Tolna Megyei Népújság, 1970. november (20. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-29 / 280. szám
életüket. ■ Aztán, ha megvan, eléldegélnek ők sokáig, mondván, ha lesz még egy szoba, majd lesz gyerek is. Pedig, aki a felszabadulás előtt született és most itt ül, azt hiszem, azok közül nagyon kevés lenne itt, hogy ha akkor is így számolgattak volna ilyenfajta igények jöttek volna számításba. (Élénk derültség, nagy taps.) Sokféle igény vetődött fel a vitában — így a textilmunká- sok,. a pedagógusok és mások ^fizetésének emelése és egyéb problémák. Az igényeket sokféleképpen lehet kezelni. Hadd említsem példaként a közellátást, Bizonyára emlékeznek az eljytársak, hogy olyan években, amikor egész évben igen fcsak gyenge volt a közellátás, nevezetesebb alkalmakra — felszabadulási ünnep, párt- kpngresszus, karácsony — megjavították azt. (Derültség.) Ahogy tapasztalhatják — letértünk erről az útról. Nem állítjuk, hogy egész évben príma az ellátás, de azt legalább már megoldottuk, hogy nemzeti ünnepen, kongresszuson sem jobb, mint máskor. (Élénk derültség, nagy taps.) Azt • viszont merem állítani, hogy most az átlagszínvonal van olyan, mint régen a nagy ünnepeken volt. (Élénk derültség, nagy taps.) Megjegyzem, né felejtsük él, hogy az említett helytelen gyakorlat idején más fejlődési periódusban voltunk. Hosszan sorolhatnám az igényeket. Azt, hogy hol kellene még beruházás, fizetés- emelés, méghozzá minél gyorsabban, annál jobb. De azt hiszem, helyes az a gyakorlat, hogy a pártkongresszus nem az üzletek feltöltésének, nem a beruházások kiosztásának, és nem a fizetésemeléseknek 'á 'napja. Az anyagi igények kielégítésével akkor kell pártkongresz- szusnak foglalkoznia, amikor annak általános politikai, társadalmi óka, jelentősége van. Ha az életszínvonal normális és rendszeres javításáról van ‘szó — például egyes rétegek fizetésének emeléséről —, szükségtelen, hogy abban pártkongresszus határozzon. Négy év múlt el a IX. kongresszus óta. Nem akarom felsorolni mindazokat az életszín Vonal-javító intézkedéseket, amelyeket e négy év alatt bevezettünk. Nem kellett tehát várni ’ a X. kongresszusig, sok kérdést megoldott közben a Központi Bizottság, a kormány, vállalataink, és ez. volt a helyes, az egészséges, ez az életszínvonal fejlesztésének normális útja. Mindebből az is következik, hogy ha itt, a kongresszuson, nincs is döntés, nem kell e kérdésekben a XI. kongresszusig várni, mert a Központi Bizottság és a kormány soha egy percig sem várakozott, mindig megadta azt, amit meg lehetett, és . meg kellett adni. Élvtársak! Szóltunk a beszámolóban az idei évről. Ismertettük a harmadik ötéves terv teljesítésének várható eredményeit. De akinek akár csak a legkisebb háztartáshoz is köze van, nagyon jól tudja, hogy egy gazdasági évet le kell zárni. Emlékezzenek csak arra, hogy a tavaszi árvíz idején az ország vezetésének mi mindent kellett tennie, milyen gyorsan kellett intézkednie, hogy a termelést, az ellátást, a normális élet feltételeit . biztosítsa, s , elmondhatjuk, sikerrel és mindvégig biztosította is. Még ahol a víz ömlött, még ott is meleg ételt ettek este az emberek. (Hosz- .szan tartó taps.) Arra kérem tehát a tisztelt kongresszust, hogy a Központi Bizottság beszámolójában kifejtett álláspontot fogadja el: adjon módot és időt az illetékes szerveknek, hogy pontosan megvonják ennek az évnek a mérlegét. Azért, elvtársak, mert ami várható, nem egyformán jelentkezik a főkönyv két oldalán. Ha mi például a negyedik ötéves tervben 40 százalékos nemzeti jövedelem növekedést terveztünk volna a reálisan tervezhető 30—32 százalék helyett, akkor'reményeinket tekinthettük volna tervnek. De mihelyt Több felszólaló foglalkozott a .közerkölcs gyűjtőcíme alatt említhető kérdésekkel. A beszámolóban is megfelelő hangsúllyal esett szó az öntudat-és. az érdekeltség viszonyáról. Mind-a kettőre szükség van: Á szocializmus építése megköveteli a szocialista tudatosság erősítését, az önzetlenség és áldozatkészség szellemét, sőt a lelkesedés szellemét és azt, hogy anyagilag is ugyanabba az irányba hasson az ösztönzés. És amennyiben ez közerkölcsi kérdés, az az álláspontunk, hogy a szocializmust még egy ember is nehezen építi másodállásban, de egy nép másodállásban nem tudja felépíteni, csak a főállásban. (Derültség, nagy taps.) Szerencsére így is van, így is építjük. A csepeli pártértekezleten az egyik felszólaló a munkaerkölcsről szólva azt mondta: Tisztelt kongresszus! Kedves Elvtársnők! Kedves Elvtársak! A beszámoló nem tudta felsorolni a pártmunka minden területét. A párt szempontjából minden pártmunka — a legkülönbözőbb tömegszervezetekben, állami és társadalmi szervekben végzett tevékenység — egyformán, megkülönböztetés nélkül fontos. (Taps.) Értjük ezt a nem kommunistákra gondolva is. Aki társadalmilag hasznos munkát végez, dolgozzék bármilyen területen, annak munkáját tiszteljük, becsüljük, elismerjük. Szeretnék szólni még a kommunista vezetőkhöz, az alapszervezeti vezetőkhöz csakúgy, mint a területi párt- bizottságok vezetőihez. Voltam az idén a Vili. kerületben látogatóban. A párt- bizottság üléstermében, ahol beszélgettünk, volt a falon egy Lenin-portré. Az idő telt-múlt, és utána mondtam az elvtársaknak: még valami kell arra a falra: egy óra. Nálunk, a Közpdhti Bizottságban Lenin arcképe és egy óra van a falon. Ez sok mindent kifejez. Ha ránézünk, Lenin és az óra együ.t mondják, hogy mit, s milyen irányban, milyen szellemben és mikor kell tenni. Az óra meg külön még azt is mondja: az idő halad, siessünk mi is, amennyire tőlünk telik. Itt a kongresszuson öröm volt hallgatni, hogy a felszólaló elvtársak majdnem mindegyike — és aki külön nem is fogalmazta meg, benne volt a felszólalása értelmében — hangoztatta, ők maguk és a kollektívájuk, amelyet képviseltek, készek a X. kongresszus határozatainak megvalósításáért dolgozni. a parlament megszavazza, az előirányzat törvényerőre emelkedik, és mivel nálunk törvényes rend van, minden törvényt végre kell hajtani. Elkezdjük tehát szétosztani azt, ami még nincs meg, és ezzel aláássuk a dolgozók — a textilesek, a vasmunkások,' a pedagógusok, s a többiek — élet- színvonalát. Felelős vezetés így nem járhat el. kényszer volt egykor a munka, vagyis a kapitalista rendszerben, majd dicsőség, most. még egyesek számára' szívesség. (Derültség.) Á szocializmust azonban szívességből nem építheti senki' Társadalmunkban a munka minden jog alapja. A szocializmus a munka társadalma, amelyben a munkaképes embernek dolgoznia kell, hogy jogai legyenek. (Taps.) így tartja a szocializmus minden tudatos híve, minden tisztességes ember is. A munka nálunk becsület dolga is kell, hogy legyen. És ha ne-, tán akadnának olyanok, akik ezt nem fogadják el, ahogyan annak idején társadalmi osztályok számára volt kényszer a munka, majd most egyes emberek számára lesz az. Be fogjuk nekik bizonyítani, hogy nálunk nem lehet munka nélkül és a többi dolgozó rovására jól megélni. (Taps.) Munkásoktól, parasztoktól, értelmiségiektől a társadalom minden rétegétől naponta százával érkeztek a kongresszushoz üdvözlő táviratok, levelek. E levelekben teljesített munkafelajánlásokról értesítettek bennünket és ugyancsak majd mindegyikben! szó volt arról, hogy készék a párt X. kongresszusa határozatainak megvalósításáért dolgozni. Ez is a bizalom megnyilvánulása és kifejezése a becsületes munkásmentalitásnak: nemcsak azt kell mondani, hogy igen, hanem meg is kell csinálni azt, ami soron van és elvégzendő. Pártunknak van írott programnyilatkozata, amely még a két munkáspárt egyesülésekor született. E programban is — amelyből sok minden megvalósult már — benne volt. ho"'- pártunk célja a szociális társadalom felépítése. Vr- marxista—leninista irányv< nálunk, amelyet továbbra i követnünk kell. Van be vő’* szövetségi politikánk, amelye^ továbbra is alkalmaznunk kell, hogy a kommunisták és a pártonkívüliek még jobban tudjanak tömörülni. A párt a tömegekkel összeforrva dolgozik — még jobban össze kell forrni a jövőben. A néppel, a népért dolgozunk — így kell tennünk, amikor a X. kongresszus határozatainak megvalósítása kerül sorra. Pártunk eddig is internacionalista egységhen harcolt a kommunista és munkáspártokkal együtt — a jövőben még összeforrottabban kell együtt dolgoznunk a szocializmust építő testvéri népekkel, , , Társadalmunkban a munka minden jog alapja Aki társadalmilag hasznos munkát yegez, munkáját tiszteljük, becsüljük, elismerjük Képek a kongresszusról Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának fótit - kára és Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára a kpngresszns1 szünetében. Aczéi György, dr Erdei Ferenc és Kádár János a kongresz- szus szünetében. TJhrin Vendel, Tolna megyei küldött a szónoki emelvényen,
