt nem tudott e kérdésben eddig eredményes munkát végezni. sítéséről. A közgyűlés tavalyi ülésszaka az egyezménytervezetet a genfi leszerelési bizottság elé utalta. A vegyi és bakteriológiai fegyverek betiltásának kérdéséről a tavalyi ülésszakon, valamint a genfi leszerelési bizottság ez évi tavaszi és nyári ülésszakán lefolyt eszmecsere arra indította az egyezménytervezet társszerzőit, hogy további erőfeszítéseket tegyenek. Ennek egyik állomása a Lengyelország, Mongólia és Magyarország által most benyújtott munkaokmány. Kőmíves Imre a továbbiakban arra utalt, hogy érdemleges leszerelési lépéseket csak a nemzetközi feszültség enyhítésével lehet elérni. Az átfogó program kidolgozására vonatkozó javaslattal kapcsolatban kifejtette: a magyar delegáció olyan programot kíván támogatni, amely reális és rugalmas, a legfőbb es legsürgősebb problémákra összpontosítja a figyelmet. Az áfész-ek, a takarék-, a lakás- és az értékesítő szövetkezetek képviseletében öt ágazati munabizottság vitatta meg és látta el észrevételeivel az egységes szövetkezeti törvény tematikáját. A javaslatokat, megjegyzéseket a SZÖ- VOSZ szövetkezetpolitikai és mozgalmi főosztálya dolgozta fel, s azt a SZÖVOSZ elnöksége elé terjesztette. Az előterjesztést — több más fontos napirendi téma között — kibővített elnökségi ülésen tárgyalták meg kedden, a SZÖVOSZ székházában. Az elnökség állásfoglalásait is rögzítő alapos, elemező vitákból született dokumentumot eljuttatják az Igazságügy-minisztérium kodifikációs bizottságához, hogy más szövetkezeti ágazatok véleményével együtt alapul szolgáljon egységes szövetkezeti törvényhez. Ugyanezen az elnökségi ülésén tekintették át a fogyasztási szövetkezeti vezetők személyi jövedelménk alakulását. Nagy jelentőségű tudományos problémák as akadémiai tanácskozás második napján A Magyar Tudományos Akadémia tudományos ülésszaka második napján, a szocialista jövedelemelosztás és a tudat összefüggéseiről, továbbá a természeti erőforrások feltárásáról és kutatásáról, korábban megkezdett vita folytatásán kívül két, a tudományos technikai forradalom által fölvetett, az egész emberiség sorsát rendkívüli mértékben befolyásoló témát vitatták meg. Az ember és környezete, az úgynevezett bioszféra helyzete ugyanis ma már világszerte a kutatás előterében áll. Balogh Jánoá akadémikus bevezető előadásában a bioszféra kutatásának ökológiai — környezettani — alapjait foglalta össze. Az emberiség sorsdöntő problémáiról van szó, amelynek tudományos megközelítése a legkülönbözőbb tudományágak együttműködését igényli. Ezt jelzi az a tény, hogy a kérdés megvitatásában az egyetlen nyelv- és irodalomtudományi osztály kivételével az Akadémia valamennyi tudományos osztálya részt vesz. A bioszféra a földi élet színhelyét, az égitestünk felszínén, vagy annak közelében kialakult vékony burkot jelenti. Az urbanizáció és az ipar fejlődése következében beálló környezetváltozás az emberiség egyik legbonyolultabb problémája. Az előadó rámutatott, hogy a magasabbrendű élet megjelenése óta Földünk bioszférája először került veszély- helyzetbe, mégpedig nem is a radioaktív sugárzás, a levegő, a víz és a talajszennyeződés fenyeget ilyen közvetlen veszéllyel, hanem a Föld energia-háztartásának felbomlása. A levegőbe kerülő széndioxid mennyisége jelenleg évi hatmilliárd tonna, és a legutóbbi száz évben 360 milliárd tonnánál több széndioxid került a levegőbe. Minthogy a széndioxid a látható sugarakat átengedi, a talaj infravörös hősugárzását viszont elnyeli, ennek következtében az ezredfordulóra becslések sze■rint mintegy két fokkal emelkedik Földünk hőmérséklete. Az emberi beavatkozás ezt a veszélyt annyiban is növelte, hogy az őserdők és más önszabályozó rendszerek elpusztítása miatt Földünk növényzete kétmilliárd tonnával kevesebb széndioxidot fogyaszt évente. A, fenyegető veszély ellen a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezető tudományos körei egyaránt nemzetközi együttműködést sürgetnek. A bioszféra védelme magyar szempontból is sürgősen megoldandó feladattá vált. Bogárdi János akadémikus az ember környezetének, élet- feltételeinek egyik legjelentősebb tényezőjét, a vízkészletek mennyiségének és minőségének változását foglalta össze. Az emberi bavatkozás itt is azzal járt, 'hogy ez a valaha korlátlannak tűnő forrás szűkössé kezd válni, különösen a legfontosabb vízkészletek egyre fokozódó szennyeződése miatt az erdők irtása csökkentette á talaj természetes víz-visszatartását és a lehulló csapadék leszivárgását, elősegítette a talaj- pusztulást, az eróziót. Ezzel szemben a legelőgazdálkodás, a korszerű mezőgazddsági művelés kedvező hatással van a talaj vízgazdálkodására, csökkenti az eróziót. Az öntözéses gazdálkodás a talajvíz szintjének és sótartalmának növelésével megindíthatja az elszike- sedést. Az ipar, egyes ágaitól eltekintve, nem igényel ugyan ivóvíz minőségű vizét, viszont annál inkább szennyezi a felszíni vizeket. Elrettentő példa a Ruhr-vidék, ahol kis vízállás idején a folyó vizét a Rajnába torkolásig négyszer használják fel. Láng István, az Akadémia főtitkár-helyettese a bioszféra védelmére irányuló nemzetközi erőfeszítésekről adott számot, az UNESCO legutóbbi közgyűlésén elfogadott program alapján. Több előadás hangzott el a számítógép-tudomány kérdéseivel foglalkozó szekcióülésen is. A tudományos ülésszak vH táit szerdán folytatják, (MTI) Annak a véleményének adott hangot, hogy a vegyi és bakteriológiai fegyverek kérdését 1971-ben elsőrangú fontosságú napirendi pontként kell beiktatni a leszerelési bizottság munkaprogramjába. Dr. Kőmíves Imre nagykövet, aki a Magyar Népköztársaságot a genfi leszerelési bizottságban képviseli, felszólalásában hangoztatta, hogy az ENSZ 25. évfordulóját növekvő veszélyek és pozitív eredmények közepette ünnepük. Veszélyesnek minősítette a fegyverkezési hajsza fokozódását az atom- és egyéb tömeg- pusztító fegyverek felhalmozásának fokozódását, majd rámutatott, hogy ugyanakkor a közgyűlés 23'. ülésszaka óta nem lényegtelen előrehaladás történt a leszerelés több területén. Emlékeztette a bizottságot arra, hogy kilenc szocialista ország küldöttsége a közgyűlés tavalyi ülésszakán egyezmény- tervezetet terjesztett elő a vegyi és bakteriológiai fegyverek betiltásáról és megsemmiA ctuniv dvári és bölcskei termelőszövetkezetek ns V/I»ték a kiikr sz í ít sát a dunaföldvári malomba« Itt jelenleg napi öt »ágon terményt vesznek át, mely a Kohl maiin-rendszerű szárítókba kerül. Foto: G. K.
