Tolna Megyei Népújság, 1970. november (20. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-24 / 275. szám

Fegyveres támadás Guinea ellen A VDK párizsi küldöttségének nyilatkozata A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának a párizsi vietnami tárgyaláso­kon részt vevő küldöttsége vasárnap este nyilatkozatot adott ki Ka Írd amerikai had­ügyminiszter szombati kije­lentéseivel kapcsolatban. A nyilatkozat a többi között hangsúlyozza, hogy a VDK kormányának párizsi küldött­sége kategorikusan elutasítja Laird arcátlan, megtévesztő és háborús érvelt, ismételten leszögezi, hogy nem létezik semmiféle „hallgatólagos meg­állapodás”, amely lehetővé tenné, hogy amerikai felde­rítő repülőgépek berepüljenek a VDK területe fölé. Ez csak puszta kitalálás, az amerikai agresszorok képzeletének ter­méke. Laird-nek az „időben kor­A Bajorországban vasárnap tartott tartománygyűlési vá­lasztásokon — amelyeken a következő négy évre válasz­tották meg a nyugatnémet tartomány parlamentjét — hivatalos végeredmények sze­rint a Német Szociáldemok­rata Párttal kormánykoalíciót alkotó Szabad Demokrata Párt jelentősen növelte sza­vazatainak számát, az új­fasiszta nemzeti demokrata párt pedig elveszítette min­den eddigi mandátumát a tartományi parlamentben. látozott” támadásokról szóló érvelése hasonlít ahhoz, amit Johnson mondott a ,ftérbeli- leg korlátozott” támadásokról, és célja csak az, hogy meg­tévessze és lecsillapítsa az Egyesült Államok és a világ közvéleményét. Azok a támadások, ame­lyeket amerikai repülőgépek a VEK területe ellen nagy számban hajtottak végre 1970. november 21-én és megismé­teltek november 22-én reggel, rávilágítanak, hogy a Nixon- kormány mindinkább fokoz­za háborús politikáját. Laird nyilatkozata, amely szerint az Egyesült Államok folytatja ezeket a támadásokat, ami­kor ez szükségesnek mutat­kozik, azt bizonyítja, hogy a Nixon-kormány nem hajlandó véget vetni a VDK ellen irá­nyuló kalandor-politikájának A hivatalos választási ered­mények szerint a bajor tar- lománygyűlés 204 mandátuma a következőképpen oszlik meg: Keresztény Szociális Unió 124 (1966-ban: 110), Német Szo­ciáldemokrata Párt 70 (1960- ban: 79), Szabad Demokrata Párt 10 (1966-ban: 0). Nem­zeti Demokrata Párt 0 (1966- ban 15). A választáson való részvé­teli arány 80.1 százalékos volt. és háborús cselekedeteinek. A háborús cselekedetek és Laird arcátlan kijelentései tűrhetetlen provokációk a vi­etnami, az amerikai nép és a világ többi népei ellen. A VDK kormánya és az egész vietnami nép szigorú figyelmeztetést intéz a Nixon- kormányhoz e háborús csele­kedetek, a VDK biztonsága és szuverenitása ellen irányú • ló támadások miatt, amelyek súlyosan veszélyeztetik a vi­etnami kérdéssel foglalkozó párizsi konferenciát. E cse­lekedetek következményeiért a Nixon-kormányra hárul priinden felelősség — hang­zik a VDK küldöttségének nyilatkozata. A magyar közvélemény megdöbbenéssel fogadta a hírt, hogy az amerikai agresszorok újabb háborús cselekedetet követtek el a Vietnami De­mokratikus Köztársaság ellen. Levelek és' táviratok százai­ban bélyegzik meg az ameri­kai imperialisták bűnös tevé­kenységét. Egyidejűleg szoli­daritásáról biztosítja a függet­lenségét, szabadságát önfelál- dozóan védelmező Vietnami Demokratikus Köztársaság népét. A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa Nixonhoz, az Egyesült Államok elnökéhez intézett tiltakozást, az Orszá­gos Béketanács elnöksége ugyancsak Nixon amerikai el­nökhöz intézett levelében til­takozik az amerikai légierő újabb terrorakciója ellen. Tiltakozó táviratot küldött a Magyar Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa és a Magyar Jogász Szövetség elnöksége. A guineai fegyveres erők ismét megkezdték az ellenőr­zést Conakry fölött, miután 350 európai és afrikai zsoldos támadást intézett a Város el­len — jelentette be hétfőn reggel a Conakry rádió. A rádió a Guineai Demok­rata Párt Politikai Bizottsá­gának közleményét sugározta. Ez hangoztatja: a zsoldosok valamennyi ellenállási pont­ját sikerült felszámolni. A guineai fegyveres erők az egész várost ellenőrzik. A közlemény szerint újabb támadás várható, mert több foglyuljetett zsoldos arról szá­molt be, hogy a portugál ve­zetők újabb hajókat akarnak küldeni Guinea partjaihoz, hogy felszedhessék az ott re­kedt zsoldosokat. Ahmed Sekou Touré elnök délelőtt valamivel '10 óra után rádióüzenetet intézett a guineai nemzethez. „Guinea fővárosa, Conakry hajnal óta imperialista ag­resszió áldozata” — közölte, s elmondotta, hogy idegen hadi­hajók érkeztek a guineai vi­zekre, amelyekről afrikai és európai zsoldosok szálltak partra. Az elnök Portugál— Guineát tette felelőssé az agresszióért. Felhívást intézett az afrikai népekhez és a vi­lág haladó népeihez, hogy nyújtsanak támogatást a gui- reai ellenállási küzdelemhez. „Az agresszió része annak a háborúnak, amelyet a portu­gál gyarmatosító rendszer a forradalmi afrikai országok megsemmisítése céljával foly­tat. A guineai nép megvédi magát, ellenáll az utolsó em­berig” — hangoztatta Sekou Touré üzenete. A Conakry-i rádió Monro- viában vett adása szerint Se­kou Touré U Tanthoz intézett felhívása ismerteti az ország ellen intézett agresszióS tá­madást, amelynek elhárításá­hoz — mint szuverén jogaiban sértett ENSZ-tagállam — a világszervezet segítségét kéri. A bajor választások eredményé Do boxy Imre ► ► ► > ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► «­► ► ► ► ► ► AJjra lehet kezdeni íi. Harminc kilométerre lehetnek a tarackok. Sű­rű, örvénylő, vörös fényt okádnak. Pompéji vö­rös, jut eszembe, az ilyen tömör, tele szín, ki is mondom hangosan, pompéji vörös: emlékszel, Kálmán? Az utolsó békeév nyarán, hármasban, Deső Kálmánnal, s egy pesti joghallgató bará­tommal, gyalog barangoltuk be Olaszországot. Bámész, nehézkes pannonok a mediterrán ég alatt, hátizsákunk átzsírosodott a három hétre csomagolt kolbásztól, szalonnától. Naplemente­kor értünk fel, augusztus közepén, a lávától szürke, holt városba, a falak parázslottak a le­szálló nap vörösében, a tüzes ragyogás ott fogott bennünket álltó helyünkben, csak lefelé botor­kálva jutott eszünkbe, hogy a Villa Mysteriosét — melynek az egyhangú szerelemtől intő ábrái­ból okulni szerettünk volna — elfeledtük meg­nézni. Bartalék szőlőhegyi háza inkább villa, mint présház^ Tágas veranda, konyha, három szoba, fürdőszoba van benne, alul óriási, téglaboltoza- tú borospincével. Géza orrát fintorgatja, a tör­köly- és birsalmaszagú levegőben, ötször se járt itt, nem. szereti a bort, ahogy ő mondja, az egész parasztvircsaítot nem szereti, lóbűz, gané, verej­ték: apja, a nagyorrú Bartal, magányosan, ko­moran borozva szokott üldögélni itt, talán azon búsul, hogy az alma milyen messze esett a fájá­tól. kitaníttatta a fiát, azt hiszem, négyszemközt is doktor úrnak nevezi, úgy szolgál körülötte mint egy öreg cseléd, de hát folytatás nincs, a vőre marad minden, kár volt annyit kaparni, a doktor úrnak — aki szándékoltan is túl ideges szenzibilis alkat, mintha egy nemzedéken belül mindenáron le akarná vetkezni paraszt elődei tempós nyugalmát — nem érdekli se a föld, se a jószág. Az ablakokon, ajtók üvegén fekete papír, de azért csínján bánunk a világítással, csak egy kis asztali lámpát gyújtunk meg. Sorki mosdik, hi­deg vízzel fröcsköli magát, Tarba a géppiszto­lyát takarítja egy rongydarabbal, nagyon irigy­lem, aki ilyenkor is talál valami tennivalót ma­gának. Mégis vissza kellene menni Surándyék- hoz. Behívómot nézem, reggel kilenckor kézbe­sítették, azóta hét vonat ment Pestre, nincs mentség, az első járőr fülöncsíphet. A kastélyban József vezet fel az emeleti kis- szalonba. Lötyög rajta a fekete ruha. mint min­dig, gyér haja ügyesen sorokba gereblyézve a koponyáján, mint mindig. Gallai nyakát forgat­ja a cinteremből átalakított, remek hallban, ez igen, hát nem disznóság, hogy az ember akkor ismerkedik meg az igazi eleganciával, mikor mindjárt el is búcsúzhat tőle. A gránitból fara­gott, széles lépcsősor mentén a falra aka.-,Jott rézkarcokat nézem. Igen. éj^úgy mint régen, az aradi vértanúk szomszédságában paríorce va­dászjelenet: szeszélyes csoportosítás, vagy vélet­len lehet, nem hiszem, hogy a báró valaha is sorba végignézte volna rézkarcait. A szilvakék selyemtapétával bevont kisszalonban, üvegekkel, s tele poharakkal megrakott asztalka körül .hár­man társalognak szivarozva, Gáldy, Grétha es­peres, és a bittai főjegyző. Nem nagy társaság. A főjegyző bizonyára azért van itt, mert Gáldy birtokainak majd a fele bittai határija esik. Gal­lai csodálkozva súgja, hát nem pakol a méltó- ságos úr? Nagyon örülök, mondja a báró, nem nyújt kezet senkinek, deres szegélyű, nagy, ko­pasz fejével csak int, hogy akik nem ismerősök, mutatkozzanak be egymásnak. Deső nem járt még soha a kastélyban, érdeklődve néz körül a pompás kis barokk szalonban, az ablakmélyedés­be festett, lepkeűzd puttókon akad meg a szeme. — Ez nem Meulbertsch A báró megnézi Desőt, udvariasan bólintva. — De igen. Dédapám a kegyúri templom ol­tárképét festette meg vele. akkor készült ez is. Meg az ebédlő mennyezetfreskója. Nem rossz. En ugyan túlságosan kimértnek, mesterembere­sen precíznek találom ezt a Maulbertschet, de hát... ízlés dolga. Tessék, skót whisky. — A lálcára mutatott, mint aki a világ legtermésze­tesebb dolgának tartja, hogy a háború negyedik évében még van skót v hisky ie. — De ha a ba- jvdkot Szeretik, tessék. Ernő fiam. le itthon vagy, tölts az uraknak. A főjegyző a sarokban áll, marokra fogva em- ooharat. Beleiszik, nem ízűik neki, de nem meri letenni. Csíkos, kávébarna öltönye szekrény-sza­gig száraz bőre csupa szélmarta repedés. Kész­ségesen t.á iékoztatja, akik rászorulnak. — A mélioságos úr, igen — mondja, homlokát törölve —, diplomata korában kedvelte a whis­AAAiA.‘.AAAAAAi.AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA*i.AAAAAAAAAAAAAAA*. *A kyt. Követségi titkár volt Londonban, igen, és mindenki mondja, milyen csodásán beszél an­golul. A főjegyző nyugtalan. El se teszi zsebkendő­jét, folyton törölközik. Szaladna haza a falujába, Bitta is csak három kilométerre van a fronttól, de az uraság jelenlétében nem mer se türelmet­lenkedni, se a gondjairól szólni. Gáldy szivarral kínál bennünket. Gallai a whiskyből is iszik, a barackból is, ő az első, aki szivarért nyúl, lát­hatóan élvezi a helyzetet. Desőhöz húzódom. Vé­kony, szép arcán tűnődő derű. Nézd a hadna­gyot, mondja halkan, legendákat szokott mesél­ni róla, hogy miniszteri fogalmazó korában mi­csoda társaságokban forgott, egy osztályfőnökkel vagy államtitkárral vacsorázni neki csak ennyi volt, mint másnak, ha elmegy uzsonnára az anyósához. De valami disznóság miatt hamar kirepült a fogalmazóságból, amely — sajnos — annyi ideig sem tartott, hogy Gallai eltanulhat­ta volna a társasági viselkedés alapszabályait. Aztán valami textilesnek ügyrtökölt, rengeteg pénzt keresett, a zsákot is el tudta adni leedsi szövetnek, de a modora érthetően tovább rom­lott. — Hová való? — Komárom megyei. Gerstenfeldernek hív­ták, jóravaló sváb, ezért káromkodik folyton, überelni akar, zaftosabb magyar még nem lát­tál. Neve, persze, nem illett a tiszti uniformishoz, a hadseregben kérte a névmagyarosítást. Külön­ben nem baj, ha iszik. Igyon csak, hátha mond valami jó vastagot ezeknek a fabábuknak, ami­től megrándul a képük. — Nem hiszem, hogy a báró . . . — Mindegyik játszik. Igaz, a báró jól. De a többi? Az esperes., hát gondolod, hop.-' a whís- kvn jár az esze? És nézd a főjegyzőt, figye’- meztetni kellene, ne egye meg a zsebkendőjét lesz vacsora. Irigylem Desőt. Nagyobb veszedelemben forog mint én, legalább olyan keserves volt npki el­válni az anyjától, mint nekem búcsú nélkül Klá­ntól, de most is parancsol magának rz ‘ társaságban, Gáld yt is beleértve, ő a legkorrek­tebb, legelegánsabb jelenség. — Nyáron nem iszom whiskyt — közli Gáldy. valahová közénk nézve. — Az angolok nyáron is isszák, jeges vízzel. En nem. A főjegyző friss zsebkendőt vesz elő. Egyet már teleizzadt. (Folytatjuk.) A A A. A kAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA A Biztonsági Tanács ülése nását. Felszólította a Bizton­sági Tanácsot, hogy bélyegez­ze meg Portugáliát a Guineai Köztársaság ellen intézett agresszió miatt. A Biztonsági Tanács közép­európai idő szerint a hétfő reggeli órákban egyhangúlag elfogadta a Burundi, Sierra Leone, Zambia, Nepal és Szíria által előterjesztett ha­tározati javaslatot. A hatá­rozat követeli valamennyi ide­gen fegyveres erő kivonását Guineából és közli: a Biz­tonsági Tanács különleges bi­zottságot küld Guineába, hogy az azonnal beszámoljon az ottani helyzetről. Vasárnap helyi idő szerint a késő esti órákban összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa, hogy megvizsgálja a Guinea ellen indított külföldi agresz- szió miatt emelt vádat. A Biztonsági Tanács összehívá­sát Guinea kérte. U Thant tájékoztatta a tanács tagjait arról a távirat­ról, amelyet Sekou Touré guineai elnök intézett hozzá. Hadj Touré, Guinea kép­viselője felszólította a Biz­tonsági Tanácsot: követelje a portugál agresszió azonnali beszüntetését és az inter­vencióban részt vevő idegen csapatok és zsoldosok kivo-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents