Tolna Megyei Népújság, 1970. november (20. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-29 / 280. szám
Mit szál kozza « szerkesztő úr?! A napokban, amUeor itthon beszélgettem egy ismerősömmel, elmondtam neki egykét külföldi érdekességet. Többek között azt is elmondtam, )iogy az Amerikai Egyesült, Államokban kikísérletezték: hogyan lehet az elégetett szemétből cserepet és egyéb építőanyagot készíteni. Különböző anyagok hozzátételével addig gyúrják, gyömöszölik az anyagot, amíg kitűnő gyurma, nem lesz bélőié, aztán megformázzák, megszorítják és Ítész a cserép, a tégla. És mindez hulladékból, közönséges szemétből. Hát nem szenzációs? Szemétből építkeznek... — Nem újság! — intett le az ismerősöm. — Nálunk már korábban elkezdték a szeméiből való építkezést. Nézz csak meg Johannes néhány új épületet és akkor magad is meggyőződhetsz arról, hogy igazam van. Ezt mondta. De in nem hiszek neki. Ismerem. Biztosan csak azért- mondta, mert- minden áron azt szeretné, ha mi mindenben megelőznénk Amerikát., még abban is, hogy mi előbb kezdtük a szemétből való építkezést, mint ők, ott a tengeren túl, , Egy másik ismerősöm is meglepetést okozott. Elmeséltem neki, hogy a Szovjetunióban szakemberek nemrég érdekes kísérletet hajtottak végre méheken. Bebizonyították, hogy azok a méhek, amelyeknek penicillint, vagy más antibiotikumot adtak, sokkal szorgalmasabbak, mint a többi, A „kezeli" méhek 66 kiló mézet is összegyűjtenek, míg a többi méh teljesítménye körülbelül negyven kiló. Ismerősöm egy ideig gondolkodott a dolgon, majd megkérdezte: — És mondd. Johannes. e< « kúra használ az embereknek is? Most meg en. hallgatutni egy ideig, maid így válaszoltam: ■ —Neih tudom. — Nem tudod? Hát, majd én megmondom neked. Magyar- ország ugye nagy penicillin fogyasztó ország? Meg mindenféle, antibmiíkumoltat is fog fosztanak az emberek? Bólintottál». — Na, látod! Nem is kell kísérletezni. Egyszerűen meg kell nézni,.mennyi antibiotikumot, meg penicillint fogyasztottak az emberiek és össze kell vetni e. fogyasztást a ter- m'eléke.mjftéggel és akkor kiderül, az antibiotikumok Izözel sincsenek olyan hatással az emberekre, mint a méhekre. Megmondom, őszintén, én nem vetettem, össze az antibioti- kum-fogyasztást a termelékenység növekedésével, viszont rájöttem ama. hogyan lehet fájdalom nélkül fogat húzátni, Mint már egy levelemben megírtam, Olaszországban elkezdtem a faftaim meg jani Haté sát. Torinóban bent voltam egy fogorvosi, rendelőben. Nekem rnóTábeadták az injekciót, leültettek és felkeltették a melletWm. ülő pácienst, vízinek szintén 'beadták már korábban az injekciót. A- pácienssel együtt felkelt a kutyája is és ketten indultak a. fogorvosi szék felé. As orvos nagyot nézett, és még inkább asodállzo- zott, amikor a páciens kérte: foghúzás közben lehessen mellette a f arkxt.fk-v.tyája is. A fogorvos beleegyezett. A páciens beült a székbe, a kutya leült a szék mellé. Még mielőtt az ci 'vos munkához látott vofna. a páciens figyel méztette aé orvost: • *' ■ • " — Doktor úr. figyelmeztetem, legyen óvatos. Pino nem íűrí, ha. nekem fájdalmat akoznak... Az orvos megúszta a. műveletet harapás nélkül. — Hát, így lelkei Olaszországban fájdalom nélkül fogai húzatni! — fejeztem be a történetet, mire a barátom felkiáltott: — Most már extern, hogy ^Szekszárdion miért szaporodnak annyira, a. kutyák, a. bérházakban, is! Nem tudom, van-e összefüggés a foghúzás és * Szekszárdi kutyatartás körön. Ennek, kiderítése nem, az én feladatom. Viszont feladatomnak érzem, hogy útón-útfélen népszerűsít - Scm a legújabb dolgokat. Legutóbb például megtekintettem Moszkvában, azt a mű-gépírót, amely percenként ezer- szavas sebességgel ír, és egy huszonhét centiméteres tekercs, amely a gép memóriája, hetvenhét millió információt képes tárolni,. Elmondtam est illetékeseknek. Mit gondol, rn.it a ti oszoltak az illetékesek? Azt válaszolták: — Magyar viszonyok közt ez a gép így nem olikalmazhatá. Konstrukciós változtatásokat kell ezen a. gépen végrehajtani. A gepbe valahogyan bt- kellene, építeni a kávéfőzést is. Félek, hagy ez a mű-gépíró nálunk, nem. lerjed el soha. ‘Majd megvizsgáJfivk, megbeszéljük, értékeljük... és végiil ■ marad minden, a, régiben. Mert mi is megvizsgálunk mindent. A világon mindent megvizsgálnak. Legutóbb például kiderült az amerikai gerontológiai kongresszuson, hogy azt is megvizsgálták, milyen korosztály követi el a legtöbb és legkevesebb balesetei. A közlekedési balesetnek csupán öt százalékát okozzák, az ötvenöt éven felüliek. Az okokról nem beszéltek, de úgy érzem, hogy az én komám rájött az okra. amikor elmeséltem neki Gordon Shelton fredericlesburgi tokos esetét, Ez a fiatalember a megengedettnél nagyobb sebességgel és tilosban haladt át a gépkocsijával. A bíróságon mentségére azt hozta fel: muszáj volt neki gyorsan hajtani, mert üldözte a felesége — Na, látod, Johannes! Megvan az összefüggés! Az ötvenöt éves emberinket már ritkábban kergetik a feleségek . . Ebben lehet valami. Bár vem ártana, ha a tudósok ezt is megvizsgálnak, mert mit lehet tudni: hátha azzal is csökkenteni lehetne, a bale.seraker, ha az ötvenöt éven aluliak feleségei, nem- kapnának jogosítványt. így nem tudnák üldözni a férjeiket, és így a férjek kevesebb balesetet okoz— Asszonyom, csodálom azt az áldozatkészségét, amellyel beteg férjét gondozza. — Kénytelen vagyok, dók to- úr! Ki venne el egy özvegyet három gyermekkel? a — Mit csinálsz, hogy ilyen szépen lesül tél? — Semmit. — Jár lányok után? — kérdezi az ideggyógyász a betegtől. — Nem. — Ér szeretne járni? — Nagyon. — Mi akadályozza ebben ? — A feleségem. • Egy ruhaüzletben a boltvezető nyugtalanul siet oda az egyik vevőhöz: — Bocsásson meg, uram, de figyelmeztetnem kell rá, hogy már néhány perce beszél a próbababához... — Honnan tudjam, hogy nem az eladó? Csak áll, áll és nem válaszol. • — Két orvosnál is jártam. Az egyik azt javasolta, utazzam a tengerhez, a másik hosszú sétákat alánlott. Most nem tudom, mit tegyek. — Indulj el gyalog a ten-- génhez! * — Kéfem, vegyenek fel az énekkarba — mondja az egyik tanuló az énektan árnak. — A mama szerint, nagyon szépen énekelek. — Ez kevés, fiam. A szomszédoktól is hozzon igazolást. * — Anyuka, te hogyan ismerkedtél meg a papával? — Egy fürdőhelyen, ö húzott ki a vízből, amikor elmerültem. — Hát ezért nem akarja a papa, hogy megtanuljak úszni? * Két cimbora tűnődik a söröf - kancsó felett, — Ha egy kicsit sokat iszom azonnal kék foltok jelennek m«íg a testeimen. — Ezt ismerem. Nekem is ilven energikus a feleségem. * — A mi kutyánk olyan okos, hogy a mikor hazajön, maga nvamja meg a csengőt az ajtónál — dicsekszik az egyik kutyatulajdonos a barátjának. — Hogyhogy, hát nincs saját kulcsa? — csodálkozik a barát. * A kritikustól megkérdezik — Ha már állandóan arra oktat, hogyan és mit kell írni. miért nem próbálkozik meg maga is az írással? — Akkor íu tanítana az írókat.-’ * Vietnamban a hadnagy szemrehányást tesz egyik alárendeltjének : — Hopkins! Jelentették nekem, hogy maga a harc hevében megfutamodott, — Nem íutamodtam meg. Sir. Csak.hátramentem egy kicsit. hogy jobb rajtot vehessek. * — Hallotta, hogy Kowalski-i szerencsétlenség érte? — Miért, mi történt? — Hozzámen; a feleségem * Telefonbeszélgetés: — Nyikolaj otthon van?-a Nincs. Adjak át neki valamilyen üzenetet? — Igen. Legyen szíves, adja át. neki azt a három rubelt, amit nekem kölcsönadott. At Egy éStesebb hölgy papagájt akar vásárolni. Az eladó mutat neki egyet a készletből. — No, kis butám, hát tudsz-e beszélni? — kérdezi a vásárló, — Természetesen, te vén madáríjesztő, Es tó tudsz repülni? — Hagyd azt a telefont, egy óra múlva indulnunk kell! — De neut, asszonyom, nem a« asszisztensein. — És nem is az ön férje?! — Aa még egyszer meghúzza a vészféket, elkobzom a krimijét!/.. — Mitől ájultál el. drágám? Nem láttál me; valódi indiánt?! /.
