Tolna Megyei Népújság, 1970. november (20. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-07 / 262. szám
Zs. Perahim illusztrációja John Recti „Tíz nap, amely megrázta a világot” című könyvéhez. Kongresszusra készülve Ifjú fotósok sikeres bemutatkozása Tolna megye három fiatal fotósának önálló kiállítását nyitották meg tegnap este Tolnán, az ifjúsági ház klubtermében. A színvonalas anyagot Regölyben és a Pécsi Jogtudományi Egyetemen már megtekinthették az érdeklődők — s hogy azok jócskán voltak, arról hűen tanúskodik a ven- ' dégköny v. Kiss István, a megyei művelődési központ főelőadója így véleményezi a kiállítást: — Mindhárom fiatalnak legnagyobb erénye az, hogy nem álltak rá egy-egy témára. Ök mindennel foglálkoznak. Hangulatos, életteli képeik szépen komponáltak, jó technikai érzékről tanúskodnak. Becsülöm őket azért, mert összefogtak, s kiállításaikat maguk szervezték meg. Ilyen tízévenként csak egyszer van... Most következzen a három fiatal bemutatása. Életükről nem írok, inkább képeiken ke. resztül beszélek róluk. Szarvas Antal fényképész ipari tanuló, Gottvald Károly és Komáromi Zoltán pedig lapunk munkatársai: fotóriporterek. Egy dologban mindhárman egyformák: hivatásuk, s mint mondják. „életük” a fotózás. Komáromi Zoltánnak 13 képe szerepel a kiállításon. Témagazdag anyagából, a 3 képből álló cigánysorozatot kell kiemelni. Sokatmondó a maga. nyos cigányasszonyról készült kép; érdemes . megfigyelni' az asszony csontos kezén ráncosodó Jjőrt, újjái között lemondóan lógó cikket. A sorozat vidám, hangulatos képe az öt kis cigánypurdé. Szarvas Antal jól kidolgozott képei közül a Hittel címűre hívom fel a figyelmet. Az átéléssel mikrofon fölé hajló,(temperamentumos leány a ma fiatalságának megtestesítője. „Mindegyik képemet szeretem, valahogy .hozzámnőtt’ va. lamennyi” — mondja Gottvald Károly. S amint a fotókat nézem, nekem is nehéz a választás. Ügy érzem, minden képe találat, a mai életet adja vissza. Mégis a Találkozás című alkotás ragadott meg a legjobban: a járdán, illetve a kocsiúton két idős asszony, kiskocsit húzva ballag a be- vásárlókörútról. A képen ősz van. Szépen szűrődik át a lassú, nehéz árnyékokon a rtap- sugár. A megyei fotoszakkör három, tehetséges ifjú tagjának kiállítását megyénk több községében is bemutatják. H. 1M. Tudomány és temncScs Aki nincs közeli kapcsolatban a tudományós kutatóműhelyekkel, intézetekkel, laboratóriumokkal, olykor alig képes fogalmat alkotni: voltaképpen mit jelent c tudományos kutatás. Az érdeklődő megtudhatja, hogy éppen mit csinálnak g kutatók, s ha valamelyes erőfeszítést is tesz, megismerheti az alapkutatások fő irányát és értelmét, de ez a laikus számára gyakran öncélúnak tetszik, hiszen az alapkutatások. részeredményeiből esetleg csók évtizedek múltán válik a mindennapi élet, a termelés számára kézzelfogható haszpn. Nehéz megfogni azt a pontot, amelyen az elmélet gyakorlattá válik. Másfelől viszont az eredményeket mindenki élvezi, anélkül azonban, hogy megbízható tudása lenne az eredményeket létrehozó ' számtalan buktatóval járó kutatómunkáról. Az alkotó tudós ritkán szánja rá magát arra, hogy munkájál a „nagyközönség" számára hozzáférhetővé tegye. Nem is vvet- hetö a szemére, hiszen a tudomány tolmácsolása sajátos képességeket igényel. Ritka szerencse, hogy olyan tudós, mint a Nobel-díjas James D. Watson, avatott írói eszközökkel bepillantást enged a laikus számára a természettudományos kutatás e ZELK ZOLTÁN: MESE Két ág közt, mintha tornyon, áll a varjú a légben, kőié dermed a szarvas, agancsának szép rajzát befutja a hó gőze: az ősz rozsdás' vaspántját letörte már a tél — hát fölemeli botját bátyám, a zöld szakállú, ki itt él láthatatlan e törmelék vidéken, melyet földül és gyógyít a négy évszak csatája, hogy csupa gyolcs és sebhely rpilliárd éve már —. év zöld szakállú. bátyám fölemeli a botját, hogy maga köré intse a kőszarvast, a varjai, hogy elvezesse őket a völgybe, hol az Innen a Túlnannal határos, ahol soha se húny ki a percek rőzselángja s e láng fehér füstcsíkja, nincs felhő más az égen. századi egyik legnagyobb felfedezésének történe ,ú be. (A kettős spirál című, magyarul is megjelent könyvében,) Pedig bizonyos, hogy a kutatók egyetlen pfercet sem töltenek olyan problémák feltárásával, amelyeknek ne lenno az ember napi életével összefügg lsük. Ez még azokban az esetekben is nyilvánvaló, amikor hosszú éveken át folytatott .alapkutatásokról van szó. Kétség élen, hogy a tudományos kutatás egyik nagy kérdése, hogy miként lehet az elméleti és gyakorlati eredmények „születésnapját” közelíteni egymáshoz. Tudományos kutatás nélkül nem beszélhetünk fejlett iparról, mezőgazdaságról, egészségügyről, de általában: civilizációról és kultúráról sem. Éppen a minél gyorsabban gyakorlattá váltható eredmények elérése végett fontos, hogy a kutatóintézetek szoros kapcsolatban álljanak, a gyakorlati munkát végző intézményekkel, a gyárakkal, a mezőgazdasági termelőüzemekkel. „Növelni kell a nemzeti jövedelemből tudományós kutatásra fordított erőforrásokat, a szellemi kapacitást a távlati fejlesztési céljainknak megfelelő kutatásokra kell koncentrálni, meg kell gyorsítani a hazai és nemzetközi kutatások eredményeinek gyokorlati alkalmazását” — olvashatjuk a párt kongresszusi irányelveiben. Hogyan valósulhat ez meg? A közeljövőben kezdi meg munkáját például a szegedi biológiai kutatótelep. Straub F. Brúnó akadémikus, az új intézet vezetője mondta el egy interjújában: „Döntő cél, hogy elérjük az úgynevezett kritikus .tömeget, vagyis azt, hogy . megfelelő számú magasan ' képzett szakember elegendő műszerrel, egy- helyen, közösen dolgozzék nagy problémákon. Az új intézet elsőrendű célja, hogy szélesebb frontokon művelje az alapkutatásokat, olya® k írdéseken dolgozzék, mint pl. a fotoszintézis, a biokémiai folyamatok szabályozása, a mikroorganizmusok genetikája, a szöveti .immunitási folyamatok, sejtszerkezeték. Az alapkutatások mellett fontos feladat a szakemberképzés. Az intézetben képzett fiatal szakemberek egy része egy idő után alkalmazott intézetekbe megy majd át. Ezáltal és más módokon is, szoros kapcsolatot kívánunk kialakítani az alkalmazott kutatásokat végző intézményekkel és természetesen az egyetemekkel ... Létesítünk úgynevezett vendéglaböratóriumokat is, ahova — ha kutatási területük úgy kívánja — rövidebb-hosszabb időre átjönnek egyes alkalmazott területek szakemberei, például az agrárkutatók. így alakíthatjuk ki a tematikus kapcsolatokat". Más példa: a Budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem Orvosi Vegytani - Intézetében az alapkutatásokat úgy kívánják a gyakorlatban hasznosítani, hogy foglalkoznak majd a környezeti szennyeződés biokémiájával, a tojás-albumin bioszintézisével, a húshibríd csirkék húsfehérje szintézisének és szabályozásának a vizsgálatával, idegbiokémiai kutatásokkal. A példák is mutatják, hogy a kutatómunka és a termelő tevékenység komplexitásának kialakítására van szükség. A kutatások természetesen, csak reális lehetőségekre támaszkodhatnak. Semmi értelme sem volna olyan kutatásokat erőszakolni, amelyeknek az eredményeit — gazdasági sajátosságaink folytán—• nem használhatnák ki megfelelően. Hogy milyen módon változott meg az elmúlt huszonöt év során a hazai kutatás struktúrája, azt néhány jellemző adat illusztrálhatja. A felszabadulás előtt az Akadémiához tartozó, természettudományos profilú kutatóintézetek száma három volt. Ma több, mint két tucat ilyen irányú intézete van az Akadémiának. A végzett diplomásoknak több mint tíz százaléka kutató- íejlesztő munkahelyen dolgozik, s a kutatási témák száma jóval meghaladja a tízezret, a publikációké pedig megközelíti az évi húszezret. 1968-ban a kutatók száma ötvenezer körül mozgott, ami az aktív keresőknek 1,2 százaléka! S ha idesoroljuk még az egyetemi kutatómunkát is, akkor a számok jó részét még növelhetjük. A fejlődés ütemére jellemző, hogy a felszabadulás óta a magyar ipar termelése meghatszorozódott, míg a világátlag csak háromszorosára növekedett. Hazánk ma a világ ranglistáján a hatodik-hetedik gyógyszertermelő ország. Az adatok számát sokkal növelhetnénk. De ennyi is elég, hogy jelezzük hazánk fejlődésit a kutatás és a gyakorlat összekapcsolására irányuló folyamat vonatkozásában. KORÁNYI TAMÁS Szarvas Antal: Százéve« ; Oatfrsid Károlv: Portré