Tolna Megyei Népújság, 1970. november (20. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-29 / 280. szám
Mit ér az ember hat osztállyal? A tolnai kultúrházban 13 ünneplőruhás nő és férfi. Van közöttük huszonhárom éves és ötven feletti. Mit ünnepelnek, milyen nap van ma, aminek kijár dologidőben is a sötét ruha, fehér ing? Nincs pirosbetűs ünnep. — Iskolába jöttünk. ' , Ma Petőfi, Arany és Jókai kedvéért az ünneplőruha. Máékor az első fokú egyenletekért, vagy a Mendelejev-íéle periódusos rendszerért. Lapozok az osztálykönyvben. Foglalkozása: segédmunkás, üzemvezető, lakatos, tsz-tag, konyhalány, kereskedő. Ök itt vannak, a tanév végén bizonyítványt kapnak arról, hogy elvégezték az általános iskola nyolc osztályát. Két csoport, összesen huszonhat ember. És a többiek? A tolnai tsz-nek e pillanatban 693 tagja van. Átlagéletkoruk ötvenhat év, a tagság 60 Százalékának nincs több, csak hat elemije. Vagy még ennyi sem. S. F. például egyike a legjobb állattenyésztőknek. Irni-olvasni nem tud. Negyven körüli fiatalos, jókedélyű ember. — A paraszt az paraszt. Maradjon meg a föld mellett. — mondja, de érzem, élettelen a sokszor citált refrén, nem a meggyőződés szól belőle. K. Z. a helyi ktsz brigádvezetője, iskolai végzettsége hat elemi. — Az én időmben még másként volt. Elég volt a hat osztály is. Ma? Tudom, kevés. De hát hogyan ülnék le a huszonegy néhány éves beosztottjaimmal együtt az iskolapadba?. Mit szólnának? Mit szólnának? Egy másik kis üzem vezetője — ötvenhat év ide, nyugdíjkorhatár oda — beiratkozott. — Legalább öregségemre értsek valamit a biológiához, kémiához. Mondtam a többieknek a munkahelyemen, hogy iskolába járok Aztán egyszercsak elém álltak: mi is mennénk, ha lehet még. — Hogyan oldják meg az időkiesést? — A többiek vállalták a munkát helyettünk. Meg egyébként is: sokszorosan megtérül a heti két óra. — Nem baj, ha megtudják, hogy csak hat elemije volt? — Baj? Az a baj, hogy mások nem pótolják legalább most. • Amikor kísérletképpen megkezdődött Tolna megyében a 80 órás, félig programozott oktatás, sokan jelentkeztek. S jelentkeztek, tanultak volna többen is, ha elengedték volna őket munkaidőben két órára hetente. Tolnán megoldották ezt a gondot. Itt egyet akart mindenki. A munkahely biztosította, hogy fizétéscsökkenés nélkül járjanak el az emberek tanulni, a kultúrházban van üres szoba számukra, a pedagógusok pedig azon fáradoznak, hogy megtanítsák tanulni a munkától fáradt, szerszámtól kérges kezű embereket. Mert gyakran nem kell több, mint rendszerezni az ismereteket, az évek, évtizedek tapasztalatait. .. • Magyarország tizennégy éven felül} lakosságának 51 százaléka nem végezte el a nyolc általánost. Olvasom az ez évi népszámlálási adatot és nem merem elhinni. — Pedig ez az arány Tolna megyében is — mondja a KSH helyi vezetője. És számokat sorol. Míg az 1961—62-es tanévben 1597 felnőtt tanult a dolgozók általános iskolájának esti tagozatán, az 1960/70-es tanévben csak 223. Középiskolában ugyanebben az időszakban 1153 ember végzett. Hogy is van ez? Egyfelől a nemzet elöregedéséről beszélünk, másfelől a mai harmincéveseknek tekintélyes része nem mondhatja magáénak a tudás alapját, az általános iskolai végzettséget?! • .— Milyen beosztásban dolgozik? — Betanított munkás vagyok. — Ha lenne előkészítő tanfolyam, beiratkozna? — Igen. A beszélgetőpartner: P. A.-né. Harminckét éves fiatalasszony, két gyermek édesanyja, a Bonyhádi Cipőgyár dolgozója. Huszonegy évvél ezelőtt betegsége miatt maradt ki az iskolából, azután férjhez ment, családi körülményei miatt nem fejezte be az általános iskolát. Szívesen járna a 80 órás előkészítőre, ha helyben lenne.' fis szikesén jSmSnát? mSsolf sokan... A Bonyhádi Cipőgyár dolgozóinak mintegy 60 százaléka — ezer. fiatal — harminc éven aluli, ezeknek 13,5 százaléka nem végezte el a nyolc osztályt. • Arra a kérdésre, hogy jól érzik-e magukat VL osztályos végzettséggel, a fiataloknak körülbelül fele igennel válaszolt, ök nem akarnak szakmunkásokká lenni, a többiek viszont igen. Ehhez azonban be kellene fejezniök általános iskolai tanulmányaikat. — Milyen akadályai vannak annak, hogy itt is megszervezzék a tanfolyamot? — Mindenekelőtt a futószalagos termelés. Ä hely is kevés ahhoz, hogy itt szervezzünk oktatásokat — mondja Simon Istvánná oktatási előadó. A cipőgyárban — mint mindenütt az országban — az emberek többnyire szocialista brigádokban dolgoznak, így bizonyára meg lehet- oidani, hogy — egy mindenkiért, mindenki egyért alapon — helyettesítsék a dolgozók tanulótársukat heti két órára. Sz. I. a gyár húszéves betanított munkása. Amikor vele beszélgettem, rá kellett döbbennem arra, hogy a hat általános nem csupán iskolai végzettség, — életforma is! És meghatározója egy ember igényességének is, amit családot alapítva tovább ad — a gyerekeinek. __ — A szabad idejét mivel tölti? — Hát... elmegy mindig valahogyan.’ — Hogyan? V — Néha olvasok.' — Most éppen m}t? — Egy külföldi könyvet.?! A címe? Arra nem emlékszem. Könyvtárba nem járok, moziba se nagyon, de presszóba szívesen elmegyek a barátnőmmel. „Társadalmi, ideológiai életünk fontos kérdése a kultúra és a tömegek kapcsolatának további szélesítése, elmélyítése. Kulturális intézményrendszerünk szolgája jobban a tömegek szocialista fejlődését, amire a szabad idő növekedése, a tömegtájékoztatási eszközök széles körű elterjedése új és még korántsem eléggé kiaknázott lehetőségeket nyújt.” Olvasom újra a X. pártkongresszus irányelveit, és a tolnai részlegvezetőre gondolok: „A többiek vállalták helyettünk a munkát. Meg egyébként is: sokszorosan megtérül az a heti két óra...” Úgy hiszem, Bonyhádon is megtérülne és feltétlenül megtérül másutt is, ahol komplex brigádokat létesítenek a mezőgazdaságban, ahol egy ember dolgozik gépek tucatjával az iparban. S ahol — és mindenütt így történt — a kommunisták magukévá tették a pártkongresz- szusi irányelveket! RADICS ÁGNES —1 Amíg a film peregni kezd... 1971-től: kataszteri hold helyett hektár Szekszárdim, a megye, sőt az ország egyik legszebb filmszínházában, a Babits Mihály művelődési központ épületében helyet kapott Panorámában, megnyitástól november 18-ig 'száztizenhét filmet játszottak. Természetesen .nemcsak a rendes „föműsdN)an”, hanem a matinékon és a már klasszikussá vált filmeket kedvelőknek rendezett ártkino előadásokon is. Legtöbb a ko- produkciós film volt (23), majd a magyar alkotások következtek (22), ezután sorrendben a szovje.t (21), amerikai (9), angol és olasz (8—8), lengyel (7), csehszlovák (3), francia, svéd és ~japán (2—2) filmek és egy-egy reprezentánssal a spanyol, dán, román és N SZK-művek. A film akkor kezd peregni, amikor a gépkezelő befűzte a szalaqot és megnyomja az inditógombot. A közönség véleménye természetesen megoszlik. Van amelyiket unalmasnak ítél (nem ritkán a legnagyobb művészeti értéket képviselő alkotásakatl), van amelyek vetítésénél minden alkalommal zsúfolásig telt a nézőtér. Ez természetesen nemcsak a Panoráma ötszázhetvennyolc férőhelyére, hanem valamennyi megyebeli mozira vonatkozik. Előbbi esetben szidják a megyei MOKÉP-et — Joggal és ártatlanul, — mondja Czank József igazgató. — Joggal, mert unják a filmet és ártatlanul, mert nem ismerik az utat, mely addig vezet, amíg a film peregni kezd. Vázoljuk hét ezt, 'tömören és cseppet sc,a Mgna tapinta■ fosán, amiként azt az igazgató megfogalmazta. Tolna megye Moziüzemi Vállalata nem olyan filmeket vetít, amelyeket szeretne, hanem amilyeneket kap. A vállalat központilag megkapja a premierlis- tá,t (filmek/' amelyeket még nem játszották), az utánjátszó listát (fél éve pergő filmek), általános listát' (öt évnél nem idősebb filmek)üt Mindegyiken pontosan feltűntetve, hogy melyik mikor kerül \ Tolna megyébe és hány napig maradhat itt. Ezen*belül már a vállalat ..sakkozik”/ fifrgfí mit, hová és mennyi időre küldjön. A vállalat igazgatója, a műsorosztály vezetője és a vezető propagandista ennek ellenére időről időre felutazik a fővárosba, hogy ott reggeltől estig megnézzenek ti- zenhárom-tizennégy filmet a propagandavetitésen. — Miért? — Hogy tt közönség tájékoztatására időbtn felkészülhessünk plakátokkal, szórólapokkal, vagy fényképekkel kiállítási vitrinjeinkben, mint amilyen például Szekszárdon és a mözsi vasútállomáson is van. A pontos menetrend természetesen gondos, szinte katonás szervezést igényel. A filmek többsége Szekszárdra például hat órával az előadás előtt érkezik a déli vonattal, de nem egyszer a vállalati gépkocsit is mozgósítani kell, hogy a közönség ne várakozzon és néhány óra múlva dicsérhesse, vagy szidhassa á mely lepergett előtte.-s. -n. A MÜLT SZÁZAD közepén az osztrák közigazgatás teremtette meg, tette hivatalos mértékegységgé a kataszteri holdat — jelenleg Európában még egyedül mi használjuk. Mindenütt hektárban, négyzetméterben számolnak, így a mezőgazdasági termelés összehasonlításé nehézkes. Nem érezzük eléggé a különbséget, ha azt vizsgáljuk, hogy hol foglal helyet a nemzetközi ranglistán — hektárban — kukoricatermésünk holdanként átlaga. De ugyanez a helyzet, ha a területegységre jutó különböző ráfordítások — vetőmag, műtrágya, stb. — agrotechnikai normák, a gépesítés toka az ösz- szehasonlítás tárgya. És, „kapásból” nagyon kevesen tudnák megmondani, hogy egy öl tulajdonképpen hány méter, pedig távolságot méterrel mérünk, de a földet négyszögöllel. Mindenképpen itt az ideje tehát, hogy egyszerűsítsük területszámításunkat, és a lomtárba tegyük az öleslécet. Az ölrendszer elavult mértékegység, és főleg elavult mostani korunkban, amikor a. különféle számításokban, nyilvántartásokban egyre nagyobb szerep jut a gépeknek, a gépi adatfeldolgozásnak. AZ ÁTTÉRÉS már megkezdődött az ország különböző részeiben. Tolna megyében 1971 lesz az új területszámítási rendszer bevezetésének éve, a jövő évtől kezdve el kell felejteni a kataszteri holdat. Bár, a „felejtés”, az áttérés nem megy könnyen. A négyzetméter-számítás folyamatos bevezetésének oroszlánrésze a járási földhivatalokra hárul. Ezért kérdeztük Vajda Istvánt, a megyei földhivatal vezetőjét: hogyan készültek fel az új „fordulat évére”? — A földtörvény végrehajtásának eddigi szakaszában — tehát azokban a községekben is, amelyekben az idén a zártkerteket rendeztük — ölben és méterben is számoltunk. Az idén minden érdekeltet; tehát a mezőgazdasági üzemeket, azonfelül a párt-, állami-, és társadalmi szerveket is tájékoztattuk, azonkívül a lakosságot plakátokon keresztül. Plakátjaink ott voltak minden lehető helyen, ahol csak több ember megfordul. — A jövő évi gazdasági, termelési terveket tehát már a hektárszámítás figyelembevételével kell készíteni? — Igen. Egy-egy községben az átszámítás után az új adatokat, az új földnyilvántartási munkarészekkel együtt, 15 napi közszemlére kell kitenni a községi tanácsoknál. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok ezenkívül birtokívmásolatot kapnak területük új adatairól. Ahol az átszámítás megtörtént, mindenféle hivatalos eljárásban csak a méter lehet a terület- számítás mértéke. A régi adatokat, és a régi földnyilván- tartási munkarészeket ki kell vonni a forgalombóL A HEKTÁR viszont felvet néhány gondot. Történetesen a személyi tulajdon, a háztáji föld mértékének megítélését. A személyi löld, illeti ve a háztáji maximális nagysága kereken egy kataszteri hold, 1600 négyszögök Vagyis 5754,6 négyzetméter. (Egész pontosan 5754,64153 négyzet- méter.) Miután a háztáji terület a jogosultság szerint fél hold — egy hold között változik, brigádvezető legyen a talpán, aki minden tagnak pontosan kiméri a *£77, illetve az 5755 négyzetméter területet. A kerekítésre megadatott a lehetőség: a személyi föld- tulajdon felső határa 6000 négyzetméter lesz —de a jogszabályadta kerekítés címén többletterületre senki nem tarthat igényt, és erre hozott jogerős határozatot — a földtörvény eddigi végrehajtása, a tulajdonviszonyok rendezése során tisztázódott, kit illet személyi földtulajdon — sem lehet ezen a címen megváltoztatni. A H AZT AH föld mértéke a kerekítés révén 3000—6000 négyzetméterre alakul, a tsz- alapszabályt tehát ennek megfelelően lehet módosítani. Valamivel több területet foglal el így ugyan a háztáji, viszont a közös és a háztáji szerves egészet képez... Nyilván azért is a könnyebb megoldást választják a vezetőségek, mert éppen elég gond lesz az áttérés: az új vetőmag-, műtrágya-, gépi munka-, kézi munka-, költségnormák átszámítása. Nem lesz könnyű megszokni az új területszámítási rendszert, de tudomásul kell venni a tényt: 1971-ben Tolna megyéből kiűzetik a négyszögöl és a kataszteri hold. BI.
