Tolna Megyei Népújság, 1970. november (20. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-26 / 277. szám
lengyel—nyugatnémet szerződésnek is Beszéde befejező részében ezeket mondotta: — Annak következtében, hogy a testvérpártok megtisztelő bizalmából az 1969-es moszkvai nemzetközi tanácskozás előkészítésének egy hosszú, jelentős időszaka' nálunk volt, közvetlen és rendszeres kapcsolatba kerültünk a kommunista és munkáspártok nagy többségével. A moszkvai tanácskozás budapesti előkészítésében a testvérpártoknak a mi pártunk iránt megnyilvánuló bizalmát és megbecsülését látjuk. Hálásak vagyunk ezért a bizalomért, és a jövőben is arra \ törekszünk, hogy megfeleljünk a testvérpártok várakozásainak. — A moszkvai tanácskozáson — előkészítése alatt és után — a nemzetközi kommunista mozgalomban megerősödött az egység: éppen ebben van a tanácskozás egyik fő eredménye, a jövőre kiható jelentősége. Jelenleg joggal állapítjuk meg, hogy növekedett a testvérpártok közötti bizalom, sok akadályt elhárított az útból a moszkvai találkozó hosszú .előkészítése és főként maga a tanácskozás. Ma kedvezőbbek a feltételek az egység további fejlesztéséhez, mint néhány évvel ezelőtt. Ugyanakkor nagy elvi állhatatosságra, türelemre, egymás kölcsönös, még jobb megismerésére van szükség a további előrehaladás érdekében. A mi pártunk — meggyőződésem, hogy kongresszusunk ezt támogatja — a jövőben is kész mindent megtenni a közös célok megvalósításáért, a nemzetközi kommunista mozgalom összefor- rottságának továbbfejlesztéséért, az összes antiimperialista erők akcióegységének megvalósításáért. E korunk parancsát jelentő célok szem előtt tartásával fejlesztjük további kétoldalú kapcsolatainkat az összes testvérpártokkal, amelyek ezt — ugyanúgy, mint mi — akarják. Pártunk a jövőben is részt vesz a kommunista és munkáspártok sokoldalú találkozóin. A mi pártunk számára nincs nagyobb és megtisztelőbb feladat, mint szolgálni munkás- osztályunk, népünk és ezzel együtt a nemzetközi kommunista mozgalom törekvéseit és céljainak valóra váltását — fejezte be tapssal fogadott felszólalását Komócsin elvtárs. • A következő felszólaló Frank Ferenc, a Békés megyei Párt- bizottság első titkára volt, utána Parmicsán László, a 43. Állami Építőipari Vállalat szocialista brigádvezetője szólalt fel, majd Albert de Conick, a Belga Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára köszöntötte a kongresszust. Utána Nyers Rezső az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára emelkedett szólásra. Emellett arra törekszünk, hogV vállalataink hosszú távra szóló, világpiaci tevékenységéhez megfelelő államközi kereteke; biztosítsunk. Elmondotta, hogy a fejlett tőkés országoknak úgyszólván mindegyikével jelentősen emelkedett forgalmunk, majd foglalkozott a Közös Piaccal, valamint Magyarország és a harmadik világ országai közötti gazdasági kapcsolatokkal. Befejezésül kiemelte, hogy a nemzetközi gazdasági együttműködéssel kapcsolatos politikánk összhangban van és összhangban lesz a kongresz- szus fő jelszavával: „Tovább a lenini úton!” A következő felszólaló Orosz Ferenc, a Szabolcs-Szatmár megyei Tanács elnöke volt, majd Andreasz Fantisz, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártjának főtitkárhelyettese méltatta az MSZMP munkáját és pártja harcairól beszélt, amely következetes antiimperialista tevékenységével, helyes politikájával és taktikájával elnyerte a munkásosztály, a nép széles tömegeinek megbecsülését és bizalmát. A következő felszólaló Ben- csik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára volt, aki hangsúlyozta, hogy a párt szövetségi politikája egész népünk megelégedését vívta ki. Ezután társadalmunk egyes rétegeinek helyzetével, egymáshoz való viszonyával foglalkozott, majd eredményeinkről szólva hangsúlyozta: mindennek az a titka, hogy követjük a korszerű ember elméletét, a marxizmus—leninizmust. Titka az a mód, ahogyan a párt ezt az elméletet viszonyaink között alkalmazza, ahogy megtalálta a párt és a párton- kívüliek együttműködésének nyitját. Ezután a tanácsok hatáskörének bővüléséről beszélt, s végül a népfront feladatairól szóit. , Ivan Hansen, a Dán Kommunista Párt Központi BizottA gazdasági reform folytatásával jól szolgálhatjuk a nemzetközi gazdasági együttműködés ügyét Az internacionalizmus kritériumai nem lehetnek a szép, hangzatos kijelentések, sem a klasszikusok' egyébként pontos citálása. Az első és legfontosabb kritérium csak az lehet, hogy a fogalom használata, a cselekedetek ténye megfelel-e az osztályharc követelményének. Az internacionalizmus lényege, legfőbb tartalma: a következetes osztályharcos szemlélet és magatartás. Az internacionalizmus próbaköve a Szovjetunióhoz és kommunista pártjához való viszony. A Szovjetuniónak és kommunista pártjának szerepe, jelentősége a nemzetközi kommunista mozgalomban és a világfejlődés folyamatában az idő múlásával nemhogy csökkenne, de állandóan növekszik. A továbbiakban arról beszélt Komócsin elvtárs, hogy a Szovjetuniónak és kommunista pártjának jelentősége korunk történelmileg kialakult valóságában gyökerezik. Pártunk elvi meggyőződéssel vallja: internacionalizmusunk fokmérője a Szovjetunióhoz és kommunista pártjához való viszönyunk. A nemzetközi politikánk kiindulása, minden •mást megelőző célja: a megbonthatatlan, örök, magyar— szovjet barátság fejlesztése, és erősítése. Komócsin elvtárs ezután így folytatta: — Az internacionalista elvek érvényesülésének, erejének szép példája a hősiesen harcoló vietnami testvéreink mellett megnyilvánuló szolidaritás. A mi pártunk és kormányunk — népünk egyetértésével — kezdettől fogva azt tartja, hogy vietnami testvéreink harcát támogatnunk kell anyagi, katonai, politikai és diplomáciai téren, valamint a propaganda eszközeivel, egészen a végső győzelem kivívásáig. A továbbiakoan hangsúlyozta, hogy pártunk, kormányunk, dolgozó népünk éber figyelemmel kíséri az amerikai imperializmus állandó zaklatásaival szemben helytálló koreai, valamint kubai testvéreink küzdelmét. Majd arról szólt, hogy az egységért folytatott erőfeszítéseink közepette reményt- keltő az a változás, amely kezdetét vette a Kínai Népköztársaság külpolitikájában. — Nem szabad természetesen szem elől téveszteni, hogy jelenleg a kínai vezetés még csak az államközi kapcsolatok normalizálására vállalkozik és a pártkapcsolatok helyre, állításától elzárkózik. Ezzel függ' össze, hogy, sajnálatunkra, nem fogadták el meghívásunkat kongresszusunkra, mint ahogy az albán pártvezetés is elzárkózott ettől. A magunk részéről tovább szeretnénk haladni a megkezdett úton: normalizálni, fejleszteni akarjuk a kínai—magyar államközi kapcsolatokat. A következőkben hangsúlyozta, hogy szolidárisak vagyunk a portugál gyarmatokon és a dél-afrikai fajüldöző rezsimek ellen harcoló népekkel. az arab népek igazságos harcával, elítéljük az izraeli agresszorokat és imperialista támogatóikat. A mi közel-keleti politikánk, hangoztatta, amelyet szövetségeseinkkel együtt valósítunk meg, az egyetlen lehetséges út, amely mindegyik érdekelt ország népének igazságos nemzeti és emberi céljainak eléréséhez vezet. Pártunk nemzetközi politikájának megvalósításában arra törekszik, hogy a Magyar Népköztársaság, hasonlóan a többi szocialista országhoz, sokoldalú. kapcsolatban legyen a miénkkel ellentétes társadalmi rendszerű országokkal is. Ezután az európai biztonsági értekezlet kérdésével foglalkozott. kiemelve, hogy annak feltételeit javította a Szórj :t;m'ó és a Német Sző •r-'só r - társaság között rr ződés. Pozitív hatása lesz a Beszéde elején arról szólt, hogy a szocializmus teljes felépítése és a nemzetközi gazdasági együttműködés szorosan és kölcsönösen összefügg. Kiemelte: sem a gazdasági hatékonyság, sem a nemzetközi együttműködés ügyét nem bízhatjuk csupán a tervezők vagy az államapparátus jószándékára, ezen túl egy széles társadalmi érdekrendszernek kell kiváltania a helyes cselekvést. Ezért arra törekszünk, hogy a nemzetközi gazdasági együttműködés fejlődése egyszerre legyen államérdek és vállalati érdek. — Harmadik ötéves tervünk teljesítése azt mutatja, hogy a vállalati tevékenység összességében jól beleilleszkedik az államérdekbe, a nép- gazdasági terv fő céljai teljesülnek, a tervszerűség és az arányosság javuló. A gazdasági reform folytatásával tehát jól szolgálhatjuk a nemzetközi gazdasági együttműködés ügyét. Nyers Rezső ezután a termelés és a kereskedelem kapcsolatáról beszélt. A termelés és a külkereskedelem szervezeti integrálásának különböző formái szintén pozitív eredményt hoztak. De az már nem lenne ésszerű, ha általánosan alkalmaznák az egyesítést, a szakosított külkereskedelemre szükség lesz a jövőben is. Egy ideig tartózkodnunk kell a külkereskedelemben , nagyobb szervezeti változásoktól, majd később ismét teret kaphat az exportjog ésszerű kiterjesztése ott, ahol az társadalmilag indokolt. ' ■ A szocializmus teljes fel- ép't ' "ének célja magával hoz- ■sőt megköveteli, hogy gazdaságpolitikánk a nemzetközi gazdasági együttműködés dinamikus fejlesztésére irányuljon, mégpedig minden országgal, amellyel a kölcsönös érdekek alapján lehetséges. Mint Kádár és Fock elvtársak is aláhúzták, különösképpen szorgalmazzuk a gazdasági kapcsolatokat u Szovjetunióval, kiemelkedő fontosságú partnerünkkel és a többi testvéri országgal. A következőkben arról szólt, hogy a magyar népgazdaság fejlődésének a IV. ötéves terv időszakában is jellemzője lesz a külkereskedelmi érzékenység fokozódása, majd a KGST- országokkal kialakult két- és sokoldalú termelési kooperációkról beszélt. Kiemelte: nagy jelentőségűnek tartjuk, hogy a KGST XXIII. ülésszaka magáévá tette az integráció eszméjét, és megindulhatott a megvalósítás tervének kidolgozása. Az integráció nem csupán folytatása valaminek, hanem új fázis — mondotta Nyers Rezső, s hangsúlyozta, a célok összessége magában foglalja azt, hogy utat nyissunk minden tagországban a gazdasági hatékonyság gyorsabb növelésének. nemzetközivé tegyük a termelési kooperációt, sokoldalúan szakosítsuk a kulcsiparágakat, a közös igények alapján fejlesszük a termelés nyersanyag- és energiabázisát, bővítsük és folyamatossá tegyük a fogyasztási- cikkek egymás közötti cseréjét. Hangsúlyozta, hogy lényeges előrelépés mutatkozik a rendszeres gazdaságpolitikai konzultációk és a népgazdasági tervegyeztetés fejlesztésének kérdésében. Uj vonása lesz ennek a munkának, hogy a hosszú távú fejlesztési kérdésekben 10—IS éves perspektívában egyeztetjük terveinket. Ha sikeresen fejlődik majd az integráció — mondotta Nyers Rezső —, a szövetkezett szocialista országok egyik nagy történelmi tette lesz. Ezután a különböző társadalmi rendszerű államok közötti gazdasági kapcsolátokról ságának tagja üdvözölte ezután a kongresszust. Beszélt a dán testvérpárt munkájáról, a népi erők összefogásáról, majd az európai biztonbeszélt és kiemelte: alapvető célunk az. hogy partnereink a legnagyobb kedvezmény elvét korlátlanul és feltétlenül biztosítsák számunkra, megszüntetve az exportunkat sújtó diszkriminációt és a nem vámjellegű adminisztratív korlátokat. sági konferencia fontosságáról. Ezután Kw»s Emil színművész szólalt fel. A kongresszus szerdai tanácskozásának további eseményeit lapunk holnapi számában ismertetjük. Nyers Rés síi:
