Tolna Megyei Népújság, 1970. november (20. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-24 / 275. szám

r Érvényt kell szerezni a szo- fcializmust féltő párttagság és pártonkívüli közvélemény kö­vetelésének, amely megenged­hetetlennek tartja a szocia­lizmus eszméitől, életfelfogá­sunktól idegen művek, néze­tek terjesztését államunk esz­közeinek felhasználásával. A kispolgári nézetek, ízlésnor- mák időnként felélénkülnek, a megengedhetőnél nagyobb te­ret nyernek. Kulturális intéz­ményeinknek, a sajtónak, a rá­diónak, a televíziónak lehető­ségeik jobb kihasználásával erőteljesebben kell népszerű­síteniük a szocialista kultúra értékeit, jobban kell töreked­niük a tartalmas igények fel­keltésére, a szocializmusra ká­ros művek, s a kulturális se­lejt kiszorítására. A közművelődés az egyéni­ség kibontakoztatásának, a szocialista demokrácia erősíté­sének, a termelési kultúra emelésének nélkülözhetetlen tényezője. Jelentőségét külö­nösen fokozza a szabad idő növekedése. Mind állami, mind vállalati forrásokból többet kell tfuttatni a felnőtt lakosság ok­tatására és művelődésére, mindenekelőtt a munkástele­pülések megfelelő műve­lődési intézményekkel való el­látására, az ifjúság művelődési igényeinek helyes irányú fej­lesztésére, jobb kielégítésére. Szocialista építőmunkánk, társadalmi életünk fontos ele­me a szocialista közgondolko­dás, közfelfogás, erkölcsi nor­mák érvényesülése. A mű­veltségi színvonal emelkedé­sével, közoktatásunk, nevelési rendszerünk fejlődésével erő­södött a szocialista erkölcs, az egyén és a közösség kapcso­lata, növekedett a társadalmi felelősségérzet, a társadalom iránti elkötelezettség. Ez mu­tatkozik meg a párttagság példamutató helytállásában a szocializmus építésének min­den területén, a szocialista munka ve rseny-mozgalmakban részt vevő dolgozók kiváló munkájában, a párt, a taná­csok, a tömegszervezetek és tömegmozgalmak sok száz­ezernyi aktivistájának a köz javára végzett önzetlen társa­dalmi munkájában. Az állampolgárok jogait megalapozó és kiszélesítő szo­cialista demokrácia, az egyéni és a közösségi érdekeket jobban kifejező szocialista gazdaság- irányítási reform a korábbi­nál jobban tudatosította a Végzett munka és az össztár­sadalmi érdek közötti kapcso­latot; fejlesztette a tömegek igazságérzetét, jobban meg­gyökereztette, hogy a szocia­lizmusban a boldogulás alapja a munka és az igazi személyes boldogulás csak a közösség ér­dekével összhangban keres­hető. Ugyanakkor társadal­munk átmeneti talaján tovább élnek, részben újratermelőd­nek, illetve átmenetileg fel­élénkülnek még a polgári er­kölcs maradványai. Az utóbbi időben fejlődésünk alárendelt kísérő jelenségeként, de fel­erősödött az individualizmus, iaz egoizmus, az anyagiasság. Társadalmunk közerkölcsé- hek meghatározó} azok a mil­liók, akik az eszmét és a célt elfogadva, öntudatosan dolgoz­nak a szocialista építés, a munka frontján, akiknek lét- alapja becsületes munkával Szerzett keresetük; nem pedig azok a kevesek, akik a dol­gozó milliók mellett, mindenki szeme láttára, az átlagosnál úgy élnek sokkal jobban, hogy valódi teljesítmény nél­kül húznak magas jövedelmet. Az ilyen esetek, az ilyenfajta személyek most jobban szem­betűnnek, mert a gazdasági elet általános fejlődésével szá­muk is szaporodott, hangjuk is megnőtt. A szocializmus az emberért Van; célunk, hogy az embe­rek jobban, kultúráltabban él­jenek. javuljon életük. Eluta­sítunk mindenfajta álszerény­séget, aszkétizmust. De a szo- Cializmus eszméivel, § társa­3almunk erkölcsi felfogásával ütköző anyagiasság szellemé­nek elburjánzásával és a visz- szás jelenségekkel nem békü- lünk meg. Pártunk álláspontja, hogy az élet minden területén nö­velni kell a szocializmus ak­tív híveinek megbecsülését, a szocialista módon végzett munka, a szocializmus ügye iránt elkötelezett magatartás tekintélyét. A munkásosztály, a dolgozó nép érdekeit kép­viselő, az önfeláldozóan dol­gozó, felelősséget és áldozatot Tisztelt Elvtársak! Nemzetközi tevékenységünk és kormányunk külpolitikájá­nak megítélésében pártunkban egység van és ez a politika a magyar nép teljes támogatását élvezi. Nemzetközi tevékenységünk fő célja, hogy biztosítsuk né­pünk számára a szocialista építőmunka külső feltételeit, valamint, hogy erőnktől telhe­tőén védjük és szilárdítsuk a nemzetközi küzdőtéren a társadalmi haladás, a nemzeti függetlenség, a béke pozícióit A világban az alapvető, ki­békíthetetlen ellentmondás a munka és a tőke közötti el­lentmondás, amely az első szo­cialista ország megszületésével átlépte a nemzeti kereteket, ma pedig a két társadalmi rendszer, a szocializmus és a kapitalizmus világméretű küz­delmévé vált. Objektív jelen­ség, hogy a szocialista világ- rendszer a haladás, a függet­lenség, a béke erőinek táma­szává, az imperializmus pedig a reakció, az elnyomás, az el­lenforradalom támaszává és központjává vált A nemzet­közi helyzetet ezeknek az erőknek a harca határozza meg. A beszámolási időszak el­múlt négy éve alatt a haladás erői előrenyomultak. Az im­perialisták helyileg támadnak, elérhetnek ideiglenes sikere­ket, de ez nem változtat azon a történelmi tényen, hogy ki­alakult és megszilárdult a szo­cialista világrendszer, szétes­tek a gyarmatbirodalmak, az imperializmus állandó belső és külső konfliktusokkal küzd és tartósan a politikai válság állapotában van. A nemzetközi imperializmus agresszív természete nem vál­tozott, ez állandó konfliktusok forrása, ezért a nemzetközi helyzet ma is bonyolult. Ag­ressziói nyomán, mint most Guineában is, új tűzfészkek keletkeznek. Az emberiség még mindig gondok és megpróbáltatások közepette él, de a világ fejlődésének fő irányát, az imperializmus min­den erőfeszítése ellenére, mindinkább a szocializmus, a haladás, a nemzeti független­ség erői határozzák meg. A szocialista világrendszer a társadalmi haladásnak döntő tényezője, támasza minden forradalmi, felszabadító harc­nak. Léte kihat az imperia­lizmus politikájára, sőt a ka­pitalista országok belső- és egymás közötti viszonyára is. A szocialista országok példá­ja a gyakorlatban mutatja be az új társadalmi rend maga- sabbrendűségét, és reális táv­latként tárja a világ elé az emberiség szocialista jövőjét. Az imperializmus fő célja a szocialista világ megsemmisí­tése. Minthogy számára ez le­hetetlen, az imperializmus kénytelen alkalmazkodni a va­lóságos erőviszonyokhoz, tak­tikáját időről időre változtat­ja, hol a durva erőszak, hol a békésnek álcázott és ravasz »fellazítás” eszközéhez nyúl. Vállaló állampolgárok az élet egyetlen területén se szorul­hassanak háttérbe azok mö­gött, akik csak haszonélvezői a szocialista társadalomnak. Erősíteni kell azt a közszelle­met, amelyben a társadalom pozitív erői, a szocializmus hí­vei a hangadók, amely nem tűri el a társadalomellenes magatartást, a cinizmust, a fegyelmezetlenséget, a közös­ség megkárosítását. A párt művelődéspolitikájá­nak következetes és minden területen való érvényesítése A szocialista világ fő ereje á Szovjetunió, amely a Nagy Októberi Szocialista Forrada- dalom győzelemre vitelével el­sőként szakította szét az im­perializmusnak az egész vilá­got fojtogató láncát, és meg­nyitotta az utat minden nép számára a szabadság, a szo­cializmus felé. A Szovjetunió­nak, kommunista pártjának elévülhetetlen érdemei vannak a szocializmus, a kommuniz­mus építésében. Leggazdagabb tapasztalatai vannak az impe­rializmus elleni harcbajj is. A Szovjetunió internacionalizmu­sa példás, tapasztalatainak óriási nemzetközi jelentősége van. A Szovjetunó a második vi­lágháború tüzében, hallatlan áldozatokat hozva, szétzúzta a fasizmus fő erőit, s ezzel meg­mentette az emberiséget egy új középkor fenyegető rémétől. A második világháborút kö­vetően, megtörve az USA atommonopóliumát, létrehozva saját nukleáris fegyverét, meg­mentette az emberiséget az imperialisták atomzsarolásától, egy új, modern barbárság sö­tét árnyékától. Mindenki má­sénál nagyobb a Szovjetunió, a szovjet nép szerepe, felelős­sége és áldozatvállalása az egész emberiség életbevágó ér­dekeiért. A Szovjetunió a ma­ga hatalmas és legyőzhetetlen erejével ma a nemzetközi im­perializmus agresszív erőinek fő fékentartója és elrettentője. A Szovjetunióhoz való vi­szony mindig választóvíz volt a politikában, a haladás és a reakció erőinek megkülönböz­tetésében. Mozgalmunkban a Szovjetunióhoz való helyes, elvi viszony az internacionaliz­mus fokmérője. Pártunk el­utasítja a szovjetellenesség minden formáját, mert a szov- jetellenességnek tett legkisebb engedmény is rombolja a ha­ladás, a szocializmus erőit, és az osztályellenség, az imperia­lizmus kezére játszik. A Szovjetunió felszabadí­tónk, szövetségesünk, igaz ba­rátunk és legjobb segítőnk az élet minden területén. A Szovjetunióhoz Való viszo­nyunk nyílt és megingathatat­lan, szilárd elvi, internaciona­lista alapokon nyugszik, és teljes összhangban van nem­zeti érdekeinkkel. Pártunk, kormányunk, országunk és né­pünk a beszámolási idő­szakban is erősítette, bőví­tette és fejlesztette politikai, gazdasági és kulturális kap­csolatait a Szovjetunióval éa ezt fogja tenni a jövőben is. Mi szívből új és új sikereket kívánunk a Szovjetunió Kom­munista Pártjának, Brezsnyev elvtárs vezette Központi Bi­zottságának, a nagy szovjet népnek. Biztosíthatjuk őket, hogy pártunk és népünk min­dig ápolni, erősíteni fogja har­ci szövetségünket, a szovjet- magyar barátságot. A Magyar Népköztársaság fejlődő és bővülő politikai, diplomáciai, gazdasági és kul­turális kapcsolatban áll vala­mennyi szocialista országgal. Szoros szövetségi kapcsolat fűzi a szocializmust, a békéi nélkülözhetetlen a szocializ­mus építésében soron követ­kező feladatok eredményes megoldásához. Tudományos világnézetünk, a marxizmus— leninizmus eredményes propa­gálásához a szocialista tudat és közerkölcs elmélyítéséhez, kiterjesztéséhez és általánossá tételéhez jók a feltételeink. A párt minden szervezetének ás minden tagjának, a szocia­lizmus minden hívének oda­adással és fáradhatatlanul keli dolgoznia ezen a szép és any^ nyira fontos munkán. , , védelmező Varsói Szerződés szervezetének tagállamaihoz; eleget tett és a jövőben is ele­get fog tenni a tagságból ere­dő minden kötelezettségének. Hazánkat fejlődő gazdasági kapcsolatok fűzik a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagországaihoz; és támogat minden olyan lépést, amely alkalmas a tagállamok együtt­működésének bővítésére és magasabb színvonalra emelé­sére. Együttműködésre, az együtt­működés bővítésére törekszünk a jövőben is minden szocialis­ta országgal, azokkal is, ame­lyektől nézetkülönbségek vá­lasztanak el bennünket. Ez­zel összefüggésben jelenthet­jük a kongresszusnak, hogy a sok kérdésben változatlanul fennálló és komoly ideológiai, politikai nézeteltéréseink elle­nére, az utóbbi időben bizo­nyos mértékig javultak állam­közi kapcsolataink ' a Kínai Népköztársasággal. A haladás és a reakció kö­zött folyó világméretű harc fontos területe Ázsia, Af­rika és Latin-Amerika. E térségek népeinek imperialista­ellenes harca, a gyarmatbiro­dalmak szétzúzása nagy mér­tékben hozzájárult ahhoz, hogy az erőviszonyok az imperia­lizmus rovására változtak meg, és előnyösen módosult a világ politikai térképe. A szocialista országok és a fejlődő országok kapcsolatainak alakulásában a döntő tényező az, hogy közös érdek az imperializmus meg­fékezése, visszaszorítása, a ha­ladás előmozdítása. Ez az ér­dekközösség vezet e széles körű kapcsolatokra, amihez hozzájárul még, hogy ezen ál­lamok közül több, a belső rendszerét illetően, a fejlődés nem kapitalista útját válasz­totta és a szocializmust nevezi meg céljaként. Pártunkat és kormányunkat az az eredményes törekvés ve­zérli, hogy fejlessze az együtt­működést Ázsia, Afrika és Laitin-Amerika független or­szágaival. A IX. kongresszus idején e térség negyven orszá­gával álltunk diplomáciai kap- csolaban, jelenleg ötvenhét ál­lamhoz fűznek bennünket ilyen kapcsolatok. Szövetsége­sünknek tekintjük az impe­rializmus ellen küzdő gyarma­ti és volt gyarmati népeket, szolidárisak vagyunk nemzeti felszabadító mozgalmukkal és mindent megteszünk, hogy tár mogassuk harcukat. A tőkés világban korunkban végbemenő folyamatok lénye­ge, hogy a kapitalista rend­szer nem képes megoldani ki­békíthetetlen belső ellentmon­dásait, állandósult a válsága, s egyre jobban belebonyolódik az általa kirobbantott nemzet­közi konfliktusokba. Fokozó­dik a munkásosztály harca a monopóliumok ellen, s a dol­gozó tömegek már nemcsak gazdasági követeléseik, hanem politikai célkitűzéseik valóra- váltásáért is síkra szállnak. A kapitalista világ országai­nak munkásosztálya és> haladó erői harcukkal a szocialista or­szágok, minden forradalmi erő harcát segítik; az internacio­nalista szolidaritás kapcsol össze bennünket velük. Ami a kapitalista országok­kal való állami kapcsolatokat illeti, pártunk, kormányunk, népünk állhatatosan küzd a különböző társadalmi rendsze­rű országok békés egymás mellett éléséért. Ez a politika arra a felisme­résre épül, hogy korunkban létrejöttek a békés egymás mellett élés objektív alapjai, a világháború elkerülhető, a szocializmus győzelméhez nincs szükség háborúra. E politikában a rendszerünk fölényébe vetett hitünk is tükröződik. A békés egymás mellett élés politikája ma a szocialista világrendszer kül­politikájának egyik legfonto­sabb alapelve. A beszámolási időszakban, külpolitikai irányvonalunknak megfelelően, a szuverenitás kölcsönös tiszteletben tartása, az egyenjogúság, az egymás belügyeibe való be nem avat­kozás, a kölcsönös előnyök el­vei alapján bővültek hazánk politikai, gazdasági és kultu­rális kacsolatai a kapitalista világ számos országával. Tu­dományos együttműködési, hosszú lejáratú kereskedelmi és más nemzetközi egyez­ményt kötöttünk Ausztriával, Olaszországgal, Franciaország­gal, a Német Szövetségi Köz-; társasággal és más országok­kal. E kapcsolatok fejlesztése megfelel a béke érdekeinek; az érintett országok és hazánk érdekeinek. Pártunknak és kormá­nyunknak korunk alapvető nemzetközi kérdéseiben kép­viselt állásfoglalásait az hatá­rozza meg teljesen egyértel­műen, hogy szocialista or-< szág, a Szovjetunió szövetsé­gese, a Varsói Szerződés tag­országa vagyunk. Pártunk és kormányunk arra törekszik; hóé'' külpolitikánk mindenkor teljesen világos, egyértelmű és következetes legyen. Úgy véljük, népünk érdekei és a haladás nemzetközi erői szem­pontjából, de talán még a számbajöhető tőkés partnerek szempontjából is a világos helyzet az előnyös, az, ha ba­rát és ellenség egyformán tudja, hová kell besorolni a Magyar Népköztársaságot, és állásfoglalásainkkal, mint el­vi alapokon nyugvó, szilárd állásponttal számolhat min­denki. Világos álláspontunk ez európai kérdésekben is. A Varsói Szerződés tagországa­ként társszerzői voltunk a budapesti felhívásnak. Ebben a nyilatkozatban felhívtuk Európa népeit és valamennyi európai ország kormányát; egy a kontinens békéjét meg­szilárdító és védelmező kol­lektív biztonsági rendszer megteremtésére. Ehhez szük­séges, hogy valamennyi eu­rópai ország ismerje el a* reá«' litásokat, a fennálló határokat, a Német Demokratikus Köz­társaság létét, Nyugat-Berlia különleges státusát A Varsói Szerződés orszá^ gainak felhívása általában kedvező fogadtatásra talált. A felhívást kiadó szocialista or­szágok, közöttük, hazánk továb­bá Finnország és más országok kormányai diplomáciai lépé­sének eredményeként érik a helyzet egy összeurópai biz­tonsági tanácskozás összehívá­sára. Mi már a közeljövőben összehívhatónak tartjuk, és kormányunk kész mindent megtenni a maga részéről en­nek létrejötte és sikere érde­kében. Európa biztonságának sajá­tos problémáját jelenti, hogy a II. világháború befejezése nincs békeszerződésben rög­zítve s a levert fasiszta hit­INcpújság 9 1970. november 24, VII. Szocialista építőmunkánk nemzetközi feltételei. Pártunk a nemzetközi munkásmozgalom egységéért.

Next

/
Thumbnails
Contents