Tolna Megyei Népújság, 1970. november (20. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-06 / 261. szám

TVYTVTTTVTTTTVVVTTTTTTVTTVTTVVTTTTVYTVVTTVVVTVVTVTTVVVTVVWT rVTTYTVTVTVVTTVVTVTTTVTTTTTYTVYVVTTVYTTVVVYVTTVTYVTVWVV ► ► í ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► l ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► » ► *• ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► kalandos TÖRTÉNETE 23. Henry Griffon a párizsi rendőr-főkapitány­ság méregtani laboratóriumának a vezetője volt az első, aki ezt a módszert toxikológiai vizsgá­latra alkalmazta. Griffon 1951-ben eredménye­sen alkalmazta ez a módszert különböző mér­gek, főleg az áldozatok hajában lévő arzén ki­mutatására. 1952-ben Robert E. Jervis ameri­kai kriminalista folytatta Griffon munkáját. Griffon és Jervis mindenekelőtt megállapítot­ták a haj átlagos arzéntartalmát (amely 0 és 2,5 milliomod között váltakozik), majd ennek alapján elemzésre beküldött három hajpróbán 5—10-szer nagyobb arzénmennyiséget mutattak ki, ami azt bizonyította, hogy az áldozatokat ar­zénnel megmérgezték. • A fenti esetekben ásványi eredetű mérgek ki­mutatásáról volt szó, tehát a vizsgálatot toxi­kológiai célzattal végezték, nem pedig személy­azonosság-megállapítás végett. De hogyan álla­pítható meg valamely egyén személyazonossága egyetlen hajszál segítségével? A szekundér al­kotórészek vizsgálata útján, az illető személy­re jellemző töménységük kimutatásával. Jervis és munkatársai arra á következtetés­re jutottak, hogy nincs két ember, akiknek a haja azonos összetételű lenne. Jervis 1956-ban terjesztette megállapításait a kanadai krimina­lisztikai társulat értekezlete elé. Két évvel ké­sőbb, 1958-ban Kanadában az edmundstoni perben a NAE-elemzés az igazságszolgáltatás történetében első ízben hallatta szavát. És ez­úttal személyazonosítási ügyben. „AZ ATOM MINT DETEKTÍV” A szóban forgó perben Jacob Vollman ame­rikai állampolgárt azzal vádolták, hogy az 1958. május 16-ra virradó éjszaka megölt egy tizenhat éves kanadai lányt. A holttestet egy elhagyott bánya gödrében találták meg, ahol néha sze­relmespárok randevúztak. A lányt, név szerint Gaetane Bouchard-t, egy edmunstoni kútmester egyetlen gyermekét, késsel többször mellbe- és hátbaszúrták. Ez okozta halálát. A bal szeme körül, az arcán és a bal lábán látható horzsolá­sok azt bizonyították, hogy a lányt több méter távolságból a földön vonszolták; a kavicsos fe­lületen vércseppek, elmosódott gépkocsinyomok látszottak, s ugyanott két gombostűfej nagyságú gépkocsilakk-szilánkot találtak. A boncolásnál kiderült, hogy a lányon nem követtek el erőszakot. Gyomrában emésztetlen csokoládédarabokat találtak, egyik kezében hat centiméter hosszú hajszálat szorongatott. Ennek színe sötétebb volt az áldozat hajánál. Vajon a gyilkos haja volt-e? A gyanú rövidesen Vollmanra terelődött, mert a helyszínen talált lakkszilánkok az ő autójáról pattantak le. Az autóban megkezdett rűdcsoko- ládéra akadtak, amelynek egy részét feltehetően az áldozat harapta le. Nem találták meg azon­ban a kést, amellyel a gyilkosságot elkövették. Vollman nem emlékezett rá, hogy május 15-én este milyen öltönyt viselt. Viszont Vollman há­zának szemetesládájában a rendőrök elégett ru- hamaradványokra bukkantak. Szomszédai vallo­mása ellenére nem emlékezett a nagyméretű vadászkésre sem, aminek a gyilkosság előtt bir­tokosa volt. Hát a leánnyal, hogyan áll a dolog? Igen ismerte („a bálban találkoztam vele”), de akkor este nem is látta. Még azt is beismerte, hogy kocsijával járt azon a helyen, de Gaetane Bouchard nem volt vele. A bizonyítékok egész sora szólt Vollman ellen, de a perdöntő bizonyíték csak a tárgyalás nap­ján került a bíróság asztalára. Ez a bizonyíték a hulla kezében talált hajszál volt, amelyet az NAE-módszer útján összehasonlítottak Vollman hajával. Az NAE-elemzés adatainak súlya alatt a gyilkos beismerte, együtt volt a lánnyal az autóban, hogy „játszott vele”, de nem jutott el „odáig”... Dulakodás közben — mondotta — kinyílt a gépkocsi ajtaja és^ mindketten kizu­hantak. Hogy mi történt azután, arra nem em­lékszik. Vollmant bűnösnek nyilvánították, és kötél általi halálra ítélték. Az ítéletet utóbb életfogytiglani fegyházra módosították. A bűnüldözés történetében ez volt az első eset, amikor a bíróság az NAE-elemzést per­döntő bizonyítékként elfogadta. Thorwald mind­ezek ellenére azon a nézeten van, hogy „jól­lehet folytak és folynak még kutatások a neut­ron-akti vitásos elemzés terén, még nem jutottak el a haj azonosításában olyan technikához, amely lépést tarthatna az ujjlenyomatok tech­nikájával”. MIKRONYOMOK Kirk álma tehát még nem valósult meg, de sok más területen a bűntett helyén talált mikro­nyomok neutron-aktiválásos elemzése pontos eredményekhez vezetett. A bűncselekmény szín­helyén összegyűjtött elenyészően apró anyagré­szekből (parányi sárrögök, festékszilánkok, tex- tilrost-maradványok, cipőtalpra tapadt por) ki­indulva a nyomozók gyakran felfedik a tettes kilétét. Ezek a mikronyomok néha döntő jelentősé­gűek. 1920—1925. óta mindenütt, ahol mikrosz­kóp állt rendelkezésre, keresték és különleges porszívó készülékekkel összegyűjtötték ezeket a mikronyomokat. A gyakorlott tudományos szak­értők, Sherlock Holmes utódai, a mikronyomok vizsgálatakor sok hasznos tényezőt felfedeztek, míg mások elkerülték a figyelmüket. Tudni kell továbbá, hogy nem minden bűntett színhelyére szállnak ki a tudósok. Az elemzés akkor nyújt precíz adatokat, ha a mikronyomokat különle­ges laboratóriumokban vizsgálják meg. El kell tehát szállítani őket a bűntett színhelyéről. A porszívó azonban nem csupán a tárgyak fel­színéről gyűjti össze a port és az esetleges mikronyomokat. A szövetek rostjai közül is ki­szívja a napokkal, sőt hetekkel a bűntett el­követése előtt odakerült port. így aztán sok esetbén eltorzították, meghamisították ezeket a mikronyomokat. A porszívó használata nagy ügyességet kíván, de még így sem alkalmazható minden esetben. Frey-Sulzer svájci kriminalistának támadt az az ötlete, hogy porszívó helyett az irodákban és az iparban használt ragasztószalagot alkal­mazza. Ezek az egyik oldalukon ragacsos anyag­gal bevont, egyszerű cellofánszalagok teker­csekben kerülnek eladásra. Ha az ilyen szalagot ragacsos részével a feltételezett mikronyomokat tartalmazó felületre helyezzük, majd leválaszt­juk róla, a megvizsgált felületen levő apró ré­szecskék a szalagon maradnak. Az így gyűjtött mikronyomok tehát „tisztán”, későbbi „fertőzés” veszélye nélkül kerülnek a laboratóriumba, (Folytatjuk.) ÍíUUlAÁAAÁÁÁÁAAAAAAAAAAAAAAAAAÁÁAAAAAAAAAÁAAAAÁAAAAAAAAAAAAA« íAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA Ügyvédek ügyei „A vádlott megnyugodott az ítéletben, a védő enyhítésért fellebbezett.” Bírósági tudósítások végén gyakran olvasható ez a mon­dat. Az újságolvasó kissé fur- csállva veszi tudomásul, hogy a bíróság elé állított bűnös el­fogadja a reá mért ítéletet, hajlandó letölteni a kiszabott büntetést, viszont a védőügy­véd — aki ugyanúgy megkap­ja honoráriumát, — enyhébb elbírálást kér. Ma az ügyvéd munkája szervesen hozzátartozik a tör­vényességhez. Büntetőügyek­ben az ügyész képviseli a vá­dat, a bíróság tagjai minden körülmény feltárásával az igazságot akarják kideríteni és ennek megfelelő ítéletet hozni. A „harmadik oldal” a védelemé: a többnyire jogi kérdésekben járatlan vádlott­nak a törvényesség biztosítja nem csupán a védekezés, ha­nem a védelem jogát is. A védelmet ellátó ügyvédnek legjobb tudása és lelkiismerete szerint kell eljárnia, minden érvet és bizonyítékot fel kell tárnia, ami védence ártatlan­ságát bizonyítja, vagy cselek­ménye súlyát csökkentheti. Az ügyvéd, mint jogvégzett em­ber, másként értékeli az íté­letet, mint az elítélt, s joga van áhhoz is, hogy védencétől függetlenül fellebbezzen. Az ügyvédek jogait és köte­lességeit törvényerejű rende­let szabályozza.. A büntetőel­járásról szóló jogszabály le­szögezi, hogy a védő közre­működése milyen büntető­ügyekben elengedhetetlen. A védő köteles a rábízott és a tudomására jutott titkokat megőrizni, s a hatóságok előtt sem kell olyan tényeket nyil­vánosságra hoznia, amelyek sértik védence érdekeit. Ugyanakkor — s ez is új a szocialista jogszolgáltatásban a régi joggal szemben — tuda­tosan nem állíthat valótlant. A védői vagy polgári per­ben jogi képviselői megbízást nem az ügyben eljáró ügyvéd, hanem az illető ügyvédi mun­kaközösség kapja, akkor is, ha a vádlott, illetve hozzátarto­zói, vagy a peres fél név sze­rint ragaszkodik valakihez. A tárgyaláson a kért ügyvéd vesz részt, a munkaközösség azon­ban szükség esetén helyettes­ről gondoskodik. Éveken át sok gondot oko­zott az ügyvédi pálya elöre­gedése, az egykor divatos szakmának alig akadtak újon­cai. Változást az utóbbi évti­zed hozott: most már évente 60—70 frissen végzett jogász kezdi meg az ügyvéd-gyakor- nokoskodást. Jelenleg 172 ügy­védjelölt dolgozik Magyaror­szágon — s az egykor kizáró­lag férfi-szakma minden má­sodik jelöltje a „gyengébb nem”-hez tartozik. Az egyete­mek jogi karán is évről évre emelkedik a nők aránya, még­sem kell egyelőre az ügyvédi pálya „elnőiesedésétől” tarta­ni: a nők aránya jelenleg 8,5 százalék... Az ügyvédi munkaközössé­gek közvetlen szakmai fel­ügyeletét megyénként, illetve a fővárosban az ügyvédi ka­marák látják el. Mostanában tartják a háromévenként ese­dékes kamarai tisztújító k" gyűléseket, a Vynág nagy a- tivitása mellett. Az új vezető­ségekbe, fegyelmi tanácsokba a legtöbb helyen a régi, nép­szerű vezetők mellé sok újat, fiatalt is választanak. Megyén­ként egy-két fővel képviselte­tik magukat az új kamarai ve­zetőségekben az ügyvédnők is. Decemberben választják meg az Országos Ügyvédi Tanács tagjait. Az ügyvédi kar leg­magasabb társadalmi szerve­zetének 35 tagja van. (Az Or­szágos Ügyvédi Tanács az ügyvédek érdekképviseleti szerve, s egyben a miniszté­rium tanácsadó szerve is, amelynek javaslattételi joga van minden, az ügyvédek helyzetét érintő kérdésbe.) Most például, többek között azon dolgozik a minisztérium, hogy — az Országos ügyvédi Tanács javaslatára — rendez­ze a kirendelt védők díjazá­sát, az ügyvédek régi problé­máját; A kamarai választások után fél éven belül újjá kell vá­lasztani a munkaközösségek vezetőit. Itt is az az alapelv: olyanok kerüljenek a vezető tisztségekbe, akik szakmai tu­dásukkal és a közösségért végzett munkájukkal kiérdem­lik a tagság bizalmát. A mun­kaközösségi vezetőknek jelen­tős szerepük volt abban, hogy az ügyvédi szakma iránt meg­nőtt a bizalom. Már nem ,.pa- ragrafuscsavaróknak” tekintik az ügyvédeket a hozzájuk for­duló ügyfelek, hanem egyre inkább segítőtársaknak, akik az igazság kiderítéséért és ér­vényesüléséért dolgoznak. S a már a közvélemény így '1 róluk — aligha van okuk ' llebbezésre”'. V. E. T ermelőszö vetkezetek, állami gazdaságok, egyéni baromfitartók ! Világviszonylatban legjobban bevált amerikai tojóhibrid — mely vegyes hasznosításra is kiválóan alkalmas —a barna De Kalb tyúk. Barna De Kalb naposcsibét most biztosítsa 1971. évre! Magas tojáshozam, barna tojáshéj, gyors növekedésű, húsra alkalmas kakasok. Rendelhető: jérce, kakas, és vegyes ivarú a BALATONNAGYBEREKI Ä.G. baromfikeltető központjában Kaposvár, Kanizsai u. 70. Telefon: 14—278, 14—279. (24) > A Szekszárdi „Szakály Testvérek" Építőipari Ktsz FELVESZ SZÖVÖMUNKÁSOKAT, SZÖVÖTANULÓKAT • (16 évet betöltött nőket). A szövőtanulók részére a szövetkezet a betanulás időszakára munkabért biztosít. (33)' Modern hálószobabútor, ‘ egy-, kétszemélyes pad­; heverő, kamaszheverő, I | konyhabútor fi NAGY VÁLASZTÉKBAN KAPHATÓ A TAMÄSI LAKBERENDEZÉSI Áruházban. (82) TTTTTTTTHTTTTTTTlTTTTTTT'fTTT'n'TTTTTWTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTYTTfTI'TTTTTTTTfTTTTTTT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents