Tolna Megyei Népújság, 1970. november (20. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-24 / 275. szám
kWcsi-pölítiteB . helyzetét alafj* vetően hazánk fejlődő társadalmi állapota határozza meg. A fiatalok nagy többsége ismeri és követi a szocialista célokat, támogatja a párt politikáját, becsületesen tanul, dolgozik, hazafihoz méltóan teljesíti honvédelmi kötelezettségét. Az ifjúságnak a szocializmus iránti vonzódása, a korábbi nemzedékénél nagyobb műveltsége rendszerünk fontos eredménye. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, mint a párt ifjúsági szervezete és az ifjúság egységes, politikai tömeg- szervezete, a párt irányításával teljesítette és teljesíti feladatait. Eredményesen mozgósította az ifjúságot a szocialista társadalom alapjainak' lerakásával és teljes felépítésének megkezdésével kapcsolatos féladatok végrehajtására. A KISZ csaknem 26 ezer alap- stervezetében több minit 800 ezer tagot tömörít; ez a 14— 26 éves fiataloknak mintegy 40 százaléka. A KISZ-szel szemben is nö'- vekedtek a, társadalom, de egyben az ifjúság igényei is. A KISZ továbbfejlődésének alapvető feltétele, hogy jobban kidomborodjék politikai, kommunista jellegének elsődlegessége. Akkor képes hivatását mind magasább színvonalón betölteni, ha jobban 'figyelembe veszi az ifjúság különféle korosztályainak és rétegeinek sajátos helyzetét, eltérő tapasztalatait és ‘igényeit; különösen azt a körülményt, hogy az ifjúság egy része még tanul, más része pedig már á termelőmunka és a társadalmi élet cselekvő részese. A KISZ törekédjék arra. hogy szocialista hazánk 010. polgáraivá, hazafias' és internacionalista szellemben nevelje ifjúságunkat. A szocializmus építésére ' mozgósítsa a fiatalokat, kezdeményező szerepei vállaljcin, iíjyság munkájának, " ’ művelődésem;,’;, kulturális . és. sportéletének szervezésében, ar.yá'gi. t szociális helyzetének..,iavítÉ^á&aike,, A párt vezető' szerepe megfelelően érvényesül a KISZ irányításában. Á pártszervezeteknek erre a jövőben is nagy figyelmet kell fordítaniuk, segíteniük kell az ifjú- s-ági szövetséget problémáinak megoldásában. A pártvezetés egyik legfontosabb feladata minden fokon, hogy saját területén támogassa a KISZ törekvéseit, és aktívan részt vegyen az ifjúság ■ egészének eszméi-politikai nevelésében. ■ Az ifjúság nevelésében külön figyelmet kell fordítani arra, hogy a KISZ a párt utánpótlása, jórészt ott nevelődnek a párt jövendő tagjai. A fiatalokat meg kell ismertetni a marxizmus—leninizmus tudományával, fegyelmezett' és kötelességtudó, a közösség, a nép, a szocialista haza ügyéért minden 1 áldozatra kész emberekké kell formálni őket, s közülük a legjobbakat kommunistává. a párt tagjaivá kell nevelni. Mindig tartsuk szemünk előtt: az ifjúság a párt, a nép. a szocialista haza ígé’-ete és jövője! A párt belpolitikájának sarkalatos pontja a szövetségi politika. A szövetségi politikának, amely alapvetően a dolgozó osztályok közötti együttműködést szolgálja, hatalmas ereje van: a helyes marxista irányvonal mellett társadalmunk előrevitelének döntő tényezője. Szövetségi politikánkban az osztályszövetséget, az összefogást, az egységet hirdetjük és valósítjuk meg. A szocializmus felépítésében az egész nép, társadalmunk minden dolgozó osztálya és rétege, minden- egyes magyar állampolgárt érdekelt. A legteljesebb társadalmi és emberi Népújság 6 szabadságol-, -a- Hfúionb ■ éléit*, a magasabb életszínvonalat csak a szocialista társadalom biztosíthatja. Politikai szövetségünk, erősödő szocialista nemzeti egységünk célja a szocializmus, elemi alapja a tudatosan felismert közös érdek, az igazi hazaszeretet és az a szándék, hogy hazánk felvirágoztatásán munkálkodjunk együtt a közösség boldogulására. A párt szövetségi politikája a Hazafias Népfront mozgalom keretében valósul meg. A Hazafias Népfront egyrészt politikai tömörülés, amelyben a párt részvételével és vezetésével együtt vannak és munkálkodnak hazánk legfontosabb társadalmi és tömegszervezetei ; másrészt a legszélesebb tömegmozgalom, amelynek keretében megvalósul a társadalom valamenv- nyl osztályának és rétegének összefogása a szocializmus építése céljából. A Hazafias Népfront mozgalom keretében az országban közel 4 ezer népfrontbizottság működik mintegy 120 ezer taggal, több százezer aktivistával. A Hazafias Népfrontban tömörülnek a munkások, parasztok, értelmiségiek, kispolgárok, s különböző világnézetű emberek, a kommunisták és páftonkívüliek, . — mindazok, akik vállalják a közök éért.'ti Szocialista Magyarország felépítését. A Hazafias Népfront mozgalomban részt vesznek hazánk német, délszláv, szlovák, román és más nemzetiségű dolgozói is, akik társadalmunk egyenjogú tagjaiként, a magyar néppel együtt építik a közös, szocialista hazát. A Hazafias Népfront mozgalomban együtt vannak hívők és nem hívők, állami tisztviselők és az egyházak képviselői. Államunk biztosítja a szabad vallásgyakorlási, az egyházak működését. Társadalmunk értékelni tudja, hogy az ország minden bevett felekezetének egyháza elismerte, önmagára nézve kötelezőnek tartja a Magyar Népköztársaság Alkotmányát, törvényeit, és elfogadta népünk törekvéseit, szocialista célkitűzéseit. A népfrontmozgalomban való közös részvétel pedig jól példázza, hogy különböző világnézetű emberek között is lehetséges kölcsönös megbecsülés és jó együttműködés olyan közös célok érdekében, amelyek a nép boldogulását, hazánk javát szolgálják. A Hazafias Népfront nagy segítséget jelent a pártnak, jó szolgálatot tesz közös ügyünknek; úgy véljük, hogy a mozgalom még tovább növelheti aktivitását a társadalmi életben.' A tlazafías' Népfront- mozgalom eddig is sokat tett és még sokat tehet a legátfogóbb szocialista nemzeti egység megszilárdításáért, a nemzet alkotó erőinek tömörítéséért. Nagy, és a tanácsok önállóságának növekedésével fokozódó, politikai jelentősége van annak, hogy a népfront az országos kérdések mellett intenzíven foglalkozik a lakosságot legközvetlenebbül érintő város- és községfejlesztés sokrétű problémáival is, s ezzel erősíti a helyi önkormányzati szervek nélkülözhetetlen tömegbázisát, azok demokratizmusát. Pártunk mindenkor hirdette és szervezte a munkások, parasztok, értelmiségiek, a kommunisták és pártonkívüli- ek összefogását, a nemzet minden alkotó erejének tömörítését. E politikának nagy jelentősége volt történelmi harcainkban és van ma is. Társadalmunk egysége a közös, szocialista munkában kovácsolódik mind erősebbé. A párt a jövőben is folytatja szövetségi politikáját, abban a meggyőződésben, hogy az a munkásosztály, a dolgozó nép érdekeit szolgálja, hogy mind erősebb lesz szocialista nemzeti egységünk, és közelebb visz nagy társadalmi célunkhoz: a szocialista Magyarország teljes felépítéséhez. V. Gazdasági építőm unkánk eredményei, A szocialista népgazdaság és a tervgazdálkodás továbbfejlesztése. díjpolitikájának, amely ^ a termelőerők fejlesztését. " á 4970. november 24. Elvtársak! építés légi "■ .szakaszában' különleges fóptossága van pártunk gaza a munka termelékenységének növelését, a lakosság életkörülményeinek javításét, szocialista góljainak elérését szolgálja. Gázdaságpolitikánk, gazdasági munkánk fő eleme a szocialista tervgazdálkodás, amely egyedüli módja a termelőerők tervszerű, fejlesztésének és alapja á szocialista gazdasági rend építésének. Népünk csak a munkásosztály politikai hatalmának megteremtésével, a termelési eszközök köztulajdonba vételével, a szocialista tervgazdálkodás bevezetésével tudta, a felszabadulás óta eltelt rövid 25 év alatt, a rom ok helyén új hazáját felépíteni, százados elmaradottságot felszámolva az országot iparosítani, a szocialista mezőgazdaságot megteremteni. Hazánk társadalmi fejlődésében, s ezen belül népgazdaságunkban, a szocialista építőmunkában új helyzet alakult ki az 196ű-as évek elején. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével a népgazdaság minden fő területén győztek a szocialista termelési és tulajdonviszonyok. A népgazdaság ugyanekkor kezdte túlhaladni az extenzív fejlődés lehetőségeit és szükségszerűvé vált az intenzív fejlődési szakaszra való áttérés. Az elért gazdasági fejlettségi színvónal már lehetővé tette, céljaink pedig sürgették, hogy termelőerőink fejlesztése, a gazdasági munka hatékonyságának növelése érdekében legalább kezdeti lépéseket tegyünk a nemzetközileg kibontakozó tudományostechnikai forradalom áramlatába való bekapcsolódásra is. A pártnak szembe kellett néznie az új helyzet új kérdéseivel, és ki kellett jelölnie a, kwáhbi előrehaladás útját. Mélyreható elemzéseket kellett végezni, a hazai és a többi ; szocialista ország tapasztalataira, a szocialista közgazdaságtudomány és más tudományágak eredményeire támaszkodva kellett kidolgozni a kérdések megoldásának módozatait. A gazdálkodás magasabb szintjén feltétlenül szükséges, hogy minden gazdasági döntésben messzemenően érvényesüljenek a közgazdasági szempontok. Aki politikai síkon intézkedik, az számoljon döntéseinek gazdásági hatásával, aki viszont gazdasági kérdésekben dönt, mérlegelje a politikai követelményeket., A közgazdasági szemlélet érvényesítése azonban nem teheti kétségessé azt a marxista alapelvet, hogy a politika az elsődleges. Lenin útmutatásai arra is figyelmeztetnek oennünket hogy egyetlen nagy rohammal, kizárólag a párt tekintélyére, a proletár hatalomra és az öntudatos munkások lelkesedésére támaszkodva nem lehet a szocializmust felépíteni. A párt befolyására, a munkáshatalom erejére, a dolgozók szocialista lelkesedésére építeni kell, ezeket az erőinket szüntelenül növelni kell, de ezenkívül szükség van arra, hogy a dolgozók a szocializmus építésében anyagilag is érdekeltek legyenek. Az alapos elemzések, a számtalan megoldási módozat kidolgozása éveket vett igénybe, s végül az elhatározások a gazdasági mechanizmus reformjában öltöttek testet. A gazdasági reform alapelveit a IX. kongresszus jóváhagyta, s 1.988. január elsejével bevezetésre kerültek. Ennek lényege: a szocialista tervgazdálkodásnak — a köz- gazdasági szabályozók, az üzemek önálló vezetése, a dolgozó kollektívák és az egyes dolgozók anyagi érdekeltsége útján történő — megvalósítása. A gazdasági reform alapélveit megismerve, párttagságunk csaknem egésze, s az ország közvéleményének nagy többsége helyeselte a^ok^t, De a fogadtatás és a helyeslés nem volt osztatlan. Itthon is, határainkon túl ;is akadtak őszinte barátaink, akik aggódtak, vajon beválnak-e újításaink? Jobboldali revizionista körök rendszerünk fellazulását remélték tőlük; szektás, dogmikus körökben ennek bekövetkezését jósolták. Ellenségeink — zavartkeltő szándékkal — a kapitalista piacgazdálkodás irányába tett első lépésről beszéltek. Miről tanúskodnak a tények? A Központi Bizottság jelentheti a kongresszusnak: a gazdasági reformot sikerült zökkenőmentesen bevezetni, alapelvei beváltak; az új gazdaságirányítási rendszer eredményesen működik. A reform 3 éve alatt tovább szilárdultak a szocialista termelési viszonyok; magasabb színvonalra emelkedett a szocialista tervgazdálkodás, a termelés tervszerűbb lett. A reform a korábbinál jobban biztosítja, hogy az össznépi érdek, a csoportérdek és a személyi érdek egyaránt, és megfelelően érvényesüljön. Erősödött a gazdálkodás biztonsága, nőtt a vezetők felelősségérzete. A hatékonyabb gazdálkodás elősegítette a termelés és a szükségletek közötti jobb összhangot. Mindez lehetővé tette, hogy az értékesítés és a nemzeti jövedelem nagyobb mértékben nőtt, mint a termelés. A népgazdaság egyensúlya szilárdult; fejlődött a külkereskedelem, eleget tettünk nemzetközi szerződéses kötelezettségeinknek. A határidő lejártáig még több mint egy hónap van hátra, de már most jelenthetjük a kongresszusnál!:: a harmadik ötéves népgazdasági tervet sikeresen teljesítettük. A nemzeti jövedelem az előirányzottnál nagyobb mértékben, 39—40 százalékkal emelkedik. Az ipar termelése 33— 35 százalékkal, a mezőgazdasági termelés- öt év diait áz előző öt évhez képest 16—17 százalékkal növekszik. Fejlődött a közlekedés, a vasút- és úthálózat, korszerűsödött a szállítás. Teljesítettük a terv többi előirányzatait is. Biztató változást és terveinknek megfelelő növekedést tapasztalunk a hazánk adottságai miatt különösen fontos külkereskedelemben. Bővültek hazánk gazdasági kapcsolatai a Szovjetunióval, a KGST- országokkal, a többi szocialista országgal, a harmadik világ országaival, és gazdasági, politikai érdekeinkkel összhangban, a kapitalista országokkal is. A III. ötéves terv jelentős túlteljesítésének értékét növeli, hogy az új irányítási rendszer bevezetése, 2 millió ember munkaidejének csökkentése ugyanezekben az években történt meg. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy a harmadik ötéves terv során néhány tényező kedvezőtlenül befolyásolta gazdaságunk egészséges fejlődését A nagyobb ipari termelésnek csak 55—60 százaléka származik a termelékenység növekedéséből; nem emelkedett megfelelően a termelés műszaki színvonala. Egyenetlen volt a beruházási tevékenység, és nem javult hatékonysága; lazaságok voltak a munkaerő- gazdálkodásban és a munka- fegyelemben. A III. ötéves terv éveiben az állattenyésztés nem fejlődött kielégítően. A növénytermesztésben viszont az 1961—65-ös évekhez viszonyítva sikerük, előrelépnünk, s a legutóbbi öt év alatt a búza országos termésátlaga 35 százalékkal növekedett s elérte a hektáronkénti 25 mázsás szintet. A kukorica termésátlaga, ugyanezeket az időszakokat összehasonlítva. 23 százalékkal növekedett, s országosan számítva elérte hektáronként a 32 mázsát. Ezekben az eredményekben már a szocialista nagyüzemi gazdálkodás fölénye mutatkozik meg, A gazdasági munka átfogó mérlege azt mutatja, hogy az elmúlt öt évben a fejlődés útjának bonyolult, de eredményes szakaszát lettük meg. A népgazdaság helyzete kiegyensúlyozottabb, színvonala emelkedett és a fejlődést segítő tendenciák erősödtek. Népgazdaságunk szilárdságának, egészséges alapjainak, teherbíró képességének meggyőző bizonyítéka az idei év is, melyben az árvíz okozta károknak, a védekezés költségeinek a termeléskiesésnek összesen csaknem 8 milliárd forintnyi terhével, a növénytermesztésben számottevő kiesést okozói r-ossz időjárás nehézségeivel kellett, s kell megküzdeni. Nehézségek voltak és vannak, de a hathatós kormányintézkedésekkel, dolgozó népünk helytállásával. népgazdaságunk erőivel mégis biztosítottuk a termelés és az ellátás folyamatosságát, a III. ötéves terv teljesítését és a megfelelő átmenetet a negyedik ötéves terv megkezdéséhez. A négy év alatt elért fejlődés, a nehéz feladatok megoldása annak köszönhető, hogy a Központi Bizottság a párt IX. kongresz- szusa által megerősített gazdaságpolitikai elveket követte, és a kongresszus határozatait a gazdasági munka területén végrehajtotta. A párt gazdaságpolitikájának pontos követésével dolgozták ki az új, IV. ötéves népgazdasági tervet is. Az új ötéves terv irányelveit a Köz-
