Tolna Megyei Népújság, 1970. november (20. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-05 / 260. szám

T Barátságyonaton a Szovj etnnióban A hősök tisztelete Utunk során számtalanszor tapasztaltuk, hogyan, és mily sokféle módon kapott hang­súlyt 1970. különös jelentősé­ge; a Lenin-centenárium éve. A moszkvai városi tanács épü­letének falán a szónok Lenint ábrázoló dombormű és a már­ványba vésett betűk emlékez­tetnek arra, hogy Lenin több­ször is felszólalt a moszkvai szovjet ülésén. A moszkvai Nagyszínház előtt járva, idegenvezetőnk, Irénke' elmesélte, milyen sze­repe volt Leninnek a Gyer­mekszínház alapításában. — A fiatal szovjetállamra rendkívüli terheket róttak az intervenció évei. Moszkvában súlyos gondokat okozott a tü­zelőhiány, olyannyira, hogy a városi szovjetben olyan hatá­rozat meghozatalára készültek: tüzelőanyag-hiány miatt be kell zárni a moszkvai szín­házakat. Ezt a javaslatot Le­nin ellenezte, olyan hatásosan, hogy újabb színházat nyitot­tak; a Gyermekszínházat.1 A gyermekek számára is meg kell teremteni a művelődés, a szórakozás olyan feltételeit, amelyek a cári hatalom ide­jén szóba sem jöhettek ... így, ilyen körülmények között ho­zott határozatot a szovjet a Gyermekszínház létesítéséről. Moszkvában minden olyan épület falán emléktáblát he­lyeztek el, amelyben csak Le­nin megfordult, de hasonló­képpen állítottak emléket a fiatal szovjetállam többi, ki­emelkedő személyiségének is. A Kalinyin sugárút elején ' — amelynek jelenéről már szól­tunk — szintén emléktábla hirdeti, hogy abban a házban lakott a szovjetállam második elnöke. Kijevben nem járt Lenin, de szobrának talapzatán állandó­ban ott virulnak a tisztelet, a szeretet, a kegyelet virágai. A Lenin-mauzóleum előtt, a Vörös téren napról napra hosszú embertömeg kígyózik, hogy lerója tiszteletét az em­beriség nagy tanítója előtt. Ügy tűnt, a sorok az idén hosszabbak, mint más évek­ben. A külföldi látogatót megra­gadja, meghatja az is, milyen tisztelet, kegyelet fejeződik ki a Nagy Honvédő Háború hő­sei iránt. A háború külső jeleit csu­pán egy helyütt fedeztük fel: valahol Vinnyica és Kijev kö­zött a vasút melletti domb­oldalakon földbe lapuló beton­erődöket. A háború mégis, ott van a szovjet emberek em­lékezetében; a mostani negy­ven-, ötven-, hatvanéves kor­osztály emlékezetében, hiszen ez a korosztály viselte a há­ború minden terhét, viselte el a vereségeket és semmisítette meg diadalmas csatákban a fasizmust. A vonat ablakából elnézem a vágányok közt krampácsoló, váltókat tiszto­gató idősebb asszonyokat. Ta­lán ők voltak itt akkor is, amikor harckocsikat, lövege- ket szállító szerelvények ro­bogtak nyugat felé, a fasiz­mussal való végleges leszá­moláshoz ... Moszkvában az Alexander- parkban, a Kreml falai alatt az Ismeretlen katona sírja. Szoba nagyságú, vörösmárvány lap előtt örökmécses. A ke­gyelet örökké lobogó lángját állandóan friss virágok, ko­szorúk szegélyezik. Megkoszorúzzák államfők, leteszik néhány szál virágu­kat a hatalmas szovjetállam különböző területeiről érke­zők. Az idős néni, aki már percek óta ott áll magábaros- kadva, a lobogó lángból talán a fia képét idézi, aki ott pihen valahol ismeretlenül, ismeret­len tájon. Talán éppen vala­hol Magyarországon ... Fehér őszirózsákból kötött, hatalmas koszorú ... A felirat tanúsága szerint az egyik moszkvai kutatóintézet vete­ránjai helyezték el. A koszorú közepén három kitüntetés, a Dicsőség Érdemrend három fokozata. Ezt a kitüntetést a háborúban különös személyi bátorságot tanúsító, hőstettet véghezvivő katonák kapták. A Dicsőség lovagja címet viseli az, aki a kitüntetés mindhá­rom fokozatát megkapta. Sok millió szovjet katona, sok százezer hősi halott hősiessé­gét, dicsőségét fejezi ki a há­rom érdemrend az Ismeretlen katona sírján. A sír előtti sétányt vörös márványtömbök díszítik. Egy- egy márványtömb a hős váro­sokból hozott földet őrzi. .. Kijevben az egyik parkban szobor őrzi Vatutyin tábornok­nak, a szovjet hadsereg egyik rendkívül tehetséges, fiatal tá­bornokának emlékét is, aki 1944-ben half hősi halált, 43 éves korában. Vatutyin a há­ború kitörésekor Zsukovnak, a szovjet hadsereg akkori vezér­kari főnökének helyettese volt. A sztálingrádi csatában, az ellentámadás első szakaszában a fő szerepet a Délnyugati Front játszotta, amelynek Va­tutyin ->Hábornagy volt a pa­rancsnoka. . Zsukov, Emlékek, gondola­tok című könyvében többször is megemlékezik róla. A kurszki csatát értékelve, ezt írja: „Ami pedig a Voronyezsi Front parancsnokának, Vatu- tyinnak a hadműveleti és ha­dászati jártasságát, valamint képességeit illeti, teljes szub­jektivitással kell kijelente­nem: Vatutyin rendkívül mű­velt és bátor hadvezér volt.” Ennek a tehetséges hadve­zérnek bangyerista banditák (ukrán nacionalisták) oltották ki az életét. 1944 februárjá­ban.. Ekkor az 1. Ukrán Front parancsnoka volt. Vatutyin haláláról így ír Zsukov: „Február 28-án délelőtt a front törzsénél felkerestem Vatutyint, hogy még egyszer megbeszéljem vele a küszö­bönálló aac:müveKHet. Két­órás közös munka után így szólt: — Szeretnék kimenni a 60. és a 13. hadseregekhez, hogy személyesen ellenőrizzem, ho­gyan oldják meg a repülőkkel való együttműködést. . . „Ez az óra legyen az emlékezés órája“ A Győzelem emlékmű és a hősök sírjai Kijevben. Azt tanácsoltam neki, hogy küldje ki helyetteseit, ő maga pedig ellenőrizze a hadsereg- parancsnokok elhatározásait... Nyikolaj Fjodorovics ragasz­kodott hozzá, hogy a maga megy előre, arra hivatkozva, hogy már régebben volt a 60. és a 13. hadseregnél. Amikor az egyik faluba be­hajtottak, diverziós bandita­csoport tüzébe kerültek. Vatu­tyin kiugrott a gépkocsiból és a tisztekkel együtt tűzharcba bocsátkozott, arpely közben a csípőjén megsebesült. Kijev­ben a legjobb orvosoRát hí­vatták, köztük N. N. Burgyen- kót, a híres sebészt, de még így sem sikerült megmenteni Vatutyint. Április 15-én meg­halt, s április 17-én Kijevben helyezték v örök nyugalomra. Moszkva húsz tüzérségi sor- tűzzel adta meg a katonai végtisztességet a haza bű fiá­nak és a tehetséges hadvezér ­nek. Vatutyin tábornok szobrá­nak talapzatán — amelyet le- ningrádi munkások által kül­dött mozaik-kép díszít — ál­landóan friss a virág, a kije­viek soha el nem múló tiszte­letének virágai. Kijevben a hősök tiszteleté­nek még egy, meghat ián szép megnyilvánulásával ta (átkoz­tunk. A Győzelem emlékműnél jártunk, ahol több, hősi halott tiszt, ezredes, tábornok sírja sorakozik. Nézegetjük a síro­kat fedő kőlapokon a neveket, amikor néhány fiatal kíséreté­ben esküvői pár érkezik. Hosszú fehér ruhás, íátylas menyasszony, fekete ruhás vőlegény, kezükben virágcsok­rok. Meghatottan haladnak végig a sétányon, virágaikat leteszik az egyik sírra. — Talán hozzátartozójuk nyugszik ott? — kérdezzük. — Nem. Itt, Kijevben az a szokás, hogy az esküvő után ide, a Győzelem emlékműhöz zarándokol el minden olyan fiatal, akinek a szülei már nem élnek, és virágot tesznek valamelyik sírra. Kezdetben azok a fiatalok hozták el es­küvői virágaikat, akiknek szü­lei a háborúban hallak meg, és sírjuk ismeretlen helyen van. így ápolják a fiatalok Kijevben a hősök emlékét. BI. Tudományos tanácskozás Liszt Ferencről a megyeházán . A Liszt-emléknapok záró­akkordja a megyeháza nagy­termében megrendezett tudo­mányos tanácskozás volt. A tanácskozás résztvevői ked­den reggel a zeneiskolából in­dultak és előbb az Augusz- kastély falán elhelyezett Liszt­táblát, majd pedig a megye­háza nagytermében lévő, az 1846-os első szekszárdi Liszt­hangverseny emlékére készült Liszt-domborművet koszorúz- ta meg dr. Tucsni László, a szekszárdi zenebarátok nevé­ben. „Azzal az ígérettel te­szem le a megemlékezés ko­szorúját, hogy mi kései uno­kák is mindent el fogunk kö­vetni annak érdekében, hogy azzal az örökséggel, amelyet számunkra Liszt szekszárdi kapcsolatai jelentenek, méltó­képpen sáfárkodjunk” — mondotta. Ezután Dobrovolni Éva szavalta el Vörösmarty: Liszt Ferenchez című költemé­nyét. A tudományos tanácskozás résztvevőit és az előadókat Bodonyi Ferenc, tanár köszön­tötte. Ezután Hamburger Klá­ra zenetörténész tartotta meg az első előadást Liszt Ferenc és Szekszárd címmel. Szünet után előbb Sólyom György zeneesztéta beszélt Liszt Fe­rencről, a virtuózról és alko­tóművészről, majd Gábri György, - a szekszárdi Liszt­kiállítás rendezője, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatár­sa tartott előadást Liszt-em­lékek hazánkban címmel, A háromórás magas színvonalú tanácskozás után Zádor Béla, a megyei tanács népművelési csoportvezetője emlékezett meg a szekszárdi Liszt Ferenc zeneiskola fennállásának 15. évfordulójáról és rendkívüli felj,ebbsorolásokat és jutalma­kat osztott ki a zeneiskola ta­nári karának. A hanglemezekkel il­lusztrált előadások nagy tet­szést arattak. Különösen Hamburger Klára előadása. Szekszárd városa méltó kö rülmények között hajtott' meg az emlékezés zászlaját a zongora fejedelme és a nag- zeneszerző életműve előtt. A IV. ötéves terv számaiból 6Y0R-S0P80« 'CKDMAROi BUDAPEST-fSOHSRÄS MMk A JÖVEDELEMSZINT MEGYÉNKÉNT A IV. ÖTÉVES TERV FOLYAMÁN HEVES' Az egy főre jutó oss2es reáljövedelem Az egy kere $óre jutó reálbér Jövedelemszint az országos átlag *** KS3köfüi alatt 1970 ,1975 A reáljövedelem és reálbér alakulása 1970-1975 , között (1 -báni

Next

/
Thumbnails
Contents