Tolna Megyei Népújság, 1970. november (20. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-24 / 275. szám
vábbra is megőrizni és gyarapítani pártunk azt a bizalmat, amelyet több mint öt évtized forradalmi küzdelmében, a Tisztelt Kongresszusi Hazánkban a munkáshatalom erős, megingathatatlan, a Magyar Népköztársaság belpolitikai helyzete szilárd. Népünk az elmúlt négy évben is számos tanújelét adta politikai érettségének, hazaszeretetének és eredményesen végzi szocialista építőmunkájét. A nyugodt, kiegyensúlyozott belpolitikai helyzet a párt harcának egyik legnagyobb eredménye, amelyet népünk nagyra értékel, mert tudja, hogy hallatlan nehézségek leküzdése árán jutottunk hozzá. Ezt az eredményt a határainkon túl barátaink is ismerik és értékelik, sőt a maguk módján még a velünk szembenállók is kénytelenek tudomásul venni. Hogy mindezt elmondhatjuk, abban nagy szerepe van pártunk vezetési stílusának, tömegkapcsolatainak és szövetségi politikájának. Pártunk mindig úgy fogta fel vezető szerepét, mint a nép szolgálatát, s politikájának valóra váltásában a legszélesebb tömegekre támaszkodik. Pártunk meghatározott körülmények között tölti be hivatását. A Magyar Népköztársaságban a történelmi harc megmásíthatatlan eredményeképpen egy politikai párt, a Magyar Szocialista Munkáspárt tevékenykedik. Tudományos elméletünk; a marxizmus—leninizmus, a szocializmus megvalósulásánál a formák sokféleségét tételezi fel, ennek megfelelően politikai rendszerében, a különböző országok történelmi fejlődésétől függően és sajátosságai szerint, tevékenykedhet egy vagy több politikai párt. A politikai vezetés szempontjából ez fontos körülmény, amellyel a pártnak mindig számolnia kell. A nálunk kialakult egypártrend- szer sok tekintetben megköny- nyíti a párt munkáját, segíti a társadalom összes alkotó erőinek politikai tömörítését. Fontos azonban tudnunk, hogy az összes alkotó erők tömörítése nem megy végbe automatikusan; megvalósítása a párttól fokozott figyelmet követelő állandó feladat. A Magyar Szocialista Munkáspárt belpolitikai tevékenységében egyrészről közvetlenül a tömegekre, másrészről a tömegszervezetekre és mozgalmakra, továbbá népi demokratikus államunk intézményes szerveire, a helyi munkában a tanácsokra támaszkodik. Társadalmunkban a párt eszmei és politikai vezető szerepe érvényesül. A párt elvi, politikai állásfoglalásait a különböző területeken dolgozó kommunistákon keresztül, a rájuk kötelező határozatok útján valósítja meg. Az állam és a társadalom intézményeinek önállóságát, hatáskörét a párt tiszteletben tartja, és a maga részéről törekszik rendeltetésszerű működésüket elősegíteni. A párt elvi, politikai állásfoglalásai alapián az ügyekben a szükséges konkrét intézkedéseket, a megvalósítás módozatait az állami és gazdasági irányító szervek, a társadalmi szervezetek vezető testületéi önállóan dolgozzák ki, maguk határozna!!:, és határozataikért, azok végrehajtásáért a törvényes kötelmek, saját szabályzataik szerint felelősek megbízóiknak, illetve tagsá- guktwfe, kommtmlsin mozgalom nemzedékeinek hősi harcával, annyi áldozatával, a magyar nép szolgálatában végzett odaadó mun. kajával érdemelt ki, amelyet A Központi Bizottság és a párt más irányító szervei, amikor csak lehetséges, már a kérdések vizsgálatába, a megoldások módozatainak kidolgozásába bevonják a társadalmi szervezeteket, a vizsgált kérdések legjobb ismerőit, az állami, gazdasági, kulturális szervek embereit, tudósokat, szakembereket, a közvetlenül érdekelt dolgozók széles körét. Az így előkészített döntések tudományosan megalapo- zöttábbak, számításba veszik országunk adottságait és viszonyait, az emberek véleményét. Ez az eljárási mód, a párt vezetésének, irányításának ez a stílusa szocialista rendszerünk demokratizmusának fontos eleme; így biztosítható, hogy a párt állásfoglalását, határozatait a végrehajtásukért felelősek és a tömegek egyaránt magukénak vallják. A párt arra törekszik, hogy a társadalom minden alkotó ereje bekapcsolódhasson az építőmunkába, és a közös feladatból minden intézményünk, minden kollektíva, minden dolgozó a maga helyén vegye ki részét, és végezze el feladatát. A célra irányuló milliónyi gondolatnak és tettnek kell eggyé válnia a szocializmus építésének hatalmas folyamatában. Pártunk tevékenységében az ország valamennyi társadalmi és ’ tömegszervezetére, tömeg- mozgalmára támaszkodik. Az ország legnagyobb tömegszervezete, a munkásság legszélesebb osztályszervezete, a szak- szervezet. ' A magyar szakszervezeteknek jelenleg több mint 3 millió 400 ezer tagjuk van; a munkabérből és fizetésből élőknek kereken 92 százaléka szervezett dolgozó. A szakszervezeteknek fontos szerepük van a párt tömegkapcsolataiban, az ország életében, a szocializmus építésében, és jelentős nemzetközi tevékenységük is. A munkásosztály hatalmának kivívása, a szocialista társadalom győzelme új körülményeket és feladatokat teremtett a szakszervezetek számára. Alapvető feladatukká vált s ennek eleget is tesznek a munkásosztály politikai hatalmának, a nép közös érdekeinek védelme, a szocialista társadalom építésének támogatása. Ez rendszerünknek egyik ereje. A szakszervezetek ma nagyobb mértékben élvez, mint bármikor korábban, és erejének most és a jövőben is fő és kiapadhatatlan forrása. tevékenysége azonban ebben nem merülhet és nem is merül ki. A szocialista állam szavatolja, törvények, kollektiv szerződések biztosítják ugyan a dolgozók jogait, de pártunk tapasztalatai azt mutatják, ez önmagában nem elegendő. A törvényeket, a dolgozók munka- és életkörülményeit meghatározó rendelkezéseket és megállapodásokat is emberek hajtják végre, ezért esetenként jogsérelmek, érdekütközések is lehetségesek. A szocialista társadalmi viszonyok között is szükség van rá, hogy a szak- szervezetek védjék a dolgozó kollektívák és az egyes emberek jogait, képviseljék napi érdekeiket. A hatalomra jutott munkásosztály szakszervezeteire ily módon kettős feladat hárul. Egyrészt az össztársadalmi érdekek védelme, másrészt a szakszervezet tagjainak, az egyes dolgozók érdekeinek védelme. Az elmúlt négy évben a szakszervezetek politikai szerepe növekedett, bővült jogköre. A gazdaságirányítás reformjával, az állami szervek hatáskörének decentralizálásával növekedett az üzemi, Vállalati, intézményi szakszervezeti bizottságok munkájának jelentősége, szélesedett az üzemi demokrácia. A szakszervezetek betöltik érdekvédelmi szerepüket, ugyanakkor állás- foglalásaik megfelelnek társadalmi fejlődésünk jelenlegi követelményeinek és az ország érdekeinek. A párt szervezetei a közös feladatok jó megoldása érdekében minden szinten megfelelő kapcsolatokat tartanak a szakszervezetekkel. Az állami és gazdasági vezetésnek és a szakszervezeteknek kialakultak és fejlődnek munka- kapcsolataik. Az utóbbi időben rend- •zeressé váltak a kormány és a Szakszervezetek Országos Tanácsának vezetői közötti tárgyalások. Ezek keretében központilag egyeztethetők a gazdaságpolitikai, életszínvonal-politikai és más fontos kérdésekben kialakult álláspontok. A szakszervezetek jogkörének növelése helyileg erősítette a törvények és szabályok pontosabb betartását. Nagy lehetőséget nyújt arra, hogy a vállalat rendelkezésére álló anyagi eszközöket — bér, szociális és kulturális alapokat — ésszerűbben használják fel. és a dolgozók szélesebb körét vonják be ezen ügyek eldöntésébe. A fejlődő szakszervezeti munka, a jogok és kötelességek szoros összefüggéseinek jobb megértésére nevel. A kollektív szerződések kidolgozása, megkötése és megtartásuk ellenőrzése nagy munkát ró a szakszervezetekre. Ezt a tevékenységet a dolgozók elismerése, de sok figyelmet érdemlő kritikai megjegyzése is kíséri. Bírálják, hogy a helyi jövedelemelosztásban a kollektív szerződések nem segítik eléggé a végzett munka szerinti differenciálást, nem védik eléggé a munkásság annyira fontos rétegét, az üzemi törzsgárda tagjait. A szakszervezetek sokat tesznek a dolgozók gazdálkodással összefüggő észrevételeinek és javaslatainak érvényesítéséért. Sokat és eredményesen foglalkoznak a munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom szervezésével. Tovább kell folytatni a munkát, hogy a szakszervezeteknek biztosított jogok minél teljesebben érvényesüljenek, a szocializmus építésének általános érdekei és a dolgozók személyes érdekei javára. A párt, a kommunisták, akik egyidejűleg küzdenek a munkásosztály végső forradalmi céljaiért és napi érdekeiért, ennek megfelelően egyrészről munkájukban támaszkodnak a szakszervezetekre, másrészről dolgoznak további megerősítésükért. Gazdaságilag és politikailag egyaránt fontos szerepet tölt be társadalmunkban a szövetkezeti mozgalom. Pártunk a szövetkezeti tulajdont az állami tulajdonnal azonos jellegű szocialista tulajdonnak ismeri el. A társadalmi és gazdasági rendszerünk szerves részét alkotó termelő, értékesítő és fogyasztási szövetkezetekbe több mint 2 millió ember társult. A szövetkezetekben dolgozik az aktív keresők egyharmada. A szövetkezetek eredményesen tevékenykednek a mező- gazdaság, az ipar, a szolgáltatások és a kereskedelem területén. A mezőgazdaság termelési értékének 73, az építőiparénak 13, az iparénak 5—6 százalékát adják, a kiskereskedelmi forgalomnak több mint 30 százalékát bonyolítják le. E nagy tömegeket átfogó mozgalom nemcsak nélkülözhetetlen gazdasági társulás, hanem belpolitikai életünk fontos társadalmi tömörülése is. A szövetkezetek működése lehetővé teszi a társadalmi, a szövetkezeti és az egyéni érdek mind teljesebb összehangolását; egyben elősegíti a munkában, a jövedelemelosztásban, az állammal szembeni kötelezettségek teljesítésében a szocialista elvek érvényesülését. IV. Pártunk szövetségi politikája. A tömegszervezetek és tömegmozgalmak tevékenysége. A szövetkezetek működési területükön érvényre juttatják a szocialista demokratizmust, elősegítik az egyén politikai és kulturális fejlődését, szocialista emberi közösségek kialakítását. Növelik a kollektív felelősségérzetet a szocialista tulajdon erősítésében, az oszthatatlan szövetkezeti vagyon, a szocialista tulajdon gyarapításában. A szövetkezeti mozgalomba tömörült állampolgárok élet-, és munkakörülményeinek, életszínvonalának, politikai fejlődésének alakulása társadalmi fejlődésünk jelentős tényezője, előmozdítása társadalmunk egészének érdeke. Ezért foglalt úgy állást pártunk IX. kongresszusa, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek hozzanak létre területi éa és országos ^ szövetségeket, és céljaikat előmozdító társulásokat. _ Ezek kialakultak, s mind jobban kibontakoztatják; hasznos tevékenységüket. Pártunk politikai tevékenységében, a szocializmus építésében számol a szövetkezeti mozgalommal, és támaszkodik rá. SzoVetkezetpolltlkája arra irányul, hogy erősödjenek, fejlődjenek szocialista vonásaik. Gazdálkodásukban és belső életükben érvényesüljön még jobban a szocialista jelleg, még nagyobb mértékben jusson kifejezésre a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdek összhangja. Társadalmunkban számottevő politikai erő a nőmozgalom. A Központi Bizottság, a kérdés nagy társadalmi fontossága és a szocialista fejlődés általános menetére való hatása miatt különös figyelmet fordít a nők helyzetére. Jelenthetjük, hogy a IX. kongresszus idevonatkozó határozatait végrehajtottuk. A Központi Bizottság ez évben a nők társadalmi helyzetének további javítására külön, az intézkedések egész rendszerét átfogó határozatot hozott, amelynek végrehajtása a legközelebbi években kedvező változásokat fog hozni. A nők, akik jelentős szerepet töltenek be társadalmunk életében, és hazánk aktív keresőinek 41 százalékát teszik ki, eredményesen dolgoznak az élet minden területén. Nyilvánvaló a családban betöltött szerepük nagy jelentősége. A nőmozgalom sokat tett azért, hogy a társadalmi életben, a gazdasági építőmunkában aktív tevékenységre buzdítsa a közéletből korábban kirekesztett nőket. A legöntudatosabb nők az első sorban harcoltak a szocialista forradalom győzelméért, ma pedig munkájukkal segítik a szocialista társadalom építését. Mindezzel a haladás általános ügyét, egyben a nők társadalmi fel- emelkedését is a leghatékonyabban szolgálták. A párthatározat a nőmozgalom bizonyos átszervezését is előirányozta. Most a párt szervezeteiben kijelölt 32 ezer külön felelős foglalkozik a nők; helyzetével, társadalmi problémáival. Létrehoztak nőbizottságokat a népfrontbizottságok mellett, a szakszervezetekben, a szövetkezetekben, összesen 160 ezer taggal. Az átszervezés után a párt közvetlenül irányítja a nők társadalmi kérdéseivel való foglalkozást, és kétszer annyi elvtársnő végez rendszeres munkát a nőmozgalomban, mint korábban. Mindez hozzájárul, hogy egész társadalmunk, amely a szocializmus építésében számol a nők munkájával, többet és jobban foglalkozzon a nők társadalmi kérdéseivel és elősegítse helyzetük javítását, problémáik megoldását. Az ifjúság életével, gondjaival a párt, államunk, társadalmi szervezeteink rendszeresen ég sokoldalúan foglalkoznak. A magyar ifjúság erNcpújság 1970. november 24.
