Tolna Megyei Népújság, 1970. november (20. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-27 / 278. szám
szabadságának, függetlenségének, az európai biztonság, a világbéke megóvásának. Beszélt arról, hogy a Szovjetunió közvetlenül is felbecsülhetetlen segítséget nyújt hazánk védelméhez, majd arról szólt, hogy fegyveres erőink, kommunistáink a kongresszusra készülve a taggyűléseken és pártértekezleteken ugyanolyan felelősséggel, reálisan és sokoldalúan elemezték az elmúlt években végzett munkát, mint amilyen hatékonyan vettek részt az eredmények létrehozásában. A következő felszólaló Hingl József, a Nagyalföldi Kutató és Feltáró üzem üzemvezető mérnöke volt, majd Niamin Zsagvaral, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára arról beszélt, hogy az MSZMP kivívta az egész világ kommunistáinak tiszteletét, a szocialista világrendszer megszilárdításáért, a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom egységéért folytatott harcával. Kiemelte, hogy a pártjaink, valamint a mongol és a magyar nép közötti megboí «ihatatlan testvéri barátság és sokoldalú együttműködés állandóan erősödik, és a testvéri magyar nép nagy internacionalista segítséget nyújt - a szocializmust építő Mongóliának. Jeszli Jánosné, a Péti Nitrogénművek műszaki fejlesztési osztályának vezetője fel szólalása után szünet következett, majd Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnök- helyettese emelkedett szólásra Fehér Lajos: Tovább szilárdult a szocializmus helyzete a falun Még jobban, mint eddig, társadalmi üggyé kell tenni gazdasági céljaink megvalósítását. Csakis gazdasági terveink megvalósítása adhat reális alapot az életszínvonal növeléséhez. Társadalmunk fejlődése és az egyének boldogulása nemcsak több, hanerji jobb, lelkiismeretesebb és tisztességesebb munkát követel meg mindenkitől. Ebben a tekintetben is példát mutattak a munkások és a parasztok százezrei, lelkes, tiszta szívből végzett munkájukkal. Tömegessé vált a szocialista munkaverseny, pártunk kongresszusa tiszteletére. Most az a feladatunk, hogy a kongresszusi munkaverseny eredményeit is felhasználva, továbblépjünk a dolgozók termelési aktivitásának fejlesztésében. A gazdaságirányítási rendszer és anyagi' ösztönzési rendszerünk javítása új lehetőségeket teremtett a szocialista munkaverseny számára. Ezekkel még nem éltünk eléggé. Ez a fogyatékosság egyaránt bírálata a szakszervezeti és a gazdasági munkának. Ugyanis semmiféle ösztönzési rendszer nem pótolhatja, csak segítheti a tudatos cselekvést. E területen munkánk fogyatékosságait ismerjük. Ezért a szakszervezetek véleménye sze_ rint ismét össze kell hívni a szocialista brigádvezetők tanácskozását. A mozgalom legjobbjaival közösen* kell kidolgoznunk, hogy milyen újabb lépéseket tegyünk a dolgozók termelési aktivitásának, a szocialista munkaversenynek fejlesztéséért. A továbbiakban Gáspár Sándor arról beszélt, hogy az anyagi ösztönzés csak akkor fogja igazán szolgálni gazdasági céljainkat, ha a mainál jobban hat majd az egyénekre is. Ezután árpolitikai kérdésekről szólt, majd az üzemi demokrácia fejlesztéséről beszélt. Hangsúlyozta: az üzemi demokrácia érvényesítése csak a fegyelem javulásával párosítva lehet igazán hatékony. Kitért a munkások és vezetők viszonyára, hangsúlyozva, csakis hozzáértéssel, elvi szilárdsággal, emberi és munkatársi példamutatással, csakis a munkásosztály iránti állandó felelősségérzettel lehet vezetni hazánkban. A gazdasági vezető számára az üzemi demokrácia a szocialista vezető irányítókészségének elengedhetetlen része — hangsúlyozta befejezésül Gáspár Sándor. Ezután Czinege Lajos vezér- ezredes, honvédelmi miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja szólalt fel. Czinege Lajos: Következetes pártunk honvédelmi politikája — A kongresszusra készülve a fegyveres erőknél, a kommunisták sokoldalúan, felelősséggel elemezték a legutóbbi négy évben végzett munkát, célkitűzéseink megvalósulását. Egyértelmű volt a megítélés: pártunk politikája eredményesen, jól szolgálja a szocializmus építésének, a dolgozó nép felemelkedésének ügyét. A töretlen politika szerves alkotóeleme pártunk következetes és kiegyensúlyozott honvédelmi politikája. Ennek megvalósításáért a fegyveres erőkben szolgáló kommunisták és pártonkívüliek a legutóbbi kongresszus óta is következe- tesea dolgoztak, — mondotta. Ezután adatokkal illusztrálta, milyen hatalmas támadó katonai gépezetet tart fenn a nemzetközi imperializmus, elsősorban az amerikai imperialisták, a világ legkülönbözőbb térségeiben. Ebben a helyzetbet történelmi szükségszerűség, hogy az imperialista agressziótól fenyegetett országok, a szocializmust építő népek, köztük a mi népünk, olyan katonai erőt tartsanak fenn, amely az agresszor fé- kentartásához szükséges. Beszélt arról, hogy a Szovjetunió hatalmas katonai erejére támaszkodó kollektív védelem egyik alapvető biztosítéka, szocialista országaink Fehér Lajos bevezetőben arról beszélt, hogy pártunk szövetkezeti politikája a lenini elvekre épül, s arra irányul, hogy a szövetkezeti mozgalom különböző ágai szervesen beilleszkedjenek a szocialista népgazdaságba. — A szövetkezet működésének kiemelkedően fontos elve a szövetkezeti önkormányzat, a szövetkezeti demokrácia, ami azt jelenti, hogy a szövetkezeten belül a közös tevékenységet az egyenlő jogú tagok, mint kollektív tulajdonosok irányítják, vezetőiket maguk választják. Szövetkezeti politikánk kiemelkedő jelentőségű, sarkal- latos elve, hogy a szövetkezeti tulajdon szocialista társadalmi tulajdon, annak egyik megnyilvánulási formája. Pontosan megfogalmazva: szocialista szövetkezeti csoport- tulajdon. Ebből a meghatározásból több nagyon fontos következtetés adódik. Mindenekelőtt az, hogy a gyakorlati gazdasági életben mindkét tulajdon — az állami vállalati és a szövetkezeti — egyenjogú tulajdonforma. Következésképp : tervgazdálkodásunkat egyre inkább a szocialista tulajdon mindkét fő formájának, az állami és szövetkezeti tulajdonnak együttes fejlesztésére kell alapoznunk! Elmondotta a továbbiakban, hogy a földtörvény fokozatos végrehajtása során .a termelőszövetkezetek használatában lévő földekből ma már kereken 3 millió katasztrális hold szocialista szövetkezeti föld- tulajdon. Az állami gazdasági és erdőgazdasági földekkel együtt így már szocialista tulajdonban van az ország földterületének több mint a fele. Ezután a termelőszövetkezeti szövetségekről szólva megállapította, hogy ezek működésükkel már eddig is sikeresnek mondható munkájukkal erősítették és erősítik a munkás-paraszt összefogást. Fehér Lajos ezután így folytatta: — Az állam elismeri a szövetkezetek szocialista jellegét, a szövetkezés szabadságát, a szövetkezeteket a szocialista gazdaság szerves részének, az állami vállalattal egyenrangú szocialista gazdasági és társadalmi szervezetnek tekinti. Sőt, részére — jellegéből fakadóan — minden gazdasági és társadalmi szervezetnél szélesebb körű önkormányzatot biztosít. Ugyanakkor az állam elvárja, hogy a szövetkezet a jogszabályokat, a hatóságilag jóváhagyott alapszabályt megtartsa. belső szabályzatait ezek keretében alakítsa ki, s egész tevékenységét ennek a szabályozásnak megfelelően folytassa. A konkrét gazdasági tevékenységgel kapcsolatban az ál. lami érdek a szövetkezetek gazdálkodásában közvetett úton érvényesül: a szocialista állam az anyagi érdekeltségen alapuló gazdasági eszközökkel, azaz gazdasági szabályozóik révén gondoskodik arról, hogy a szövetkezetek társadalmi és gazdasági jelentőségüknek megfelelően fejlődjenek. Biztosítja és érvényt szerez annak, hogy a szövetkezetek teljesítsék a szocialista társadalom, a szocialista állam iránti kötelezettségeiket. A gazdasági szabályozók és ösztönzők ma már általában biztosítják az önálló, vállalat- szerű gazdálkodás pénzügyi feltételeit a szövetkezeteknél is. Egyes, az állam által társadalmi és gazdasági szempontból szükségszerűnek tartott, de a mai árak mellett gazdaságosan meg nem oldható feladatok ellátásáért a szövetkezetek is ál. lami támogatásban részesülhetnek. Az állam, az egész társadalom tervszerű, arányos fejlődése keretében és érdekében segíti, szabályozza a szövetkezést. A szövetkezetek tevékenysége, a csoportérdek érvényesülése alá van rendelve az össz-társadalmi érdeknek, az állam egységes gazdaságpolitikájának. Ez azonban eleve számol az állami és a szövetkezeti vállalatok egyenjogúságával. A szövetkezetek és az állami vállalatok egymás közti gazdasági kapcsolatában az egyenjogúságnak kell érvényesülnie. A szövetkezeti vitákban eljutottunk idáig. A valóságban azonban e téren — mint a megyei szövetkezeti kommunista aktívákon és a kongresszusi irányelvek vitájában sok helyen szóvá tették —, még igen sok az igazítanivaló mindhárom szövetkezeti ágazatban. A továbbiakban az ellenőrzés kérdéséről beszélt, s hangsúlyozta, hogy a szövetkezeti viták során megerősödött az az álláspont, hogy az ellenőrző bizottságok fel készültségének növelése mellett a szövetkezeti mozgalom egészséges önvédelme érdekében is szükség lenne a belső ellenőrzést kiegészíteni külső, hozzáértő, számszaki szakértők revizori munkájának rendszeres igénybevételével. Ennek szellemében a három országos szövetkezeti szövetség kezdeményezésére az Országos Szövetkezeti Tanács e hónapban előterjesztést tett a kormányhoz, s erre felhatalmazást nyújtó jogszabály meghozatalát kérte. A kiadott kormányhatározat előírja, hogy az alapszabályszerű ellenőrzési feladatok ellátása során a szövetkezetek, valamint ezek gazdasági társu. lásai kötelesek általános belső ellenőrzésükhöz rendszeresen legalább kétévenként külső szakértőt igénybevenni. A továbbiakban rámutatott, hogy az ügyeskedők, harácso- lók üzérkedése ellen nem elég csak a „Kék fény”-nek harcolnia. Fel kell lépniük és határozottabban, következetesebben harcolniuk maguknak az országos és területi szövetségeknek, méginkább a szövetkezetek tagságának kommunistáinak! Fehér Lajos ezután azt a kérdést elemezte, hogy milyen legyen a szövetkezet mérete, az optimális üzemnagyság. Mint mondotta, a szövetkezetek vállalati mérete ma már kialakultnak tekinthető. Mező- gazdasági termelőszövetkezeteink is elértek legtöbb helyen .a fejlődés jelenlegi szakaszának és a hazai viszonyoknak megfelelő optimális üzemnagyságot. Ezen már lehet nagyüzemileg jól és eredményesen gazdálkodni! — Véleményünk szerint csak kevés helyen indokolt a tsz-ek további egyesülését szorgalmazni.
