Tolna Megyei Népújság, 1970. november (20. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-24 / 275. szám

Az Alkotmány módosításának kérdéseivel való foglalkozás közben már felvetődött és nyilván a későbbiekben szélesebb körben is felvetődhet, az ország hivatalos elnevezésének, címerének, állami zászlajának kérdése. A Magyar Népköztársaság elnevezés jól kifejezi munkásosztályunk, népünk harcának legnagyobb eredményét, azt,

hogy megalkotta eddigi legnagyobb történelmi vívmányát; a nép államát Államunk, rendszerünk fő jellemvonásaiban, a tulajdon- és osztályviszonyok tekintetében már szocialista, a szocialista társadalom teljes felépítése viszont még csak folyamatban van. Pártunk úgy véli, még nem érkezett el az ideje, hogy országunkat szocialista köztársasággá kiáltsuk ki. Azt tartjuk, inkább jussunk előbbre az építéssel és késsünk az elnevezéssel, mint siessünk az elnevezéssel és késsünk a szocializmus építésével. A Magyar Népköz- társaság neve ma is dolgozó népünk hatalmát, államát, hazáját, az épülő új, szocialista világot jelenti, hirdeti félreérthetetlenül mindenhol és mindenki számára.

III.

A párt vezető szerepe.

A pártmunka továbbfejlesztése.

Kedves Elvtársak!

Pártunk, a magyar munkás- osztály marxista-—leninista, kommunista élcsapataként társadalmunk eszmei-politikai vezetője; irányítja, szervezi a szocialista építést, s ezzel az egész magyar nép érdekeit szolgálja. Kormányzópárt, amelynek politikája meghatározóan kihat az ország, a társadalom életének egészére.

A párt csak azért és azáltal töltheti be megfelelően történelmi misszióját, mert tevékenységében a marxizmus— leninizmus tudományos elmélete vezérli. Pártunk a marxizmus—leninizmus alkotó alkalmazásának híve. Lenint követi, aki arra tanít, hogy „...a marxizmus nem holt dogma, nem valami befejezett, kész, változatlan tanítás, hanem a cselekvés vezérfonala”, másutt, ugyanezt másképpen kifejezve azt mondja „ a marxizmusban a leglényegesebb, ami a marxizmus élő lelke: a konkrét helyzet konkrét elemzése”.

Pártunk a marxizmus—leninizmus elveiből, a magyar és a nemzetközi munkásosztály forradalmi tapasztalataiból indul ki, és a konkrét helyzet konkrét vizsgálata alapján hozza meg döntéseit. A legutóbbi másfél évtizedben pártunknak három nagy feladatot kellett megoldania. Az ellenforradalmi felkelés erőinek szétzúzásával a népi hatalmat megvédeni és megszilárdítani; a mezőgazdaság szocialista átszervezését végrehajtani; végül a gazdaságirányítás továbbfejlesztésének bonyolult kérdéseit kellett megoldania. Hogy pártunk ezeket a nagy feladatokat kielégítően meg tudta oldani, azt elsősorban annak köszönheti, hogy a revizionista és a dogmatikus megközelítési módokat *« tározottan és egyformán elv jr te, a marxizmus—lenin- i«rt.s elveit követte.

Pártunk működésének legfontosabb szervezési alapelve a demokratikus centralizmus, amelyet a kommunista mozgalom számára Lenin dolgozott ki tudományos pontossággal. A munkásosztály újtípusú forradalmi pártja szervezeti életének és működésének lenini alapelveit a történelem igazolta, azok mindmáig érvényesek. A demokratikus centralizmus elvét kiegészíti a kollektív vezetés és a személyi felelősség elve. Saját tapasztalataink alapján teljes meggyőződéssel állíthatjuk, hogy megsértésük esetén nem érvényesülhet maradéktalanul a marxizmus—leninizmus, a politika eltorzul, elsorvadnak a párt tömegkapcsolatai, s elvész akcióképessége; érvényesülésük viszont meghatváíiyozza a párt erőit.

Gyakorlatunkban a döntések demokratikus előkészítését, a kérdések sokoldalú és szabad megvitatását, a különböző vélemények meghallgaNépújság

1910. november 24.

tását és figyelembe vételét szorgalmazzuk, éppen úgy, mint a meghozott határozatok egységes, kötelező és pontos végrehajtását. A pártdemokrácia nélkül nem lehet igazi eszmei, politikai egységet teremteni, nem lehet a belső meggyőződésen alapuló magasfokú tudatosságot kifejleszteni. Centralizmus, szervezeteinek fölé- és alárendeltsége nélkül a párt nem szervezett erő, elvész élcsapatjellege, ereje, és egységes cselekvésre képtelen vitaklubok tömegére esik szét.

Pártunk szervezeti felépítésében, életének belső rendjében híven követi a munkás- osztály forradalmi pártjának hagyományos lenini elveit. Jelenthetjük, a párt, a beszámolási időszakban ideológiailag, politikailag, szervezetileg egyaránt egészségesen fejlődött, erősödött. Megbonthatatlan egységben halad mindmáig.

A pártnak négy évvel ezelőtt 19 ezer alapszervezete és kereken 585 ezer tagja, illetve tagjelöltje volt. Most 21 ezer az alapszervezetek száma, a tagságé pedig 77 ezer fővel, 13 százalékkal magasabb, 662 ezer fő. A IX. kongresszus határozata alapján pártunkban megszűnt a tagjelöltség intézménye. Az akkor nyilvántartott 37 900 tagjelöltből, egyéni elbírálás alapján 35 250 elvtársat felvettek a párt tagjai közé. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a tagjelöltség intézményének megszüntetése pártunkban helyesnek bizonyult.

A párt taglétszáma és összetétele alapjában megfelelően alakult. A taglétszám növekedése összhangban van a kommunista eszme vonzóerejének, a párt politikai befolyásának növekedésével. Pártunk munkásjellege a tagság összetételében is érvényesül. A tagság 70 százaléka eredeti foglalkozása szerint munkás; jelenleg is fizikai munkát végez a párttagság 38 százaléka. A társadalomban végbemenő átréte- geződési folyamatok következtében a tagság egészén belül a fizikai dolgozók aránya 4,5 százalékkal csökkent. Valamelyest emelkedett a párttagság átlagos életkora, ez jelenleg 44 év. A beszámolási időszakban az újonnan felvett tagok 48 százaléka fizikai dolgozó, megfelelő arányban vannak közöttük nők; a korcsoportok képviselete is egészséges: 84 százalékuk 40 éven aluli.

Pártunkban együtt él, dolgozik, összeforrva harcol a forradalmárok három nemzedéke: a veterán harcosok, a középkorúak és az ifjabbak nemzedéke. Figyelemre méltó, hogy jelenlegi párttagságunknak több mint a fele 1956. óta lépett a pártba; az azóta folytatott harc menetében került közel a párthoz és vált párttaggá. A párt új tagjai általában a munkában élenjárók, a társadalmi és tömegszervezeti aktivisták közül kerülnek ki, s ennek így kell történnie ezután is. A tagfelvételi munkában továbbra is kell kerülni a kampánysze-űségel. A jövőben is megkíl'ö-''tetetett figyelmet kell fordítani a párt munkásjellegének erősítésére,

az ipari munkások, a fizikai dolgozók, a nők és a fiatalok felvételére.

A párt szervezeti ereje szempontjából nem közömbös tagjainak száma. Akcióképessége és igazi hatóereje azonban, a helyes politikai vonal mellett, tagságának egységében van. A Központi Bizottság jelentheti a kongresszusnak, hogy az elmúlt négy évben tovább erősödött pártunk eszmei, politikai, szervezeti egysége, akcióképessége.

A párt egységét nem tekintjük egyszer és mindenkorra adottnak. Pártunk egysége a lényeges, politikai, gazdasági, ideológiai kérdésekben szilárd. Ezt az egységet azonban a gyakorlati munkában minden új kérdésben újból meg újból meg kell teremteni. A párt az egység erősítésén dolgozik ezután is; azt megbontani, rombolni, sem kívülről sem belülről nem engedi senkinek. Az önként vállalt, lenini értelemben vett pártfegyelem, beosztásra és rangra való tekintet nélkül, kötelező mindenkire.

A párt fő ereje eszméinek igazságában és a tömegek támogatásában van. A szocializmus építésének soron lévő feladatai nagyobb követelményeket támasztanak a párt tömegpolitikai, agitációs és propagandamunkájával szemben. A pártpolitikájának képviselete, céljainak hirdetése a párt valamennyi alapszervezetének és tagjának kötelessége. Ezt a feladatot szolgálják a párt agitációs és propagandaeszközei: a sajtó, a rádió, a televízió, a párt lapjai és folyóiratai.

A párt központi napilapja, a Népszabadság 755 ezer példányban, a 19 megyei napilapja összesen 780 ezer példányban jelenik meg. A Társadalmi Szemle, a párt elméleti folyóirata 36 ezer példányban, szervezeti lapja, a Pártélet 95 ezer példányban jelenik meg havonta. Pártunk elvet minden a tömegeket lebecsülő és a közvéleményt manipuláló megnyilvánulást. Ugyanakkor a közvélemény jó tájékoztatását, a szocializmus eszméinek propagálását rendkívül fontos feladatnak tekinti. A párt, a népi állam kezében lévő tömegpropagandaeszközöknek ezeket a nemes célokat kell szolgálniok a jövőben méginkább és jobban, mint eddig is tették.

A kongresszusi felkészülés időszakában az egész pártban mélyrehatóan megvitatták a pártmunka legidőszerűbb kérdéseit. Az eredmények általános elismerése mellett a párttagok sok helyütt és jogosan kifogásolták, hogy egyes kérdésekben, egyes területeken nem, következetlenül, vagy hibásan hajtják végre a párt politikáját. A párt politikájának megfelelő érvényesítését csak az biztosíthatja, ha a Központi Bizottság, a párt középfokú irányító szer- 'vei és a párt alapszervezetei, a feladatok azonos értelmezése alapján, a legnagyobb ösz- szehangoltsággal, egyidejűleg, és ugyanazért dolgoznak. A kongresszust előkészítő tanácskozások vitáiból is kitűnt, hogy a pártmunka fejlesztésében most nagy fontossága van a politika eddiginél következetesebb és egységes végrehajtásának, a pártellenőfzés erősítésének, és az alapszervezeti munka fejlesztésének.

A Központi Bizottságnak és végrehajtó szerveinek, a Politikai Bizottságnak, a titkárságnak, a Központi Bizottság apparátusának munkájában, és részben a pártbizottságok és pártszervezetek tevékenységében is az utóbbi időben a különböző kérdésekkel kapcsolatos elemző munkán, a párt- határozatok kidolgozásán volt a hangsúly, s a szükségesnél kevesebb figyelem jutott a hozott határozatok végrehajtásának ellenőrzésére.

Az ellenőrzés megjavítása nélkülözhetetlen és sürgető az egész pártban, annak érdekében, hogy a gyakorlat teljesen megfeleljen az elvi döntéseknek és a párt politikája hiánytalanul érvényesüljön a gazda, sági és a kulturális építőmunka, a szociálpolitika egész területén. A hatékonyabb ellenőrzés szükséges a tapasztalatok jobb és gyorsabb hasznosítása, a gyakorlati munka állandó javítása, a párt ideológiai és politikai munkájának szüntelen fejlesztése szempontjából is. '

A pártalapszervezeteknek különlegesen fontos szerepük van a párthatározatok megvalósításában és a párt tömegkapcso- latainak erősítésében. A párt politikáját a dolgozó milliók nem kis mértékben annak alapján ítélik meg, milyen tapasztalatokat szereznek közvetlen munkahelyükön, hogyan érvényesül a párt politikája helyileg, milyen az alapszervezetek munkája, a kommunisták magatartása.

A gazdasági reform viszonyai között a pártszervek, a pártalapszervezetek egy része még nem találta meg munkájának új, megfelelőbb formáját. Egyes állami, gazdasági vezetők lebecsülik a politikai munka fontosságát, a helyi pártszervezetek szerepét. Miközben növekedett a gazdasági vezetés önállósága és hatásköre, sok helyen nem erősödött ezzel egyidejűleg megfelelően a pártszervezet befolyása, az üzem tevékenységét alapvetően meghatározó tényezőkre. Nem tudták kellően elősegíteni a párt politikájának érvényesítését, nem tudtak kellő határozottsággal fellépni a hibák és fogyatékosságok ellen.

A pártnak, a kommunistáknak megtisztelő feladata, hogy a harcban, a munkában elöl járjanak, példát mutassanak. Ez nagyfokú fegyelmet, önzetlenséget, elvhűséget, határozottságot és öntevékenységet, kezdeményezést vár a kommunistáktól. A párt a jövőben még fokozottabb mértékben igényli és meg is követeli minden tagjától, hogy a párt politikájáért. a párt határozatainak képviseletében nyíltan és minden ingadozás nélkül álljon ki, harcoljon és dol- gozzan megvalósításukért.

A párt élete és munkája szempontjából meghatározó szerepe van a Szervezeti Szabályzat előírásainak. A Központi Bizottság párttagságunk elé bocsátotta vitára, most a kongresszus elé terjeszti döntésre a Szervezeti Szabályzat módosítására vonatkozó javaslatát.

A Szervezeti Szabályzat megfelelően tükrözi, hogy pártunk kommunista párt, a tnuftkás- osztály forradalmi élcsapata, a nemzetközi kommunista és munkástnozgalom része, amelyet tevékenységében a marxizmus—leninizmus elmélete, a proletár internacionalizmus eszméje vezérel. Felépítése, munkamódszere megfelel a forradalrpi élcsapattal szemben támasztott követelményeknek. Ezért a párt Szervezet; Szabályzatának alapelvei nem szorulnak változtatásra. A kongresszusnak ezért csak olyan, az alapelveket nem érintő módosításokat javasolunk, amelyeket a változó körülmények tesznek szükségessé, amelyek növelik a pártmunka hatékonyságát.

A Szervezeti Szabályzat módosítására vonatozó részletes javaslatot, és indoklását a küldött elvtársak kezébe adtuk írásban. Közöttük a három további módosítást, amelynek benyújtását a Központi Bizottság a párttagság véleményének figyelembevételével legutóbbi, november 12-i ülésén határozta el. A beszámolóban a módosításoknak csak néhány kérdését érintjük;

— A tagfelvétel álsó korhatárát 21 évről 18 évre javasoljuk leszállítani. Ezzel a párttagság többsége egyetért; azok is. akik vitatták a korhatár leszállításának szükségességét, a párt féltéséből indultak ki. A módosítás célja, hogy a termelőmunkában részt vevő ifjak, a honvédelmi kötelezettségeiket teljesítő fiatalok, a főiskolások, általában a politikailag érett, egyébként teljes jogú fiatal állampolgárok számára meg legyen a lehetőség a pártba való belépésié is.

— A párttagság helyesléssel fogadta azt a javaslatot, hogy a pártban minden kérdésben szótöbbséggel döntsünk. A pártban lévő, egészséges, szabad légkör nem teszi szükségessé, hogy személyi ügyekben továbbra is fenntartsuk a kétharmados többséget kívánó szavazás rendjét.

— Helyeslik az alapszerve» Zetek vezetőségének az eddiginél nagyobb időszakra szóló, négyévenkénti választását, mert lehetőséget nyújt arra, hogy a vezetőségi tagok gyakorlatra tegyenek szert, elősegíti a vezetés folyamatosságát is; a beszámoló taggyűlések évenkénti megtartása ugyanakkor jobb munkára ösztönzi a pártszervezeteket és a tagság jogait is bővíti.

— A párttagság egyértelmű helyeslésével találkozott az a módosítás, amely a bírálat szabadságát védi pártunkban. Javasoljuk, kerüljön be a Szervezeti Szabályzatba, a következő szöveg: „a bírálat elfőj tói ellen az illetékes pártszerv köteles eljárást indítani”. A javaslat célja, hogy az eddiginél határozottabban és teljes mértékben megvéd- jük pártuhkban és a közéletben is a bírálat jogát, mindenkivel szemben.

— A tagdíjak mérsékelését javasoljuk az alacsonyabb keresetű és emelését a nagyobb keresetű párttagoknál. A javaslat szerint egy újabb kategória bevezetésével a magasabb keresetű párttagok ezentúl havi 400 forint tagdíjat fizetnek.

Az egységes értelmezés és rendtartás érdekében a Központi Bizottság saját hatáskörében úgy intézkedett, hogy a tagdíjak megállapításánál a jövőben csak a törvényben kötelezően előírt munkaidőre járó keresetet veszik figyelembe.

A Szervezeti Szabályzattal belső pártéletünk legfontosabb törvényeit tárgyaljuk. A Központi Bizottság bízik abban, hogy a küldöttek megértik indítékait és a kongresszus elfogadja a Szervezeti Szabályzat módosítására vonatkozó javaslatokat.

Pártunk küldetése a munkásosztály törekvéseinek, forradalmi céljainak, a nép ügyének szolgálata. Mint társadalmunk eszmei, politikai vezetője, a tömegek szervezője, pártunk a IX. kongresszus óta is betöltötte a hivatását és munkájával kiérdemelte munkás- osztályunk, népünk, nemzetközi osztálytestvéreink bizalmát és támogatását. Pártunknak úgy kell dolgoznia továbbra is. hogy eszmei, politikai és szervezeti egysége, a tömegekkel való összeforrottsága tovább erősödjék. így tudja to-