Tolna Megyei Népújság, 1970. november (20. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-05 / 260. szám

. ú TlíTYTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTfTTTTTTTTWTTTyi'VTTT»? ▼▼▼YYVYTTTVYYTTVTTTTY^TTTYYYVTYTYTYVyTYTTVTYTTYYYVTYTTT'» ► ► I ► ► > > ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► t t TÖRTENErC 22. „A jelent tanulmányozva lásd előre a jövőt” — mondják az Interpol szakemberei, akik a bű­nözés megelőzésének vizsgálatát második szá­mú feladatuknak tekintik. E célból különböző szinteken előadásokat, megbeszéléseket, tanács­kozásokat és tanfolyamokat rendeznek, ezeken megvitatják a kriminalisztikai megelőzés kérdé­sének elméleti és gyakorlati vonatkozásait. Ugyanakkor azonban erélyesebb intézkedéseket követelnek a bűnözés elfojtására. „Kívánhatunk viszont a rendőrtől lendületet, odaadást feladata teljesítésiben, amikor fáradozásai után azt kell látnia, hogy a bíró szabadon bocsátja az elfo­gott tettest, aki folytathatja bűnös tevékenysé­gét?” Hogyan engedhető meg, hogy a bűnözés 5—9- szer gyorsabban növekedjék, mint a népesség? Ugyanakkor viszont az elítéltek száma, főleg a súlyos bűncselekményekért elítéltek száma csök­ken. Száz gyilkos közül csupán hatvanat ítél­nek el. Simenon egyik regényében ezeket mon­datja híres Maigret-jével: „Eszébe jutott-e valaha, hogy végiglapozza a Büntető Törvénykönyvet? Az ember elleni vét­ségekkel csak azután találkozik, miután elju­tott a 177. oldalig. Valamikor majd ha nyuga­lomba vonulok, pontosan kiszámítom. A tör­vénykönyv körülbelül háromnegyed, ha ugyan nem négyötöd része az ingó és ingatlan javak­kal foglalkozik, egyszóval mind olyan dolgok­kal, amelyek a pénzzel függnek össze. Olyannyi­ra, hogy a koldulásra vonatkozó szakasz a szán­dékos emberölési tárgyaló paragrafus előtt van.. A TÜDOMÁNY ÉS A TECHNIKA ... A BŰNÖZÉS ELLEN A cím — beismerjük — kissé igényes. Mert hogyan is sűríthetnénk össze egyetlen fejezet­be mindazt, amit a tudomány és a technika az utóbbi évtizedekben a kriminalisztika terén produkált? így hát nem is törekszünk átfogó ismertetésre. Mindössze néhányat mutatunk be a bűnüldözést szolgáló modern módszerek rend­kívül gazdag arzenáljából. Az Interpol fontos feladatai közé tartozik a különböző szaklaboratóriumok tudományos ku­tatásainak egybehangolása is. Bizonyítja ezt az 1963 novemberében Párizsban rendezett első rendőrtudományi kollokvium. Ez alkalommal több ország rendőrségi laboratóriumai kaptak kutatási témát. A reginai (Kanada) laborató­rium számára például az infravörös abszorpciós spektroszkópiához tartozó kutatásokat jelölték ki, a wiesbadeni laboratóriumra a lövési táv értékelésének matematikáját bízták, míg a fes­tékrétegek azonosítására egy párizsi laborató­rium, a vér és a sperma biológiai jellemzésére a lille-i, a száraz vérnyomok korának megálla­pítására a londoni laboratórium kapott megbí­zást, a zürichinek pedig a törvényszéki balliszti­ka egyes problémáival kell foglalkoznia. A washingtoni laboratóriumra a neutron-aktivá- lásos elemzési eljárások — röviden NAE-eljá- rások — tökéletesítése hárult. ■ i"'' i N A E A haj vizsgálata egyike a kriminalisztika leg­égetőbb problémáinak. Hogyan és milyen mér­tékben lehet a gonosztevő személyazonossá­gát a bűntett színhelyén hagyott hajszálak alap­ján megállapítani? íme, egy kérdés, amelyre a modern kriminalisztika mindeddig nem tudott határozott feleletet adni. Az 1930 és 1935 között kidolgozott eljárással (mikrotómia) a hajszálból egészen vékony met­szetek nyerhetők. 1957 táján elektronmikrosz­kóppal kezdték tanulmányozni a hajszál belső szerkezetét. Mindezek aztán lehetővé tették a kutatók számára, hogy az emberi hajszálat megkülönböztessék az állati szőrzettől, ismere­teket szerezzenek a haj festőanyagairól (pig­mentek) és egyes fajonkénti jellegzetességeiről. Megállapították, hogy egyazon ember különbö­ző testrészeiről származó szőrszálai között lé­nyeges eltérések észlelhetők a festékanyag, for­ma stb. tekintetében. E módszerek lehetővé tet­ték egyes eltérések kimutatását, de nem nyúj­tottak kellő támpontot a személyazonosság pon­tos megállapítására. Paul L. Kirk Cirme Investigation című köny­vének első kiadásában ezeket írta: „Egy szép napon biztosan felfedezik a haj összehasonlítá­sának végleges technikáját, amely a krimina­lisztika szempontjából ugyanolyan fontos lesz, mint az ujjlenyomatoké...” Meglehetősen nagy horderejű kijelentés ez, s talán túlzottnak tű­nik azok számára, akik megérték az ujjlenyo­matok rendszerének diadalát. De nézzük meg, mire alapozza állítását Kirk. Egy közepes hosszúságú emberi hajszál átla­gos súlya 0,2—1 milligramm. A hajszálban a szokványos vegyi elemek mellett — ilyenek a nitrogén, a szén, a hidrogén, az oxigén, a fosz­for, a kén stb, — csekély mennyiségben más anyagok is találhatók, s ezek emberenként vál­toznak, az illető táplálkozásától, foglalkozásá­tól, környezetétől függően. Ezek a szekundér ve- gyületnek nevezett ezüst-, arzén-, ólom, szilí­cium-, mangán-, arany-, stb. vegyületek adatokat szolgáltatnak a bűntett helyén talált hajszá­lak eredetére vonatkozólag. A tudomány tudott arról, hogy az említett elemek minimális meny- nyiségben léteznek az emberi hajban, de mind­eddig nem rendelkezett olyan módszerrel, amely egyetlen hajszálban teljes biztonsággal kimutat­ta volna jelenlétüket. Kirk könyvének megjelenésekor — tehát 1953-ban — ilyen módszer már létezett ugyan, de a kriminalisztikában még nem alkalmazták. Ez volt az úgynevezett neutron-aktiválásos elemzés (NAE), amelyet már 1936-ban alkal­mazásra javasolt Dániában G. Hevesy és A. Le­vi, s amelyet a második világháború után tö­kéletesítettek. A módszer abban áll, hogy az elemzésre szánt anyagot (haj-, vagy dohányszálacska, porszem) atomreaktorba helyezik és neutron­bombázásnak vetik alá. A művelet tartama néhány perctől néhány napig terjedhet. A neut- romáramlat hatására a mintában lévő elemek, amelyek természetes állapotban nem radioak­tívak, radioaktívakká válnak, sugarakat bocsá­tanak ki; a sugárzás mennyisége és erőssége elemenként változó. Á rendkívül érzékeny ré­szecskeszámlálók segítségével lemérik a próbának alávetett anyag radioaktivitását, s en­nek intenzitásából pontosan meghatározzák ösz- szetételét. (Folytatjuk.) Mit mond a ,§j IAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA A helyettesítés díjazásáról „A dolgozó — indokolt eset­ben — munkakörébe nem tar­tozó munkát is köteles át­menetileg ellátni. Ez azonban beosztására, korára, egészségi állapotára, vagy egyéb körül­ményeire tekintettel, reá arány­talan sérelemmel nem járhat és nem sértheti eredeti munka­köre szerinti béréhez való jo­gát” — mondja a Munka Tör­vénykönyve 35. §-a, s lényegé­ben ez a rendelkezés tartal­mazza a helyettesítés általános feltételeit. Helyettesítésről te­hát akkor beszélünk, ha a dol­gozó ideiglenesen munkaköré­be nem tartozó munkát vé­gez. A 7/1967. Mü M. sz. rende­let kimondja, hogy a dolgozót helyettesítés esetén az általa ténylegesen betöltött munka, körre előírt munkabér illeti meg, ez azonban nem lehet ke­vesebb a dolgozó eredeti mun­kakörében elért átlagkereseté­nél. Ha tehát a dolgozó olyan más dolgozót helyettesít, aki alacsonyabb munkakörben van, őt az eredeti munkakörében elért átlagkeresete illeti meg. A fizikai dolgozók, ha óra­bérben, vagy teljesítménybér­ben dolgoznak, már a helyette­sítés első napjától jogosultak a Fűthető, nagy szobát, dekorációs műhely céljára keres a Tolna megyei Moziüzemi Vállalat (71) magasabb munkakörnek meg­felelő, magasabb munkabérre. A havi díjas dolgozót csak a helyettesítés 31. napjától illeti meg a helyettesítési díj és en­nek fizetése szempontjából kö. zömbos, hogy a magasabb munkakörű dolgozó a munka­helyéről milyen címen van tá­vol. Ha azonban a helyettesí­tett tlolgozó megszakításokkal van távol a munkahelyétől, ak. kor a helyettesítés időtartama nem számítható össze. Magasabb munkakörű dolgo. zó helyettesítése esetén a havi díjas dolgozó részére csak ak­kor kötelező a helyettesítési díj megállapítása, ha a maga­sabb munkakörnek megfelelő bértétel alsó határát a dolgozó személyi alapbére nem éri el. A helyettesi minőségben al­kalmazott dolgozót csupán a helyettesítés 4. hónapjától kez­dődően illeti meg az előbb em­lített, magasabb díjazás. A tapasztalat szerint a vállalatok ritkán élnek azzal a lehetőséggel, amikor a helyet­tesítési díj fizetése nem köte­lező, de megadható. A már em­lített jogszabály szerint, ha a havi díjas dolgozó azonos munkakörű dolgozót helyette­sít, — amennyiben ez jelentős többletmunkával jár —, a vál­lalat adhat helyettesítési díjat, így például helyettesítési díj adható a havi díjas dolgozó­nak 30 napnál rövidebb helyet­tesítés esetén is és — bár nem kötelező —, de adható ez a dí jazás akkor is, ha a dolgozó személyi alapbére a magasabb munkakörű dolgozó munka­körére előírt bértétel alsó ható ránál magasabb Dr. Deák Konrád csoportvezető ügyész Propagandisták kézikönyve A párt- és tömegszervezeti oktatás százezrek önként vál­lalt iskolája. Központi alak­ja a propagandista. Ö az, aki kedvét szegheti a hallgatók­nak száraz stílusával, mód­szertana szegényességével, s ő az, aki mondanivalója élve­zetes előadásával, átgondolt rendszerességgel könnyíti meg az ismeretek befogadását. Fe­lelősségteljes munkát végez tehát, amelyhez elkél a ta­nács, a segítség. Erre vállal­kozik a Kossuth Könyvkiadó — kísérleti jellegű — újdon­sága, az ízléses kiállítású, mű­bőr kötésű Propagandisták ké­zikönyve. Az öt részből álló kötet a tömegpropaganda egészét vizsgálja. így a jelenlegi hely­zetet, s a fejlesztés feladatait, a nártszervek és pártszerveze­tek teendőit e. fontos munka megszervezésében és irányí­tásában, a propagandista sze­mélyiségének jelentőségét. Az utolsó két fejezet a tömegpro­paganda tárgyával és sajátos­ságaival, illetve módszertani problémáival foglalkozik. Úttörő vállalkozásról lévén szó, a szerzők — Szatmári Miklós, Beszteri Béla, Csorna Gyula, Gutter József, Balázs Béla — nem meríthettek túl gazdag forrásokból. Ez a ma­gyarázata annak, hogy a fe­jezetek egy-egy része olykor általánosabb, elvon tabb a kel­leténél. A mű egészének ér­tékét ez azonban nem érinti, mert összességében sikerült a vállalt feladatot teljesíteni: kézikönyvet, sűrűn forgatható tanácsadót nyűitBr>i az okta­tás önzetlen, társadalmi mun­kásainak, a propagandisták­nak. <m) * Fogyasztók között Kurdon A faluban négyszázhúsz csa­lád él. A tanácselnök mondta: öt év óta a kurdiak, pénz- kuporgatás helyett fürdőszobát építtetnek, modern bútort, tv-t, háztartási gépeket vásá­rolnak. A két vegyesiizletben áru-\ sítják az élelmiszert és a ve-\ gyiárukat, valamint az iskola­szereket. Ritkaságszámba megy a friss pékáru. A kenyér az megfelelő. A leltár miatt most üresek a polcok, azonban rövidesen feltöltik áruval. Ál­talában kapható minden. Ál­talában, mert mint. Dégi Ist­vánná meséfte, néha hetelúg nincs élesztő, pedig filléres do­log. Arra viszont nincs ideje, hogy ilyen apróságokért be­rohanjon Dombóvárra. Zöldségüzlet: mióta a helyi termelőszövetkezet kertészete leállt, kevés az áru. Nem is beszélve a választékról. Dégi Istvánná szerint: — Káposztát hiába kere­sünk. _ Milyen a zöldség ellátási _ Nem kielégítő. A dombó­vári áfész lát el bennünket. Sok helyütt termesztenek a háztájiban is, de az kevés, mondta Tóth József tanács­elnök. A gyümölcsellátás siralmas. Tavaly történt, hogy a kurdiak hosszú ideig nem láthattak al­mát üzletükben. Egy falubeli vállalkozott, hoz almát Sza­bolcsból. Az ötlet hire eljutott Dombóvárra, másnap Kurdon igen olcsón árulták az almát. A fiatalember alig tudta el­adni Szabolcsból hozott áru­ját. Jelenleg a volt vas-műszaki bolt a kis áruház. Cipőt, ru­hát, játékokat, vas-műszaki cikkeket lehet vásárolni. Nincs választék, hiányos a készlet. Tetszik, nem tetszik,• nem kap­nak mást. A Pécsről ideköltö­zött huszonegy éves fiatalasz- szony ismételgeti; „messze van ez a várostól, itt nincs más üzlet". Hiánycikk: a női alsó­nemű, a melegítő, a játék — hogy csak néhányat említsek. — Csak az itt kiállított árut lehet megvásárolni? • — Igen. A polcon kétfajta női szan­dál, néhány őszi cipő. Férfi- cipőkből hasonló a helyzet. Mezőgazdasági kisgépeket is vásárolnának a helybeliek, de nincs, vagy csak ritkán van, gyorsan elkapkodják. — Magának is haladni kell a divattal. Megnyíri, de úgy néz ki az ember, mint a Szent Antal. — Ez a helyi borbély­nak szóló kritika, nem szíve­sen járnak hozzá, viszont ez van. A női fodrász munkája kielégítő. A lakossági szqlgáltatás ala­csony színvonalú: nincs férfi­szabó, kevés a kőműves, az ács. Az elektromos gépeket a dombóvári GELKA javítja. Déginé arról panaszkodott, fél éve hiába várja automata mo­sógépének bekötését. Nem ér­tenek hozzá — mondják —, talán Pesten. Érthető Déginé türelmetlensége. Se gépe, se pénze, s kézzel kell mosnia. Cinö- és harisnyajavítás he­lyett a kurdiak inkább újat vesznek, szerintük nem ér­demes megjavíttatni. Divatos ruháért Dombóvárra utaznak. Bútort is ott vásárolnak. Kielégítőbb ellátást igényel­nek Kurdon, Ht ÍNépiíjság 4 1970. november S,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents