Tolna Megyei Népújság, 1970. november (20. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-24 / 275. szám

lerí Németország helyén két német állam jött létre. Lét­rejött az első német, munkás- paraszt állam, szövetségesünk és barátunk, a Német Demok­ratikus Köztársaság. A Nemet Demokratikus Köztársaság Európa békéjének egyik fon­tos tényezője, és nem utolsó sorban a szocializmus építésé­ben elért nagyszerű eredmé­nyei nyomán nemzetközi te­kintélye méltán és állandóan növekszik. A Magyar Népköztársaság és a Német r Demokratikus Kr «társaság kapcsolatai test­vériek.. szilárd, internaciona­lista elvi és politikai alapo­kon nyugszanak. Együtt küz- < , .vünk és együtt küzdünk a jövőben is a szocializmus, a haladás, az európai biztonság é !•>•;. ében. A realitásokhoz való közele­dést tapasztaljuk a Német S/ire: sé gi Köztársaság kor­mát, v inak politikájában, amely hozzájárulhat az euró­pai viszonyok normalizálásá­hoz. Európa számára előnyös lépési ént üdvözöltük a Szov- jv és az NSZK szerződé­sét,- hasonlóan a l engyel Nép­közt ' rsasitg és az NSZK kö­zötti. a napokban parafáit szer­ződéit. Sok függ a legáktuáU- sa'ib n.y.ol: ké.dr.ek niczol- d.víá'.ál. Az. NSZ,K-nak r;;.if;- kúlAia kell még a Szovjetanió- v :.V ér, a Lengyelországval kö­tő Jí szerződést, meg kell é lla- poái.c: az ismert• konkrét '• ér­desekben a '■ Csehszlové k szo­cialista Kö/.társa víggal. Nem ulnlvó soiíban. az NSZK-rak a nrryt'.i'i jog alapján még kel] találnia a békés egymás m ed Ír i t élés megfelelő módo- ■/. tnit az önálló és szuverén Német Demokratikus Köztár­sasággal. Hh a Brandt—fjchí'fl kor­ír nyma . szetnbeszrllva sa­ját országa reakciós, sovinisz- t erőivel, lesz kellő politikai állhatatossága. hogy folytas­sa a viszonyok rendezésére tr it lúezdeinéHyezését, . ami K t’U?,óí:Iyé‘nélotszá| lakossá'- . Síi.,, életbevágó. éj'd-éH-iriek- is pontosan megfelel, akkor. nem les;} akadálya a szociális1;: br- sziigokkaí való államközi kap­csolatok teljés értékű rende­zésének. A Magyar Népköz­társaság elvben az NSZK-t il­letően is, mindenkor az állam­közi kapcsolatok normahzn kí­sértik híve volt és ma is az. K ll:->",nös előnyökkel járó styles körű gazdasági kapcso- 1 épültek ki évek so­rán, most kötöttünk hosszú 1 iá. * ; i kereskedelmi szerző­dést hivatalos kereskedelmi kém, detek működnek a két ősszé; -;ban. Mi, ha a helyzet arra még- é: £\. l -szek vagyunk kapcso- 1: éin - :t az NSZK-val tovább építeni, végső fokon ideértve a diplomáciai kapcsolatok rendezését is. Ez összefüggés­ben van a Magyar Népköztár­saság azon szándékával, hogy mind kétoldalú, mind sokol­dalú kapcsolatok révén a to­vábbiakban is kivegye részét az európai béke és biztonság megteremtésére irányuló erő­feszítésekből. Az egész világot sok éve foglalkoztatja és felháborítja az Egyesült Államok vietnami háborúja, a nemzetközi jog elemi normáit lábbal tipró nyílt agresszió. Az állandóan ismétlődő provokációk újabb ténye az a kalóztámadás, ame­lyet a minap amerikai légikö- telékek követtek el a Vietnami Demokratikus Köztársaság el­len. Ez a háború egyben az imperialista politika ki- látástalanságának is meggyőző bizonyítéka; az agresszo- rok hosszú éveken át elkö­vetett kegyetlenkedések, há­borús bűntettek sorozatával sem tudták megtörni a viet­nami nép hősi ellenállását. Az Népújság 10 .1970, november 24. amerikai kormány hol takti­kai módosításokkal, hol meg­tévesztő, úgynevezett „béke- ,kezdeményezésekkel" próbálja leplezni agresszív politikájá­nak célját és zsákutcáját. To­vábbra is szabotálja az érde­mi tárgyalásokat Párizsban, sőt. a kiút keresése helyett, kiterjesztette agresszióját egész Indokínára. Az indokínai igazságos béke érdekében az amerikai kor­mánynak ki kell vonnia inter­venciós csapatait és csatlósait .Vietnamból. Távozzanak La- . őszből és Kambodzsából. Az amerikai nép érdekében is meg kell szüntetnie beavatko­zását ezen országok bel ügyei - be és tiszteletben kell tartania Indokína valamennyi népének azon jogát, hogv maga oldja meg saját problémáit. E cél .felé mutatják az, utat a Vietná­mim Demokratikus Köztársaság kormányának és az 1969 nva- :rán kormányunk 'által diplo- .mac-iailag elismert Qél-vietna- i' i Ideiglenes Forradalmi Kor­mánynak a politikai rendezésre vo.-ialkozó javaslatai. Minden terén szolidárisak vagyunk a vietnami néppel. Indokína né- .főivel, sze'íedss'.'--'arcukkal és ■ meggyőződésünk. tmsv igazsá­gos úgvt" ; győzni fog. A'-‘” mérgezi a helvze­'►•;•. Kőzo'.-Keleten :is. Az USA '• k i. ív megakadályozza az ; •’ '■;/> -ó«i és v’SszaplHísa a nemzetközi tő- .:• po' i óif a 'világ e térségé­ben. A nerr.je' közé irTypgri-al iz­■ i""’- é •''■v-e’-ént, s annak é’-­. ó "’■'’■m robban in! la ki Iz-nel rz 1907-es -3eresszív háborút A mner-ar n m smV*úrís - sza- L' ■ yy ".• ■ ,rt küzdő arab né- oc' • r i és ípv-séfrot ad az ag- rcsszor vis? -iszorításához fogásunk szerint Izrael át>‘ m \ és né óét első^rhan sa.iü; kormányának imperializ­musa és az országban felszí­tó 1 n3‘?: ó val izmus fenyegeti ifiben. Lvt az agresszív ppli- • el kell utasítania min- • denSi'-ieh: tekintet, nélkül nefn­,•'■"■*. -,/j°ö!ar!ogúsára/ éjjen Íz-; ráesőén, .vagy Bárhol a vila- gon, A .kommunista mozgalom, o szocirüsia országok, amé- !ve'-. szemben állnak Izrael ag­resszív háborújával, határozot­tan elítélik az antiszemitiz­must, amely a népek naciona­lizmusának legotrombább for­mája. Elítéljük a cinizmust is. mint reakciós, antikommunis- ia. a nemzetközi imperializ­must szolgáló mozgalmat. A von izmus és az antiszemitiz­mus egyaránt reakciós irány­zat, mindkettő, mindig az el­nyomók fegyvere volt, a dol­gozó osztályok és az elnyomott nemzetek szabadságharcával szemben.-Jelenleg az izraeli csapatok változatlanul bitorolják még az agresszióval elrabolt terü­letekéi. A közel-keleti helyzet normalizálása csak akkor kö­vetkezhet be, ha a csapatokat kivonják az összes megszállt arab területről és megállapo­dás születik olyan béke megte­remtésére, amelyben tisztelet­ben tartják és elismerik vala­mennyi közel-keleti állam te­rületi épségét és függetlenségét. Támogatjuk a Biztonsági Ta­nács 1967-es határozatát, a poli- kai rendezést tartjuk szüksé­gesnek és törvényesnek; igaz­ságosnak tartjuk a Palesztinái menekültek jogát arra, hogy ne földönfutókként. hanem teljes egyenjogúságban, békés, biztos körülmények között él­hessenek. dolgozhassanak ősi hazájuk • földjén. Az imperialisták agresszióit mindenütt vissza kell verni, az imperializmust kényszeríte­ni, kell a békés egymás mellett élésre, azt önként nem fo­gadja el. E cél érdekében a szocialista országok mindén más haladó erővel együtt lép­nek. fel az agresszió erőivel szemben, hogy megakadályoz­zanak egy új, termonukleáris világháborút Csak a békés egy­más mellett élés elvének győ­zelme és gyakorlati realizálás i manch eft mas -sz. emberiséget egy Önmegsemmisítő, új világ­háborútól. Ahhoz, hogy ezt el­érjük, a szocialista országok­nak, a szabadságukért harcoló antiimperialista népeknek, a világ minden haladó és béke- szerető erejének egységes fron­tot kell' szembeállítaniuk. az imperializmussal. A népek sorsára, a világpoli­tikai események alakulására döntő hatást gyakorol a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom, amely az elmúlt években fejlődésének eredmé­nyes időszakát élte át. Törté­nelmi küldetésének megvalósí­tását a mozgalomban jelent­kező elvi-politikai vélemény- eltérések sem akadályozhatták meg. Mozgalmunk az elmúlt években előbbre lépett az egy­ség megerősítésének útján, erő södött az imperializmus elleni közös harc. A kommunista világmozga­lom az egység megerősítésén munkálkodva mindenekelőtt a marxizmus—leninizmus elvei­ből indul ki, valamint abból, hogy a közös ellenség, az im­perializmus. minden elnyomót, tat. minden népet egyformán fenyeget. A nézeteltérések vizsgálatánál gondolni kell az egyes pár.ok helyzetében, kö­rülménye, ben. feladataiban meglevő, nagy különbségekre . is, amelyek bonyolultabbá te­szik az egvségér! vívott har­cot, Az esc seg újból! meg­teremtésének mór’’ . s/ü láb.! elvi politika az eiha dósok el­leni következetés harc az elv­társi nyíltság.’ az összen .asra irányuló készség. A nemzf köz kommunista mozgalom eg' vének meg­szilárdításában "éneik’' üli je­lentőségű a o -’ietái; ó imá­dónál hrnus eszméje, s 'n •:' egy évszázada a nemzetköz’ tőke támadásaival szemben vívóit harcban született, azóta erősö­dik. edződik, ellenáll mindéi olyan próbálkozásnak amely a munkásosztály kezérő! k; akar­ja csavarni ezt a fegyvert. Ma. amikor a kommunista mozga­lom, az, egész világ’o kiterjed! a megvalósult szóc; i zmus vi­lágrendszerré Vált és a test­vérpártól; nagyon különböző feltételek. között dolgoznak, a proletár in te -náción al zmus eszméjéhez való hűség fonto­sabb. mint valaha. A proletár internacionalizmus eszméje va­lamennyi test vérpárttól meg­követeli a marxizmus—leo;- nizmus eszméihez való ragasz­kodást, a nemzeti önzés és el­zárkózás, a nacionalizmus kü­lönböző megnyilvánulási for­máinak leküzdését, az áldozat­kész szolidaritást." Pártunk és kormányunk, az internacionalizmus elvéből in­dult ki. amikor — más szo­cialista országokkal együtt — a testvéri, szövetséges, szo­cialista Csehszlovákia haladó erőinek megsegítésére sietett. Az akkori, veszélyekkel ter­hes helyzetben az a szándék vezérelt bennünket, hogy tá­mogatást. nyújtsunk Cseh­szlovákia dolgozó népének a szocialista vívmányok, a ha­talom megvédésében. Nem önző célokat követtünk, mi. az események meneté­ben mindvégig csak egyet kívántunk, és kívánunk ma is, azt, hogy szocialista mó­don oldódjanak meg a párt és a társadalom kérdései Csehszlovákiában. Őszintén örülünk, hogy csehszlovák elvtársaink határozottan kéz­be vették és . intézik ügye­iket, annak, hogy pártjuk és országuk ismét ott van, meg­becsült, egyenjogú harcosként a szocializmus nemzetközi seregében. Őszintén nagy si­kereket kívánunk a szocialis­ta haza építésében a cseh­szlovák testvérpártnak, a Hu- sák elvtárs által vezetett Központi Bizottságnak, a test­véri Csehszlovák Szocialista Köztársaság népeinek. A Központi Bizottság, a Magyar Szocialista Munkás­párt a IX. kongresszus hatá­rozatai alapján, hs a testvér- pártok nemzetközi tanács­kozásain közösen kialakított állásfoglalásokhoz tartva ma­ját végezte nemzetközi te­vékenységét. erősítette inter­nacionalista kapcsolatait. Pártunk képviselői a be­számolási időszakban részt vettek a kommunista mozga­lom különböző nemzetközi ér­tekezletein ; 54 testvérpárttal folytatunk kétoldalú megbe­széléseket. Pártunk erejéhez mérten igyekeztünk kapcso­latokat kiépíteni antiimperi­alista pártokkal, szervezetek­kel és mozgalmakkal; s kap­csolat létesült ’több szocialis­ta párttal is. Ehhez járult az a megtisztelő megbízatás, hogy pártunk házigazdája lehetett az 196R-as - budapesti konzul­tatív találkozónak és részt vett a kommunista és munkás­pártok 1969. évi moszkvai nemzetközi találkozójának elő­készítésében. Nemzetközi mozgalmunk ki­emelkedő fontosságú nagy eseménye volt a beszámolási időszakban, a kommunista-és munkáspártok 1969-es moszk­vai tanácskozása,, amely jól szolgálta a testvérpártok egy­ségtörekvéseit. kapcsolataik javulását, az imperializmus elleni közös harci platform kialakítását. Pártunk a ta- rácskozás állásfoglalásait tel­jes mértékben magáévá tet­te, és harcol megvalósítá­sukért. Minden testvérpárttal internacionalista egvségre, a haladás összes erőivel akció- egységre törekszünk az im­perialista ellenséggel '■-zeniben. Pártunk megítélése szerint nélkülözhetetlen a kommunis­ta- , és munkáspártok! közös, széles körű nemzetközi vé­leménycseréje. mozgalmunk nemzetközi tapasztalatainak összegezése., a közös elvi ál­lásfoglalások kialakítása. Je­lenleg, amikor a kommunis­ta mozgalomnak nincs nem­zetközi szervezete, a széles körű. rendszeres nemzetközi tanácskozások szolgálnak erre ' megfelelő keretül. Ezért pár­tunk mindenkor támogatta a kommunista és munkáspártok nemzetközi találkozóinak' ösz- szeüívását. és támogatni fogja azt a jövőben is. A Központi Bizottság meg­ítélése szerint pártunk nem­zetközi tevékenysége, kormá­nyunk külpolitikája gz el­múlt négy évben eredményes volt. Pártunk továbbra is mindent megtesz azért, hogy elvi. internacionalista politi­kával biztosítsa népünk szá­mára a szocialista építés nem­zetközi feltételeit, és becsü­lettel kivegye részét a hala­dásért világméretekben folyó küzdelemből. Ennek érdekében; tovább erősítjük a Szovjetunióhoz, a Szovjetunió Kommunista Párt­jához, a Varsói Szerződés és a KGST országaihoz, a szo­cialista világrendszerhez, a testvérpártokhoz fűződő szo­ros, baráti, internacionalista kapcsolatokat; szolidárisak va­gyunk a tőkés országokban harcoló osztálytéstvéreinkkel; támogatjuk a nemzeti felsza­badító mozgalmakat, fejleszt­jük az együttműködést Ázsia. Afrika és Latin-Amerika füg­getlen országaival; a kapita­lista országokkal a békés egymás mellett élés megváló sítására, normalizált viszony­ra, .kölcsönösen előnyös kap­csolatokra törekszünk; védjük építőmunkánk legfőbb felté­telét, a békét. Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! A Központ; Bizottság beszá­molójának végéhez értem. Pártunk eleget téve a társa­dalom eszméi, politikai veze­tőjeként reá háruló felada­toknak. nagy, és eredményes munkát végzett az elmúlt négy évbén. Munkásosztályunk, dolgozó népünk odaadó, szor­galmas munkájának, a kom­munisták és pártonkívüliek' együttműködésének köszön­hetjük, hogy a IX. kongresszus határozatait végrehajtva, újabb lépést tettünk előre a szocialista társadalom építé­sének útján. Most fel kell mérni a meg­tett utat, és előre kell tekin­tenünk. Szocialista építőmun­kánk hazai és nemzetközi fel­tételei adottak. Pártunk a marxizmus—leninizmus élvei­hez hűen. a munkásosztállyal, a dolgozó néppel összeforrva, nemzetközi osztályt est véreink­kel együtt küzdve nagy fel­adatokat oldott meg a múlt­ban, és még nagyobb felada­tok megoldására képes a jö­vőben. A Központi Bizottság úgy véli. minden feltétel adva van ahhoz, hogy munkánkat az ed­diginél magasabb színvonalon folytassuk. A legutóbbi négy, évben elért eredményeinkre támaszkodva erősítsük tovább pártunk vezető szerepét, szi­lárdítsuk a munkáshatalmat, fejlesszük tovább állajnéletün- ket, szélesítsük a szocialista demokráciát. erősítsük a nrarxizmus—leninizmus pozí­cióit., a szocialista közfelfogást és közerkölcsöt, hajtsuk végre népgazdasági terveinket, a IV. ötéves tervét, emeljük tovább népünk életszínvonalát. Ezt követeli pártunk célja, mun­kásosztályunk, népünk, nem­zetünk érdeke; ez egyben á mi legfontosabb hozzájárulá­sunk nemzetközi osztálytest­véreink harcához. A Központi Bizottság kéri a kongresszust, vitassa meg és hagyja jóvá a beszámolót, a Szervezeti Szabályzat módosí­tására előterjesztett javasla­tokat. A Központi Bizottság javasolja a kongresszusnak, hogy erősítse meg pártunk ed­digi fő irányvonalát és határo­zatában mondja ki: pártunk és népünk társadalmi prog­ramja a legközelebbi négy esztendőben a szocializmus teljes felépítésének magasabb szinten való folytatása legyen. A Központi Bizottság mé­lyen meg van győződve arról, hogy pártunk X. kongresszusa hivatása magaslatán, eredmé­nyesen elvégzi azt a munkát, amelyet az egész párt, dolgo­zó népünk bizalommal vár tő­le: kijelöli az előrevezető utat! Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt és annak X. kongresszusa! Éljen munkásosztályunk, népünk, hazánk, a Magyar Népköztársaság! Éljen a proletár internaciona|;zrnus, a kommunizmus, i béke! Kádár János beszédét gyak­ran szakította félbe a résztve­vők tetszésnyilvánítása, s a Központi Bizottság beszámoló­jának elhangzá-sa után hosszan zúgott a lelkes, ütemes taps A napirend szerint ezután Brutyó János, a KEB elnök’ előterjesztette a Közpor i El­lenőrző Bizottság beszámoló­ját.

Next

/
Thumbnails
Contents