Tolna Megyei Népújság, 1970. november (20. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-07 / 262. szám
*'¥¥Trf^T*T¥*WWWWWWT¥¥WWWTT¥YVT¥VVYYWTVYYWWWWTVVY¥WTVWWVW? mVV¥VmyyvmfVV¥VVmy^VmV*W¥V>Tr¥*¥¥*¥*¥*¥»f ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► » ► ► ► ► ► ► ' ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► KALANDOS TÖRTÉNETE 24. Frey-Sulzer egész rendszert dolgozott ki' a mikronyomok felkutatására, összegyűjtésére és mikroszkopikus összehasonlítására. A legátütőbb sikert a textilrost-mikronyomok területén érte el. Ezek a nyomok különösen fontosak, mert elegendő a tettes és az áldozat egyidejű jelenléte egyazon helyiségben, hogy a tettes ruhájáról textilrostok kerüljenek az áldozat öltözetére, és viszont. A textilrostok megtapadhatnak az arcon, a kezeken és a test más, hozzáférhető részein. Rátapadhatnak a balesetet előidéző gépkocsira, motorkerékpárra, villamosra, autóbuszra. A Frey-Sulzer módszer hatékonyságának ragyogó bizonyítéka egy rablógyilkosság felderítése volt. A bűntett színhelyén, a folyosó végén, biliárdasztal állt. A gyilkosságot a biliárdasztaltól távol fekvő helyiségben követték el, a gyanúsított egyén öltönyén mégis a biliárdasztal posztójából származó zöld textilrostokat találtak. A lakás aprólékos átvizsgálása után Frey-Sulzer ilyen zöld rostokat talált a függönyökön és egyes bútordarabokon is, mivel az idő folyamán az egész lakásban szétszóródtak. A textilrostnyomok összehasonlításának módszere szüntelenül tökéletesedett és egyre pontosabbá vált. Felölelte a textilanyagok és a nap janinkban festésükre használt színezékek (színárnyalatok) egész bonyolult skáláját. A mikronyomok elemzésére szolgáló laboratóriumokba behatoltak a legkorszerűbb módszerek, mint az árnyékolt és megvilágított látómező módszere, a polarizált fény alkalmazása a fáziseltolódás kihasználása alapján, a fluoreszkálás módszere ibolyántúli fényben, és így tovább. Ahol a mikroszkóp nem bizonyult eléggé hatékonynak, a színárnyalatok pontos megállapítására, spektröfotomeírikus elemzést, a különböző színárnyalatok megkülönböztetésére pedig papírkromatográfiát is alkalmaztak. Ez lehetővé tette az összetett színek felbontását és tanulmányozását. Ezt; a többi között, az emberi szervezetbe került mérgek felfedezésére használják. Mielőtt ezt az alfejezetet lezárnánk, térjünk vissza az NAE-módszerhez. Ez a különböző mikronyomok elemzésére szolgáló eljárás új távlatokat nyitott a kriminalisztikai kutatásban. Csakhogy az NAE bonyolult és költséges felszerelést kíván: atomreaktort, elektronikus számítógépet és egyebeket. így aztán az eljárás két kezdeményezője, Perkins és Jervis is szükségesnek tartották leszögezni a Journal of Forensic Sciences 1966. januári számában közzétett közös cikkükben, hogy „az aktiválásos elemzésnek még hosszú utat kell megtennie, amíg a kriminalisztika megszokott módszerévé válik ... Túl korai alkalmazása tönkreteheti mindazt,, amit ez a módszer a jövőben a kriminalisztikának nyújthat”. MIKRONYOMOK, DE NAE NÉLKÜL A bűntettek színhelyén egyre ritkábban találhatók hagyományos bűnjelek, mint: ujjlenyomatok, lábnyomok, ottfelejtett szerszámok stb. A súlyos esetekben, amelyeknek elkövetői tapasztalt bűnözők, akik a legapróbb részletig előkészítették bűncselekményüket, a rendőrség általában csak nagyon ritkán talál látható és használható nyom okát. Érthető hát, hogy az utóbbi évtizedekben döntő jelentőségűvé vált a mikronyomok felfedezése és felhasználása. Ezek a szabad szemmel szinte láthatatlan nyomok lehetőséget adnak a nyomozóknak arra, hogy — a tett színhelyén talált „bizonyítékok” szerkezetének, színének és összetételének elemzésére szolgáló korszerű módszerek révén — végleges következtetéseket vonjanak le. Az 1960. április 8-ra virradó éjjelen Bázel városában a Durand és Huguenin Vegyipari Művekbe hívatlan vendégek látogattak el. Vágó- pisztollyal felnyitották és e'iesen kiürítették a gyár pénzszekrényét. A ..támadás” sikerült; a zsákmány 700 000 svájci frankót tett ki. A rendőrség kiszállt, fényképezett, aprólékosan megvizsgálta a helyszínt. Hiába. Nem talált sem láb-, sem ujjnyomokat, a rablók semmiféle szerszáma sem maradt ott. A kasszaíúrásnak a pénzszekrény közelében fellelhető minden hulladéka a ragasztószalagokra került. Amikor az esetet nyilvánosságra hozták, egy vámtiszt- viselő értesítette a rendőrséget, hogy a betörés éjszakáján a Pont des Trois Roses környékén látott valakit, aki valamiféle nehéz tárgyakat dobott a Rajnába. A vámtisztviselő által megjelölt helyen, három méter mélységben valóban megtalálták a betörésnél használt valamennyi szerszámot: egy nitrogénes és egy acetilénes palackot, egy bőrtáskát, benne a vágópisztollyal és egyéb szerszámokkal. A táska belsejében elmosódott bélyegző nyomra bukkantak. Színszűrővel lefényképezték és a bélyegző szövege olvashatóvá vált. Ez volt az egyetlen konkrét bűnjel. A nyomozás tehát e csakhamar igen „beszédessé” váló bélyegzőtől indult ki. A bázeli rendőrség ugyanis felkutatta az üzletet, ahonnan a táskát vásárolták, és megállapította, hogy a nyomok a határon túlra vezetnek. Ekkor értesítették az In- terpolt. Néhány hét múlva Weilban és Majna- Frankfurtban letartóztattak négy személyt, akik azonban makacsul tagadtak. Semmi közük sincs a bázeli betöréshez — mondták. A bázeli rendőrségi laboratóriumra hárult a feladat, hogy terhelő bizonyítékokat szolgáltasson a letartóztatottak bűnösségének igazolására. A szakértőknek csupán a tett színhelyéről összegyűjtött, valamint a letartóztatottak ruháin talált mikronyomok álltak rendelkezésükre. És ezek a nyomok döntő jelentőségűek voltak. A betörés színhelyén talált hulladékrészecskékben, valamint a pénzszekrényről levált parányi részecskékben a vizsgálat néhány sárga, zöld, piros és kék festékparány jelenlétét mutatta ki. Ezeknek szerkezete, színe és összetétele pontosan egyezett a folyó vízéből kihalászott szerszámokon talált festéknyomokkal. A gyanús egyének ruháján és két gépkocsijukban ugyancsak találtak zöld, piros, sárga és kék festékpikkelyeket, amelyek azonosak voltak a betörés/ színhelyéről gyűjtött porban talált darabkákkal. Az egyik gyanúsított sapkáján több piros, vöröses és szürke textilszálat találtak. Ezek az igdzgatósági szobából odavitt szőnyegről származtak,' amelyet „munka” közben a páncél- szekrény elé tartottak, hogy eltakarják a vágópisztoly lángját. (Folytatjuk) ló i*AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA Egy metró — nem metró! A lift előbb fölfelé indul, hogy aztán leszállhasson a mélybe. Most már fel kell tennem a bukósisakot, begombolnom a munkaköpenyt — Mélység: 39 méter, a Kossuth tér alatt. Cuppogós sárban, vágányok; csillék közt indulunk. Ez az állomás, a Kossuth téri, a metró tovább épülő keletinyugati vonalának legelőre- haladottabb stádiumban lévő állomása. — A peron, a vonal alagút — mutatja kísérőm, Gresehik Gyula a „MFTRÖ” Budapesti Földalatti Vasút tervezési osztályvezetője. A mennyezetről csöpög a víz. De csak itt, ahol még nem' kapta meg az alagút a víz ellen védő összehegész- tett vaslemez köpenyt. Amelyet korrózió ellen dróthálóra „lőtt” betonnal védenek. — Miért kell így védekezni a víz ellen? — Mert a talajban itt mindig a Duna vízszintjével azonos magasságú a talajvíz állása. Számok, méretek. Ezer (!) tonna terhet vise- - lő oszlopok. Kívülről vastag falú acélcső abroncsként fogja ö.ísz.e a beleöntött szilárd betont, amely a terhelést viseli.. Százezer (!) köbméter levegő áramlik óránként a szellőzőaknákból. A metró építőinek — új technológiával — itt sikerült először pajzzsal Olyan alagutat építeni, amelyben nem repedtek meg munka közben a vasbetonelemek. (A technológia iránt világszerte nagy az érdeklődés.) Csillék jönnek-mennek. Itt hegésztenek, ott kalapálnak. Bemegyünk a Duna alá! Ebben a csőben, alagútban a Budáról jövő szerelvények közlekednek majd. A felszínen alig sejteni, itt már majdnem kész az állomás. — És a többi vonalon? — 1973-ra terveztük a ke- , let-nyugati vonal második , szakaszának megnyitását. Most éppen vizsgálatok folynak, hogy lehetne előbbre- hózni ezt a határidőt. Hiszen ! az . üzembe helyezett metró bevált, többen használják, mint várható volt. Majdnem . annyi az utas, mint amenv- nvit a 10 kilométeres teljes vonalhosszra terveztek. . Á Batthyány téren- a metró- állomással. együtt épül a szentendrei HÉV és a Rózsadomb körüli autóbuszjáratok új végállomása. A Moszkva. . téren a felszíni rendezésre később . kerül sor. A DéU- , pályaudvarnál egyidejűleg á MÁV tovább folytatta a pályaudvar rekonstrukcióját. A metróból közvetlen feljáratot építenek a peronra. De mivel egy metró — nem metró, az építők mielőbb szeretnék beléptetni a forgalomba, az észak-déli vonalat is, A kormány.jóváhagyta az építési programot. S lényegében már megkezdődött az építés is. Épül' a Ferenc-körút és az Üllői út kereszteződésében az aluljáró és még az idén megkezdik a hozzácsatlákozó mozgólépcső-alagút építését is. A Kun Béla téren a vonalA Hossum tér alatt. (KS foto: Pálmai István felvétele), alagút-építés előkészítő munkálatai folynak. Jóval nehezebb a helyzet-a sűrűn beépített és nagyforgalmú belvárosban. A felvonulási terület kijelölése házr tömbök lebontásával, a közúti és a gyalogosforgalom megbolygatásával „fenyegetett”. Mígnem a Felszabadulás téri állomás építéséhez..a Károlyi-park egy részét áldozták fel. (Az építkezés miatt 7 évig szünetelnek a Károlyikerti hangversenyek.) A Calvin téren — a Baross utca és az Üllői út között 6 épületet bontanak le, de nem a metró építése, hanem az új forgalmi rend miatt, ügy tervezik, hogy a csepeli és a soroksári HÉV- vonalak közös burkolat alatti végállomásával és a felszíni közlekedés rendezésével megoldódik a Calvin tér forgalmi problémája. 1977-ben adják át térv~rsze- rint az észak-déli vonal; Nagyvárad tér—Deák tér közötti szakaszát. (Ha lehet, előbb!) — A már működő metró- szakasz milyen tapasztalatokat adott? Változtatnak-e a később épülő állomások szerkezetén, méretein? Tudják-e csökkenteni a huzatot? — Az Astoria-megállóhoz hasonló, öthajós szerkezetű lesz a Kossuth és a Batthyány téri megálló és ugyanilyen szerkezetűek, csak nagyobbak lesznek az észak-déli vonal mélyen fekvő állomásai, ahová nem három, hanem négy mozgólépcsőt helyezünk el. A huzat csökkentésére az északdéli vonal állomás előtt és után egy-egy összekötő alagút épül, amely kiegyenlíti a szerelvény előtt tolt levegő nyo-. mását. A szerelvényeket továbbra is a Szovjetunióból szerezzük be, formájukban az első vonalszakaszhoz hasonlók lesznek az állomások is. KÁDÁR MÁRTA LAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA*
