Tolna Megyei Népújság, 1970. november (20. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-27 / 278. szám
Mfl A MAGYAR SZOCIALISTA MÜMKASPÄRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XX. évfolyam, 278. szám ARA: 80 FILLER Péntek, 1970. november 27. T anács kozfk a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa \ Gáspár Sándor, Czinege Lajos, Fehér Lajos és Aczél György felszólalása Az MSZMP X. kongresszusának szerda délutáni ülésén köszöntötte a kongresszust Taisto Sinisalo, a Finn Kommunista Párt alelnöke, hangsúlyozva, a finn testvérpárt azért dolgozik, hogy Finnország a népek békéjét és biztonságát szolgálja. Ezután Francois BiUoux, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja szólalt fel. Kiemelte, hogy az MSZMP szövetségi politikája van a legnagyobb hatással a francia kommunistákra, mert ennek segítségével a munkás- osztály, mint vezető osztály, pártjával, népi hatalmával a nemzeti egység összetartó ereje Beszélt az FKP kétfrontos harcáról, majd megemlítette, hogy az idei év a francia kommunisták számára kettős évforduló: Lenin születésének centenáriumát és a párt megalapításának 50. évfordulóját ünnepelték. A következő felszólaló Kosztasz Kolijannisz, a Görög Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára volt. Méltatta a Magyar Népköztársaság fejlődését, majd a görög, országi helyzetről szólva kiemelte, hogy a diktatúra megdöntése, a nép szabadságjogainak helyreállítása és megszilárdítása, a szuverén nép akarata, szabad kifejezési lehetőségeinek biztosítása az ország továbbhaladásának és jövőjének döntő problémája. Ezután Michael O’Riordan, Írország Kommunista Pártjának főtitkára köszöntötte a kongresszust, majd Kiró Gli- gorov, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Elnöksége végrehajtó irodájának tagja szólalt fel. Jugoszlávia és Magyarország — mondotta — magas fokra emelték a kölcsönösen hasznos, sokoldalú együttműködést. Órszágaink baráti kapcsolatai mind tartalmasabbá, mind gazdagabbá válnak. Beszélt Jugoszlávia gazdasági fejlődéséről, majd a nemzetközi kérdésekkel foglalkozott. Dr. Beckl Sándor, a Magyar Testnevelési és Sportszövetség Országos Tanácsának elnöke arról beszélt, hogy sportmozgalmunk ma már az ország lakosságának több mint egy- tizedét tömöríti. Áttekintette versenysportunk kiemelkedő eredményeit, majd befejezésül kijelentette: arra kell törekednünk, hogy a testedzés még nagyobb teret kapjon az emberek életében. Ezután Han Ik Szu, a Koreai Munkapárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tolmácsolta pártja üdvözletét. Elmondotta, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság korszerű iparral és fejlett mezőgazdasággal rendelkező szocialista ipari országgá változott. Elmondotta, hogy a délkoreai nép, amelyet lelkesedéssel töltenek el a köztársaság északi részében elért eredmények, szívós és lankadatlan harcot folytat az amerikai imperialisták és kiszolgálóik fasiszta rendszere megdöntéséért és a politikai szabadságért, a demokratikus jogokért, az ország egyesítéséért. Hangsúlyozta, hogy az amerikai imperialista agresz- szoroknak haladéktalanul ki kell vonulniok Dél-Koreából, és Korea egyesítését a koreai népnek önerejéből, önállóan kell megvalósítania, demokratikus alapokon, békés úton. Ezután Fabio Grobart, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja emelkedett szólásra. Kiemelte, hogy Latin-Amerika mély társadalmi változások küszöbén álló kontinens, majd arról beszélt, hogy napról napra nagyobb az észak-amerikai nép ellenállása Nixon fasiszta kormányának az indokínai népek ellen viselt kegyetlen háborújával szemben. Országunkban a blokád és az amerikai imperializmus állandó agresz- sziói ellenére olyan új társadalom építésének felfelé ívelő útján haladunk, amelyben a proletár internacionalizmus elvein felnevelődött generáció él. Harcunkban érezzük a viBevezetőben arról szólt, hogy jelenleg a szakszervezeteknek a korábbiaknál lényegesen jobbak a lehetőségei arra, hogy még többet tegyenek pártunk politikájának megvalósításáért. A szakszervezetek tevékenységének további javítása szorosan összefügg a párt politikájának következetes megvalósításával — folytatta Gáspár Sándor —, majd hangsúlyozta; a szak- szervezetek jelenlegi feladatait — mint eddig is — alapvetően a munkáshatalom iránti elkötelezettség határozza meg. A dolgozók alapvető érdekei csak a munkáshatalom révén valósulhatnak meg lág összes népeinek szolidaritását és számolunk a Szovjetunió és a többi szocialista ország együttműködésével és segítségével, — mondotta többek között. Ezt követően Dominique Ur- bany, a Luxemburgi Kommunista Párt elnöke szólalt fel, és így mindaz, amit a szak- szervezetek tesznek, csak ennek fényében és szolgálatában értékelhető. Gáspár Sándor ezután így folytatta: — A magyar munkásosztály számban gyarapodott, szakmai műveltségben nagyot fejlődött, a politikai hatalom gyakorlásának immár negyedszázados iskolájában tanulta és' értette meg a politika és a gazdálkodás kis és nagy. kérdéseit. Njncs kiváltsága, de' felelősségérzete, cselekvőkészsége mindig nagy és határtalan. Szocializmust építő társadalmunkban teljes a jog- egyenlőség. Ez így helyes. Egyenlőek vagyunk, de nem amellyel a kongresszus szerdal tanácskozása befejeződött. Csütörtökön reggel Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának és a Szakszervezetek Országos Tanácsa főtitkárának felszólalásával folytatódott a kongresz- szus. vagyunk egyformák. Aki a közösség, a társadalom érdekében többet és nagyobbat alkot, az méltán érdemli ki a társadalom elismerését is. Ez az elismerés a magyar munkásosztályt megilleti. Elsősorban a munkásosztályé a felelősség az egész országért, a szocialista építésért, a felemelkedésért, a jövőért. A szakszervezetek érdekvédelmi tevékenysége szocialista viszonyok között bonyolult, mert egyidőben és egyszerre kell képviselnünk és védenünk a társadalom, a rétegek és az egyének érdekeit. Együttesen, erőinket egyesítve, annak tudatában kell ezt végeznünk, hogy az érdekvédelem és érdekképviselet fejlesztése szocialista építésünk legfontosabb politikai és gazdasági kérdései közé tartozik. A szakszervezetek, mint a dolgozók képviselői, intézme nyesen már régebben részt vesznek az államhatalmi es államigazgatási szervek munkájában. Az együttműködés új formákkal bővült. Rendszeressé váitak a kormány és a SZOT vezetőinek a találkozásai. Olyan gyakorlattá váltak e tárgyalások, amelyek figyelemre méltóak és feltétlenül továbbfejleszthetek. Együttes megállapításaink, állásfoglalásaink nagy jelentőségűek, mert egyesítik az erőket, ennek következtében a feladatok megvalósításában a lehető leghatékonyabb megoldásokat tudjuk elhatározni. Minden lehetőséget ki kell használni — mutatott rá ezután Gáspár Sándor —, hogy erősítsük rendszerünk szocialista jellegét, hazánk gazdasági erejét. Gáspár Sándor: Még jobban, mint eddig, társadalmi üggyé kell tenni gazdasági céljaink megvalósítását