Tolna Megyei Népújság, 1970. november (20. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-26 / 277. szám
XX. ívfolyam, 277. szám ABA: Sö FILL.FR Csütörtök. 1970. november VS. A kongresszus harmadik napja Hiszku Béla9 Komócsin Zoltán9 Nyers Rezső felszólalása a szerdai tanácskozáson A kongresszus kedd délutáni tanácskozásán szólalt íel Todor Zsivkov. a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára. Kiemelte, a testvéri Magyar- ország a szocialista építés győzelmes útján egvre nagyobb lendülettel és egyre magabiztosabban halad előre. Az önök sikerei a mi sikereink is, mert világos bizonyítékai eszméink erejének es igazságosságának — mondotta. Ezután arról beszélt, hogy tléhány hónap múlva ül ö.sz- sge a Bolgár Kommunista Párt X. kongresszusa. Ezzel kapcsolatban adatokat sorolt, föl Bulgária fejlődéséről, majd így folytatta r — Elégedetten állapítjuk jneg, hogy a két párt között teljes egység Vari a világ jelenlegi fejlődésének minden kérdésében. Todor Esivkov ezután nemzetközi kérdésekről beszélt, s kiemelte, hogy a szocialista közösség országai nemzetközi kötelességüket, teljesítve fejlesztik gazdasági, ideológiai és katonai erejüket és ezzel eleget tesznek internacionalista kötelességüknek is. Ezért a bolgár kommunisták nagyra értékelik a szocialista országok közötti barátságot és sokoldalú együttműködést a Kölcsönös Gazdasági. Segítség Tanácsában és a Varsói Szerződés szervezetében. Befejezésül arról beszélt, hogy kötelességünk fáradhatatlanul harcolni’az Opportunismus ellen, a szocialista országok, a világ kommunista mozgalma egységének erő- sítéséért, a világ forradalmi és haladó erőinek tömörítéséért. Ezután Pap János, a Veszprém megyei Pártbizottság első titkára, dr. Gál István, a Tatabányai Szénbányák igazgatója. Tóth Lajos, a vaskeresztesi termelőszövetkezet, elnöke, dr. Vámosi Erzsébet vezető főorvos, Varga Ferenc, a kalocsai járási pártbizottság első titkára, majd Kovács Ferencné, a Nagyatádi Cérna- gyár technikusa, üzemi párt- titkára szólalt fel. Az MSZMP X. kongresszusa szerdán reggel folytatta tanácskozását, melyen az elnöklő Kárpáti Ferenc vezérőrnagy bejelentette, hogy újabb testvérpártól: juttatták el üdvözletüket. Ezután Bisz- ku Béla. a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságénak' tagja, ’ a Központi Bizottság titkára szólalt fel. A szocialista demokrácia kiteljesedése a proletárdiktatúra erősítését, tóvábbfejlesztését szol gálj a Emlékeztetett árrá, hogy a kongresszusi irányelvek és a kongresszus elé terjesztett jelentés sokoldalúan foglalkozott a pártdemokrácia és a szocialista demokrácia jelentőségével, helyzetével és továbbfejlesztésének feladataival. Teljes mértékben egyetértve a bennük foglaltakkal, néhány gondolatot kívánok fűzni ezekhez a kérdésekhez, — mondotta Biszku Béla, majd így folytatta: — A szocialista társadalomban a közéleti demokrácia fejlődésének biztosítéka a pártdemokrácia. Ebből kell kiindulnunk, amikor a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének lehetőségeit és feladatait vizsgáljuk. A szocialista társadalom felépítéséhez a dolgozó tömegek tevékeny közremükösére, cselekvő közéleti részvételre van szükség. Annál erősebb a rendszerünk, minél többen, minél cselek- vőbben vesznek részt célkitűzéseink meghatározásában és megvalósításában, minél többen érzik a közügyet saját ügyüknek. A párt úgy tehet eleget ennek a feladatának, ha a párttagság példásan, aktív, a pártélet erőteljes politikai-tárr-a- daimi energiát sugároz. A kommunisták aktivitás' is' viszont nélkülözhetetlen íel tétele az, hogy minél jobban kiteljesedjék a pártélet belső demokratizmusa. Helytelen volna, ha a párt- derhokrácia erősítését kizárólag a párt belső ügyének tekintenénk, illetve elválasztanánk a szocializmus építésének általános feltételeitől és követelményeitől. Különösen fontos felismerés ez a hatalmon levő munkásosztály vezető pártjai, így tehát a mi pártunk számára is. Ugyanis a történelmi fejlődés tapasztalatai szerint a demokratizmus fejlettsége meghatározóan befolyásolja a párt politikájának kidolgozását, megvalósítását. Hazánkban a kibékíthetetlen ' osztályellentétek és osztályösszeütközések korszaka már a múlté, de az osztály nélküli társadalom létrehozása még sok-sok évig tartó folyamat. Ennek következtében léteznek és hatnak a szövetséges osztályok, valamint a társadalom különböző rétegei közötti érdekkülönbségek. Biszku Béla ezután arról beszélt, hogy minél teljesebben érvényesül a demokrácia, annál nagyobb lehetőség nyílik a politika és a szocialista építés folyamatainak társadalmi ellenőrzésére, á hibák gyors feltárására, a problémák megoldására.. A továbbiakban szólt a demokrácia és a centralizmus összefüggéseiről, majd így folytatta: — Központi Bizottságunk mindenkor nagy figyelmet fordított a pártdemokrácia fejlesztésének kérdéseire. A fejlődés azonban növekvő követelményeket tátnaszt pártunkkal szemben. Leraktuk hazánkban a szocializmus alapjait és történelmileg új viszonyok között folytatjuk a szocialista építőmúnkát. Hogy a párt megfelelhessen a növekvő követelményeknek, szükségképpen arra kellett és kell törekednünk, hogy a pártdemokrácia kiteljesítésével is növeljük szervezeteink cselekvőképességét, gyarapít- suk alkotóerejét. Énnek a folyamatnak fontos állomása volt, amikor pártunk IX. kongresszusa megbízta a Központi Bizottságot; elméletileg kutassuk a pártdemokrácia fejlesztésének új lehetőségeit, és ennek eredményeit formáljuk konkrét döntésekké. így került sor arra, hogy több éves előkészítő munka utáh a Központi Bizottság 1969. novemberében átfogóan megtárgyalta • pártdemokrácia helyzetét. Ezt a kérdést elméletileg Vizsgálva és a gyakorlati tapasztalatokkal egybevetve, mindenekelőtt abból indulunk ki, hogy - a Pép szolgálata, a szocialista építőmunka megköveteli a munkásosztály, a párt vezető szerepének erősítését, a vezetés haté-1 konyságának javítását. A pártirányítás rendkívül fontos feladata, hogy gondoskodjék az elvi politika érvényesítéséről, a politika védelméről és továbbfejlesztéséről. Politikánkban szükség Van állandóságra és megújulásra, elvi szilárdságra és rugalmasságra. Állandóságra a szocializmus céljaiban, a tömegekkel való kapcsolat fejlesztésében; az életkörülmények állandó kijavításában; megújulásra az új kérdésekre adott, új alkotó válaszokban; szilárdságra alapelveinkben: rugalmasságra, körültekintésre módszereinkben. E bonyolult folyamat céltudatos irányítása elképzelhetetlen, ha hiányosak azok a demokratikus formák és módszerek, amelyek erre biztosítékot nyújtanak. A legfőbb garanciá erre a pártdemokráeia rendszeres fejlesztése. amely a vezetés minden szintjén a párttagok leg- jobbjalból hozza létre a kollektív Vezető testületeket és erősíti azokat a kapcsolatokat, amelyek segítségével állandó érintkezés alakulhat ki a vezetés és a tagság, á párt és a párton kívüli dolgozók között. A pártbah olyan szervezett állandó belső mozgásnak kell lennie, amely egyrészt a vezetés különféle elképzeléseit gyorsan és pontosan közvetíti a párttagságnak és a párton kívülieknek, másrészt a kommunisták és a pártoíi kívüli dolgozók többségének véleményét, észrevételeit gyorsan és pontosan eljuttatja a vezetéshez. Ennek az állandó, kétirányú mozgásnak mondhatnám, a párt politikai vérkeringésének, sohasem - szabad lelassulnia vagy szünetelnie. Ugyanilyen hiba Volna, ha a párttagok és a párton kívüli dolgozók észrevételeit, véleményét a valóságot nem pontosan tükrözve közvetítenék. A legnagyobb veszélyek egyike, ha elképzeléseinket, vágyainkat tényként tüntetjük fel, hogy amit szeretnénk, azt megvalósultnak hisszük. Hogy ezt elkerüljük, a legfőbb biztosíték a demokratizmus fejlesztése, ügy véljük, hogy a tömegek és a vezetés, a párttagság és a központi szervek közötti információk cirkulációjának a legfontosabb formáit, módszereit már kiépítettük, csak tovább kell munkálkodnunk a folyamat tartalmának fejlesztésén, színvonalának emelésén. • A párt vezető szerepének erősítésével, a pártdemokrácia kiszélesítésével kapcsolatban nagyon fontos a vezetők kiválasztása, képzése és nevelése. A lenini útmutatások szellemében az utóbbi másfél évtizedben hasznosítani törekedtünk fontos történelmi tapasztalatokat a vezetők kiválasztásában és nevelésébeh Fontos vonása ennek a nyíltság a tömegekkel szemben, még akkor is, ha pillanatnyilag népszerűtlen feladatokról van Szó, mert minden kérdésben az igazi érdekeiket kell képviselnünk. Számoljunk tehát véleményükkel, legyünk türelmesek, mert a hatalom nem személyeké, hanem osztályé, a népé. Nem lehet jó vezető az, aki a közérdeket nem tudja emberséges módon, munkatársai megbecsülésével együtt képviselni. Az elmúlt másfél évtizedben kiváló vezetők ezrei nevelődtek ki és dolgoznak eredményesen az élet különböze területein. Biashu Rélas