Tolna Megyei Népújság, 1970. november (20. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-29 / 280. szám
jóból különösen fontos fő feladatokra, s fokozottan kell élni a testvéri országokkal való tudományos együttműködés lehetőségeivel. A fejlődés gyorsuló üteme, a nemzetközi gazdasági együttműködésben rejlő lehetőségek jobb kihasználása, a szocialista gazdasági integráció fokozatos kibontakozását célzó munkálatok is megkövetelik, hogy hosszabb távra szóló gazdasági, fejlesztési tervek és prognózisok készüljenek. Az eddig is folyamatban lévő ezirányú munkát a KGST-országokkal együttműködve erőteljesebben kell fejleszteni. Az elmúlt években az iparosítás jelentős vonása volt a vidéki iparfejlesztés gyorsulása, az egyes területek gazdasági fejlettségi színvonala közötti különbség csökkenése. Ezután is ezt az irányvonalat kell követni, még határozottabban a területi adottságoknak megfelelően, fejlesztve mind az ipart, mind a mező- gazdaságot. A termelés emelésével összhangban növelni kell a nép jólétét, gazdagítani életét. A nemzeti jövedelem emelkedésével arányosan kell növelni az áruellátást, bővíteni a választékot, hogy az kiegyensúlyozottan fejlődjék és a lakosság minden rétege számára jól érzékelhető legyen. Szükséges, hogy a jövedelem alakulása az eddiginél jobban függjön a végzett munka eredményétől, jobban differenciálódjon az egyes jövedelem-kategóriák között és az egyéni teljesítmények szerint Lehetővé kell tenni a hasznos többletmunkával szerzett többletjövedelmet, vissza kell azonban szorítani azokat a törekvéseket, amelyek nem többletmunkával, hanem különféle ügyesedések- kel, a szocialista erkölcs megsértésével akarnak jogtalan haszonhoz jutni. A dokumentum megállapítja, hogy a munka szerinti elosztás elvének érvényesítése mellett az egyes családok jövedelemszintje között nagyok az eltérések. E nagy különbségek csökkenését szolgálják társadalmunk szociálpolitikai intézkedései: a többgyermekes családok és az egyedülálló anyák fokozottabb támogatása, a gyermekintézmények befogadó- képességének növelése, a többgyermekesek családi pótlékának emelése, a munkaképtelen öregék fokozott segítése. A határozat fontos feladatként említi, hogy megfelelő terv készüljön a 44 órás munkahét fokozatos kiterjesztésére a népgazdaság újabb ágazataiban és más munkaterületeken is, ahol ennek megvalósítása az egész társadalom érdekeivel összhangban lehetséges. A kongresszus megállapította, hogy az építőmunka tervszerű folytatásának feltételei adottak. Ezt a többi között biztosítja a munkásosztály mind magasabb szintű alkotóképessége, a szocialista brigádmozgalom lendülete, a nép döntő többségének akarata és tettrekészsége, a különböző szinteken dolgozó vezetők nagy többségének fel- készültsége és rátermettsége. V. Az ideológiai élettel és a művelődési feladatokkal kapcsolatban a határozat megállapítja, hogy az elmúlt években tovább fejlődött a párt ideológiai munkája: erősödött és terjedt a marxista—leninista világnézet, a tömegek tudatában jelentősen erősödött a szocialista gondolkodásmód. A feladatokról szólva rámu tat a határozat: beható vizsgálatokra vár társadalmunk rétegződésének alakulása és tudati fejlődése, a szocialista közigazgatás továbbfejlesztésének tudományos megalapozása, a tudományos és műszaki forradalom társadalmi összefüggéseinek sokrétű elemzése és számos más kérdés. Növekvő részt kell vállalniuk a társadalomtudományok marxista művelőinek az eszmei- politikai harcban. A szükséges eszmei vitákban a meggyőzés erejével kell visszaszorítani a burzsoá és a kispolgári szemléletet, legyőzni az antikommunista nézeteket, valamint leküzdeni a „marxista" köntösben jelentkező revizionista és dogmatikus felfogást. Továbbra is vigyázni kall arra, hogy ne nyerjen teret se az elvtelen liberalizmus, se az eszmei meggyőző munkát l:i- nyilatkoztatásokkal és adminisztratív intézkedésekkel pótló szektás gyakorlat. El kell érni, hogy a szocialista erkölcsi normák növekvő erővel érvényesüljenek, fejleszteni kell a szocialista közgondolkodást és a társadalmi felelősségérzetet. Tovább kell gazdagítani az egyén kapcsolatát a közösséggel és fejleszteni társadalmi felelősségérzetét, a szocialista haza iránti elkötelezettségét. Az átmeneti társadalom jellegéből adódóan és a tőkés világ hatására tovább él és időnként felerősödik, vagy újratermelődik a polgári erkölcsi szemlélet számos eleme. Az utóbbi időben — a gazdaságirányítási reformot is félremagyarázva és abban igazolást keresve — erőre kapott az individualizmus és egoizmus, a munkával meg nem szolgált haszonszerzésre való törekvés, a spekuláció. Teljesebbé kell tenni a szocialista erkölcs érvényesítését, és arra kell törekedni, hogy mind jobban megbecsülje a társadalom az önzetlenséget és az áldozatkészséget: az élet minden területén élvezzenek nagyobb megbecsülést a munkásosztály, a dolgozó nép érdekeiért önfeláldozóan felelősséget vállalók. Az oktató-nevelő munkáról szólva leszögezi a határozat: oktatási rendszerünk magasabb színvonalra emelése a társadalom szocialista fejlődésének egyik fő követelménye. Ezért szükséges, hogy a párt és a kormányzat vezető szervei megvizsgálják az állami oktatás egész rendszerét, és gondoskodjanak annak megfelelő irányú továbbfejlesztéséről. Az oktatómunka stabilitását megerősítve kell gondoskodni az ismeretanyag bővülése és módosulása miatt szükségessé vált változtatásokról is. A pedagógusok anyagi és erkölcsi megbecsülését minden területen jobban összhangba kell hozni tevékenységüknek társadalmi fontosságával. Alapvető feladat az Is, hogy a fizikai dolgozók gyermekei a tanulás minden szintjén külön támogatásban részesüljenek. Az irodalmi és a művészeti élet eredményeit elemezve a határozat rámutat: az alapvetően pozitív eredmények pártunk művelődéspolitikai irányelveinek helyességét igazolják. Számos új, értékes alkotás született, amely nemcsak idehaza, hanem a nemzetközi kulturális életben is növelte a magyar kultúra megbecsülését. Ezután is biztosítani kell a művészeti alkotómunkához szükséges megfelelő közszellemet. a szocialista fejlődést segítő alkotó törekvések szabad kibontakoztatását. Azonban következetesen kell visszautasítani minden olyan törekvést, amely — miközben gyakran a munkásállam támogatását igényli — kétségessé kívánja tenni a párt és a szocialista állam illetékességét a kulturális élet elvi és eszmei kérdéseiben. Az egyik legfontosabb feladat: a szocialista-realista szemléletű alkotások létrejöttének következetesebb támogatása. Ugyanakkor következetes elvi vitát is kell folytatni a kulturális életben # marxista szemlélet hegemóniájának biztosításáért. Egyben arra kell törekedni, hogy növekedjék a pártos, szocialista köz- életiség, a szocialista realizmus erőinek szerepe az irodalmi és a művészeti életben is. A kulturális intézményeknek, valamint a sajtónak, a rádiónak és a televíziónak határozottabban kell fellépniük a burzsoá dekadencia, a kulturális selejt terjesztése ellen. Egész kulturális életünknek feladata, hogy méltó megbecsülést biztosítson a kultúra művelésében és terjesztésében a kommunista eszmékért bátran kiállóknak. Fontos feladata a pártnak, hogy munkálkodjék forradalmi elméletünk — a marxizmus—leninizmus — fejlesztésén, védelmezze alapelveit és egységes rendszerét. Ezután is vissza kell utasítani azt a felfogást — mutat rá a határozat —, amely a marxizmus úgynevezett pluralizálását, a marxizmuson belüli külön irányzatok szükségességét hirdeti. Egyidejűleg kell harcolni az elmélet dogmatikus felfogása és kezelése, a revizionista torzítások minden kísérlete, a nacionalista maradványok és az újkeletű nacionalista jelenségek minden formája ellen. VI. A párt működésével kapcsolatban a határozat leszögezi: a kommunista párt vezető szerepe változatlanul döntő feltétele annak, hogy érvényesüljön és erősödjék a munkás- osztály társadalmi vezető szerepe, valóra váljanak forradalmi eszméi, felépüljön a szocialista, majd a kommunista társadalom. A pártnak úgy kell dolgoznia, hogy a jövőben is rászolgáljon a nép bizalmára. A párt további fejlődése megköveteli, hogy a jövőben is nagy figyelmet fordítson a lenini normák betartására, a demokratikus centralizmus és a kollektív vezetés lenini elveinek érvényesítésére és munkamódszereinek tökéletesítésére. A kollektív vezetés általánosan érvényesülő gyakorlaSzombat reggel 9 órakor az építők Rózsa Ferenc művelődési házában — a korábban jóváhagyott ügyrendnek megfelelően — zárt ülésen folytatta tanácskozását a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa. A küldöttek először meghallgatták a fel- lebbviteli bizottság jelentését, amelyet Varga Gyula, a bizottság elnöke terjesztett elő. Ezután a kongresszus újjáA zárt ülés után a kongresszus ismét plenáris ülést tartott, s Kádár János elnökletével folytatta munkáját. Kádár János bejelentette, hogy a zárt ülésen a fellebb- viteli bizottság jelentésében foglalt kérdésekről határozatokat hoztak. Megválasztották a párt két vezető testületét: a Központi Bizottságot és a Központi Ellenőrző Bizottságot. Ezt követően a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság is megtartotta első ülését, ahol mindta jobban párosuljon a vezető szervekben részt vevő és bármilyen más pártmegbizatást teljesítő kommunisták személyes felelősségével a feladatok végrehajtásában. A pártmunka fejlesztésének fontos követelménye, hogy minden szinten javuljon a határozatok végrehajtásának ellenőrzése. Rendszeresebben kell erről beszámolniuk a vezetőségeknek a taggyűléseken és a végrehajtó bizottságoknak a pártbizottsági üléseken. A pártdemokrácia továbbfejlesztésével összefüggésben a határozat felhívja a figyelmet: a pártot csak a határozott központi irányítás, szervezeteinek a demokratikus centralizmus alapján történő fölé- és alárendeltsége teszi képessé arra, hogy feladatainak megfeleljen, élcsapat jellege érvényesüljön. A párt szervezeti fejlődése az elmúlt években kielégítő volt. A továbbiakban megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a párt munkás jellegének erősítésére, az ipari munkások és más fizikai dolgozók legjobbjainak kommunistává nevelésére. Erősíteni kell a nők és a fiatal nemzedék soraiban is a párténítő munkát. Rámutat a határozat: a tagfelvétel alsó korhatárának leszállítása nem a pártba való felvétel követelményeinek csökkentését jelenti, hanem az ifiúság élenjáró kommunista osztagának gyorsabb ütemű gyarapítását akarja előseeíteni. Az állami szervek, a tanácsok, valamint a társadalmi szervezetek pártirányítása az elmúlt években tovább fejlődött — állapítja meg a határozat —, s fontos feladatként jelöli meg a szakszervezetek tevékenységének gazdagítását, a népfrontszervek tevékenységének fejlesztését, a KISZ munkájának segítését. Erőteljesen javítani kell a pártszervezetek munkáját a termelés pártellenőrzésében mind az iparban, mind a mezőgazdaságban — mutat rá a határozat. Tudatosítani kell mindenütt, hogy a vállalati önállóság növekedése a helyi párt- és társadalmi szervezetekre való fokozottabb táválasztotta a párt vezető szerveit: a Központi Bizottságot és a Központi Ellenőrző Bizottságot. A pártkongresszus zárónapján is a táviratok százai érkeztek a tanácskozás színhelyére : vállalatok, intézmények, sokan pedig egyénileg is egyetértésüket fejezik ki a Központi Bizottság beszámolójával, a párt irányvonakét testület megválasztotta tisztségviselőit. A Központi Bizottság megválasztotta a Politikai Bizottságot, a titkárságot, munkabizottságait és az ügyvezető _ tisztségek viselőit. Ezután Németh Károly, a Budapesti Pártbizottság első titkára ismertette a kongresz- szus zárt ülésének, illetve a <özponti Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság ülésének határozatait. A küldöttek helyükről felállva, hosz- szan tartó, nagy tapssal fomaszkodást igényel. Hatékonyabb pártellenőrzés segítse a megnövekedett vállalati önállóság olyan érvényesülését, amely megfelel az ország és a vállalati dolgozók érdekeinek is. A kárderkérdésekkel kapcsolatban a dokumentum felhívja a figyelmet: a társadalom döntő fontosságú tisztségeiben csak olyan emberek dolgozhassanak, akik a szocialista célokat teljes mértékben magukénak vallják, ismerik az ezzel kapcsolatos feladatokat s akiket eszmei felkészültségük, politikai és erkölcsi magatartásuk, szakmai hozzáértésük és vezetőkészségük alkalmassá tesz az ilyen tisztségek betöltésére. A párt nemzetközi tevékenységét elemezve az okmány aláhúzza: az MSZMP nemzetközi munkájában magáénak vallja és követi az 1969. júniusi moszkvai értekezlet dokumentumainak közösen kialakított állásfoglalásait és irányelveit. Fellépett és ezután is fellép a marxizmus—lendnizmustól eltérő jobb- és „baloldali” opportunista nézetek, a testvérpártok összefogását gyengítő törekvések ellen. Továbbra is küzd azért, hogy az ideológiai nézeteltérések ellenére minden kamunista és munkáspárt együttesen vívja harcát az imperialisták agressziói, különösen pedig az amerikai imperializmus ellen az indokínai népek szabadságharcának együttesen vívja harcát az im- tén más népek imperialista- ellenes harcának támogatásáért. Pártunk és kormányunk következetesen küzd a szocialista országok összefogásának erősítéséért. Befejezésül a határozat leszögezi: a lenini eszmék vezérelték pártunkat és tették képessé arra, hogy vezetésével a munkásosztály megszerezze a hatalmat és a nemzet a szocialista építés útjára lépjen. A lenini eszméket követve haladunk tovább ezen az úton, hogy az élet által igazolt politikai irányvonalat követve, pártunk történelmi küldetését teljesítve, a szocialista építést magasabb szinten folytatva, népünkkel együtt megoldjuk az előttünk álló további feladatokat. Iával, fővárosi és vidéki vállalatok, termelőszövetkezetek kongresszusi felajánlásaik teljesítését jelentették a kongresszusnak. Jókívánságaikat fejezték ki a kongresszusnak a Drezdában tanuló magyar fiatalok, a Magyarországon tanuló libanoni diákok, s táviratban köszöntötte a kongresszust Beloiannisz község magyar és görög lakossága. gadták, amikor Németh Károly bejelentette a Központi Bizottság első titkárának a párttagságunk, a munkásosztály, a nép akaratával egyetértőén ismét KADAR JÁNOST választotta. Németh Károly bejelentette, hogy a X. kongresszus a Központi Bizottságba 105 tagot választott. A kongresszus szombati tanácskozása Ismét Kádár János a Központi Bizottság első titkára
