Tolna Megyei Népújság, 1970. november (20. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-26 / 277. szám
Ugyanakkor megoldásra váró feladatunk, — mondotta — hogy tanult, közéleti tapasztalattal felvértezett munkásodat, dolgozó parasztembereket, párttagokat még következetesebben vonjunk be a kollektív vezetés területeibe. A tapasztalatok azt is bizonyítják — mondotta —, hogy az a jól dolgozó vezető, aki mellett hasonló képességű, alkalmasság dolgában egyenrangú vezetők nevelődnek. Biszku Béla a továbbiakban kiemelte, a Központi Bizottságtól az alapszervi zetekig biztosítanunk kell, hogy politikánkat értő és annak végrehajtását megvalósítani képes vezetők dolgozzanak. Az élet azt mutatja, hogy a káderek kiválasztásában is jobban kell igazodni a demokrácia követelményéihez. Biszku Béla ezután a vezetői posztra állított embereknek a rájuk bízott hatalomhoz való Viszonyáról beszélt. Hangsúlyozta: a mun- káshaialniat a saját hatalommal összetéveszteni, Közérdek re hivatkozva személyes érdekedben eljárni, vagy fordítva. a hatalommal nem élni a köz érdekében, — egyaránt vétkes dolog. — Mi a legfontosabb a vezetés demokratikus módszerében? A vezető embereknek az a kötelességük, hogy álláspontjukat, döntéseik helyességét meg is tudják indokolni éS meggyőző érveléssel, bizonyítással el is tudják fogadtatni.a munkatársaikkal. A meggyőző érveléshez, a bizonyításhoz természetesen tudásra, alapos fel- készültségre, képzettségre van szükség. Minden tekintetben ismerni kell a munkaterületet és a feladatot. A szakszerűség, a hozzáértés és a demokratikus vezetési módszer tehát összefügg egymással. A kettő nem helyettesíti, hanem kiegészíti egymást, szerves egységet kell, hogy alkosson. Ahol nem érvényesül megfelelően a demokratikus vezetési módszer, ott a vezetők, vagy politikailag, vagy szakmailag, vagy mindkét vonatkozásban nem eléggé felkészültek. A szakmailag és politikailag jól felkészült, kulturált, rátermett vezetők viszont nemcsak, megengedik a problémák demokratikus megvitatását, hanem egyenesen igényt tartanak rá, hogy hangot kapjanak az ellenvélemények is. és nem esnek kétségbe, ha nem mindenben az ő személyes javaslataikat fogadják el. A demokratikus vezetési módszerek bővítése nem menlevél a felelősség vállalása alól, nem lehet az opportunista, laza vezetés takarója. Fegyelem, felelősségvállalás, erély politikánk végrehajtásában, pártdemokrácia, szocialista demokrácia — társadalmi és állami életünkben — összetartozó. egymást kiegészítő fogalmak. Ezt a szellemet kell meghonosítani mindenütt, hogy a '• lenini vezetési módszerek jobban érvényesüljenek Biszku Béla a továbbiakban arról beszélt, hogy az új gaz- daságiránvítási rendszer bevezetése kedvezően hatott a szocialista demokrácia fejlődésére is. A gazdasági reform számottevően megnövelte a helyi szervek önállóságát. A gazdaságirányításban növekszik a szakszerűség szerepe. A gazdasági törvényszerűségek meghatározó jelentőségűek, de gazdasági vezetőink sohasem feledkezhetnek meg arról, hogy szocialista társadalmi viszonyok között dolgoznak. Azt sem szabad szem elől tévesz teniök, hogy ezek a gazdasági törvényszerűségek a. szociálisra' népgazdaságot, a szocialista társadalom építését szolgálják. Ezért nem lehet nálunk politikamentes gazdasági munka és vezetés. A szakszerű irányítás csak akkor hozhatja meg gyümölcsét, ha a dolgozók növekvő aktivitásával párosul. Ezért kiemelkedő jelentőségű feladat az üzem. demokrácia fejlesztése. Biszku. Béla elvtárs ezután ’így folytatta: — Teljesen félreértik a szocialista demokrácia lényegét és funkcióit azok, akik szembeállítják azt a proletárdiktatúrával és úgy képzelik el, hogy a szocialista demokrácia a proletárdiktatúrától különálló tényező, a társadalmi fejlődés folyamatában „átveszi”, „helyettesíti” a proletárdiktatúra korábbi funkcióit. Vannak, akik jobboldali, revizionista nézeteket képviselve, ilyen szemléletnek engednek teret, s a Szocialista demokrácia jegyében a proletárdiktatúra felszámolását szorgalmazzák. Vannak viszont, álbaloldali nézetek' ís? amelyek a proletárdiktatúra védelme jegyében aggályoskodva tekintenek a szocialista demokrácia fejlesztésére, tehát, a szocialista demokráciától féltik a proletárdiktatúrát, a proletár^ állam és az osztálypolitika védelmére hivatkozva ellenzik a szocialista demokrácia . kibontakozását. De a kérdés olyan feltevése, hogy „Vagy proletárdiktatúra, vagy szocialista demokrácia;’, akár jobboldali, akár '„baloldali” nézőpontból történik, elméleti és politikai szempontból hibás. Pártunk tapasztalata is bizonyítja, hogy a szocialista demokrácia kiteljesedése a pro. letárdiktatúra' erősítését, továbbfejlesztését szolgálja. Amikor hazánkban az ötvenes évek elején csorbát szenvedett, a szocialista demokrácia, legyengült. veszélybe került rendszerünk, hatalmunk, a proletariátus diktatúrája. Biszku Béla az állami munkával összefüggésben elmondotta, hogy kidolgozás alatt áll az államigazgatási munka fejlesztése, a párt és az állam viszonyának további rendezése, valamint a pártellenőrzés megjavítása az állami munkában. Biszku elvtárs befejezésül ezeket mondotta: — Pártunk a X. korigresz- szuson meghozandó döntésekkel újabb, nagy feladatokra kötelezi el magát Azt is bizonyosra veszem, hogy dolgozó népünk nagy többsége a párttal együtt vállalja ezeket a feladatokat, amelyeket úgy jellerhSiünk, hogy a szocialista társadalom teljes felépítését szolgáló munka magasabb szinten való folytatása. Pártunk munkáját ezekhez a magasabb követelményekhez kell igazítahünk. Pártszervezeteinkben. társadalmunkban új energiákat kell feltárnunk, amelyek elősegítik, hogy ezeknek az igényes .és összetett feladatoknak is jól megfeleljünk. Ennek az energiának bőséges forrása a szocialista demokrácia. amely a társadalom friss érőit segíti bevonni harcunkba. szélesebb utat nyit a dolgozók tehetségének érvényesítése, teremtő gondolataik és építő tetteik előtt. Ezt az érőtöbbletet nem nélkülözhetjük. Meggyőződésünk, hogy a szocialista demokrácia további kibontakoztatásában elért eredmények egyre jobban kitágítják ezt a forrást, s ezzel hozzájárulnak ahhoz, hogy újabb lépésekkel közeledjünk a párt és a nép közös céljainak megvalósulásához, a szocializmus teljes felépítéséhez. Biszku Béla nagy tapssal fogadott szavai után Horváth Gyula, a zalaegerszegi járási pártbizottság első titkára, Her- czeg Károly, a Fejér megyei Pártbizottság első titkára, majd Uhrin Vendel, Tolna megyei küldött, a dunakömlődj termelőszövetkezet elnöke szólalt fel. Uhrin Vendel, Tolna megyei küldött felszólalása Uhrin Vendel felszólalásában a megye mezőgazdaságáról beszélt. Elmondotta, hogy termelőszövetkezeteink rövid idő alatt tekintélyes vagyont tudtak létrehozni, s ezzel párhuzamosan növekedett a tagság jövedelme is. Ezekhez az eredményekhez hozzájárult pártunk és kormányzatunk he. lyes gazdaságpolitikája, valamint a termelőszövetkezeti tagság növekvő munkakedve, és szorgalma is. Uhrin Vendel ez. után arról beszélt, hogy jelenleg 91 termelőszövetkezet létezik a megyében, ami a korábbi évekhez képest csökkenést jelent, A csökkenés az egyesülések következménye, amellyel természetesen nőtt a szövetkezetek átlagterülete • is. Essl a folyamatot a termelőerők fejlődése, az egyesített erőkben rejlő jobb termelési lehetőségek, az anyagi-technikai bázis jobb kihasználása es egyesítése, valamint a kedvező gazdasági mutatók követelték meg, illetve segítették elő. A fejlődés, a lakosság jobb ellátása követeli _ a húsellátás javítását célzó beruházási program megvalósítását. Ezt a programot azonban szétfórgá- csolódott erőkkel nem lehet megvalósítani. A termelőszövetkezetek fejlődésének is kulcsa a koncentrálás-----mondott a Uhrin Vendek v... ipari vállalatok más beruházások megvalósítására vannak lekötve, s nem marad kapacitásuk a mezőgazdasági beruházások kivitelezésére. A jánlatos lenne tehát saját lábon járni az építkezések megvalósításában, a mezőgazdasági üzemek erejének kooperáció útján történő egyesítésében — mondotta Uhrin Vendel. A továbbiakban a beruházások körüli nehézségekről beszélt, az anyagbeszerzésről. s arról, hogy a kivitelezési összeg legtöbbször jóval magasabb a tervezett beruházási összegnél. Ezek zavaróan hatnak a termelőszövetkezetek pénzügyi helyzetére és gazdálkodására. Gondot okoz a hitelkonstrukció jelenlegi rendszere is. Év elején, a tervezés időszakában a mezőgazdasági termelő egység előtt még ismeretlen, hogy milyen hitelt remélhet es mit kap meg a gazdasági év során. Komoly gondot okoz az is, hogy a gépek beszerzésének időpontja, elég bizonytalan. Másik lényeges és ismert prob, léma az alkatrészhiány. Uhrin Vendel befejezésül ezeket mondotta: — A Központi Bizottság beszámolóját, a kongresszus-i Az ország minden részéről érkeznek az üdvözlő távira» tok a kongresszushoz. irányelveket helyesnek találom, s azt a Tolna megyei küldött elvtársaim nevében is elfogadom. abban a reményben, hogy az itt elhangzott gondok megoldásában ezen irányelvek, s az irányelvek szellemében hozandó intézkedések segítséget fognak nyújtani. Ugyanakkor azt a meggyőződésemet is szeretném kifejezni, hogy az irányelvek, s kongresszusunk munkája túl azon. hogy egész népünk helyeslésével találkozik, előre viszi szocialista hazánkat, népünket a boldogulás útján. A következő felszólaló Walter Wachs Ausztria Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tolmácsolta az osztrák testvérpárt üdvözletét. Kiemelte, az osztrák testvérpárt mindenkor azon fáradozik, hogy felvilágosítsa a dolgozókat az Ausztriában uralkodó állapotok valódi összefüggéseiről és megteremtse a tőke osztólypoliti- kája elleni harcban a szocialista, a párton kívüli és a keresztény munkások akcióegységéi. Kameniczki Antal, Heves ■negyei küldött felszólalása után dr. Molnár Frigyes, a mandátumvizsgáló bizottság * e’nöke terjesztette elő a bi- • zottság jelentését. — Pártunk Központi Bizottsága előzetes állásfoglalá- . sa alapján a X. kongresszus- , ra PH küldöttet választottak. A Központi Bizottság a kül- dötteken kívül — n-nácsko- > zási joggal — a kongresszus- , ra 380 elvlársat hívott meg. A küldöttek közül 685-en jelentek meg. tehát a kongresszus határozatképes. A bizottság megállapította. Uogy a kongresszus küldöttei között képviselve van, társadalmunk minden dolgozó osztálya és rétege: a munkások és a parasztok mellett a szellemi élet, a kultúra, a - tudomány, a művészet területén dolgozók; veteránok, ; gazdasági, állami, párt- és tömegszervezeti vezetők. A küldöttek 76;8. százaléka férfi, 23,2 százaléka nő. A nők képviselete megközelíti a párttagságon belüli arányukat. Eredeti foglalkozás szerinti megoszlás: az összes küldöttből munkás és paraszt 73,5 százalék, értelmiségi 20.3 százalék, alkalmazott K.l szá- • zalék, egyéb 1,1 százalék. Jelenlegi' foglalkozás szerinti megoszlás: termelőmunkában részt vevő fizikai dolgozó — üzemi munkás és tsz-tag — 17,9 százalék; gazdasági vezető 12,5 százalék: szellemi dolgozó — tudós, mérnök, író, újságíró, jogász, közgazdász, tanár stb. — 14,1 százalék; állami és állam- igazgatási vezető 10,3 százalék, társadalmi és tómegszer- vezeti vezető 5,5 százalék, függetlenített pártmunkás 28.4 százalék, a fegyveres erők tagja 5.4 százalék; egyéb 5.9 szí) zalék. Életkor szerint: 30 év alatti a küldötteknek 4 4 százaléka, 30—39 éves 19,7 százaléka. 40—49 éves 51,5 százaléka, 50—59 éves 17.8 százaléka. 60 éven felüli pedig 6.1 százaléka. A mandátumvizsgáló bizottság jelentését a kongresz- rzus tudomásul vette, majd szünet után Komócsin Zoltán. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára emelkedett Szólásra. . Az internacionalizmus próbaköve a Szovjetunióhoz és kommunista pártjához való viszony A továbbiakban arról beszélt, hogy távolról sem felel még minden szövetkezet területi adottsága es nagysága az optimális gazdálkodási 'feltételeknek. A megoldás módja es járható útja a szövetkezetek' ésszerű egyesülése. Ezután a kooperáció fontosságáról szólt, amely kiterjedhet valamely termelési ág fejlesztésére. gépesítésére, építési brigádok létrehozására. Ez utóbbi annál is szükségesebb, meri mind az állami építőipari vállalatok, mind,a .tanácsi építő— A Magyar Népköztársaság érdekeit és céljait szolgáló. a marxizmus—leniniz- mus elvei alapjan kialakítón nemzetközi, politikánkban és gyakorlati erőfeszítéseinkben sarkalatos jelentősége van a proletár internacionalizmusnak, — mondotta. — Az internacionalizmus jelentősége, a fogalom általános meghatározása nem okoz problémát a nemzetközi kommunista mozgalomban. A testvérpártok, a kommunisták általánosságban azonos felfogást. vallanak, Azonban jelenleg olyan a helyzet, hogy az internacionalizmusra hivatkozik mindenki : a marxizmus—leniniz- mus elveit következetesen vallók csakúgy, mint a jobboldali. vagy a baloldali” opportunisták Komócsin Zoltánt
