Tolna Megyei Népújság, 1970. november (20. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-25 / 276. szám
Hoang Van Hoan végül felolvasta a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának az MSZMP X. kongresszusához intézett üdvözlő levelét. Az üdvözlő levél kiemeli, hogy a párt, a kormány és a magyar nép továbbra is hatalmas segítséget nyújt a vietnami népnek, s ez a mozgalom, amely átfogja Magyarország lakosságának valamennyi rétegét, napról napra fejlődik, formáiban egyre gazdagodik. Élve az alkalommal, kifejezésre juttatjuk őszinte és mély hálánkat az értékes segítségért és támogatásért, — hangoztatja az üdvözlő levél. Hoang Van Hoan nagy tapssal fogadott beszéde után Wladislaw Gomulka nagy tapssal fogadott beszéde után Karakas László, a Hajdú- Bihar megyei Pártbizottság első titkára szólalt fel, majd Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnöke emelkedett szólásra. Beszéde elején utalt arra, hogy építőmunkánk jelenlegi szakaszában a szocialista állam funkciói közül mindinkább előtérbe kerül a társadalomszervező tevékenység, a gazdaságirányítás és a kulturális nevelő munka. A' szocializmus teljes felépítésének magasabb szinten való folytatása új követelményeket támaszt állami szervezetünkkel szemben. Fontos feladatnak tekintjük — mondotta —, hogy kiküszöböljük a jogrendszerünkben még fellelhető és a szocialista demokratizmussal össze nem egyeztethető bizonyos következetlenségeket. Jogrendszerünk fejlesztésével el kell, érnünk, hogy a becsületesen dolgozó emberek jogai hatékonyan érvényre jussanak, ugyanakkor megakadályozzuk a paragrafusok között bujkáló ügyeskedők, harácsolok, társadalomellenes elemek működését. A közelmúlt egyik fontos intézkedéssorozata a tanács- rendszer továbbfejlesztésére irányult. Javítani kell a tanácstagok tevékenységét, növelni önálló szerepüket. Ehhez biztosítanunk kell az ön- kormányzat jogait és a gazdasági feltételeket, hogy jobban érvényesüljön a központi irányítás hatékonysága, a szocialista államszervezés és vezetés alapelve: a demokratikus centralizmus. Fock elvtárs ezután a gazdaságirányítás új rendszere bevezetésének tapasztalatairól szólt. Kiemelte: a reformmal fokozatosan elérjük célunkat. Természetesen mint minden átfogó és nagy horderejű társadalmi feladat, a reform is lépésről lépésre bontakozhat ki. Emlékeztetett a Központi Bizottság múlt év végi határozatára, melynek nyomán a kormány több intézkedést tett a minisztériumok és főhatóságok munkájának hatékonyabbá tételére. Az irányító szervek tevékenységében az idén már hatásos fejlődés mutatkozott. Egyebek között ' ennek köszönhető, hogy ' nagyrészt megvalósultak azok a jelentős intézkedések, amelyeket az áruellátás javítására hoztak. Kiegyensúlyozottabbá vált az áruforgalom, javult az áreUenőrzo tevékenység. A kormány alapvető követelményként jelölte meg a beruházási tevékenység javítását. E téren azonban a javulás még korántsem kielégítő. ebédszünet következett, majd Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének elnöklésével folytatódott az ülés. A küldöttek nagy tapsa közepette Wladislaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára lépett az emelvényre. Kiemelte, hogy a Lengyel Egyesült Munkáspártot kipróbált barátság, államaink és népeink eszmei közössége, törekvéseink és létfontosságú érdekeink azonossága fűzi az MSZMP-hez. Ennek köszönhető, hogy eredményesen fejlődik országaink politikai, gazdasági és kulturális kapcsolata. Egyelőre még nem kielégítő a minisztériumok irányító tevékenysége a munkaügyekben, főként a munkaerő-gazdálkodásban. Az egészségtelen mértékű munkaerő-vándorlás megszüntetésének, a törzsgárda növelésének egyik fontos feltétele, hogy az üzemekben olyan munka- és szociális körülményeket teremtsenek, amelyek megfelelnek a dolgozók igényeinek. összegezésként megállapítható, hogy az irányító tevékenységben kedvező változások tendenciája jelentkezik. De még többre van szükség. A minisztériumoknak fokozott figyelmet kell fordítaniok a távlati fejlődést biztosító szervező munkára, az új követelményeknek megfelelő vállalat- vezetési módszerek kialakítására. Fock Jenő ezután a termelékenységgel foglalkozott, s megállapította, hogy a vállalatvezetési és irányítási módszereink ma — még az adott technika lehetőségeihez képest is — viszonylag elmaradottak. Fock elvtárs ezután utalt arra, hogy harmadik ötéves tervünk jó feladatait átgondolt, céltudatos irányítással, a dolgozók növekvő szakértelemmel párosult szorgalmas munkájával teljesítjük, néhány vonatkozásban túlteljesítjük, majd új ötéves tervünkkel foglalkozott: — A kitűzött célok elérése érdekében — mondotta — a kormány máris több intézkedést tett. Előrehaladásunk fontos feltétele például a szervezettebb munkaerő-gazdálkodás. Ennek érdekében lényegesen módosítottuk a vállalati jövedelem és bérgazdálkodás állami szabályait. Közős, legfőbb törekvésűnk a biztonság, a tartós béke biztosítása Európában és az egész világon, — mondotta Gomulka, majd arról beszélt, hogy a Varsói Szerződés államai ösz- szeforrottságának és védelmi erejének megerősödése- azt eredményezte, hogy Nyugat- Európában felülkerekedtek az enyhülés és az együttműködés tendenciái. Beszélt a szocialista országok és az NSZK közötti kapcsolatok normalizálásának folyamatáról, s mint mondotta, minden jel arra mutat, hogy ezek a szerződések fordulóponttá válhatnak Európa háború utáni történetében. A termelékenység dinamikus növelése megkívánja, hogy ezután is a munka bonyolultságához és a teljesítményhez igazodó differenciált bérpolitikát alkalmazzuk, még következetesebben, mint ma, ugyanakkor olyan tudatos szociálpolitikát folytassunk, amely a nagy családosok, a kis nyugdíjasok helyzetét javítja, és az alacsony keresetűek jövedelmét is megfelelően növeli. Biztosítjuk a fogyasztói árak megfelelő stabilitását, de — ahol ez indokolt — az árak kívánatos változtatásának lehetőségét is, ami összhangban áll a termelés önköltségével, a kereslettel, hiszen ez végső soron a lakosság jobb ellátását szolgálja. Arra törekszünk, hogy a rendelkezésre álló beruházási eszközöket és kapacitásokat a legfontosabb célokra koncentráljuk. Alapvető követelmény a beruházások befejezetlen állományának csökkentése. Az építő- és építőanyagipart az átlagosnál gyorsabb ütemben fejlesztjük, ezzel bővítjük a kereslet kielégítésének lehetőségeit, ugyanakkor a szabályozórendszer módosításával a beruházási vásárlóerőt megfelelő keretek között tartjuk. Fokozatosan csökkentjük a különféle állami támogatásokat, amelyek az esetek nagyobb részében a gazdaságtalan termelés következményei. Fock elvtárs kiemelte: minden vonatkozásban erősítjük gazdaságunk egyensúlyát, majd arról beszélt, hogy következetesen tovább folytatjuk a területi aránytalanságok felszámolását, a vidék iparosítását. A területi fejlesztés, az urbanizáció szükségszerűvé teszi, hogy a lakosság számára megfelelőbbé tegyük a közegészségügyi viszonyokat. Ezután arról beszélt, hogy elkerülhetetlenné vált az ötéves tervek mellett a hosszú távra szóló tervezés, a fejlődés lehetséges irányainak felmérése és értékelése. Példákkal bizonyította, hogy az ötéves és a hosszú távú tervezés között szükségszerű az összefüggés és a kölcsönhatás, majd arról beszélt, hogy a tervezés számol a szocialista világ- rendszer és ezen belül a KGST-országok további gyors gazdasági fellendülésével és az együttműködés fejlesztésével. Ezután emlékeztetett a Központi Bizottság beszámolójára, amely joggal szólt arról, hogy az elmúlt években jó néhány lépést tettünk előre a szocializmus felé vivő úton, majd így folytatta: — Az alapvetően pozitív értékelés nem feledteti velünk, hogy amikor a dolgozókkal hétköznapi életünkről beszélgetünk, az eredmények és fogyatékosságok nem ilyen arányban jelentkeznek. Ezekben a beszélgetésekben érthetően nagyobb teret kapnak a gondot okozó problémák, 'mint az elért eredmények, a figyelem középpontjában az indokoltnál több a bírálat, mint a dicséret. Ez a látszólagos ellentmondás korántsem azért van, mintha a beszámoló ró- zsásabb színben igyekezne feltüntetni a dolgokat, mint amilyenek azok a valóságban. Tudjuk, érezzük, hogy az egészséges fejlődés, a pozitív összkép mellett egyéni életünkben bizony még sok olyan bosszantó dolog van, mely az adott esetekben az egyes egyének szempontjából nagyon fon. tos és amely a dolgozó ember hangulatát sokszor meghatározza. Ezek a jelenségek társadalmi méretekben a fejlődés irányát ugyan nem érintik, de időről időre befolyásolhatják, ronthatják a dolgozók hangulatát. munkakedvét. Számtalan esetben fordul elő, hogy egy- egy ember ügyes-bajos dolgait intézve, összeakad az államnak egy-egv olyan képviselőjével, aki enyhén szólva, nem áll hivatása magaslatán, bürokratikusán kezeli az ügyeket, lé- lektelenül végzi munkáját. Az ilyen magatartás rendkívül káros, mert még ma is igen sokan egyes állami vállalat, vagy állami, tanácsi tisztviselő fogyatékos, hanyag munkájáért a szocialista államot, a rendszert, a kormányt, vagy éppen a pártot hibáztatják. Régebben, amikor az állami vezetést rengeteg részutasítás jellemezte, akkor sem volt ez teljesen igazságos, de érthető volt, hiszen a kisebb jelentőségű dolgokat is magas állami szinten döntötték el. Most azonban, hogy nagyobb önálló, ságot, felelősséget, döntési lehetőséget adtunk az alsóbb állami, tanácsi szerveknek, a vállalatoknak, nem helyes és nem is igazságos minden hibáért rögtön a felsőbb szerveket felelőssé tenni. Az ügyintézésért, a döntések jó, vagy rossz következményeiért nagyon konkrétan, mondhatnám „címzett” jelleggel azokat kell megdicsérni, vagy elmarasztalni, akik ezeket a döntéseket hozták, akik a jó, vagy rossz munkát végezték. Fock Jenő ezután így folytatta: — Á szocialista demokratizmusnak, a korszerű követelményeknek megfelelő munkastílus kialakításában nagy szerepük van a vállalat gazdasági vezetőinek, de legalább ilyen szerepük van a helyi párt- és tömegszervezeteknek is. E politikai testületek akkor végzik valóban jól munkájukat, ha egyszerre tudják szolgálni az általános társadalmi érdeket és a szűkebb közösségét. Az ilyen munkastílus kialakítása egyáltalán nem könnyű, hiszen az érdekek esetenként ütközhetnek, s ez időnként komoly problémákat vet fel. Az ilyen munkához szükséges bátorságot nem lehet égjük napról a másikra megszerezni. Mégsem lehet a problémát megkerülni, még csak elodázni sem, hiszen nálunk a párt és a kormány és annak minden szerve a népért van, a népért kell, hogy dolgozzék. Munkánkat úgy kell végeznünk, hogy a dolgozókban mindinkább erősödjék az az érzés: ebben az országban minden a nép érdekében, a népért történik. Népköztársaságunk kormánya a szocialista építőmunka szervezésében, irányításában pártunk IX. kongresszusának határozatait igyekezett végrehajtani az állami élet minden területén. A IX. kongresszus határozatainak helyességét bizonyítják mindazon sikerek, amelyeket a végrehajtás során elértünk. Meggyőződésünk, hogy a X. kongresszus vitája és határozatai új lendületet, erőt adnak az állami munka javításához, tökéletesítéséhez, amellyel hozzájárulhatunk a szocialista társadalom teljes felépítéséhez hazánkban, a Magyar Népköztársaságban. Fock Jenő nagy tapssal fogadott beszéde után dr. Gustav Husak, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára lépett nagy taps közben a mikrofonhoz. Elmondotta, hogy Csehszlovákia népe nagy figyelemmel kíséri a magyar nép életét, munkáját és a Magyar Szocialista Munkáspárt tapasztalatait. Kiemelte, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja, dolgozó népe és társadalma túljutott fejlődésének válságos évein, különösen az 1968—89-es éveken. Beszélt a válság okairól, s kiemelte, hogy az 1968. januári változások után a gyenge pártvezetés a kezdeményezést átengedte a revizionista és opportunista erőknek, teret nyitott a leplezetlen szocialistaellenes erők számára is. 1968 nyarán az ellenforradalmi veszély már oly méreteket öltött, hogy a szocialista társadalom létét fenyegette. Az ellenforradalom fe- lülkerekedését csak a Szovjetunió és a többi szövetséges, testvéri internacionalista segítségével lehetett megállítani. Másfél év erőfeszítései után elmondhatjuk — folytatta Gustav Husak —, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja újra szilárd marxista párt, újra társadalmunk vezető ereje. A csehszlovák kommunisták a közelmúlt időszak válságaiból egyértelműen azt a következtetést vonták le, hogy az imperialista mesterkedések, a revizionista és antiszoci- alista erők elleni harc csak akkor lehet eredményes, ha minden téren erősítjük a kommunista és munkáspártok nemzetközi szolidaritását, elmélyítjük a szocialista országok együttműködését és nem engedjük gyengíteni a Szovjetunióhoz fűződő baráti, szövetséges kapcsolatainkat. A nagy tapssal fogadott beszéd után Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára lépett a szónoki emelvényre. Felszólalását lapunk holnapi számában ismertetjük. Meggyőződésünk, hogy a kongresszus új lendületet ad az állami munka tökéletesítéséhez Foek Jenő:
