Tolna Megyei Népújság, 1970. november (20. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-24 / 275. szám

Az Alkotmány módosításá­nak kérdéseivel való foglal­kozás közben már felvető­dött és nyilván a későbbiek­ben szélesebb körben is fel­vetődhet, az ország hivatalos elnevezésének, címerének, ál­lami zászlajának kérdése. A Magyar Népköztársaság elne­vezés jól kifejezi munkásosztá­lyunk, népünk harcának leg­nagyobb eredményét, azt, hogy megalkotta eddigi leg­nagyobb történelmi vívmá­nyát; a nép államát Államunk, rendszerünk fő jellemvonásaiban, a tulajdon- és osztályviszonyok tekinteté­ben már szocialista, a szo­cialista társadalom teljes fel­építése viszont még csak fo­lyamatban van. Pártunk úgy véli, még nem érkezett el az ideje, hogy országunkat szo­cialista köztársasággá kiáltsuk ki. Azt tartjuk, inkább jus­sunk előbbre az építéssel és késsünk az elnevezéssel, mint siessünk az elnevezéssel és késsünk a szocializmus épí­tésével. A Magyar Népköz- társaság neve ma is dolgozó népünk hatalmát, államát, hazáját, az épülő új, szoci­alista világot jelenti, hirdeti félreérthetetlenül mindenhol és mindenki számára. III. A párt vezető szerepe. A pártmunka továbbfejlesztése. Kedves Elvtársak! Pártunk, a magyar munkás- osztály marxista-—leninista, kommunista élcsapataként tár­sadalmunk eszmei-politikai ve­zetője; irányítja, szervezi a szocialista építést, s ezzel az egész magyar nép érdekeit szolgálja. Kormányzópárt, amelynek politikája meghatá­rozóan kihat az ország, a tár­sadalom életének egészére. A párt csak azért és azáltal töltheti be megfelelően tör­ténelmi misszióját, mert te­vékenységében a marxizmus— leninizmus tudományos elmé­lete vezérli. Pártunk a mar­xizmus—leninizmus alkotó al­kalmazásának híve. Lenint kö­veti, aki arra tanít, hogy „...a marxizmus nem holt dogma, nem valami befeje­zett, kész, változatlan tanítás, hanem a cselekvés vezérfona­la”, másutt, ugyanezt máskép­pen kifejezve azt mondja „ a marxizmusban a leglényege­sebb, ami a marxizmus élő lelke: a konkrét helyzet konk­rét elemzése”. Pártunk a marxizmus—le­ninizmus elveiből, a magyar és a nemzetközi munkásosz­tály forradalmi tapasztalatai­ból indul ki, és a konkrét helyzet konkrét vizsgálata alapján hozza meg döntéseit. A legutóbbi másfél évtizedben pártunknak három nagy fel­adatot kellett megoldania. Az ellenforradalmi felkelés erői­nek szétzúzásával a népi ha­talmat megvédeni és megszi­lárdítani; a mezőgazdaság szo­cialista átszervezését végre­hajtani; végül a gazdaságirá­nyítás továbbfejlesztésének bo­nyolult kérdéseit kellett meg­oldania. Hogy pártunk eze­ket a nagy feladatokat kielé­gítően meg tudta oldani, azt elsősorban annak köszönheti, hogy a revizionista és a dog­matikus megközelítési módo­kat *« tározottan és egyformán elv jr te, a marxizmus—lenin- i«rt.s elveit követte. Pártunk működésének leg­fontosabb szervezési alapelve a demokratikus centralizmus, amelyet a kommunista moz­galom számára Lenin dolgo­zott ki tudományos pontosság­gal. A munkásosztály újtípusú forradalmi pártja szervezeti életének és működésének le­nini alapelveit a történelem igazolta, azok mindmáig érvé­nyesek. A demokratikus cent­ralizmus elvét kiegészíti a kol­lektív vezetés és a személyi felelősség elve. Saját tapasz­talataink alapján teljes meg­győződéssel állíthatjuk, hogy megsértésük esetén nem érvé­nyesülhet maradéktalanul a marxizmus—leninizmus, a po­litika eltorzul, elsorvadnak a párt tömegkapcsolatai, s elvész akcióképessége; érvényesülé­sük viszont meghatváíiyozza a párt erőit. Gyakorlatunkban a dönté­sek demokratikus előkészíté­sét, a kérdések sokoldalú és szabad megvitatását, a külön­böző vélemények meghallga­Népújság 1910. november 24. tását és figyelembe vételét szorgalmazzuk, éppen úgy, mint a meghozott határozatok egységes, kötelező és pontos végrehajtását. A pártdemok­rácia nélkül nem lehet igazi eszmei, politikai egységet te­remteni, nem lehet a belső meggyőződésen alapuló magas­fokú tudatosságot kifejleszte­ni. Centralizmus, szervezetei­nek fölé- és alárendeltsége nélkül a párt nem szervezett erő, elvész élcsapatjellege, ere­je, és egységes cselekvésre képtelen vitaklubok tömegére esik szét. Pártunk szervezeti felépíté­sében, életének belső rendjé­ben híven követi a munkás- osztály forradalmi pártjának hagyományos lenini elveit. Je­lenthetjük, a párt, a beszámo­lási időszakban ideológiailag, politikailag, szervezetileg egy­aránt egészségesen fejlődött, erősödött. Megbonthatatlan egységben halad mindmáig. A pártnak négy évvel ezelőtt 19 ezer alapszervezete és ke­reken 585 ezer tagja, illetve tagjelöltje volt. Most 21 ezer az alapszervezetek száma, a tagságé pedig 77 ezer fővel, 13 százalékkal magasabb, 662 ezer fő. A IX. kongresszus határo­zata alapján pártunkban meg­szűnt a tagjelöltség intézmé­nye. Az akkor nyilvántartott 37 900 tagjelöltből, egyéni el­bírálás alapján 35 250 elvtár­sat felvettek a párt tagjai kö­zé. A tapasztalatok azt mu­tatják, hogy a tagjelöltség intézményének megszüntetése pártunkban helyesnek bizo­nyult. A párt taglétszáma és össze­tétele alapjában megfelelően alakult. A taglétszám növeke­dése összhangban van a kom­munista eszme vonzóerejének, a párt politikai befolyásának növekedésével. Pártunk mun­kásjellege a tagság összetéte­lében is érvényesül. A tagság 70 százaléka eredeti foglalko­zása szerint munkás; jelenleg is fizikai munkát végez a párt­tagság 38 százaléka. A társa­dalomban végbemenő átréte- geződési folyamatok következ­tében a tagság egészén belül a fizikai dolgozók aránya 4,5 százalékkal csökkent. Vala­melyest emelkedett a párttag­ság átlagos életkora, ez jelen­leg 44 év. A beszámolási idő­szakban az újonnan felvett ta­gok 48 százaléka fizikai dolgo­zó, megfelelő arányban van­nak közöttük nők; a korcso­portok képviselete is egészsé­ges: 84 százalékuk 40 éven aluli. Pártunkban együtt él, dolgo­zik, összeforrva harcol a for­radalmárok három nemzedéke: a veterán harcosok, a közép­korúak és az ifjabbak nemze­déke. Figyelemre méltó, hogy jelenlegi párttagságunknak több mint a fele 1956. óta lé­pett a pártba; az azóta folyta­tott harc menetében került kö­zel a párthoz és vált párttag­gá. A párt új tagjai általában a munkában élenjárók, a társa­dalmi és tömegszervezeti ak­tivisták közül kerülnek ki, s ennek így kell történnie ez­után is. A tagfelvételi mun­kában továbbra is kell ke­rülni a kampánysze-űségel. A jövőben is megkíl'ö-''tetetett figyelmet kell fordítani a párt munkásjellegének erősítésére, az ipari munkások, a fizikai dolgozók, a nők és a fiatalok felvételére. A párt szervezeti ereje szem­pontjából nem közömbös tag­jainak száma. Akcióképessége és igazi hatóereje azonban, a helyes politikai vonal mellett, tagságának egységében van. A Központi Bizottság jelentheti a kongresszusnak, hogy az el­múlt négy évben tovább erő­södött pártunk eszmei, politi­kai, szervezeti egysége, akció­képessége. A párt egységét nem tekint­jük egyszer és mindenkor­ra adottnak. Pártunk egysége a lényeges, politikai, gazdasá­gi, ideológiai kérdésekben szi­lárd. Ezt az egységet azonban a gyakorlati munkában min­den új kérdésben újból meg újból meg kell teremteni. A párt az egység erősítésén dol­gozik ezután is; azt megbon­tani, rombolni, sem kívülről sem belülről nem engedi sen­kinek. Az önként vállalt, le­nini értelemben vett pártfe­gyelem, beosztásra és rangra való tekintet nélkül, kötelező mindenkire. A párt fő ereje eszméinek igazságában és a tömegek tá­mogatásában van. A szocia­lizmus építésének soron lévő feladatai nagyobb követelmé­nyeket támasztanak a párt tö­megpolitikai, agitációs és propa­gandamunkájával szemben. A pártpolitikájának képviselete, céljainak hirdetése a párt va­lamennyi alapszervezetének és tagjának kötelessége. Ezt a fel­adatot szolgálják a párt agi­tációs és propagandaeszközei: a sajtó, a rádió, a televízió, a párt lapjai és folyóiratai. A párt központi napilapja, a Népszabadság 755 ezer pél­dányban, a 19 megyei napi­lapja összesen 780 ezer pél­dányban jelenik meg. A Tár­sadalmi Szemle, a párt elmé­leti folyóirata 36 ezer pél­dányban, szervezeti lapja, a Pártélet 95 ezer példányban jelenik meg havonta. Pártunk elvet minden a tömegeket le­becsülő és a közvéleményt manipuláló megnyilvánulást. Ugyanakkor a közvélemény jó tájékoztatását, a szocializmus eszméinek propagálását rend­kívül fontos feladatnak tekin­ti. A párt, a népi állam ke­zében lévő tömegpropaganda­eszközöknek ezeket a nemes célokat kell szolgálniok a jö­vőben méginkább és jobban, mint eddig is tették. A kongresszusi felkészülés időszakában az egész pártban mélyrehatóan megvitatták a pártmunka legidőszerűbb kér­déseit. Az eredmények általá­nos elismerése mellett a párt­tagok sok helyütt és jogosan kifogásolták, hogy egyes kér­désekben, egyes területeken nem, következetlenül, vagy hibásan hajtják végre a párt politikáját. A párt politikájának megfelelő érvé­nyesítését csak az biztosíthat­ja, ha a Központi Bizottság, a párt középfokú irányító szer- 'vei és a párt alapszervezetei, a feladatok azonos értelmezé­se alapján, a legnagyobb ösz- szehangoltsággal, egyidejűleg, és ugyanazért dolgoznak. A kongresszust előkészítő ta­nácskozások vitáiból is kitűnt, hogy a pártmunka fejleszté­sében most nagy fontossága van a politika eddiginél kö­vetkezetesebb és egységes vég­rehajtásának, a pártellenőfzés erősítésének, és az alapszer­vezeti munka fejlesztésének. A Központi Bizottságnak és végrehajtó szerveinek, a Poli­tikai Bizottságnak, a titkárság­nak, a Központi Bizottság ap­parátusának munkájában, és részben a pártbizottságok és pártszervezetek tevékenységé­ben is az utóbbi időben a kü­lönböző kérdésekkel kapcsola­tos elemző munkán, a párt- határozatok kidolgozásán volt a hangsúly, s a szükségesnél kevesebb figyelem jutott a ho­zott határozatok végrehajtásá­nak ellenőrzésére. Az ellenőrzés megjavítása nélkülözhetetlen és sürgető az egész pártban, annak érdeké­ben, hogy a gyakorlat teljesen megfeleljen az elvi döntések­nek és a párt politikája hiány­talanul érvényesüljön a gazda, sági és a kulturális építőmunka, a szociálpolitika egész terüle­tén. A hatékonyabb ellenőr­zés szükséges a tapasztalatok jobb és gyorsabb hasznosítá­sa, a gyakorlati munka állan­dó javítása, a párt ideológiai és politikai munkájának szün­telen fejlesztése szempontjá­ból is. ' A pártalapszervezeteknek kü­lönlegesen fontos szerepük van a párthatározatok megvalósítá­sában és a párt tömegkapcso- latainak erősítésében. A párt politikáját a dolgozó milliók nem kis mértékben annak alapján ítélik meg, milyen ta­pasztalatokat szereznek köz­vetlen munkahelyükön, ho­gyan érvényesül a párt poli­tikája helyileg, milyen az alapszervezetek munkája, a kommunisták magatartása. A gazdasági reform viszo­nyai között a pártszervek, a pártalapszervezetek egy része még nem találta meg munká­jának új, megfelelőbb formá­ját. Egyes állami, gazdasági ve­zetők lebecsülik a politikai munka fontosságát, a helyi pártszervezetek szerepét. Mi­közben növekedett a gazdasági vezetés önállósága és hatás­köre, sok helyen nem erősö­dött ezzel egyidejűleg megfe­lelően a pártszervezet befolyá­sa, az üzem tevékenységét alapvetően meghatározó ténye­zőkre. Nem tudták kellően elő­segíteni a párt politikájának érvényesítését, nem tudtak kellő határozottsággal fellép­ni a hibák és fogyatékosságok ellen. A pártnak, a kommunisták­nak megtisztelő feladata, hogy a harcban, a munkában elöl járjanak, példát mutassanak. Ez nagyfokú fegyelmet, önzet­lenséget, elvhűséget, határo­zottságot és öntevékenységet, kezdeményezést vár a kommu­nistáktól. A párt a jövőben még fokozottabb mértékben igényli és meg is követeli min­den tagjától, hogy a párt po­litikájáért. a párt határoza­tainak képviseletében nyíltan és minden ingadozás nélkül álljon ki, harcoljon és dol- gozzan megvalósításukért. A párt élete és munkája szempontjából meghatározó szerepe van a Szervezeti Sza­bályzat előírásainak. A Közpon­ti Bizottság párttagságunk elé bocsátotta vitára, most a kongresszus elé terjeszti dön­tésre a Szervezeti Szabályzat módosítására vonatkozó javas­latát. A Szervezeti Szabályzat meg­felelően tükrözi, hogy pártunk kommunista párt, a tnuftkás- osztály forradalmi élcsapata, a nemzetközi kommunista és munkástnozgalom része, ame­lyet tevékenységében a marxiz­mus—leninizmus elmélete, a proletár internacionalizmus eszméje vezérel. Felépítése, munkamódszere megfelel a forradalrpi élcsapattal szem­ben támasztott követelmé­nyeknek. Ezért a párt Szerve­zet; Szabályzatának alapelvei nem szorulnak változtatásra. A kongresszusnak ezért csak olyan, az alapelveket nem érintő módosításokat javaso­lunk, amelyeket a változó kö­rülmények tesznek szükségessé, amelyek növelik a pártmunka hatékonyságát. A Szervezeti Szabályzat mó­dosítására vonatozó részletes javaslatot, és indoklását a kül­dött elvtársak kezébe adtuk írásban. Közöttük a három to­vábbi módosítást, amelynek benyújtását a Központi Bizott­ság a párttagság véleményé­nek figyelembevételével leg­utóbbi, november 12-i ülésén határozta el. A beszámolóban a módosításoknak csak néhány kérdését érintjük; — A tagfelvétel álsó kor­határát 21 évről 18 évre java­soljuk leszállítani. Ezzel a párttagság többsége egyetért; azok is. akik vitatták a kor­határ leszállításának szüksé­gességét, a párt féltéséből in­dultak ki. A módosítás célja, hogy a termelőmunkában részt vevő ifjak, a honvédelmi kö­telezettségeiket teljesítő fiata­lok, a főiskolások, általában a politikailag érett, egyébként teljes jogú fiatal állampolgá­rok számára meg legyen a le­hetőség a pártba való belépés­ié is. — A párttagság helyesléssel fogadta azt a javaslatot, hogy a pártban minden kérdésben szótöbbséggel döntsünk. A pártban lévő, egészséges, sza­bad légkör nem teszi szüksé­gessé, hogy személyi ügyekben továbbra is fenntartsuk a két­harmados többséget kívánó szavazás rendjét. — Helyeslik az alapszerve» Zetek vezetőségének az eddigi­nél nagyobb időszakra szóló, négyévenkénti választását, mert lehetőséget nyújt arra, hogy a vezetőségi tagok gya­korlatra tegyenek szert, elő­segíti a vezetés folyamatossá­gát is; a beszámoló taggyűlé­sek évenkénti megtartása ugyanakkor jobb munkára ösztönzi a pártszervezeteket és a tagság jogait is bővíti. — A párttagság egyértelmű helyeslésével találkozott az a módosítás, amely a bírálat szabadságát védi pártunkban. Javasoljuk, kerüljön be a Szervezeti Szabályzatba, a kö­vetkező szöveg: „a bírálat el­főj tói ellen az illetékes párt­szerv köteles eljárást indíta­ni”. A javaslat célja, hogy az eddiginél határozottabban és teljes mértékben megvéd- jük pártuhkban és a köz­életben is a bírálat jogát, min­denkivel szemben. — A tagdíjak mérsékelését javasoljuk az alacsonyabb ke­resetű és emelését a nagyobb keresetű párttagoknál. A ja­vaslat szerint egy újabb ka­tegória bevezetésével a maga­sabb keresetű párttagok ezen­túl havi 400 forint tagdíjat fi­zetnek. Az egységes értelmezés és rendtartás érdekében a Köz­ponti Bizottság saját hatáskö­rében úgy intézkedett, hogy a tagdíjak megállapításánál a jövőben csak a törvényben kö­telezően előírt munkaidőre já­ró keresetet veszik figyelembe. A Szervezeti Szabályzattal belső pártéletünk legfontosabb törvényeit tárgyaljuk. A Köz­ponti Bizottság bízik abban, hogy a küldöttek megértik in­dítékait és a kongresszus el­fogadja a Szervezeti Szabály­zat módosítására vonatkozó ja­vaslatokat. Pártunk küldetése a mun­kásosztály törekvéseinek, for­radalmi céljainak, a nép ügyé­nek szolgálata. Mint társadal­munk eszmei, politikai vezető­je, a tömegek szervezője, pár­tunk a IX. kongresszus óta is betöltötte a hivatását és mun­kájával kiérdemelte munkás- osztályunk, népünk, nemzet­közi osztálytestvéreink bizal­mát és támogatását. Pártunk­nak úgy kell dolgoznia tovább­ra is. hogy eszmei, politikai és szervezeti egysége, a tömegek­kel való összeforrottsága to­vább erősödjék. így tudja to-

Next

/
Thumbnails
Contents