Tolna Megyei Népújság, 1970. november (20. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-27 / 278. szám

Mfl A MAGYAR SZOCIALISTA MÜMKASPÄRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XX. évfolyam, 278. szám ARA: 80 FILLER Péntek, 1970. november 27. T anács kozfk a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa \ Gáspár Sándor, Czinege Lajos, Fehér Lajos és Aczél György felszólalása Az MSZMP X. kongresszu­sának szerda délutáni ülésén köszöntötte a kongresszust Taisto Sinisalo, a Finn Kom­munista Párt alelnöke, hang­súlyozva, a finn testvérpárt azért dolgozik, hogy Finn­ország a népek békéjét és biz­tonságát szolgálja. Ezután Francois BiUoux, a Francia Kommunista Párt Po­litikai Bizottságának tagja szó­lalt fel. Kiemelte, hogy az MSZMP szövetségi politikája van a legnagyobb hatással a francia kommunistákra, mert ennek segítségével a munkás- osztály, mint vezető osztály, pártjával, népi hatalmával a nemzeti egység összetartó ere­je Beszélt az FKP kétfrontos harcáról, majd megemlítette, hogy az idei év a francia kommunisták számára kettős évforduló: Lenin születésének centenáriumát és a párt meg­alapításának 50. évfordulóját ünnepelték. A következő felszólaló Kosz­tasz Kolijannisz, a Görög Kommunista Párt Központi Bi­zottságának első titkára volt. Méltatta a Magyar Népköztár­saság fejlődését, majd a görög, országi helyzetről szólva ki­emelte, hogy a diktatúra meg­döntése, a nép szabadságjogai­nak helyreállítása és meg­szilárdítása, a szuverén nép akarata, szabad kifejezési le­hetőségeinek biztosítása az or­szág továbbhaladásának és jö­vőjének döntő problémája. Ezután Michael O’Riordan, Írország Kommunista Pártjá­nak főtitkára köszöntötte a kongresszust, majd Kiró Gli- gorov, a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége Elnöksége végrehajtó irodájának tagja szólalt fel. Jugoszlávia és Magyaror­szág — mondotta — magas fokra emelték a kölcsönösen hasznos, sokoldalú együttmű­ködést. Órszágaink baráti kap­csolatai mind tartalmasabbá, mind gazdagabbá válnak. Beszélt Jugoszlávia gazda­sági fejlődéséről, majd a nem­zetközi kérdésekkel foglalko­zott. Dr. Beckl Sándor, a Magyar Testnevelési és Sportszövetség Országos Tanácsának elnöke arról beszélt, hogy sportmoz­galmunk ma már az ország lakosságának több mint egy- tizedét tömöríti. Áttekintette versenysportunk kiemelkedő eredményeit, majd befejezésül kijelentette: arra kell töre­kednünk, hogy a testedzés még nagyobb teret kapjon az emberek életében. Ezután Han Ik Szu, a Ko­reai Munkapárt Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tolmácsolta pártja üdvözletét. Elmondot­ta, hogy a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság kor­szerű iparral és fejlett me­zőgazdasággal rendelkező szo­cialista ipari országgá válto­zott. Elmondotta, hogy a dél­koreai nép, amelyet lelkese­déssel töltenek el a köztár­saság északi részében elért eredmények, szívós és lanka­datlan harcot folytat az ame­rikai imperialisták és kiszol­gálóik fasiszta rendszere megdöntéséért és a politikai szabadságért, a demokratikus jogokért, az ország egyesítésé­ért. Hangsúlyozta, hogy az amerikai imperialista agresz- szoroknak haladéktalanul ki kell vonulniok Dél-Koreából, és Korea egyesítését a koreai népnek önerejéből, önállóan kell megvalósítania, demokra­tikus alapokon, békés úton. Ezután Fabio Grobart, a Kubai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának tagja emelkedett szólásra. Kiemelte, hogy Latin-Amerika mély tár­sadalmi változások küszöbén álló kontinens, majd arról be­szélt, hogy napról napra na­gyobb az észak-amerikai nép ellenállása Nixon fasiszta kormányának az indokínai né­pek ellen viselt kegyetlen há­borújával szemben. Országunk­ban a blokád és az amerikai imperializmus állandó agresz- sziói ellenére olyan új társa­dalom építésének felfelé ívelő útján haladunk, amelyben a proletár internacionalizmus elvein felnevelődött generáció él. Harcunkban érezzük a vi­Bevezetőben arról szólt, hogy jelenleg a szakszerveze­teknek a korábbiaknál lénye­gesen jobbak a lehetőségei arra, hogy még többet tegye­nek pártunk politikájának megvalósításáért. A szakszer­vezetek tevékenységének to­vábbi javítása szorosan össze­függ a párt politikájának kö­vetkezetes megvalósításával — folytatta Gáspár Sándor —, majd hangsúlyozta; a szak- szervezetek jelenlegi felada­tait — mint eddig is — alap­vetően a munkáshatalom iránti elkötelezettség határoz­za meg. A dolgozók alapvető érdekei csak a munkáshata­lom révén valósulhatnak meg lág összes népeinek szolida­ritását és számolunk a Szov­jetunió és a többi szocialista ország együttműködésével és segítségével, — mondotta töb­bek között. Ezt követően Dominique Ur- bany, a Luxemburgi Kommu­nista Párt elnöke szólalt fel, és így mindaz, amit a szak- szervezetek tesznek, csak en­nek fényében és szolgálatában értékelhető. Gáspár Sándor ezután így folytatta: — A magyar munkásosz­tály számban gyarapodott, szakmai műveltségben nagyot fejlődött, a politikai hatalom gyakorlásának immár negyed­százados iskolájában tanulta és' értette meg a politika és a gazdálkodás kis és nagy. kérdéseit. Njncs kiváltsága, de' felelősségérzete, cselekvőkész­sége mindig nagy és határ­talan. Szocializmust építő tár­sadalmunkban teljes a jog- egyenlőség. Ez így helyes. Egyenlőek vagyunk, de nem amellyel a kongresszus szerdal tanácskozása befejeződött. Csütörtökön reggel Gáspár Sándornak, az MSZMP Poli­tikai Bizottsága tagjának és a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa főtitkárának felszólalá­sával folytatódott a kongresz- szus. vagyunk egyformák. Aki a kö­zösség, a társadalom érdeké­ben többet és nagyobbat al­kot, az méltán érdemli ki a társadalom elismerését is. Ez az elismerés a magyar mun­kásosztályt megilleti. Elsősor­ban a munkásosztályé a fele­lősség az egész országért, a szocialista építésért, a felemel­kedésért, a jövőért. A szakszervezetek érdekvé­delmi tevékenysége szocialista viszonyok között bonyolult, mert egyidőben és egyszerre kell képviselnünk és védenünk a társadalom, a rétegek és az egyének érdekeit. Együttesen, erőinket egyesítve, annak tu­datában kell ezt végeznünk, hogy az érdekvédelem és ér­dekképviselet fejlesztése szo­cialista építésünk legfontosabb politikai és gazdasági kérdé­sei közé tartozik. A szakszervezetek, mint a dolgozók képviselői, intézme nyesen már régebben részt vesznek az államhatalmi es államigazgatási szervek mun­kájában. Az együttműködés új formákkal bővült. Rendszeres­sé váitak a kormány és a SZOT vezetőinek a találkozá­sai. Olyan gyakorlattá váltak e tárgyalások, amelyek figyelem­re méltóak és feltétlenül to­vábbfejleszthetek. Együttes megállapításaink, állásfoglalá­saink nagy jelentőségűek, mert egyesítik az erőket, ennek kö­vetkeztében a feladatok meg­valósításában a lehető leghaté­konyabb megoldásokat tudjuk elhatározni. Minden lehetőséget ki kell használni — mutatott rá ez­után Gáspár Sándor —, hogy erősítsük rendszerünk szocia­lista jellegét, hazánk gazdasági erejét. Gáspár Sándor: Még jobban, mint eddig, társadalmi üggyé kell tenni gazdasági céljaink megvalósítását

Next

/
Thumbnails
Contents