Tolna Megyei Népújság, 1970. november (20. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-29 / 280. szám

Elvtársak! A kongresszus vi­tája igazolta, hogy azonos mó­don gondolkodunk az összes fő kérdésben és ez a legfontosabb a további munkánkhoz. Kérem az elvtársakat, hogy fogadják el válaszomat és bízzák meg az újonnan megválasztandó Központi Bizottságot, hogy hasznosítsa a felszólaló elv­társak tanácsait, azt az erőt, szemléleti egységet, azt a mun­A Magyar Szocialista Mun­káspárt X. kongresszusának határozata hat fejezetben — 44 pontban ismerteti a kong­Bevezetőben a határozat le­szögezi, hogy a kongresszus jó­váhagyja a Központi Bizott­ságnak a párt négyéves tevé­kenységéről szóló beszámolóját megállapítja, hogy a párt a IX. kongresszus határozatainak megfelelően folytatta . munká­ját, s vezetésével népünk je­lentős eredményeket ért el a szocialista társadalom építésé­ben. A fejlődés alapvető kö­vetelménye volt és marad, hogy a párt helyesen alkal­mazza a marxizmus—leniniz- mus nemzetköz; érvényű taní­tásait a mi viszonyainkra, I. A nemzetközi helyzetet ele_ mezve a határozat megállapít­ja: a mai világ alapvető, ki­békíthetetlen ellentmondása, a munka és a tőke közötti ellen­tét, a szocializmus és a kapi­talizmus világméretű küzdel­me. A világ fejlődésének fő irányát a szocializmus, a tár­sadalmi haladás, a nemzeti függetlenség erői határozzák meg. Az imperialistaelienes harc döntő ereje a szocialista világrendszer, s különösen nagy fontosságú a Szovjetunió szerepe. A határozat méltatja a tőkés országok munkás- osztályának fokozódó szembe­szegülését a monopóliumok uralmával, s a népeknek a nemzetközi életre mind na­gyobb befolyást gyakorló füg­getlenségi harcát. Rámutat az Egyesült Államok agressziós terveinek kudarcára, s az eu­rópai tőkés országokban nö­vekvő ellenállásra az ameri­kai behatolással szemben. A továbbiakban aláhúzza: átmeneti sikereket elérhetnek ugyan a tőkés hatalmak, de a kapitalista rendszer kibékíthe­tetlen ellentmondásait nem ké­pesek megoldani. Országaik­ban mélyülnek a társadalmi ellentétek, éleződik az osztály- harc, politikai válságok rob­bannak ki. Háborús készülő­déseik mindenekelőtt a szo­cialista országok ellen irá­nyulnak, ez vezérli a NATO- országok katonai együttműkö­dését is. A szocialista országoknak a világbéke védelmével, a békés alkotó munka biztosításával kapcsolatos feladataira utalva a határozat megállapítja: to­vább kell szilárdítani a Varsói Szerződés tagországainak vé­delmét és katonai együttmű­ködését, mindaddig, amíg a NATO fennállása ezt szüksé­gessé teszi. Ennek megfele­lően fejlesztjük tovább hazánk honvédelmét is. Ugyanakkor folytatni kell a küzdelmet a katonai tömbök egyidejű fel­oszlatásáért, megbízható nem­zetközi biztonsági rendszer megteremtéséért. Folytatni kell a harcot a különböző társadal­mi rendszerű országok békés egymás mellett éléséért, de fejleszteni kell a szocialista országok népeinek éberségét az ellenséges „fellazítási” kísérle­tekkel szemben. ka- és hardkészséget, valódi marxista—leninista gondolko­dást, kommunista öntudatot, internacionalizmust. amely pártunk X. kongresszusát jel­lemezte. Meg vagyok győződ­ve, hogy a Központi Bizottság mindezt hasznosítani is fogja közös ügyünik javára. Köszönöm figyelmüket. (A kongresszus résztvevői feláll­resszus állásfoglalását a párt munkájáról és a további fel­adatokról. A határozat fejeze­tei: Az ellentmondásos világhely­zetben a pártnak változatlanul olyan internacionalista politi­kát kell folytatnia, amely erő­síti a testvérpártak együttmű­ködését. Fejleszteni kell szö­vetségünket a Szovjetunióval, — a világ haladó erőinek fő támaszával. E szövetség ha­zánk külpolitikájának rendít­hetetlen pillére. Erősíteni kell szövetségünket a szocialista vú lágrendszer többi országával, s internacionalista együttműkö­désre törekedni azokkal a szo­cialista országokkal is, ame­lyekkel nézeteltéréseink van­nak. Aláhúzza a határozat az amerikai agresszióval szemben hősiesen küzdő Vietnam, Laosz és Kambodzsa népének meg­segítését. Együttérzéssel szól a Kubai Köztársaságnak és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak az amerikai provokációkkal szembeni, ha­tározott küzdelméről: kimond­ja; szolidárisak vagyunk az arab népek igazságos harcával, támogatjuk erőfeszítéseiket a politikai rendezésért, szolidá­risak vagyunk minden néppel, amely szembeszáll az imperia­lista agresszióval, így a gui- neai néppel is. A feladatok közé sorolja kapcsolataink bő­vítését Ázsia, Afrika és Latin- Amerika független országaival, majd rámutat: folytatni kell erőfeszítéseinket az összeuró­pai biztonsági konferencia megtartásáért, az NDK teljes jogú nemzetközi elismeréséért, a nemzetközi feszültség enyhí­téséért. II. Társadalmi fejlődésünk főbb jellemzőit elemezve a határo­zat kiemeli: a magyar társa­dalom dinamikusan fejlődik, biztosan halad a szocializmus teljes felépítésének útján. To­vább fejlődtek a szocialista termelési viszonyok, erősödött a mumkáshatalam, magasabb eszmei és politikai színvonalra emelkedett a munkás-paraszt szövetség. Folytatni kell az eddigi szö­vetségi politikát, amely nem­zeti egységbe tömöríti társa­dalmunk minden dolgozó osz­tályát és rétegét, a munkás­ságot, a szövetkezeti paraszt­ságot, az értelmiséget, a kis­ipari szövetkezetek dolgozóit, az egyéni termelőket. A leni­ni szövetségi politika alapján kell tovább erősíteni a közös cél érdekében, a szocialista Magyarország felépítéséért munkálkodó kommunisták és pártonkívüliek, hívők és nem hívők együttműködését. A határozat ismételten le­szögezi: a munkásosztály az ország társadalmi és politikai életében, a termelésben betöl­tött szerepénél fogva társadal­munk vezető ereje, történel­mi feladatát teljesíti s a szo­cialista «építés során önmaga is megváltozik. Gyorsan növe­kedett létszáma, a társadalom legnagyobb osztályává vált, s nak; hosszan tartó, nagy taps).' Kádár János elvtárs vita­zárója után — mint lapunk tegnapi számában jelentettük — határozathozatal követke­zett. A Központi Bizottság beszámolója felett szavazott először a kongresszus és egy­hangúlag elfogadta épp úgy, mint a beterjesztett határozati javaslatot összetétele az ország általá­nos fejlődésével s különösen a termelés műszaki színvonalá­nak gyors emelkedésével — a magasabb műveltségű, szak­képzett munkások arányának javára változott. Az egyes munkásrétegek között azon­ban jelentős eltérések vannak — még hosszú ideig lesznek is — a politikai öntudat és a szakmai képzettség színvona­lában, anyagi helyzetükben. Ezek figyelembevételével — hangoztatja a dokumentum — folytatni kell pártunk munká­ját a munkásosztály további fejlődése és egyben társadalmi vezető szerepe erősítésének ér­dekében. Hazánk mezőgazdasága a szocialista nagyüzemi gazdál­kodás általános fellendülésé­nek szakaszába lépett, kibon­takozóban van a mezőgazda- sági munka ipari jellege, nő a szakmunkások az agrárértel­miségiek szerepe — vonja meg a mezőgazdaság felődé- sének elmúlt négy esztendős mérlegét a határozat. A to­vábbi teendők: a szocialista tulajdonviszonyok szilárdítá­sa, a gazdálkodási módszerek és termelési eljárások tökéle­tesítése. a szövetkezeti paraszt­ság általános képzettségének és öntudatának emelése, szem­léletében és; magatartásában a szocialista vonások erősítése, a falusi életviszonyok továb­bi javítása. Kellő gonddal kell foglalkozni a tanyai lakosság életkörülményeinek jobbáté- telével is. Az értelmiség társadalmi szerepe — hangoztatja a do­kumentum — egyre nő, dön­tő többsége magáénak vallja a párt és az állam országépítő terveit. Fontos feladat: gya­rapítani, fejleszteni a szelle­mi munkások világnézetileg és politikailag élenjáró, a marxi—lenini tanokat magáé­vá tevő osztagait. A kommu­nista szellemi munkások esz­mei-politikai tevékenysége döntő hatású az értelmiség egészére. Sokoldalúan segíteni kell értelmiségünk világnézeti fejlődését, hogy — mind tel­jesebben azonosulva a szocia­lizmust építő nemzet céljai­val — egyre növekvő akti­vitással kapcsolódjon be a po­litika, szakmai közéletbe. A kisiparosokról, kiskereskedők­ről szólva a határozat meg­állapítja: munkájukra szükség van és hosszú ideig szükség lesz, mindenekelőtt a szolgál­tatások területén. A határozat megállapítja: az MSZMP Központi Bizott­ságának állásfoglalásai he­lyesen vázolták fel a dolgozó nők és az ifjúság, társadal­munk e nagy rétegeinek hely­zetét, szabták meg a főbb tennivalókat. A nők gazdasági és szociális körülményei az el­múlt négy esztendőben is to­vább javultak, jogaik érvé­nyesüléséhez azonban nem minden területen vannak meg a szükséges szemléletbeli és anyagi feltételek. További intézkedések szükségesek az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének következetes ér­vényesítésére, az anyák, a sok- gyermekes családok, a gyer­meknevelés támogatására, a nők szakképzettségének növe­lésére, munkakörülményeik javítására, úgvszintén a ház­tartás ellátásának könnyítésé­re. Az ifjúságról szólva a ha­tározat kiemeli: a dolgozó fia­talok többsége ismeri szocia­lista céljainkat, s ennek je­gyében tömörül a Kommu­nista Ifjúsági Szövetségbe. Nevelésüket, az életre való felkészítésüket segíteni kell; segíteni kell pályakezdésüket, beilleszkedésüket a dolgozók közösségeibe, felkészültségük növelését, ismereteik bővülé­sét. Nagy gondot kell fordítani az Uttörőszövetség munkájá­nak támogatására. ni. Az államéletről, a szocialista demokrácia kérdéseiről szólva a határozat leszögezi: szocia­lista államunk tevékenysége az elmúlt négy esztendőben to­vább fejlődött. Államunk, a Magyar Népköztársaság a la­kosság, a dolgozók millióinak támogatását élvezi, döntő sze­repe van a gazdasági és kul­turális élet irányításában, szer­vezésében. Szocialista jellegét bizonyítja, hogy az állami szervek a feladatok megoldá­sába a dolgozók mind nagyobb tömegeit vonják be, a lakosok százezrei vesznek részt az ál­lami tevékenységben. Az ál­lamélet, a szocialista demokrá­cia továbbfejlesztése — emeli ki a dokumentum — a szocia­lizmus teljes felépítésének egyik központi feladata. Az állami életben úgy kell meg­erősíteni a demokratikus cent­ralizmust, hogy szilárdabb le­gyen a központi hatalom, fo­kozódjék a kormányzati szer­vek munkájának hatékonysága és ugyanakkor a helyi szer­vek önállósága, a tanácsok ön- kormányzati tevékenysége és a lakosság részvétele a taná­csok és más állami szervek, testületek munkájában. Az elmúlt időszakban je­lentős törvényalkotói munkát végzett az országgyűlés, s e tevékenységét folytatva kell erősíteni szerepét a további­akban a kormányzati szervek működésének politikai ellenőr­zésében, munkájuk támogatá­sában, A képviselőknek az or­szág általános érdekeit szol­gálva kell szorgalmazniuk vá­lasztókerületük fejlesztését. A tanácsokról szólva a határo­zat aláhúzza: munkájukat úgy kell fejleszteni, hogy erősöd­jék népképviseleti-önkor­mányzati jellegük, államigaz­gatási funkciójuk. Biztosítani kell, hogy a tanácsok dönthes­senek minden olyan kérdés­ben, amely csak az adott te­rület lakosságát érinti, s ame­lyet a jelenleginél jobban csak a tanácsok oldhatnak meg. A közigazgatás további töké­letesítésének, szocialista jelle­ge erősítésének fontos felté­tele a bürokrácia leküzdése. A döntések és az ügyintézés in­dokolatlan halogatása, a fele­lőtlenség. az ügyfelekkel szem­beni kötelességtudat hiánya nagy politikai, morális, és nemegyszer gazdasági károkat okoz. A határozat szükségesnek tartja — ezt támasztják alá az elmúlt évtizedben bekövet­kezett változások is —- az al­kotmány, államunk alaptörvé­nyének megfelelő módosítását. IV. A gazdasági építés és az életszínvonal emelésének kér­déseit elemezve a határozat mindenekelőtt a gazdasági re­form eddigi eredményeit ösz- szegezi. Megállapítja, hogy to­vább fejlődött hazánkban a szocialista tervgazdálkodás, erősödött a központi tervezés hatása, növekedett a szocia­lista piac, az áru- és pénzvi­szonyok szerepe. Növekvő erő­feszítésre van azonban szük­ség ahhoz, hogy a termelé­kenység az eddiginél gyorsab­ban emelkedjék. Változatlanul nagy gondot kell fordítani a gazdasági hatékonyság növe­lésére, a műszaki fejlesztésre. A határozat hangsúlyozza a vállalatok és felügyeleti szer-, veik megnövekedett felelőssé­gét a termelés jövedelmezőb­bé tételében, s kimondja, hogy gyökeres javulást kell elérni a beruházási tevékenységben. A népgazdaság hatékonyságá­nak növelése megköveteli, hogy a központi szervek ha­tározottabb intézkedéseket te­gyenek a beruházásokban és a munkaerőhelyzetben mu­tatkozó feszültségek megszün­tetésére. Fő feladatunk a következő években a 4. ötéves terv tel­jesítése. Folytatódik a szocia­lizmus építése magasabb szin­ten; bővülnek a szocializmus anyagi, műszaki alapjai, erő­södik az ország védelmi ké­pessége, tovább emelkedik a lakosság életszínvonala, ja­vul a dolgozók anyagi, kultu­rális és egészségügyi ellátottsá­ga. Az építőipar elért fejlődése szilárd alapot biztosít a nö­vekvő további feladatok teljesí­téshez, a gyárszerű építkezé­sek teljes kibontakozása azon­ban megköveteli a technológia korszerűsítését és az építkezé­sek szervezettségének javítá­sát. A mezőgazdaság fejleszté­sével foglalkozva a határozat kiemeli a szövetkezetek vál­lalatszerű gazdálkodásának jelentőségét. Fontosnak tart­ja, hogy az állami gazdasá­gok fokozottabban járuljanak hozzá az egész mezőgazdaság intenzív fejlődéséhez. Segíte­ni kell a szövetkezetek és ál­lami vállalatok társulásait, bátorítani a termelési, feldol­gozási és értékesítési koope­rációt. A terméshozamok nö­velése további erőteljes gé­pesítést, valamint kemizálást követel, és meg kell gyorsí­tani a nagyüzemi állatte­nyésztés iparszerű fejlesztését. Erősíteni kell a háztáji gaz­daságok kapcsolatát a közös gazdaságokkal. A határozat fontos feladat­ként jelöli meg a nemzetközi termelési és műszaki együtt­működés fejlesztését, minde­nekelőtt a baráti szocialista országokkal való termelési és műszaki kooperációt. A Ma­gyar Népköztársaság teljes mértékben támogatja a KGST-országok törekvéseit, hogy minél sokoldalúbban valósuljon meg az önálló nemzetgazdaságokon alapuló szocialista gazdasági integrá­ció. Ugyanakkor továbbra is bővíteni kell kapcsolatainkat a fiatal, fejlődő államokkal és a kölcsönös előnyök elve alapján a tőkés országokkal is. A vállalatoknak és a fel­ügyeleti szerveknek nagyobb gondot kell fordítaniuk a gazdaságpolitikánkkal össz­hangban levő árpolitika ér­vényesítésére. Ennek velejá­rója az is, hogy időnként és esetenként árrendezésre van szükség. Nem engedhető azon­ban meg, hogy egyes válla­latok a költségek csökkenté­se, a munka jobb megszerve­zése helyett az árak emelé­sével jussanak többlet jöve­delemhez, károsítva a lakos­ságot és a népgazdaságot. A gazdasági szabályozók hatékonyan segítik a gazda­sági élet általános fejlődését és az irányító szervek mun­káját is, nem adnak azon­ban menlevelet egyetlen ál­lami irányító szervnek sem a helytelen jelenségek passzív szemlélésére. A felügyeleti szerveknek tehát jobban kell ellenőrizniük vállalataikat, hogy azok szigorúan tartsák be a gazdálkodási és árkép­zési szabályokat, s ezek meg­sértése esetén tegyenek in­tézkedéseket a torzítások meg­szüntetésére. Hangsúlyozza a határozat a tudományos kutatások gyor­sabb fejlesztésének és a ter­meléshez fűződő kapcsolatai erősítésének fontosságát. Job­ban kell koncentrálni a nép­gazdaság fejlődése szempont­Az MSZMP X. kongresszusa határozatának ismertetése I. A nemzetközi helyzet, külpolitikánk fő iránya és feladatai. II. Társadalmi fejlődésünk főbb jellemzők III. Az államélet, a szocialista demokrácia fejlesztése, IV. A gazdasági építés és az életszínvonal fejlődése, jf* V. Az ideológiai élet és a művelődési feladatok. VI. A párt működése.

Next

/
Thumbnails
Contents