Tolna Megyei Népújság, 1970. november (20. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-06 / 261. szám
Lelki kétlakiak Nemrég bevitt a kíváncsiság a szekszárdi Béla téri templomba, s kissé megilletődve, némi tisztelettel néztem a hívők; számomra már idegenszerű, térdreboruló túlvilági áhítatát, s az ismerős arcok láttán a képmutatásra gondoltam, amely ide is belopta magát. Jól tudóin, a vallás ki- nek-kinek magánügye. Nincs olyan kérdőív, amely firtatná az állampolgár vallási hovatartozását. Valamikor volt. A . szocializmust építő Magyarországon ez mint kérdés, megszűnt. Nálunk tetszése, belátása szerint lehe't az ember hívő, vagy ateista, és ha ez így van — már pedig így van —, akkor szükségtelen az alakoskodás. S egyáltalán: melyik a lelki kétlaki igazi arca? Az, amelyikét a munkahelyén hord? Vagy az, amelyiket templomban visel? Gondolom, egyik se. A lelki kétlakiaknak nincs igazi arca, s meggyőződése sincs. Ahogy mondani szokás, se hús, se hal. A kétéltűség még csak magyarázható lenne, ka egzisztenciális okok kényszerítenék a fiatal jogászt, az idős ktsz-főkönyvelőt, vagy a középkorú postatisztviselőt az alakoskodásra.. De ilyen kényszerhelyzet nincs, minthogy se előnye, se hátránya nem származik. abból az embernek, ha nyiltan vallásos, vagy ha nyiltan és egyértel-' műén a materialista világnézetet vallja. Idáig minden világos, csakhogy az életben a családi közösségek érzelmi hálózatában a dolgok már bonyolultak, sőt túl bonyolultak és a felszínes ítélkezéseket, a megállapításokat többnyire megcáfolják. Jól tudjuk, nagyon nagy a szokás hatalma és a templom járók bizonyos hányada kizárólag megszokásból, divatból, vagy éppen szórakozásból jár a templomba. A mai tizen- és huszonévesekre meg egyáltalán nem jellemző a vallásosság, a bigottság pláne nem. Száihos falukut.ató vizsgálódása igazolja és bizonyítja, hogy a templomi keresztelésnek lég- töbször egyáltalán nincs vallásos háttere, inkább hagyománytisztelet, (avagy szülői, nagyszülői szeretet teszi engedékennyé s,, megértővé a csecsemő szüleit. A falusi búcsúkhoz “ sem kötődik más, mint .vendégeskedés. Legfeljebb'az öregek emlegetik ilyenkor a község oltárképét, védőszentjét. Ilyen" a valóságos helyzet és ehhez még hozzátehetjük, hogy a vallások hanyatlása világjelenség; a ka-, pitalista országokban ugyanúgy megfigyelhető folyamat, mint a szocialista országokban. Ez a felismerés vezeti a római katolikus egyház „haladó” szárnyát egyebek között arra, hogy ellenintézkedéseket tegyen, növelje az úgynevezett világi papok számát, akik ugyanúgy élnének, mint minden más dolgozó ember, szakmát is választanának, dolgoznának és a cölibátus alól is feloldást nyernének. De maradjunk most a hazai, pontosabban a megyei viA megyei helytörténeti bizottság, a Hazafias Népfront, a megyei tanács, a TIT megyei szervezete, a Tolna megyei Levéltár november 12-én, csütörtökön délelőtt 9 órai kezdettel rendezi meg Szek- szárdon a régi megyeháza közgyűlési termében a III. helytörténeti konferenciát, amely ezúttal a reform, forradalom és nemzeti függetlenség tárgyában jelölte meg programját. Csajbók Kálbánnak, a Tolna megyei Helytörténeti Bizottság elnökének megnyitóját követően hangzik el dr. X. KONGRESSZUS zeken. A fentiek mellett köztudott az is, hogy a párttagok körében a vallás nem magánügy. A kommunista közvéleménynek tehát nemcsak joga, köteí^sége is elítélni azt a párttagot, aki templomba jár, vagy aki a gyermekét keresztvíz alá tartja, megbérmál- tatja. Ilyen esetben a lelki két- lakiság tűrhetetlen és elfogadhatatlan. Vagy, vagy. Vagy ide, vagy oda. Nincs felmentés és nem lehet elnézés, megértés, minthogy két. urat szolgálni lehetetlen. Számtalanszor hallom, még a párton kívüliek is lenézően, elítélően beszélnek azokról a párttagokról, akik számolva a helyi közvéleménynyel, a negyedik, vagy az ötödik községbe viszik megke- resztelni az újszülöttet, vagy más megyében áll oltár elé a fiatal pár. Nos, a képmutatásnak, az alakoskodásnak ez a formája csakugyan visszataszító és minősíthetetlen, de tény, hogy létezik. Tavaly az első félévben például a szekszárdi járás hat községében 46 párttag is megbérmáltatta gyermekét, közöttük 19 vezető beosztású. Különösen feltűnő és szembetűnő, a 19 vezető beosztású személy. Nyugodtan feltehetjük a kérdést: miben hisznek ők tulajdonképpen? illetőleg hisznek ezek az emberek valamiben? Aligha tévedünk, ha azt mondjuk, nem hisznek sem az istenben, sem az emberben. Jól tudjuk természetesen, hogy olykor elviselhetetlen erkölcsi nyomás nehezedik a családtagok, a rokonok részéről — főleg az idősebbek réA MüM. dombóvár! 516. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben is megemlékeztek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jubileumáról. A vegyes II. osztályban az osztályfőnöki órán tartottak házi ünnepséget, amelynek műsorát Józsa Gergely tanuló állította össze. Bánkúti Imre kandidátusnak, a Magyar Nemzeti Múzeum vezető munkatársának előadása; Társadalmi formaváltás és feudális társadalmi osztályok a reformkorban. 1825—1848 címmel, majd a szünet után Kisasszonvdy Éva, Kiss László, dr. Kolta László és dr. Puskás Attila korreferenseké lesz a szó. Ezenkívül, a hely- történeti konferencia valahány résztvevőjének lehetősége nyílik arra, hogy a hely- történet- és krónikaírással kapcsolatos problémáit, vagy véleményét előadja — hozzászólás formájában. széről — a párttagokra is olyképpen, hogy a szokásokat meg kell tartani. Gyakran halljuk, távolról sem vallásos meggyőződésből az idős szülő fenyegetését, hogy a beígért juss, ajándék elmarad, ha a párttag szülők nem tesznek eleget a szokásoknak. Előfordul, hogy a nagyszülők titokban viszik el megkeresztelni, vagy megbérmáltatni az unokát.. Csakugyan bonyolult dolgok ezek, mégis azt kell mondani, hogy párttagok esetében semmilyen erkölcsi nyomásnak nem lenne szabad engedni. A családok belső szervezetét ismerve látjuk, hogy a családtagok egy része rendszerint párton kívüli, egy másik ré- •zse párttag. Eből önmagában véve is sok minden adódik, mert ha történetesen egy vezető beosztásban dolgozó elvtárs nagyszülőjét a vallási szertartás szerint temetik, akkor szűklátókörűség volna emiatt elmarasztalni az unokát. Szűklátókörűség és elfogadhatatlan maximalizmus, hisz még az unokának sincs joga megváltoztatni annak az idős embernek a végakaratát, aki tulajdonképpen, ahogy mondani szokás: „abban nőtt fel”, sose volt kommunista. Egészen más a helyzet és homlokegyenest más az elvárás a kommunista szülővel szemben, amikor az iskolás korú gyermekéről van szó. Gondoljunk csak arra, milyen törést okoz az a vezető beosztásban lévő párttag a gyermeke lelkében, aki a srácot ilyen vagy olyan meggondolásból, ilyen vagy olyan nyomásnak engedve megbérmáltatta. Még részletezni is felesleges. És még valamit: világnézeti nevelésünk fehér foltjait mutatja az a körülmény, hogy ez a téma még mindig kényesnek, sőt olykor tabunak látszik. Erre a területre is érvényes az irányelveknek az a passzusa, amely az ifjúság erkölcsi, politikai nevelésével, az idősebb nemzedék felelősségével foglalkozva, kimondja „Jobban kell tudatosítani a közvéleményben, hogy az ifjúság szocialista világnézetének, tulajdonságainak kialakításában a felnőttek példamutatásának döntő szerepe van. A felnőtt nemzedék érettségének pontos mércéje: milyen utódokat nevel, hogyan készíti fel őket az életre.” Sz. P. Rostás Marika, az osztály KISZ-titkára üdvözölte ünneplőbe öltözött tanulótársait, majd a magnóról közvetített Himnusz és Pálinkás József szavalatát követően Takács László, a KlSZ-alap- szervezet szervezőtitkára mondott ünnepi beszédet. Szat- nik Gábor, Bihácsi Márta, Józsa Gergely és Takács Ferenc a világot átformáló forradalmat idéző felolvasással, illetve verssel szerepeltek. Az iskolai ünnepség különleges érdekessége Leninnek az összoroszországi kongresz- szuson elmondott eredeti beszéde részletének közvetítése volt, amelyet Nagy István osztályfőnök, az intézet párt- titkára játszott le magnóról. Régi, múzeális lemezről vették magnószalagra a proletá- riátus halhatatlan vezérének hangját, amelyet oly sok évtized múltán, megiiletődve hallgattak a dombóvári fiatalok. Az Internacionálé hangjaival zárult a megemlékezés, amelyet munkásmozgalmi indulók is színesítettek. (—sói III. helytörténeti konferencia m Lenin hangja Dombóyárott Ünnepség, kitüntetés a munkásőrség megyei parancsnokságán A munkásőrség Tolna megyei parancsnokságán tegnap délelőtt ünnepséget tartottak. Palkovics István alezredes a munkásőrség megyei parancsnoka megemlékezett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 53. évfordulójáról és méltatta azoknak a munkásőrök-, nek a teljesítményét, akik az idei kiképzési évben a feladatok ellátásában, valamint munkahelyükön kiváló eredményeket értek el. A munkásőrség országos parancsnoka a Haza szolgálatáért érdemérem arany fokozatával tüntette ki Alpár Miklós és Huszár József munkásőröket. A Haza szolgálatáért érdemérem ezüst fokozata kintüntetést Kiss József, Takács András, Váczi József, Besze László, Kovács József és Papp Károly munkásőröknek adományozta az országos parancsnok. A munkásőrség országos parancsnoka dicséretben részesítette Bencze János, Csányi Antal, Forró Lajos, Hajdú István, Horváth Géza, Kurilla József, Mohai József, Szegedi József és Zirkelbach György munkásőröket, a dicséretről szóló oklevelet a megyei parancsnok adta át. A munkásőrség megyei parancsnoka dicséretben, illetve tárgyjutalomban részesített további tizenhét munkásőrt. A járási századok kitüntetett, megjutalmazott munkásőreinek a járási parancsnokságokon rendeznek ünnepséget, ahol a pártbizottságok képviselőinek jelenlétében adják át a kitüntetéseket. Papp Mátyás a bonyhádi járás munkásőrparancsnoka a Parlamentben november 4- én vette ót a kitüntetést, a Kiváló Szolgálatért Érdemrendet. Az ifjúsági mozgalom élenjáróinak kitüntetése Tegnap délelőtt Szekszár- don a megyei művelődési központban ünnepséget rendezett az MSZMP Tolna megyei Bizottsága a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 53. évfordulója tiszteletére. Tóth József, az MSZMP MB párt- és tömegszerveüetek osztálya vezetőjének köszöntője utón Hóhmann József, a KISZ MB titkára mondott ünnepi beszédet. — Természetesnek tartjuk, hogy e nagy ünnepen adjuk át az ifjúsági mozgalom kitüntetéseit azoknak a mozgalmi vezetőknek, akik munkájukkal hozzájárultak ifjúságunk kommunista szellemben való neveléséhez. — mondotta Hóhmann elvtárs. Ezt követően Szabó Géza. a KISZ MB első titkára kitüntetéseket adott ót. A megyei KISZ VB javaslatára, a KISZ KB „KISZ Érdemérem” kitüntetését hárman, aranykoszorús KISZ-jelvényt négyen kaptak. A megyei úttörőelnökség javaslatára a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Elnökségének „Kiváló úttörő- vezető” kitüntetését hárman, „Kiváló üfjávezető” kitüntetését pedig négyen kapták meg. Nagygyűlés a 25 éves DÍVSZ tiszteletére akik beszámolnak a kongresszus munkáiról, az itt hozott határozatokról. A nagygyűlést követően a KISZ Központi Művészegyüttesének Rajkó-zenekara ad műsort. Este hétkor a művelődési ház előcsarnoka bálteremként fogadja megyénk és városunk ifjúkommunistáit. Az ifjúsági bált a Szövetkezeti Tánc- együttes nyitótánca kezdi, a talpalávaló zenét pedig a Babits Mihály művelődési központ „Szinkron” együttese szolgáltatja. T ermelőszö vetkezetek, állami gazdaságok, szeszipari vállalatoki A Cserkúti Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat 1971. évre még elfogad alumínium alapanyagú szállítótartályokra 2—5 m3 űrtartalomig, és tárolótartályokra 20—60 m3 űrtartalomig megrendeléseket. Személyes vagy írásos megkeresésre részletes tájékoztatást adunk. Cím: Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat, Cserkút. Levélcím: Pécs, Postahivatal 15. Kereszti László. (42) Nagygyűlést rendez Szek- szárdon a KISZ Tolna megyei és városi bizottsága november 9-én, aélután 3 órai kezdettel a Babits Mihály művelődési központ színháztermében a DÍVSZ megalakulásának 25. évfordulója tiszteletére. Szabó Géza, a KISZ Tolna megyei bizottságának első titkára mond elnöki megnyitót, majd Illisz László, a KISZ KB titkára méltatja a DÍVSZ 25 éves működését. Részt vesznek a nagygyűlésen a DÍVSZ 8. kongresszusának Tolna megyei küldöttei is,
