Tolna Megyei Népújság, 1970. november (20. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-29 / 280. szám
Elvtársak! A kongresszus vitája igazolta, hogy azonos módon gondolkodunk az összes fő kérdésben és ez a legfontosabb a további munkánkhoz. Kérem az elvtársakat, hogy fogadják el válaszomat és bízzák meg az újonnan megválasztandó Központi Bizottságot, hogy hasznosítsa a felszólaló elvtársak tanácsait, azt az erőt, szemléleti egységet, azt a munA Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusának határozata hat fejezetben — 44 pontban ismerteti a kongBevezetőben a határozat leszögezi, hogy a kongresszus jóváhagyja a Központi Bizottságnak a párt négyéves tevékenységéről szóló beszámolóját megállapítja, hogy a párt a IX. kongresszus határozatainak megfelelően folytatta . munkáját, s vezetésével népünk jelentős eredményeket ért el a szocialista társadalom építésében. A fejlődés alapvető követelménye volt és marad, hogy a párt helyesen alkalmazza a marxizmus—leniniz- mus nemzetköz; érvényű tanításait a mi viszonyainkra, I. A nemzetközi helyzetet ele_ mezve a határozat megállapítja: a mai világ alapvető, kibékíthetetlen ellentmondása, a munka és a tőke közötti ellentét, a szocializmus és a kapitalizmus világméretű küzdelme. A világ fejlődésének fő irányát a szocializmus, a társadalmi haladás, a nemzeti függetlenség erői határozzák meg. Az imperialistaelienes harc döntő ereje a szocialista világrendszer, s különösen nagy fontosságú a Szovjetunió szerepe. A határozat méltatja a tőkés országok munkás- osztályának fokozódó szembeszegülését a monopóliumok uralmával, s a népeknek a nemzetközi életre mind nagyobb befolyást gyakorló függetlenségi harcát. Rámutat az Egyesült Államok agressziós terveinek kudarcára, s az európai tőkés országokban növekvő ellenállásra az amerikai behatolással szemben. A továbbiakban aláhúzza: átmeneti sikereket elérhetnek ugyan a tőkés hatalmak, de a kapitalista rendszer kibékíthetetlen ellentmondásait nem képesek megoldani. Országaikban mélyülnek a társadalmi ellentétek, éleződik az osztály- harc, politikai válságok robbannak ki. Háborús készülődéseik mindenekelőtt a szocialista országok ellen irányulnak, ez vezérli a NATO- országok katonai együttműködését is. A szocialista országoknak a világbéke védelmével, a békés alkotó munka biztosításával kapcsolatos feladataira utalva a határozat megállapítja: tovább kell szilárdítani a Varsói Szerződés tagországainak védelmét és katonai együttműködését, mindaddig, amíg a NATO fennállása ezt szükségessé teszi. Ennek megfelelően fejlesztjük tovább hazánk honvédelmét is. Ugyanakkor folytatni kell a küzdelmet a katonai tömbök egyidejű feloszlatásáért, megbízható nemzetközi biztonsági rendszer megteremtéséért. Folytatni kell a harcot a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséért, de fejleszteni kell a szocialista országok népeinek éberségét az ellenséges „fellazítási” kísérletekkel szemben. ka- és hardkészséget, valódi marxista—leninista gondolkodást, kommunista öntudatot, internacionalizmust. amely pártunk X. kongresszusát jellemezte. Meg vagyok győződve, hogy a Központi Bizottság mindezt hasznosítani is fogja közös ügyünik javára. Köszönöm figyelmüket. (A kongresszus résztvevői felállresszus állásfoglalását a párt munkájáról és a további feladatokról. A határozat fejezetei: Az ellentmondásos világhelyzetben a pártnak változatlanul olyan internacionalista politikát kell folytatnia, amely erősíti a testvérpártak együttműködését. Fejleszteni kell szövetségünket a Szovjetunióval, — a világ haladó erőinek fő támaszával. E szövetség hazánk külpolitikájának rendíthetetlen pillére. Erősíteni kell szövetségünket a szocialista vú lágrendszer többi országával, s internacionalista együttműködésre törekedni azokkal a szocialista országokkal is, amelyekkel nézeteltéréseink vannak. Aláhúzza a határozat az amerikai agresszióval szemben hősiesen küzdő Vietnam, Laosz és Kambodzsa népének megsegítését. Együttérzéssel szól a Kubai Köztársaságnak és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak az amerikai provokációkkal szembeni, határozott küzdelméről: kimondja; szolidárisak vagyunk az arab népek igazságos harcával, támogatjuk erőfeszítéseiket a politikai rendezésért, szolidárisak vagyunk minden néppel, amely szembeszáll az imperialista agresszióval, így a gui- neai néppel is. A feladatok közé sorolja kapcsolataink bővítését Ázsia, Afrika és Latin- Amerika független országaival, majd rámutat: folytatni kell erőfeszítéseinket az összeurópai biztonsági konferencia megtartásáért, az NDK teljes jogú nemzetközi elismeréséért, a nemzetközi feszültség enyhítéséért. II. Társadalmi fejlődésünk főbb jellemzőit elemezve a határozat kiemeli: a magyar társadalom dinamikusan fejlődik, biztosan halad a szocializmus teljes felépítésének útján. Tovább fejlődtek a szocialista termelési viszonyok, erősödött a mumkáshatalam, magasabb eszmei és politikai színvonalra emelkedett a munkás-paraszt szövetség. Folytatni kell az eddigi szövetségi politikát, amely nemzeti egységbe tömöríti társadalmunk minden dolgozó osztályát és rétegét, a munkásságot, a szövetkezeti parasztságot, az értelmiséget, a kisipari szövetkezetek dolgozóit, az egyéni termelőket. A lenini szövetségi politika alapján kell tovább erősíteni a közös cél érdekében, a szocialista Magyarország felépítéséért munkálkodó kommunisták és pártonkívüliek, hívők és nem hívők együttműködését. A határozat ismételten leszögezi: a munkásosztály az ország társadalmi és politikai életében, a termelésben betöltött szerepénél fogva társadalmunk vezető ereje, történelmi feladatát teljesíti s a szocialista «építés során önmaga is megváltozik. Gyorsan növekedett létszáma, a társadalom legnagyobb osztályává vált, s nak; hosszan tartó, nagy taps).' Kádár János elvtárs vitazárója után — mint lapunk tegnapi számában jelentettük — határozathozatal következett. A Központi Bizottság beszámolója felett szavazott először a kongresszus és egyhangúlag elfogadta épp úgy, mint a beterjesztett határozati javaslatot összetétele az ország általános fejlődésével s különösen a termelés műszaki színvonalának gyors emelkedésével — a magasabb műveltségű, szakképzett munkások arányának javára változott. Az egyes munkásrétegek között azonban jelentős eltérések vannak — még hosszú ideig lesznek is — a politikai öntudat és a szakmai képzettség színvonalában, anyagi helyzetükben. Ezek figyelembevételével — hangoztatja a dokumentum — folytatni kell pártunk munkáját a munkásosztály további fejlődése és egyben társadalmi vezető szerepe erősítésének érdekében. Hazánk mezőgazdasága a szocialista nagyüzemi gazdálkodás általános fellendülésének szakaszába lépett, kibontakozóban van a mezőgazda- sági munka ipari jellege, nő a szakmunkások az agrárértelmiségiek szerepe — vonja meg a mezőgazdaság felődé- sének elmúlt négy esztendős mérlegét a határozat. A további teendők: a szocialista tulajdonviszonyok szilárdítása, a gazdálkodási módszerek és termelési eljárások tökéletesítése. a szövetkezeti parasztság általános képzettségének és öntudatának emelése, szemléletében és; magatartásában a szocialista vonások erősítése, a falusi életviszonyok további javítása. Kellő gonddal kell foglalkozni a tanyai lakosság életkörülményeinek jobbáté- telével is. Az értelmiség társadalmi szerepe — hangoztatja a dokumentum — egyre nő, döntő többsége magáénak vallja a párt és az állam országépítő terveit. Fontos feladat: gyarapítani, fejleszteni a szellemi munkások világnézetileg és politikailag élenjáró, a marxi—lenini tanokat magáévá tevő osztagait. A kommunista szellemi munkások eszmei-politikai tevékenysége döntő hatású az értelmiség egészére. Sokoldalúan segíteni kell értelmiségünk világnézeti fejlődését, hogy — mind teljesebben azonosulva a szocializmust építő nemzet céljaival — egyre növekvő aktivitással kapcsolódjon be a politika, szakmai közéletbe. A kisiparosokról, kiskereskedőkről szólva a határozat megállapítja: munkájukra szükség van és hosszú ideig szükség lesz, mindenekelőtt a szolgáltatások területén. A határozat megállapítja: az MSZMP Központi Bizottságának állásfoglalásai helyesen vázolták fel a dolgozó nők és az ifjúság, társadalmunk e nagy rétegeinek helyzetét, szabták meg a főbb tennivalókat. A nők gazdasági és szociális körülményei az elmúlt négy esztendőben is tovább javultak, jogaik érvényesüléséhez azonban nem minden területen vannak meg a szükséges szemléletbeli és anyagi feltételek. További intézkedések szükségesek az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének következetes érvényesítésére, az anyák, a sok- gyermekes családok, a gyermeknevelés támogatására, a nők szakképzettségének növelésére, munkakörülményeik javítására, úgvszintén a háztartás ellátásának könnyítésére. Az ifjúságról szólva a határozat kiemeli: a dolgozó fiatalok többsége ismeri szocialista céljainkat, s ennek jegyében tömörül a Kommunista Ifjúsági Szövetségbe. Nevelésüket, az életre való felkészítésüket segíteni kell; segíteni kell pályakezdésüket, beilleszkedésüket a dolgozók közösségeibe, felkészültségük növelését, ismereteik bővülését. Nagy gondot kell fordítani az Uttörőszövetség munkájának támogatására. ni. Az államéletről, a szocialista demokrácia kérdéseiről szólva a határozat leszögezi: szocialista államunk tevékenysége az elmúlt négy esztendőben tovább fejlődött. Államunk, a Magyar Népköztársaság a lakosság, a dolgozók millióinak támogatását élvezi, döntő szerepe van a gazdasági és kulturális élet irányításában, szervezésében. Szocialista jellegét bizonyítja, hogy az állami szervek a feladatok megoldásába a dolgozók mind nagyobb tömegeit vonják be, a lakosok százezrei vesznek részt az állami tevékenységben. Az államélet, a szocialista demokrácia továbbfejlesztése — emeli ki a dokumentum — a szocializmus teljes felépítésének egyik központi feladata. Az állami életben úgy kell megerősíteni a demokratikus centralizmust, hogy szilárdabb legyen a központi hatalom, fokozódjék a kormányzati szervek munkájának hatékonysága és ugyanakkor a helyi szervek önállósága, a tanácsok ön- kormányzati tevékenysége és a lakosság részvétele a tanácsok és más állami szervek, testületek munkájában. Az elmúlt időszakban jelentős törvényalkotói munkát végzett az országgyűlés, s e tevékenységét folytatva kell erősíteni szerepét a továbbiakban a kormányzati szervek működésének politikai ellenőrzésében, munkájuk támogatásában, A képviselőknek az ország általános érdekeit szolgálva kell szorgalmazniuk választókerületük fejlesztését. A tanácsokról szólva a határozat aláhúzza: munkájukat úgy kell fejleszteni, hogy erősödjék népképviseleti-önkormányzati jellegük, államigazgatási funkciójuk. Biztosítani kell, hogy a tanácsok dönthessenek minden olyan kérdésben, amely csak az adott terület lakosságát érinti, s amelyet a jelenleginél jobban csak a tanácsok oldhatnak meg. A közigazgatás további tökéletesítésének, szocialista jellege erősítésének fontos feltétele a bürokrácia leküzdése. A döntések és az ügyintézés indokolatlan halogatása, a felelőtlenség. az ügyfelekkel szembeni kötelességtudat hiánya nagy politikai, morális, és nemegyszer gazdasági károkat okoz. A határozat szükségesnek tartja — ezt támasztják alá az elmúlt évtizedben bekövetkezett változások is —- az alkotmány, államunk alaptörvényének megfelelő módosítását. IV. A gazdasági építés és az életszínvonal emelésének kérdéseit elemezve a határozat mindenekelőtt a gazdasági reform eddigi eredményeit ösz- szegezi. Megállapítja, hogy tovább fejlődött hazánkban a szocialista tervgazdálkodás, erősödött a központi tervezés hatása, növekedett a szocialista piac, az áru- és pénzviszonyok szerepe. Növekvő erőfeszítésre van azonban szükség ahhoz, hogy a termelékenység az eddiginél gyorsabban emelkedjék. Változatlanul nagy gondot kell fordítani a gazdasági hatékonyság növelésére, a műszaki fejlesztésre. A határozat hangsúlyozza a vállalatok és felügyeleti szer-, veik megnövekedett felelősségét a termelés jövedelmezőbbé tételében, s kimondja, hogy gyökeres javulást kell elérni a beruházási tevékenységben. A népgazdaság hatékonyságának növelése megköveteli, hogy a központi szervek határozottabb intézkedéseket tegyenek a beruházásokban és a munkaerőhelyzetben mutatkozó feszültségek megszüntetésére. Fő feladatunk a következő években a 4. ötéves terv teljesítése. Folytatódik a szocializmus építése magasabb szinten; bővülnek a szocializmus anyagi, műszaki alapjai, erősödik az ország védelmi képessége, tovább emelkedik a lakosság életszínvonala, javul a dolgozók anyagi, kulturális és egészségügyi ellátottsága. Az építőipar elért fejlődése szilárd alapot biztosít a növekvő további feladatok teljesítéshez, a gyárszerű építkezések teljes kibontakozása azonban megköveteli a technológia korszerűsítését és az építkezések szervezettségének javítását. A mezőgazdaság fejlesztésével foglalkozva a határozat kiemeli a szövetkezetek vállalatszerű gazdálkodásának jelentőségét. Fontosnak tartja, hogy az állami gazdaságok fokozottabban járuljanak hozzá az egész mezőgazdaság intenzív fejlődéséhez. Segíteni kell a szövetkezetek és állami vállalatok társulásait, bátorítani a termelési, feldolgozási és értékesítési kooperációt. A terméshozamok növelése további erőteljes gépesítést, valamint kemizálást követel, és meg kell gyorsítani a nagyüzemi állattenyésztés iparszerű fejlesztését. Erősíteni kell a háztáji gazdaságok kapcsolatát a közös gazdaságokkal. A határozat fontos feladatként jelöli meg a nemzetközi termelési és műszaki együttműködés fejlesztését, mindenekelőtt a baráti szocialista országokkal való termelési és műszaki kooperációt. A Magyar Népköztársaság teljes mértékben támogatja a KGST-országok törekvéseit, hogy minél sokoldalúbban valósuljon meg az önálló nemzetgazdaságokon alapuló szocialista gazdasági integráció. Ugyanakkor továbbra is bővíteni kell kapcsolatainkat a fiatal, fejlődő államokkal és a kölcsönös előnyök elve alapján a tőkés országokkal is. A vállalatoknak és a felügyeleti szerveknek nagyobb gondot kell fordítaniuk a gazdaságpolitikánkkal összhangban levő árpolitika érvényesítésére. Ennek velejárója az is, hogy időnként és esetenként árrendezésre van szükség. Nem engedhető azonban meg, hogy egyes vállalatok a költségek csökkentése, a munka jobb megszervezése helyett az árak emelésével jussanak többlet jövedelemhez, károsítva a lakosságot és a népgazdaságot. A gazdasági szabályozók hatékonyan segítik a gazdasági élet általános fejlődését és az irányító szervek munkáját is, nem adnak azonban menlevelet egyetlen állami irányító szervnek sem a helytelen jelenségek passzív szemlélésére. A felügyeleti szerveknek tehát jobban kell ellenőrizniük vállalataikat, hogy azok szigorúan tartsák be a gazdálkodási és árképzési szabályokat, s ezek megsértése esetén tegyenek intézkedéseket a torzítások megszüntetésére. Hangsúlyozza a határozat a tudományos kutatások gyorsabb fejlesztésének és a termeléshez fűződő kapcsolatai erősítésének fontosságát. Jobban kell koncentrálni a népgazdaság fejlődése szempontAz MSZMP X. kongresszusa határozatának ismertetése I. A nemzetközi helyzet, külpolitikánk fő iránya és feladatai. II. Társadalmi fejlődésünk főbb jellemzők III. Az államélet, a szocialista demokrácia fejlesztése, IV. A gazdasági építés és az életszínvonal fejlődése, jf* V. Az ideológiai élet és a művelődési feladatok. VI. A párt működése.
