Tolna Megyei Népújság, 1970. november (20. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-26 / 277. szám

XX. ívfolyam, 277. szám ABA: Sö FILL.FR Csütörtök. 1970. november VS. A kongresszus harmadik napja Hiszku Béla9 Komócsin Zoltán9 Nyers Rezső felszólalása a szerdai tanácskozáson A kongresszus kedd délutá­ni tanácskozásán szólalt íel Todor Zsivkov. a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára. Kiemelte, a testvéri Magyar- ország a szocialista építés győzelmes útján egvre na­gyobb lendülettel és egyre magabiztosabban halad előre. Az önök sikerei a mi sikere­ink is, mert világos bizonyí­tékai eszméink erejének es igazságosságának — mondot­ta. Ezután arról beszélt, hogy tléhány hónap múlva ül ö.sz- sge a Bolgár Kommunista Párt X. kongresszusa. Ezzel kapcsolatban adatokat sorolt, föl Bulgária fejlődéséről, majd így folytatta r — Elégedetten állapítjuk jneg, hogy a két párt között teljes egység Vari a világ je­lenlegi fejlődésének minden kérdésében. Todor Esivkov ezután nemzetközi kérdések­ről beszélt, s kiemelte, hogy a szocialista közösség orszá­gai nemzetközi kötelességüket, teljesítve fejlesztik gazdasági, ideológiai és katonai erejüket és ezzel eleget tesznek in­ternacionalista kötelességük­nek is. Ezért a bolgár kom­munisták nagyra értékelik a szocialista országok közötti barátságot és sokoldalú együttműködést a Kölcsönös Gazdasági. Segítség Tanácsá­ban és a Varsói Szerződés szervezetében. Befejezésül arról beszélt, hogy kötelességünk fáradha­tatlanul harcolni’az Opportu­nismus ellen, a szocialista országok, a világ kommunis­ta mozgalma egységének erő- sítéséért, a világ forradalmi és haladó erőinek tömöríté­séért. Ezután Pap János, a Veszp­rém megyei Pártbizottság el­ső titkára, dr. Gál István, a Tatabányai Szénbányák igaz­gatója. Tóth Lajos, a vaske­resztesi termelőszövetkezet, elnöke, dr. Vámosi Erzsébet vezető főorvos, Varga Ferenc, a kalocsai járási pártbizottság első titkára, majd Kovács Ferencné, a Nagyatádi Cérna- gyár technikusa, üzemi párt- titkára szólalt fel. Az MSZMP X. kongresszu­sa szerdán reggel folytatta tanácskozását, melyen az el­nöklő Kárpáti Ferenc vezér­őrnagy bejelentette, hogy újabb testvérpártól: juttatták el üdvözletüket. Ezután Bisz- ku Béla. a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Politikai Bizottságénak' tagja, ’ a Köz­ponti Bizottság titkára szólalt fel. A szocialista demokrácia kiteljesedése a proletárdiktatúra erősítését, tóvábbfejlesztését szol gálj a Emlékeztetett árrá, hogy a kongresszusi irányelvek és a kongresszus elé terjesztett je­lentés sokoldalúan foglalko­zott a pártdemokrácia és a szocialista demokrácia jelen­tőségével, helyzetével és to­vábbfejlesztésének feladatai­val. Teljes mértékben egyet­értve a bennük foglaltakkal, néhány gondolatot kívánok fűzni ezekhez a kérdésekhez, — mondotta Biszku Béla, majd így folytatta: — A szocialista társadalom­ban a közéleti demokrácia fejlődésének biztosítéka a pártdemokrácia. Ebből kell ki­indulnunk, amikor a szocia­lista demokrácia továbbfej­lesztésének lehetőségeit és fel­adatait vizsgáljuk. A szocia­lista társadalom felépítéséhez a dolgozó tömegek tevékeny közremükösére, cselekvő köz­életi részvételre van szükség. Annál erősebb a rendszerünk, minél többen, minél cselek- vőbben vesznek részt célkitű­zéseink meghatározásában és megvalósításában, minél töb­ben érzik a közügyet saját ügyüknek. A párt úgy tehet eleget en­nek a feladatának, ha a párt­tagság példásan, aktív, a párt­élet erőteljes politikai-tárr-a- daimi energiát sugároz. A kommunisták aktivitás' is' viszont nélkülözhetetlen íel tétele az, hogy minél jobban kiteljesedjék a pártélet belső demokratizmusa. Helytelen volna, ha a párt- derhokrácia erősítését kizáró­lag a párt belső ügyének te­kintenénk, illetve elválaszta­nánk a szocializmus építésé­nek általános feltételeitől és követelményeitől. Különösen fontos felismerés ez a hatal­mon levő munkásosztály ve­zető pártjai, így tehát a mi pártunk számára is. Ugyanis a történelmi fejlődés tapasz­talatai szerint a demokratiz­mus fejlettsége meghatározó­an befolyásolja a párt politi­kájának kidolgozását, megva­lósítását. Hazánkban a kibé­kíthetetlen ' osztályellentétek és osztályösszeütközések kor­szaka már a múlté, de az osztály nélküli társadalom lét­rehozása még sok-sok évig tartó folyamat. Ennek követ­keztében léteznek és hatnak a szövetséges osztályok, vala­mint a társadalom különböző rétegei közötti érdekkülönbsé­gek. Biszku Béla ezután arról beszélt, hogy minél teljeseb­ben érvényesül a demokrácia, annál nagyobb lehetőség nyí­lik a politika és a szocialista építés folyamatainak társa­dalmi ellenőrzésére, á hibák gyors feltárására, a problé­mák megoldására.. A további­akban szólt a demokrácia és a centralizmus összefüggései­ről, majd így folytatta: — Központi Bizottságunk mindenkor nagy figyelmet fordított a pártdemokrácia fejlesztésének kérdéseire. A fejlődés azonban növekvő kö­vetelményeket tátnaszt pár­tunkkal szemben. Leraktuk hazánkban a szocializmus alapjait és történelmileg új viszonyok között folytatjuk a szocialista építőmúnkát. Hogy a párt megfelelhessen a nö­vekvő követelményeknek, szükségképpen arra kellett és kell törekednünk, hogy a pártdemokrácia kiteljesítésé­vel is növeljük szervezeteink cselekvőképességét, gyarapít- suk alkotóerejét. Énnek a fo­lyamatnak fontos állomása volt, amikor pártunk IX. kongresszusa megbízta a Köz­ponti Bizottságot; elméletileg kutassuk a pártdemokrácia fejlesztésének új lehetőségeit, és ennek eredményeit formál­juk konkrét döntésekké. így került sor arra, hogy több éves előkészítő munka utáh a Köz­ponti Bizottság 1969. novem­berében átfogóan megtárgyal­ta • pártdemokrácia helyze­tét. Ezt a kérdést elméletileg Vizsgálva és a gyakorlati ta­pasztalatokkal egybevetve, mindenekelőtt abból indu­lunk ki, hogy - a Pép szolgá­lata, a szocialista építőmun­ka megköveteli a munkásosz­tály, a párt vezető szerepé­nek erősítését, a vezetés haté-1 konyságának javítását. A pártirányítás rendkívül fon­tos feladata, hogy gondoskod­jék az elvi politika érvénye­sítéséről, a politika védel­méről és továbbfejlesztéséről. Politikánkban szükség Van állandóságra és megújulásra, elvi szilárdságra és rugalmas­ságra. Állandóságra a szocia­lizmus céljaiban, a tömegek­kel való kapcsolat fejleszté­sében; az életkörülmények ál­landó kijavításában; megúju­lásra az új kérdésekre adott, új alkotó válaszokban; szi­lárdságra alapelveinkben: ru­galmasságra, körültekintésre módszereinkben. E bonyolult folyamat céltudatos irányítá­sa elképzelhetetlen, ha hi­ányosak azok a demokratikus formák és módszerek, ame­lyek erre biztosítékot nyújta­nak. A legfőbb garanciá erre a pártdemokráeia rendszeres fej­lesztése. amely a vezetés min­den szintjén a párttagok leg- jobbjalból hozza létre a kol­lektív Vezető testületeket és erősíti azokat a kapcsolato­kat, amelyek segítségével ál­landó érintkezés alakulhat ki a vezetés és a tagság, á párt és a párton kívüli dolgozók között. A pártbah olyan szer­vezett állandó belső mozgás­nak kell lennie, amely egy­részt a vezetés különféle el­képzeléseit gyorsan és pon­tosan közvetíti a párttagság­nak és a párton kívülieknek, másrészt a kommunisták és a pártoíi kívüli dolgozók többségének véleményét, ész­revételeit gyorsan és pontosan eljuttatja a vezetéshez. En­nek az állandó, kétirányú mozgásnak mondhatnám, a párt politikai vérkeringésének, sohasem - szabad lelassulnia vagy szünetelnie. Ugyanilyen hiba Volna, ha a párttagok és a párton kí­vüli dolgozók észrevételeit, véleményét a valóságot nem pontosan tükrözve közvetíte­nék. A legnagyobb veszélyek egyike, ha elképzeléseinket, vágyainkat tényként tüntetjük fel, hogy amit szeretnénk, azt megvalósultnak hisszük. Hogy ezt elkerüljük, a leg­főbb biztosíték a demokratiz­mus fejlesztése, ügy véljük, hogy a tömegek és a vezetés, a párttagság és a központi szervek közötti információk cirkulációjának a legfontosabb formáit, módszereit már ki­építettük, csak tovább kell munkálkodnunk a folyamat tartalmának fejlesztésén, szín­vonalának emelésén. • A párt vezető szerepének erősítésével, a pártdemokrá­cia kiszélesítésével kapcsolat­ban nagyon fontos a vezetők kiválasztása, képzése és neve­lése. A lenini útmutatások szellemében az utóbbi más­fél évtizedben hasznosítani törekedtünk fontos történelmi tapasztalatokat a vezetők ki­választásában és nevelésébeh Fontos vonása ennek a nyílt­ság a tömegekkel szemben, még akkor is, ha pillanatnyi­lag népszerűtlen feladatokról van Szó, mert minden kér­désben az igazi érdekeiket kell képviselnünk. Számoljunk tehát véleményükkel, legyünk türelmesek, mert a hatalom nem személyeké, hanem osz­tályé, a népé. Nem lehet jó vezető az, aki a közérdeket nem tudja emberséges mó­don, munkatársai megbecsü­lésével együtt képviselni. Az elmúlt másfél évtizedben ki­váló vezetők ezrei nevelődtek ki és dolgoznak eredménye­sen az élet különböze terü­letein. Biashu Rélas

Next

/
Thumbnails
Contents