Tolna Megyei Népújság, 1970. november (20. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-24 / 275. szám
28350 ember munkája A z utolsó két népszámlálás közötti időben megyénk lélekszáma csökkent. Ez az egyes járásokban — így a paksiban is — mérhető. Egyben azonban vannak jelek, melyek bizonyítják, hogy a termelőszövetkezetek megerősödése, a bővülő, vonzóbbá váló ipari létesítmények közrejátszanak abban, hogy a lakosságszám fogyásának üteme lassul. Míg a paksi járásban ez 1950—1959 között 7.2 százalékos volt, 1960— 1969 között már csak 5,9 százalékos. Az utóbbi időszakban a járásban két község, Pálfa lakossága két és fél, Paksé kettő százalékkal gyarapodott. A paksi járás 50 778 lakosa közül 29 812 munkaképes, dolgozik. Jó néhányan a járás területén kívül, így amikor a járási tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülései egyikén a gondjaira bízott terület munkaerőmérlegét elemezte, 28 350 személlyel kellett számolnia. A járás mezőgazdasági jellegű, a legtöbb gondot is a mezőgazdaság munkaerő-ellátása okozta. A csúcsmunkák idején hiány, a holt időszakokban pedig foglalkoztatási gondok jelentkeztek. Ezek áthidalására a termelőszövetkezetek segédüzemágak létesítését szorgalmazzák, de nem nélkülözhetik a tanulóifjúság segítségét sem, akik például tavaly ősszel közel tizenötezer napot dolgoztak a mezőgazdaságban. A mező- gazdaság köti le a járás férfi munkaerejének kerekén ötvennégy, a nőinek harminc- egj' százalékát. IX iány mutatkozik a ne- héz fizikai munkák területén, férfi-, általában pedig női munkaerőben. A konzervgyár kénytelen elhúzni a munkacsúcsot, mert hiányzik az időszakos munkaerő. Ilyen célt szolgál például a félkész termékek gyártása, melyeket a főszezon után dolgoznak fel késztermékekké. A konzervgyár igyekszik minél több dolgozót állandóan magához kötni, tavalyi állandó állományi létszáma már ezerkilencszáz- negyven fő volt. Még nagyobb a hiány női munkaerőben. A járásban — mező- gazdaságot, ipart és egyéb területeket együvé véve — ösz- szesen nyolcezer-kétszáz- huszonöt nő dolgozik, a munkaképes női lakosságnak alig több mint a fele. Az idei év első háromnegyed részében ezerkétszáz személy részére nyílt volna munkaalkalom a járás területén. A tanácsi munkaközvetítőnél jelentkeztek négyszáz- negyvenhármán, a felajánlott munkalehetőséget elfogadták négyszáznyolcan. Hozzáfűzendő ehhez, hogy a megyei tanács elnökének rendelete csak a munkaviszonyukat jogellenesen megszakítottak, az építőiparban és szállításoan dol- gozottak részére ír elő kötelező közvetítést. A munkaerő-vándorlás káros hatását természetesen a vállalatok is érzik. és igyekeznek csökkenteni. A konzervgyárban például a családanyákat csak egy műszakban foglalkoztatják, a nyereségrészesedés elosztásakor pedig az öt éve a gyárban dolgozó 10 százalék és minden további esztendő után három százalék többlet nyereségrészesedéshez jut. Nyolc nemzet állathigiéniai tudósai jártak Tolna megyében Tekintélyes külföldi tudósok, állategészségügyi egyetemi tanárok jártak, dr. Kovács Ferenc professzornak, a Budapesti Állatorvos-tudományi Egyetem állathigiéniai tanszéke vezetőjének és a Nemzetközi Állathigiéniai Társaság most megválasztott elnökének vezetésével szombaton Tolna megyében, a megyei állategészségügyi állomás vendégeként. Szekszárdon, a TIT klubjában fogadták a küldöttséget. A találkozón részt vett Horváth József, a Tolna megyei Tanács vb-elnökhelyettese, Perei Dániel, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa és Kiss László, a TIT megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi szakosztályának vezetője is. A megye állatorvosainak nevében dr. Kováts Jenő, a megyei állategészségügyi állomás igazgatója, az állatorvos-tudományi társaság képviseletében dr. Koch Henriik megyei elnök köszöntötte a vendégeket; a bolgár, cseh, lengyel, szerb, horvát, német, osztrák és magyar állatorvostudományi, higiéniai tanszék- vezető professzorokat, köztük a Budapesten most megalakult Nemzetiközi Állathigiéniai Tár. sasóg tisztségviselőit: dr. M. Cena wroclawi professzort, a társaság elnökhelyettesét és dr. J. Hojovec brnoi docenst, a társaság titkárát. Ezután Horváth József, a Tolna megyei Tanács vb-elnökhelyettese a megye állat- tenyésztéséről tájékoztatta dióhéjban a látogatókat, akiket Takács Mihályné, a TIT megyei titkára is üdvözölt. A nemzetközi tudományos társaság nevében Cena lengyel profesz- szor, wroclawi tanszékvezető nov, szófiai professzor fejezték ki köszönetüket a tájékoztatásért, amely megerősítette azt a nézetet és tapasztalatot, hogy csak a higiénia fejlesztésével csökkeníhetők az állatkárok, s a fejlődés pedig az iparszerű, nagyüzemi állattartással érhető el. WilHnger bécsi professzort az lepte meg kellemeseit, hogy a Tolna megyei kísérleti gazdaságban nagy elismeréssel hasznosítják az osztrák tenyésztési tapasztalatokat, a jó tulajdonságok átörökítésében. Dr. Dieter Strauch professzort, a Stuttgart melletti hohenheimi állatorvosi tudományegyetem tanszékvezetőjét megkértük: — röviden nyilatkozzék benyomásairól. — Elsősorban a fenséges vendéglátást említhetem — válaszolt készséggel, s elmondotta. hogy az NSZK-bán kevés az állattenyésztő nagyüzem, nem úgy, mint Magyar- országon, s ezek különösén érdekes újdonságot jelentenek számára. — Ebbén a gazdaságban nekem az tetszett a legjobban, annak ellenére, hogy ez nagyüzem, hagyományos módszerekkel dolgozik, s mégis olyan eredményeket ér el, amelyek nálunk csak teljesen modern üzemben képzelhetők el. Sok mindent itt láttam először. Szeretném ezt a még épülő új telepet egy éven belül, már üzemelés közben is megnézni •— kívánta befejezésül. A gazdaságban — amint azt Csonka Károly igazgató a búcsúzáskor kifejezte —, akkor is szívesen látják majd Strauch professzort, tudós társaival együtt (-só) A visoutai óriás Európában egyedülálló építmények azok a Heller—Forgó féle magyar—svéd szabadalom alapján épített hűtőtornyok, amelyekből Visontán most épült fel a második cs egyben az utolsó. Magassága 116 méter, átmérője 100, falvastagsága pedig a kezdeti méterek után egyöntetűen 18 centiméter. A Gagarin Hőerőmű 200 megawattos egységéhez készült vízhűtő torony kivitelezője a 31. számú Állami Építőipari Vállalat. Az építők most levonulnak, ezután kezdődik a hűtő- elemek beépítésének hosszadalmas munkája. (MTI foto: Kunkovács László felvétele — KS) Nők a vezetésben köszönte meg a szívélyes fogadtatást, majd az Alsótenge- lici Kísérleti Gazdaságot keresték fel. Ott Csonka Károly, a gazdaság igazgatója ebéd közben tudományos részletességgel tájékoztatta a látogatókat a magyar-tarka Szarvasmarha bonyhádi tájtípusának tovább- tehyésztését folytató gazdaság munkájáról, s több kérdésükre is válaszolt, dr. Kováts Jenő és dr. Koch Henrik kitűnő tolmácsolásával. Működés közben megtekintették a Csepel gyártmányú, nagy teljesítményű fertőtlenítőgépet. Megnézték a borjúnevelőt, ahol á Ripper Robot angol önitató-berehdezéssel kísérle. teznek. Csonka Károly bemutatta az épülőfélben lévő, 400 férőhelyes, szakosított új szarvasmarhatelepet. Többek közt Camo, zágrábi és SztojaKiBövfTETT elnökségi ÜLÉS A HAZAFIAS NÉPFRONTNÁL Tájékoztató a IV. ötéres tervről Tegnap délelőtt a Hazafias Népfront megyei székházában, Szekszárdon, Szabópál Antal, a Tolna megyei Tanács végrehajtó bizottságának elnöke a IV. ötéves terv fejlesztési célkitűzéseiről tájékoztatta a Hazafias Népfront aktíváit. A kibővített elnökségi ülésen megjelent dr. Gyugyi János és Horváth József, a megyei tanács vb-elnökhelyettesei, valamint dr. Polgár Ferenc, a megyei tanács vb-titkára. Szabópál Ahtal tájékoztatóját vita és javaslatok sora követte: részletesen megtárgyalták, hogy a Hazafias Népfront milyen segítséget nyúlt a IV. ötéves terv célkitűzéseinek megvalósításához. Telefonál. Keményen, erélyes hangon. Horváth Jánosné a Dombóvári Fémtömegcikk- gyártó Vállalat főkönyvelője gyors mozdulatokkal papírokat rendezgetett. Aláír és közben sürgetve várja kérdéseimet. „önről szeretnék írni-' — mondom. Elmosolyodik, s ebben a pillanatban feloldódik a feszültség. Csodálkozik, miért akarok róla írni, ő is olyan, mint a legtöbb ember. Arcán nyoma sincs a hányatott éveknek, a derű, az akaraterő átsegítette a nehézségeken. Kisfia sok mindent feledtetett, de munkája megduplázódott. Amikor kezdett a „pályán”, ritkaságszámba ment a női vezető. Mária néninek bizonyítania kellett, a család azonban ezt nem érezhette meg. Sikerült 7 Tizennyolc éve a vállalat főkönyvelője. Mesél a felnőtt gyerekekről, a férjről, aki szintén főkönyvelő. önkéntelenül is felvetődik a kérdés: ki az úr a házban? Mégiscsak a férfi — mondja anyai megbocsájfással hangjában. Gyakran rágyújt. Mozdulatai határozottak. Pillanatonként változik, hol korát meg- bazudtolóan fiatal lány, hol célratörő, tekintélyt parancsoló asszony. Oarin>' —oblémákat magyaráz. T" ’ 'o megszakad a szóáradat. Rámnéz, elrnosoMária néni lyodik. „Már megkérdezem, kézzel kötött a ruhája? Nincs meg a lelki egyensúlyom, ha nem köthetek. Ez a hobbym.” „R”-alap ide, „F"-hányad oda, Mária néni nő. Ahogy az otthoni munkájáról beszél, mennyire mozgékony. A mozgás, a cselekvés az életeleme. Ellágyul, ha szóba kerül a házassága, amely erőt adott a vezetéshez. Lenyűgöző az egyénisége. Á'-ad belőle a boldogság, a elégedettség. Szerelne ebből mindenkinek adni egy keveset. Mondja: a politechnikai órán a reszelés mellett vasalni, főzni kellene a lányoknak az iskolában, hiszen ez fontos része a családi életnek. A magánélet kiegyensúlyozottsága határozza meg a vállalati munkát is. A férfiak legyűrték hiúságukat, egyenlő partnernek fogadták el. Nevetve emlékezik: 1956-ban a mérlegképes könyvelői tanfolyamra hét nő jelentkezett, de csak ketten végeztek. Ma? Könnyebb, bér kevés az óvoda, a bölcsőde, viszont a szabad szombat, a mirelit áruk. a gyermekgondozási segély egy-egy lépés a jobb felé. Üzletfelek jönnek, és az előbb még a családjáért rajongó anya helyett magabiztos. határozott gazdasági vezető válaszol: A vendégek elégedetten bólogatnak. Minden a legnagyobb rendben? öt igazgató váltotta egymást, Mária néni maradt. Milyen élete volt? Rögös, de sikerekben gazdag életút van mögötte. Nyolc éve megyei tanácstag. a járási népi ellenőrzési bizottság tagja. 1968- ban megkapta a Munka Érdemrend bronz fokozatát. Élete legnagyobb sikerének mégis azt tartotta, hogy fiából kiváló katonát nevelt. • Hí.
