Tolna Megyei Népújság, 1970. november (20. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-07 / 262. szám

* k i A Pt + P ® Ijb f #> Az Októberi örökség mindenkié, aki harcol egy jobb világért Nyers Rezső rádió- és tv-beszéde Nyers Rezső, az, MSZMP Politikai Bizottsága tagja, 'a Központi Bizottság titkára no­vember 6-án este a Rádió­ban és a Televízióban, „A Nagy Október évfordulóját” címmel beszédet mondott. — Az októberi forradalom harcba vitte az orosz biroda­lom elnyomott osztályait, sok milliónyi barátra lelt" a nem­zetközi munkásvilágban, a gyarmati népekben, ám -dü­hödt és elszánt ellenségre ta­lált az imperialista' burzsoá­ziában. Óriási politikai katali­zátornak bizonyult; mely fel­gyorsította a politikai harcot, élesebben elkülönítette egy­mástól a haladás, a reakció és az opportunizmus erőit — mon­dotta beszédében Nyers . Rezső, majd így folytatta: — Politikai állásfoglalás szempontjából ma is alapvető kérdésnek számítjuk: mellette, vagy ellene vagy-e a Nagy Októbernek? A ‘mi pártunkhoz csak ‘az tartozhat, aki mellette van, aki magáénak'vallja, kö­veti tanításait. Hisszük, hogy a Nagy Október tiszteleté­ben, a magyar nép óriási többsége osztozik velünk. Jogos tehát, hogy ünnepi ér­zés. töltsön el mindannyiünkat, akik .'szocialisták és igaz haza­fiak vagyunk. — A Lenin vezette Bolsevik Párt- a győzelmével kivívta ma­gának azt a rangot, hogy az új társadalomért harcolók él­csapata legyen. És a munkás­mozgalom forradalmi része vi­lágszerte nagy számban követ­te a lenini példát; - forradalmi kommunista pártok alakultak, melyek ma a földkerekség min­den részén, több mint 80; or­szágban megtalálhatók; az él­csapat . szerepét nincs erő, amely elvitathatja. • •— Ha feltesszük1 a kérdést: „Kjé az októberi örökség?” azt keil mondanunk, hogy elsősorban a szovjet répé és a Szovjetunióé, amely több mint negyedszázadon keresz­tül magányos szirtként állt- a kaptalista környezetben, ame­lyen. megtört, a fasizmus gya­lázatos rohama, s amely ma a kommunizmust • építi.. De október öröksége a miénk is, szocialista országoké, hiszen mi a Nagy Október fejlődési vonóján járunk. ÉS ez az örökség az összes kommunis­ta pártoké a világon, bele­értve azt a jogot is, hogy az elvi- tapasztalatokat minden párt az . adott helyzetnek és a munkásosztály akaratának megfelelően hasznosítsa. De még ezen is . túlmenően: az októberi örökség min­denkié, aki harcol egy jobb világért, aki már ma, vagy talán csak hol­nap, de teszt kér ebből az örökségből. Nyár óta, készülünk, a le­nini örökség szem előtt tar­tásával a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszu­sára. Pártunk minden ■ szer­vezete, és a párt tagságának több mint kilenctizedé be­kapcsolódott az előkészüle­tekbe. Véleményt nyilvání­tottak a párt politikai irány­elveiről a Hazafias Népfront, a szakszervezeti szervek, a szövetkezeti mozgalom részé­ről, továbbá a nőmozgalom, az ifjúság és a tudomány képviselői. A magas színvo­nalú építőszándékú eszme­cserékben egy dolog szinte vitán felül állva nyer elis­merést. Mégpedig az, hogy pártunk jó szellemben, alkotó módon . alkalmazza a marxi—lenini eszméket, helyesen egyesiti a szo­cializmus általános tör­vényeit a nemzeti adott­ságokkal. Széles körű vitákban tisztá­zódik és nyer támogatást pár­tunk politikájának sáámós- al­kotórésze, mint az államépítés módszere, a gazdaságpolitika, a kultúrpolitika, az eszmei ne­velés, a pártmunka stílusa. A vitákban egjue jobban külön­válnak-a valódi problémák és a látszatproblémák, világosab­bá válik a társadalmi valóság, érzékelhetővé a társadalmi közvélemény. A .kép, ami ki­rajzolódik előttünk, azt mu­tatja, hogy . pártunk : politikai irányvonala általános helyes­lésre talál, széles körű támo­gatást élvez. A vitákban tisz­tázódik az, hogy politikánk különböző részéi szerves egy­ségben . vannak egymással; együtt és kölcsönhatásában kell- felfogni és átvinni azokat az életbe. ■■ ■ *' y\. . ' Leninista módon igyekszünk nyíltán' szembenézni a problé­mákkal. Nem hunyunk szemet afelett, hogy ,' a jó politikát nem kívánatos útitársként kí'T sérik nehéz problémák, sőt rossz jelenségek. A problémá­kat igyekeznünk kell megol­dani, a visszásságokat pedig le kell győzni társadalmunk további fejlődése érdekében. A párt és a kormány mind­kettőre elszánta magát. A dolgozó emberek jobb éle­téért küzdünk mi és küzdenek a kommunisták világszerte. E célunkba beleértjük az anyagi jólét rendszeres növelését, minden társadalmi réteg szá­mára, az osztályok közötti ki­egyenlítődés méllett. A jólét forrása ma és . a jövőben az intenzív, egyre ter­melékenyebb munka, ezt kell tehát társadalmi méretben nö­velni. Nem szabad szem elől tévesztenünk azt, hogy iparo­sodásban már nagyot léptünk előre, a világ országainak felső régiójába kerültünk, termelé­kenység szempontjából viszont még nem emelkedtünk ki a középső régióból. Ennek a fel- , adatnak a megoldása követeli, hogy új módon építsük a gaz­daságot. Ez egyszerre osztály­célja a munkásságnak és.nem- zeti célja a magyarságnak. De számunkra az anyagi jó­lét nem lehet a minden. Csengjen fülünkbe annak a petrográdi bolseviknek a sza­va, aki a forró, pillanatodban keményen szembeszögezte né­zetét a kenyeret keveslő men- sevikkel: „Nemcsak kenyéren él az ember”. Ez ma is igaz. Szabadnak kell éreznie magát a közösségi cselekvésben, s annak kereté­ben, egyéni életében A fejlett, közösségi töltésű igazságérzetet kell terjeszteni, s elérni, hogy az emberi viszonyok mind­inkább egybeessenek az igaz­ságérzettel. Demokráciának kell lennie a szocializmuson belül , a kisebb közösségekben épp­úgy, mint a nagyobb közössé­gekben és az államéletben. És magas fokú közéleti felelősség is kell mindazoknál, akik vala­milyen döntésben részt vállal­nak. Vagyis: , >. javuló intézmények és szo­cialista típusú, gondolko­dású és magatartásé em­berek sokasága az, amiért harcolnunk kell ezután is. Népünk és országunk ked­vező helyzetben van. nincs egyedül a világban, mint már sokszor volt a történelem fo­lyamán. Különösen jó, hogy szorosan együttműködünk ’ a Szovjetunióval a nemzetközi politikában,•, a gazdasági élet­ben, a. kulturális - kapcsolatok­ban. Együtt küzdünk az impe­rializmus ellen, a békéért, az európai biztonságért. Nincs nap. hogy a gazdasági életben ne kooperáljanak á szovjet és magyar dolgozók. Együtt, vállvetve küzdünk és haladunk jövendő ..céljaink fe­lé, szovjet barátaink már a kommunizmus építésének, mi pedig a szocializmus-teljes fel-, építésének utján. Időben mindig távolodunk a Nagy Októbertől, lélekben min­dig közel maradunk, nagvon- nagyon közel az eszméiéhez, mert igaznak és szépnek tart­juk — mondotta Nyers Rezső. Kitüntetések november 7-e alkalmából A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ,53. évfordulója alkalmából, ered­ményes munkásságuk elisme­réséül, .megyénk számos, kü­lönféle területeken tevékeny­kedő dolgozójának adomá­nyozott kitüntetést. A Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki Ist­ván Józsefet, az MSZMP me­gyei bizottságának osztály- vezetőjét, a Munka Érdem­rend ezüst fokozatával Czve- tics Ivánkát, az MSZMP me­gyei bizottságának politikai munkatársát, és Módi Já­nost, az MSZMP Tamási Já­rási Bizottságának csoport- vezetőjét. Varga István, az MSZMP megyei bizottságának politikai munkatársa és So­mi Benjaminné a Tolna me­gyei Népújság főmunkatársa a Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta meg. Lázár György munkaügyi miniszter adta át Horváth Jó­zsefnek a Bonyhádi Cipőgyár* munkaügyi döntőbizottsága el­nökének a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést, míg a bronz fokozatot Sopo- nyai János az SZMT vezető munkatársa Kisházi Ödöntől, az Elnöki Tanács elnökhelyet­tesétől vette át november 7-e alkalmából. Ezen kívül számosán része­sültek még kiváló munkájuk elismeréseképpen különféle ki­tüntetésekben. A Mezőgazdaság kiváló dolgozója kitüntetést adományozta a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter november 7-e alkalmából a Lengyeli Mező- gazdasági Szakközépiskola öt dolgozójának, Hargitai Sán­dor tanulmányi felügyelőnek, Fábián Sándor tanárnak, Nagy Mária vezető csakácsnőnek, Nőth János gazdaságvezető­nek, valamint Hohner András gépkocsivezetőnek. Lehel Ferenc, a szekszárdi vágóhíd vezetője ezúttal nyer­te el az Élelmiszeripar kiváló dolgozója címet és kitüntetést. Kereskedelmi dolgozók kitüntetése .1 Horváth József a megyei ta­nács elnökhelyettese nyújtotta át tegnap a „Belkereskedelem Kiváló Dolgozója” kitüntetést Szőnyi Erzsébetnek, Steiner Istvánnak, Zentai Józsefnének a Népbolt Vállalat dolgozói­nak, valamint Főglein Már- tonnénak, Koleszár György - nének a Vendéglátóipari Vál­lalat dolgozóinak. A Pécs—Szekszárdi TÜZÉP Vállalat Központjában, Pé­csett, ünnepi pártnapon adták - át „Belkereskedelem Kiváló Dolgozója” kitüntetést Varga Lajosnénak, a szekszárdi te- telpvezető helyettesének, va­lamint Szederkényi György­nek a vállalat áruforgalmi osztályvezetőjének. Elismerés a pártmunkáért A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom évfordulójáról pénteken délelőtt megemlé­keztek a: szekszárdi járási pártbizottságon is, A megyei pártbizottság kis tanácster­mében megtartott ünnepségre meghívták azokat a pártmun­kásokat, akik a sokak között is kiemelkedő munkát végez­tek. Hanoi József, a járási párt- bizottság titkára emlékezett meg rövid ünnepi beszédben az évfordulóról, majd Tatár Lajos, a pártbizottság első tit­kára tárgyjutalmat adott át harminc pártmunkásnak, az elmúlt években végzett mun­ka elismeréseként, valamint a járási pártértekezlet előkészí­tésében való tevékeny közre­működésért. Ugyanilyen jellegű meg­emlékezés és ünnepség volt a szekszárdi városi pártbizott­ságon is, ahol párttitkárok, társadalmi pártmunkások, egy külön összejövetelen pedig munkásőrök vették át jól megérdemelt munkájukért a jutalmakat, ajándékokat, illet­ve kitüntetéseket. Koszorúzás — Fogadás — Díszünnepség November 7. ünnepi eseményei Ssekszárdon Már a jubileumot megelőző napokban elkezdődött Szek- szárdon a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 53. évfor­dulója alkalmából rendezett ünnepségek sora, amelyeken a vállalatok, intézmények kiváló munkát végző dolgozóit része­sítették kitüntetésekben, pénz­es tárgyjutalomban. A tanin­tézetek, intézmények, vállala­tok belső megemlékezéseinek sorát zárta az az ünnepség, amit az MSZMP városi bizott­sága, a városi tanács és a Hazafias Népfront városi bi­zottsága rendezett tegnap, no­vember 6-án. Délután fél négykor helyez­ték el a kegyeletes emlékezés koszorúit városunk párt-, álla­mi, gazdasági és kulturális életének képviselői a Felsza­badulás téri és az alsóvárosi temetőben levő szovjet hősi emlékművek talapzatán. Ezt követően adott rövid fogadást, az MSZMP megyei székhazában a városi pártbi­zottság, majd este fél 7-kor kezdődött a Babits Mihály művelődési központ színház- termében a városi díszünnep­ség a magyar és a szovjet himnusz elhangzásával. Helyet foglalt az ünnepség — közel 30 tagú — díszelnökségében Somi Benjamin és Tolnai Fe­renc, az MSZMP megyei bi­zottságának titkára, özabópál ^ntal, a Tolna megyei Tanács b-elnöke, Császár József, a vá- ■ 'Si tanács vb-elnöke, városunk párt-, állami, gazdasági éle­tének vezetői és kiváló dolgo­zói. A díszünnepség résztvevőit Rúzsa János, az MSZMP vá­rosi bizottságának titkára kö­szöntötte, majd Vári György, a városi pártbizottság végre­hajtó bizottságának tagja em­lékezett ünnepi beszédében az 53 évvel ezelőtti november 7- re, a munkás- és katonakül­döttek petrográdi szovjetjének ülésére, amely a győztes for­radalom révén az emberi tör­ténelem új korszakának kez­detét jelentette. 1917. tette igazán nagykorú­vá az emberiséget, — mondot­ta. — 1917. példája és útmuta­tása segíti napjainkban is munkánkat, az ember felma- gasodását. 1917. és 1919. szel­lemében élve lett népünk hű meghallója a törvényeknek, e szellemben tanultunk meg helytállni az emberiségért, úgy megalkotni jövőnket, hogy példánk tanulság legyen, őriz­ve a forradalom tüzét. Rúzsa János zárszavával és az Internacionáléval ért vé­get a városi díszünnepség, majd a szünet után a KISZ Központi Művészegyüttesének Rajkózenekara adott nagy si­kerű műsort.

Next

/
Thumbnails
Contents